adozona.hu
T/12788. számú törvényjavaslat indokolással - a sportról szóló 2004. évi I. törvény és egyéb törvények sporttal kapcsolatos módosításáról
T/12788. számú törvényjavaslat indokolással - a sportról szóló 2004. évi I. törvény és egyéb törvények sporttal kapcsolatos módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a tiszta sport biztosítását alapvető célnak tekinti, és elkötelezett a sportszerűség és a sportolók biztonságának megteremtése mellett. Ahhoz, hogy a sport megőrizze a közösségre, valamint az egyénekre gyakorolt pozitív hatásait és egészségmegőrző feladatát, elengedhetetlen a tiltott teljesítményfokozó szerek használatának korlátozása.
[2] Az International Testing Agency a Nemzetközi Olimpiai Bizottság égisze alatt működő, svájci székhelyű, ...
T/12788. számú törvényjavaslat indokolással - a sportról szóló 2004. évi I. törvény és egyéb törvények sporttal kapcsolatos módosításáról
2025. évi CXXXVI. törvény a sportról szóló 2004. évi I. törvény és egyéb törvények sporttal kapcsolatos módosításáról
[1] Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a tiszta sport biztosítását alapvető célnak tekinti, és elkötelezett a sportszerűség és a sportolók biztonságának megteremtése mellett. Ahhoz, hogy a sport megőrizze a közösségre, valamint az egyénekre gyakorolt pozitív hatásait és egészségmegőrző feladatát, elengedhetetlen a tiltott teljesítményfokozó szerek használatának korlátozása.[2] Az International Testing Agency a Nemzetközi Olimpiai Bizottság égisze alatt működő, svájci székhelyű, nemzetközi nonprofit szervezet, amelynek küldetése a tiszta sportért való küzdelem. Feladata, hogy doppingellenes programokat, ellenőrzéseket folytasson le a nemzetközi sportszövetségek és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megbízása alapján.
[3] Az International Testing Agency Magyarországon kívánja működtetni első, európai központját, amely sportszakmai és sportdiplomáciai sikerként értékelendő.
[4] Ahhoz, hogy az európai központ az anyaszervezet saját jogrendszere, valamint a magyar jogrendszernek is megfelelő működési formában tudja szakmai tevékenységét végezni hazánkban, új jogi entitás, a sportfióktelep bevezetése vált szükségessé.
[5] A XXI. század digitális világának kihívásai a sportszférában is megjelennek, a különböző céloknak megfelelő nyilvántartások vezetése egyre inkább teret hódít, azonban minden körülmények között figyelmet kell fordítani a megfelelő adatkezelésre, amelynek jogszerűségét biztosítani kell attól függetlenül, hogy mely szervezet üzemelteti az érintett informatikai rendszereket.
[6] Az állam elő kívánja mozdítani a lakosság minél szélesebb rétegeinek sporttevékenységét, lehetőséget kíván adni arra, hogy a sportolni vágyók azt minél kedvezőbb körülmények között és minél változatosabb formában tehessék meg.
[7] A digitalizáció a sportcélú támogatások elosztásához szükséges dokumentációs folyamatban is hasznos, idő- és anyagszükséglet megtakarítását teszi lehetővé, ezért az elektronikus támogatáskezelési rendszer bevezetése fontos sportpolitikai törekvés.
[8] Fenti célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
1. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
1. §
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. §-a a következő 56. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában:)
"56. sportfióktelep: a sportról szóló törvényben ekként meghatározott szervezet;"
2. §
A Htv.a) 3. § (2) és (4a) bekezdésében az "alapítvány," szövegrész helyébe az "alapítvány, a sportfióktelep," szöveg,
b) 52. § 22. pont f) alpontjában az "alapítvány, egyesület," szövegrész helyébe az "alapítvány egyesület, sportfióktelep," szöveg, az "egyesület esetében" szövegrész helyébe az "egyesület, sportfióktelep esetében" szöveg
lép.
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
3. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.3. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
4. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. § v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)
"v) a sportról szóló törvény szerinti sportszervezetek, sportszövetségek, sportköztestületek, egyéb adatszolgáltatók a nemzeti sportinformációs rendszerbe történő adatszolgáltatás, a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a nemzeti sportinformációs rendszer működtetéséért felelős szerv a nemzeti sportinformációs rendszer működtetése érdekében."
4. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
5. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 2. § (4) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:(Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha)
"b) belföldön sportfióktelepen keresztül végez tevékenységet;"
6. §
A Tao. törvény 4. §-a következő 61. ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában)
"61. sportfióktelep: a sportról szóló törvényben ekként meghatározott szervezet."
7. §
A Tao. törvény 9. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:"(12) A sportfióktelep az adóalapot az bekezdés egyesületre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával állapítja meg."
8. §
A Tao. törvénya) 2. § (2) bekezdés g) alpontjában, 5. § (8a) és (8b) bekezdésében, 6. § (4) bekezdésében az "egyesület," szövegrész helyébe az "egyesület, a sportfióktelep," szöveg,
b) 20. § (1) bekezdés a) pontjában a "köztestületnek," szövegrész helyébe a "sportfióktelepnek, köztestületnek," szöveg,
c) 26. § (11) bekezdésében az "a köztestületnek," szövegrész helyébe az "a sportfióktelepnek, a köztestületnek," szöveg
lép.
5. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
9. §
(1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 4. pont p) és q) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:(E törvény alkalmazásában
egyéb szervezet:)
"p) a sportról szóló törvény szerinti sportfióktelep,
q) a közraktár, valamint"
(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 4. pont a következő r) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
egyéb szervezet:)
"r) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet."
6. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
10. §
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:"A sportfióktelep
18/A. §
(1) A sportfióktelep a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által nemzetközi sportszervezetként elismert külföldi szervezet (a továbbiakban: nemzetközi sportszervezet) jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége.
(2) A sportfióktelep elsődleges tevékenységként a nemzetközi sportszervezet létesítő okiratában meghatározott tevékenységet, illetve az alapítói tevékenységet támogató háttértevékenységet végez.
(3) A sportfióktelep az elsődleges tevékenységével közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet is végezhet.
(4) A sportfióktelep közvetlenül részesíthető állami támogatásban.
(5) A sportfióktelepre a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 3. §-át, 4. § (2) bekezdését, 6. §-át, 9. §-át, 10. §-át, 11. § (1), (2) és (5) bekezdését, 12-15. §-át, 17-23. §-át kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Ftv. külföldi vállalkozást említ, azon a nemzetközi sportszervezetet, és ahol fióktelepet említ, azon a sportfióktelepet kell érteni.
(6) Ha jogszabály a sportfióktelepre rendelkezést nem tartalmaz, akkor a sportfióktelepre - e törvényben foglalt eltérésekkel - a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.
18/B. §
(1) A sportfióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a tevékenységét a cégbejegyzést követően kezdheti meg.
(2) A sportfióktelep alapítására a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter együttes támogató nyilatkozata (a továbbiakban: miniszteri támogató nyilatkozat) alapján kerülhet sor. A miniszteri támogató nyilatkozatot mellékelni kell a sportfióktelep cégbejegyzési kérelméhez.
(3) A miniszteri támogató nyilatkozatot a sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezet kérelmének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiállítani vagy nyilatkozni a kérelem elutasításáról.
(4) A sportfióktelep létesítő okiratában a sportfióktelep tevékenységeit a 18/A. § (2)-(3) bekezdésével összhangban kell megállapítani. A 18/A. § (2) bekezdése szerinti tevékenységek a sportfióktelep gazdálkodására vonatkozó szabályok alkalmazásakor az alapcél szerinti tevékenységnek minősülnek.
(5) A cégbíróság a sportfióktelep létesítő okiratának törvényességi szempontú vizsgálata során a 18/A. §-nak és a 18/C. §-nak való megfelelést, valamint azt vizsgálja, hogy az tartalmaz-e olyan rendelkezést, amely a közrendbe ütközik, vagy amelynek alkalmazása nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit.
18/C. §
A sportfióktelep gazdálkodására és könyvvezetésére a Civil tv. V. és VI. fejezetét kell - az e törvényben foglalt eltérésekkel - alkalmazni azzal, hogy a számviteli törvény szerint beszámolót a Ctv. 18. § és 19. §-a szerint kell letétbe helyezni és közzétenni."
11. §
Az Stv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A szakszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek hozhatnak létre. A sportszervezet tagként való felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha az a szakszövetség alapszabályát magára nézve kötelezőnek fogadja el és vállaljak, hogy a sportág versenyrendszerében - legalább egy versenyző vagy csapat indításával - részt vesz. A versenyrendszerben való részvétel igazolásának határidejére, módjára és a tagsági jogok gyakorolhatósága tekintetében a versenyrendszerben való részvételhez vagy annak hiányához kapcsolódó következményekre vonatkozó részletes szabályokról a szakszövetség szabályzatában rendelkezik."
12. §
Az Stv. 37/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában)
"a) játékosügynöki tevékenység: a hivatásos sportoló, továbbá - a b) pont szerinti sportszakember kivételével - sportszakember vagy a sportszervezet megbízása alapján és képviseletében végzett közreműködői tevékenység a hivatásos sportoló játékjoga használatának sportszervezet általi megszerzése, illetve a hivatásos sportoló vagy - a b) pont szerinti sportszakember kivételével - sportszakember és a sportszervezet közötti, sporttevékenység végzésére irányuló szerződés megkötése érdekében,"
13. §
Az Stv. 49. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:)
"p) biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszer, valamint az 57/D. § szerinti elektronikus támogatáskezelő rendszer működésének feltételeit,"
14. §
(1) Az Stv. 51. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:(A sportpolitikáért felelős miniszter:)
"q) kialakítja a sporthoz kapcsolódó egyes kedvezmények rendszerét és meghatározza igénybevételük feltételeit."
(2) Az Stv. 51. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A sporthoz kapcsolódó kedvezményrendszerbe regisztrált személy regisztrációjának megszüntetését követően a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet az érintett személy születési évére és lakóhelye szerinti településre vonatkozó adatát - egyedi azonosításra nem alkalmas módon - statisztikai célból kezeli és az adatkezelés szükségességét négyévente felülvizsgálja.
(10) A sportpolitikáért felelős miniszter által adományozható kitüntetésekre jelölt személy természetes személyazonosító adatait és lakcím adatát, az adományozásra vonatkozó döntés megalapozásához szükséges, az indítványban szereplő adatait - különösen titulusát (végzettségét, munkahelyét és beosztását), állampolgárságát és elérhetőségeit, korábbi állami és egyéb kitüntetéseit, valamint az életútjára és a kitüntetésre alapot adó érdemeire közvetlenül vonatkozó, az adományozáshoz figyelembe vett adatokat - a sportpolitikáért felelős miniszter a kitüntetésre érdemesség megállapítása és a többszöri kitüntetés megelőzése céljából kezeli. Az adatkezelés szükségességét a sportpolitikáért felelős miniszter négyévente felülvizsgálja."
15. §
Az Stv. "A támogatás forrásai és igénybevételének feltételei" alcíme a következő 57/D. §-sal egészül ki:"57/D. §
(1) A Kormány egyedi határozatán alapuló, vissza nem térítendő költségvetési támogatás kivételével a támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel nyújtott állami sportcélú támogatásokhoz való hozzáférés, a támogatás feltételeinek ellenőrzése, a támogatás megállapítása, a támogatási szerződés vagy támogatói okirat aláírása, a támogatások felhasználásának elszámolása és ellenőrzése során a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet ezen ügyek intézésével kapcsolatban a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett szervezetnek minősül és az eljárást az erre a célra létrehozott felületen (a továbbiakban: elektronikus támogatáskezelő rendszer), elektronikus ügyintézés keretében valósítja meg. Az elektronikus támogatáskezelő rendszert a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: elektronikus támogatáskezelő rendszer működtetéséért felelős szerv) működteti.
(2) Az elektronikus támogatáskezelő rendszer működtetéséért felelős szerv az elektronikus támogatáskezelő rendszer működtetése céljából kezeli a felhasználó természetes személyazonosító adatait és elektronikus levelezési címét. Az adatkezelés szükségességét az elektronikus támogatáskezelő rendszer működtetéséért felelős szerv négyévente felülvizsgálja.
(3) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a felhasználó képviseleti jogának igazolása céljából ingyenesen biztosítja a rendelkezési nyilvántartásban elérhető meghatalmazás ellenőrzésének eredményét az elektronikus támogatáskezelő rendszer működtetéséért felelős szerv részére."
16. §
Az Stv. 76/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az (1)-(1b) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése térítésmentesen történik. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenértékeként a (3) bekezdés szerint meghatározott vagyonkezelési díjat köteles fizetni."
17. §
(1) Az Stv. 76/D. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(2) A nemzeti sportinformációs rendszert a Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: működtetésért felelős szerv) működteti. A működtetésért felelős szerv e feladatkörében biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszer döntés-előkészítési, statisztikai, valamint sportszakmai, továbbá szolgáltató elemeinek működési feltételeit, üzemeltetését és fejlesztését azzal, hogy biztosítja a nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott adatok statisztikai célokra történő felhasználását és statisztikai felhasználás céljából a hivatalos statisztikai szolgálat részére történő átadását.
(3) A sportpolitikáért felelős miniszter döntés-előkészítés, valamint az állami sportcélú támogatások felosztása, biztosítása és felhasználásának ellenőrzése céljából a nemzeti sportinformációs rendszerben, illetve egyéb módon kezeli
a) a 76/E. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 76/F. § (1) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a sportorvosi engedély adatait, a nevezésekre vonatkozó adatokat és a fogyatékkal élő személy esetén ennek tényét, valamint
b) az 51. § (7), (8) és (10) bekezdésében, 56. § (3)-(6) bekezdésében, 57/B. § (1) és (2) bekezdésében, 61. § (6) bekezdésében, valamint 62. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott adatokat,
amely adatok kezelésének szükségességét négyévente felülvizsgálja."
(2) Az Stv. 76/D. §-a a következő (3a)-(3e) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A sportpolitikáért felelős miniszter tájékoztatás céljából, a tájékoztatás teljesítéséhez szükséges időtartamban kezeli a nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott természetes személy alábbi adatait:
a) a természetes személyazonosító adatok,
b) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség adatok,
c) az elektronikus levelezési cím, valamint
d) a lakóhelyre vagy az ettől eltérő, értesítési címként megadott cím adatok.
(3b) Amennyiben a sportpolitikáért felelős miniszter nem rendelkezik a tájékoztatás teljesítéséhez szükséges, (3a) bekezdés b)-d) pontja szerinti adattal, úgy a (3a) bekezdés b)-d) pontja szerinti adatot kezelő állami szervezettől, illetve a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely szolgáltatójától adatszolgáltatást kérhet. A megkeresett szervezet vagy szolgáltató köteles az adatszolgáltatást haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül teljesíteni.
(3c) A kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter az 56. § (3)-(6) bekezdésében meghatározott adatokat döntés-előkészítés, az állami sportcélú támogatások felosztása, biztosítása és felhasználásának ellenőrzése céljából a nemzeti információs rendszerben, illetve egyéb módon kezeli, mely adatok kezelésének szükségességét négyévente felülvizsgálja.
