adozona.hu
794/B/1998. AB végzés
794/B/1998. AB végzés
Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (1) bekezdése "védett természeti terület" szövegrésze, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 7. § (1) bekezdése, 88. § (4) bekezdése, valamint 88/D. §-ának "védett természeti terület" szövegrésze, a külföldiek ...
794/B/1998. AB végzés
Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (1) bekezdése "védett természeti terület" szövegrésze, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 7. § (1) bekezdése, 88. § (4) bekezdése, valamint 88/D. §-ának "védett természeti terület" szövegrésze, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 19. § a) pontja, továbbá a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.Indokolás
1. Indítványozó az Alkotmánybíróság előtt utólagos normakontrollra irányuló eljárást kezdeményezett a külföldiek ingatlanszerzésének korlátozásával kapcsolatos jogszabályok alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt. Állítása szerint a külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozó jogszabályokban szereplő "védett természeti terület" szintagma alkalmazásával a jogalkotó önkényesen, az emberi méltósághoz való általános személyiségi jogot sértő módon zárja ki a külföldieket a védett természeti terület tulajdonának megszerzése köréből, így alkotmányellenesnek véli a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 7. § (1) bekezdését, valamint 88. § (4) bekezdését, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 17. § (1) bekezdését, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 19. § a) pontját, valamint a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. § (1) bekezdését. Véleménye szerint a fentebb felsorolt jogszabályi rendelkezések sértik az Alkotmány 54. § (1) bekezdését, 70/A. § (1) bekezdését, valamint 8. § (2) bekezdését.2. Az indítvány benyújtását követően a támadott jogszabályi rendelkezések jelentősen megváltoztak. A Kbtv. 19. § a) pontját a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi LIV. törvény 25. §-a - 2004. január 1-jével - hatályon kívül helyezte. A Tft.-t a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2004. évi XXXVI. törvény - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjával - úgy módosította, hogy a 7. § (1) bekezdésének jelenlegi szövege nem tartalmazza a sérelmezett "védett természeti terület" szövegrészt, továbbá a Tft. 88. §-ának jelenleg hatályos szövege (4) bekezdést nem tartalmaz. A Kr. 1. § (1) bekezdését a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 146/2004. (V. 1.) Korm. rendelet 1. §-a - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjával - akképpen módosította, hogy a jelenleg hatályos szövegben a sérelmezett "védett természeti terület" szövegrész szintén nem szerepel.
Az Alkotmánybíróság főszabály szerint csak hatályban lévő jogszabály, illetve állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányosságát vizsgálja. Kivétel ez alól, ha az eljárás az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-a alapján bírói kezdeményezés, vagy 48. §-a alapján alkotmányjogi panasz tárgyában folyik. A jelen eljárásban előterjesztett indítvány nem tartozik ezek körébe, hanem utólagos normakontrollra irányul. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollra irányuló vizsgálatát a régi helyébe lépő új szabályozás tekintetében akkor folytatja le, ha az tartalmilag, és a szabályozás szintje tekintetében is a korábbival azonos (1066/B/1995. AB végzés, ABH 1999, 867, 868.; 1314/B/1997. AB végzés, ABH 2001, 1605, 1606.).
Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. § a) pontja alapján a Kbtv. 19. § a) pontja, a Tftv. 7. § (1) bekezdése, és 88. § (4) bekezdése, valamint a Kr. 1. § (1) bekezdése vonatkozásában az eljárást megszüntette.
3. A 2. pontban ismertetett jogszabályváltozások miatt az Alkotmánybíróságnak kizárólag a Tft. 88/D. §-át és a Ksztv. 17. § (1) bekezdését kellett volna vizsgálnia; ezzel kapcsolatban közelebbről, hogy az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésében rögzített diszkrimináció tilalmát sérti-e a védett természeti területek esetében a külföldiek tulajdonszerzésének korlátozása. Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a védett természeti terület tulajdonjogának megszerzésére jogosultak köre, a jogszabályok változása miatt, jelentősen módosult: a hatályos szabályozás nem általában véve a külföldiek és a magyar állampolgárok, illetve vállalkozások között tesz különbséget - ahogyan az indítvány benyújtásakor -, hanem a külföldiek egy meghatározott csoportja és a magyar természetes személyek, illetve vállalkozások között.
Az Alkotmánybíróság a jogszabályváltozásra tekintettel felhívta az indítványozót, hogy nyilatkozzon, fenntartja-e indítványát, illetve kívánja-e módosítani. Az indítványozó válaszában indítványát érdekmúlás miatt visszavonta.
Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 20. §-a alapján az arra jogosult indítványa alapján jár el. Tekintettel az indítvány visszavonására az Alkotmánybíróság a Tft. 88/D. §-a és a Ksztv. 17. § (1) bekezdése alkotmányellenessége megállapítása és megsemmisítése tárgyában kezdeményezett eljárást - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. § d) pontja alapján - megszüntette.
Budapest, 2009. január 6.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró