[1] Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a tiszta sport biztosítását alapvető célnak tekinti, és elkötelezett a sportszerűség és a sportolók biztonságának megteremtése mellett. Ahhoz, hogy a sport megőrizze a közösségre, valamint az egyénekre gyakorolt pozitív hatásait és egészségmegőrző feladatát, elengedhetetlen a tiltott teljesítményfokozó szerek használatának korlátozása.
[2] Az International Testing Agency a Nemzetközi Olimpiai Bizottság égisze alatt működő, svájci székhelyű, ...
a sportról szóló 2004. évi I. törvény és egyéb törvények sporttal kapcsolatos módosításáról
[1] Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a tiszta sport biztosítását alapvető célnak tekinti, és elkötelezett a sportszerűség és a sportolók biztonságának megteremtése mellett. Ahhoz, hogy a sport megőrizze a közösségre, valamint az egyénekre gyakorolt pozitív hatásait és egészségmegőrző feladatát, elengedhetetlen a tiltott teljesítményfokozó szerek használatának korlátozása.
[2] Az International Testing Agency a Nemzetközi Olimpiai Bizottság égisze alatt működő, svájci székhelyű, nemzetközi nonprofit szervezet, amelynek küldetése a tiszta sportért való küzdelem. Feladata, hogy doppingellenes programokat, ellenőrzéseket folytasson le a nemzetközi sportszövetségek és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megbízása alapján.
[3] Az International Testing Agency Magyarországon kívánja működtetni első, európai központját, amely sportszakmai és sportdiplomáciai sikerként értékelendő.
[4] Ahhoz, hogy az európai központ az anyaszervezet saját jogrendszerének, valamint a magyar jogrendszernek is megfelelő működési formában tudja szakmai tevékenységét végezni hazánkban, új jogi entitás, a sportfióktelep bevezetése vált szükségessé.
[5] A XXI. század digitális világának kihívásai a sportszférában is megjelennek, a különböző céloknak megfelelő nyilvántartások vezetése egyre inkább teret hódít, azonban minden körülmények között figyelmet kell fordítani a megfelelő adatkezelésre, amelynek jogszerűségét biztosítani kell attól függetlenül, hogy mely szervezet üzemelteti az érintett informatikai rendszereket.
[6] Az állam elő kívánja mozdítani a lakosság minél szélesebb rétegeinek sporttevékenységét, lehetőséget kíván adni arra, hogy a sportolni vágyók azt minél kedvezőbb körülmények között és minél változatosabb formában tehessék meg.
[7] A digitalizáció a sportcélú támogatások elosztásához szükséges dokumentációs folyamatban is hasznos, idő- és anyagszükséglet megtakarítását teszi lehetővé, ezért az elektronikus támogatáskezelési rendszer bevezetése fontos sportpolitikai törekvés.
[8] Fenti célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
1. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
1. § 2. §
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
3. §
3. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
4. §
4. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
5. § 6. § 7. § 8. §
5. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
9. §
6. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
7. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
24. § 25. § 26. §
8. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
27. § 28. § 29. §
9. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
30. §
10. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása
31. §
11. Az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló 2022. évi LVII. törvény módosítása
32. § 33. § 34. §
12. Az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény módosítása
35. § 36. § 37. §
13. A jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény módosítása
38. §
14. Záró rendelkezések
39. §(1)Ez a törvény - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2)A 2. alcím, valamint az 1. melléklet 1. és 3. pontja 2026. január 1-jén lép hatályba. (3)Az 1., 4., és 5. alcím, a 10. §, a 20. § (2) bekezdése és a 22. § a)-c) pontja, a 7-9. alcím, az 1. melléklet 2. pontja, valamint a 3. és a 4. melléklet e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba. (4)A 13. alcím 2027. január 1-jén lép hatályba.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2025. évi CXXXVI. törvényhez1. 2. 3. 2. melléklet a 2025. évi CXXXVI. törvényhez 3. melléklet a 2025. évi CXXXVI. törvényhez4. melléklet a 2025. évi CXXXVI. törvényhez5. melléklet a 2025. évi CXXXVI. törvényhez 6. melléklet a 2025. évi CXXXVI. törvényhez
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
Válassza az Ön számára legkedvezőbb előfizetési csomagajánlatunkat!
{{ item.ArticleTitle }}
{{ item.ArticleLead }}
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.
A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.