(3d) A működtetésért felelős szerv a nemzeti sportinformációs rendszerben kezelt személyes adatokat a nemzeti sportinformációs rendszer használatához szükséges feladatok ellátása érdekében, a rendszer működtetése, az abba történő belépés biztosítása és azonosítás, az adatszolgáltatás hitelességének ellenőrzése, a versenyeredmények nyilvántartása, döntés-előkészítési, javaslattételi, statisztikai, valamint sportszakmai feladatai ellátása céljából kezeli. A működtetésért felelős szerv az adatkezelés szükségességét négyévente felülvizsgálja.
(3e) Amennyiben a (3d) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeképpen az adatok kezelése a (3d) bekezdésben meghatározott adatkezelési célokból a továbbiakban nem szükséges, úgy a működtetésért felelős szerv az adatokat közérdekű archiválás, tudományos és történelmi kutatási célból, illetve statisztikai célból kezeli. Ezen adatkezelés vonatkozásában az érintett a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikkében rögzített jogait nem gyakorolhatja."
(3) Az Stv. 76/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A nemzeti sportinformációs rendszerben kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben -statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen adja át a működtetésért felelős szerv és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni."
18. §
Az Stv. 76/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"76/E. §
(1) A sportszervezet adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszerbe a sportszervezettel igazolt sportolói jogviszonyban álló sportolókról. Az adatszolgáltatás a személyek nevére, születésének helyére, idejére, képmására, nemére, társadalombiztosítási azonosító jelére, anyja nevére, elektronikus levelezési címére, valamint a nemzeti sportinformációs rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti versenyeredményekre terjed ki.
(2) A sportszövetség a versenyengedélyeket a nemzeti sportinformációs rendszerben tartja nyilván. A sportszövetség ennek keretében a versenyengedély 3. § (3) bekezdése szerinti adatainak rögzítésével adatot szolgáltat a nemzeti sportinformációs rendszer részére az általa kiadott versenyengedélyekről, az eltiltásokról, a versenyeredmények rögzítésével a versenyengedéllyel rendelkezők versenyeken vagy versenyrendszerben való tényleges részvételéről, a sportoló kiemelt sportprogramban történő részvételéről és válogatottságáról, valamint a válogatottak, kiemelt sportprogramban résztvevők esetén a sportoló-edző kapcsolatról.
(3) A sportszervezet a nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő, (1) bekezdés szerinti adatokat, továbbá a nemzeti sportinformációs rendszerbe regisztrált személy technikai működtetéshez kapcsolódó egyedi azonosítóját (a továbbiakban: egyedi azonosító), a sportorvosi engedély adatait, a nevezésekre vonatkozó adatokat és a fogyatékkal élő személy esetén ennek tényét a versenyengedély igénylése és az abban foglaltak fennállása, a versenyrendszerben való szereplés, a versenyeredmények nyilvántartása, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és ezekkel kapcsolatos adatközlés, valamint fennálló jogviszony-igazolás céljából, a sportoló igazolt sportolói jogviszonyának ideje alatt kezeli.
(4) A sportszövetség a nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő, (1) bekezdés szerinti adatokat, továbbá az egyedi azonosítót, a sportorvosi engedély adatait és a nevezésekre vonatkozó adatokat, valamint a fogyatékkal élő személy esetén ennek tényét a sportoló versenyengedélyének kiállítása, az abban meghatározott jogosultságok és a sportoló sportorvosi engedélyének ellenőrzése, a szövetség által felügyelt versenyrendszerben való szereplés, az egyes sportcélú állami támogatások igénybevétele és ezekkel kapcsolatos adatközlés, valamint fennálló tagsági jogviszony ellenőrzése céljából a 3. § (8) bekezdése szerinti időtartam alatt kezeli."
19. §
Az Stv. 76/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő, (1) bekezdés szerinti személyes adatokat és az egyedi azonosítót a sportszövetség, a sportszervezet és az egyéb adatszolgáltató a sportszakember és az adatszolgáltatással érintett személy jogviszonyának fennállása alatt kezeli."
20. §
Az Stv. "Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 78/Z. §-sal egészül ki:"78/Z. §
(1) E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény és egyéb törvények sporttal kapcsolatos módosításáról szóló 2025. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv15.) megállapított 76/E. § (2) bekezdésében meghatározott sportprogramban történő részvételre és válogatottságra vonatkozó, valamint a válogatott sportoló-edző és kiemelt sportprogramban résztvevő sportoló-edző kapcsolatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét a sportszövetség első alkalommal legkésőbb 2026. december 31. napjáig teljesíti.
(2) A Módtv15.-tel megállapított 57/D. § (1) bekezdése szerinti elektronikus ügyintézési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek rendelkezésre állásáról a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet legkésőbb 2026. július 1-jéig köteles gondoskodni. Az 57/D. § (1) bekezdése szerinti elektronikus támogatáskezelő rendszert legkésőbb a 2026. július 1-jét követően odaítélt támogatások tekintetében kell alkalmazni."
21. §
(1) Az Stv. 79. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"a) rendeletben jelölje ki
aa) az elektronikus támogatáskezelő rendszer működtetéséért felelős szervet,
ab) a nemzeti sportinformációs rendszer működtetéséért felelős szervet,"
(2) Az Stv. 79. § (1) bekezdés b) pontja a következő bo) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
rendeletben állapítsa meg)
"bo) a 18/B. § (2) bekezdése szerinti miniszteri támogató nyilatkozat kiadására irányuló eljárás részletes szabályait, a kérelem formai követelményeit és a benyújtás módját,"
(3) Az Stv. 79. § (2) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a sportpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
"a) az egyes sportcélú kedvezményekre és igénybevételük feltételeire vonatkozó részletes szabályokat,"
22. §
Az Stv. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.23. §
Az Stv.a) 15. § (1) bekezdésében a "sportvállalkozások," szövegrész helyébe a "sportvállalkozások, sportfióktelep," szöveg,
b) 18. § (1) bekezdésében az "a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény" szövegrész helyébe az "a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)" szöveg,
c) 30/B. § (2) bekezdésében az "a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter együttes támogató nyilatkozata (a továbbiakban: miniszteri támogató nyilatkozat)" szövegrész helyébe a "miniszteri támogató nyilatkozat" szöveg,
d) 76/H. § (2) bekezdésében a "sportpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "működtetésért felelős szerv" szöveg,
e) 82. §-ában az "a 76/A. §, a 76/E. §" szövegrész helyébe az "a 76/A. §, a 76/D. § (3)-(3c) bekezdése, a 76/E. §" szöveg
lép.
24. §
Hatályát veszti az Stv.a) 3. § (4) bekezdésében az "- az e törvény felhatalmazására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint -" szövegrész,
b) 18. § (3) bekezdése,
c) 76/F. § (1) bekezdésében az "(a továbbiakban: NSR)" szövegrész,
d) 79. § (1) bekezdés b) pont bm) alpontja.
7. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
25. §
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 3. § (3c) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:[Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett foglalkozásúnak minősül:]
"d) a sportról szóló törvény szerint Magyarországon nyilvántartásba vett sportfióktelep (a továbbiakban: sportfióktelep) által foglalkoztatott, továbbá a sportfióktelep által kifizetett jövedelem vonatkozásában a sportfióktelephez a külföldi nemzetközi sportszervezettől kiküldött, kirendelt magánszemély (a továbbiakban együttesen: sportfióktelep munkavállalója)."
26. §
Az Ekho tv. a következő 14/H. §-sal egészül ki:"14/H. §
A sportfióktelep munkavállalója a sportról szóló 2004. évi I. törvény 18/B. § (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától kezdődően megszerzett bevételére választhatja az ekhót azzal, hogy a kérelem benyújtásának időpontjától a sportfióktelep adószámának kiadásáig terjedő időszakban a sportfióktelep által juttatott bevételek utáni adókötelezettségeket a sportfióktelep adószámának megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni."
27. §
Az Ekho tv. 3. § (3d) bekezdésében és (4) bekezdés d) pont db) alpontjában a "sportszövetség" szövegrész helyébe a "sportszövetség, sportfióktelep" szöveg lép.8. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
28. §
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) I. Fejezete a következő 10. Címmel egészül ki:"10. CÍM SPORTFIÓKTELEP
9/H. §
(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti sportfióktelepre e törvénynek a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó előírásait kell alkalmazni, ha e törvény másként nem rendelkezik.
(2) Sportfióktelep esetén a külföldi vállalkozás alatt a sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezetet kell érteni.
(3) A cégbíróság a sportfióktelepet a 27. § (8) bekezdés szerinti cégformák között veszi nyilvántartásba, azzal, hogy sportfióktelep esetén a cégjegyzék a 24-26. §-ban meghatározottakon túlmenően a 27. § (8b) bekezdésben meghatározott adatokat is tartalmazza.
(4) A sportfióktelep a 30. § (1a) bekezdése szerinti európai egyedi azonosítót nem kap. A sportfióktelepre a 9/G. § és a 49. § rendelkezései nem alkalmazandók."
29. §
A Ctv. 27. §-a a következő (8b) bekezdéssel egészül ki:(A cégjegyzék cégformánként, a 24-26. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza:)
"(8b) Sportfióktelep esetében a (8) bekezdéstől eltérően:
a) a nemzetközi sportszervezet nevét, szervezeti formáját, nyilvántartási számát és székhelyét,
b) a nemzetközi sportszervezet nyilvántartását vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,
c) a nemzetközi sportszervezet képviseletére jogosult személy vagy szerv nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, nyilvántartási számát, a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját,
d) azt a tényt, hogy a cég a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerint alapított sportfióktelep."
30. §
A Ctv. 1. számú és 2. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.9. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
31. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)
"18. fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben meghatározott fióktelep és a sportról szóló törvény szerinti sportfióktelep,"
10. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása
32. §
Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.11. Az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló 2022. évi LVII. törvény módosítása
33. §
Az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló 2022. évi LVII. törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában sportingatlan)
"b) a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttv.) 1. és 2. mellékletében szereplő ingatlanok vagy ingatlan tulajdoni hányadok, valamint"
12. Az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény módosítása
34. §
Az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"1. §
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott állami tulajdonú sportcélú ingatlanok, a részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok esetében az állam tulajdonában álló tulajdoni hányadok, továbbá ezen ingatlanok és az állam tulajdonában álló tulajdoni hányadoknak természetben megfeleltethető ingatlanrészek működtetéséhez, az azokon végzett sporttevékenység ellátásához kapcsolódó állami tulajdonban álló ingó vagyonelemek (a továbbiakban együtt: vagyonelemek) e törvény erejénél fogva, a 2. § (1) bekezdése szerinti tulajdonjog átszállással ingyenesen az 1. mellékletben megjelölt sportszervezet vagy országos sportági szakszövetség (a továbbiakban együtt: szervezet) tulajdonába kerülnek sportcélú közfeladatai ellátásának elősegítése és a vagyonelemek egyéb, a közfeladat ellátását nem veszélyeztető hasznosítása céljából. A szervezet az 1. melléklet szerinti ingatlant, illetve ingatlanhányadot a fennálló terhekkel és az ingatlant, illetve ingatlanhányadot terhelő kötelezettségekkel együtt szerzi meg."
13. A jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény módosítása
35. §
(1) A jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Jsznytv.) 2. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(1) A cégformák a következők:
1. a gazdasági társasági formák önálló cégformái:
a) a közkereseti társaság;
b) a betéti társaság;
c) a korlátolt felelősségű társaság;
d) a részvénytársaság (zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság);
2. a szövetkezet;
3. a közjegyzői iroda;
4. a végrehajtói iroda;
5. az egyesülés;
6. az erdőbirtokossági társulat;
7. a vízgazdálkodási társulat (vízitársulat, víziközmű-társulat);
8. az egyéni cég;
9. a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, sportfióktelep;
10. a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete;
11. az európai részvénytársaság (zártkörűen működő európai részvénytársaság, nyilvánosan működő európai részvénytársaság);
12. az európai szövetkezet;
13. az európai gazdasági egyesülés;
14. a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye."
(2) A Jsznytv. 2. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
"(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti sportfióktelepre e törvénynek a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó előírásait kell alkalmazni, ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik. Sportfióktelep esetén a külföldi vállalkozás alatt a sportfióktelepet alapító nemzetközi sportszervezetet kell érteni. A sportfióktelep a 14. § (2) bekezdése szerinti európai egyedi azonosítót nem kap."
14. Záró rendelkezések
36. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.(2) Az 1., 2., 4., 5., 7-9. alcím, a 10. §, a 21. § (2) bekezdése és a 23. § a)-c) pontja e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
(3) A 13. alcím 2027. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.49. alponttal egészül ki:(Egyéb indokkal adómentes:)
"7.49. a sportról szóló törvény szerint Magyarországon nyilvántartásba vett sportfióktelep által foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj;"
2. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat 9. és 10. sora helyébe a következő sorok lépnek:3. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. számú melléklet II. pont 6. alpontja a következő e) ponttal egészül ki:[Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok: 6.külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén]
"e) sportfióktelep alapításakor a sportról szóló 2004. évi I. törvény 18/B. § (2) bekezdése szerinti miniszteri támogató nyilatkozat,"
2. A Ctv. 2. számú melléklet II. pont 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:]
"3. külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe (sportfióktelep) esetén
a) a külföldi vállalkozás - sportfióktelep esetén az alapító nemzetközi sportszervezet - létesítő okirata, illetve annak a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege,
b) a külföldi vállalkozás joga szerinti kereskedelmi nyilvántartásba - sportfióktelep esetén az alapító nemzetközi sportszervezet joga szerinti nyilvántartásba - történt felvételét igazoló okirat, valamint ennek hiteles magyar nyelvű fordítása;"
4. melléklet a 2025. évi ... törvényhez
Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 4. mellékletében foglalt táblázat 7. sora helyébe a következő sor lép:Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdése a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 2004. március 13-i hatályba lépése óta szolgál hazánkban a szervezett sport háttérjogszabályaként, átfogóan szabályozva a sportolók, a sportszervezetek jogállását, a sportszövetségek működését, a sport versenyrendszerét, a sport szakterülethez kapcsolódó kereskedelmi szerződéseket, a sportköztestületeket, meghatározva az állam és a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait, a sport állami támogatási rendszerét, valamint a sportrendezvények szervezéséhez kapcsolódó szabályokat. Az Stv. rendelkezései évről évre kis mértékben módosultak, több alkalommal teljes fejezetek kerültek átalakításra, azonban az Stv. szerkezete és alapvető megállapításai kiállták az idő próbáját, azok a magyar sport szervezetének és működésének biztos alapját jelentik.
A Törvényjavaslatban rendezésre kerülnek az állami sportirányításban bekövetkezett szervezeti változások miatti feladatmegosztással együtt járó adatkezelési, adatvédelmi kérdések, továbbá kialakításra kerül az állami sportcélú támogatások kihelyezési folyamatát kezelő elektronikus ügyintézési rendszer bevezetéséhez szükséges jogszabályi háttér. A Törvényjavaslatban az állami tulajdonú ingatlanok Stv. által szabályozott vagyonkezelési szabályai is módosításra kerülnek, emellett a törvényjavaslat további néhány olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek a gyakorlati alkalmazás szempontjából pontosítást igényelnek.
Az International Testing Agency (továbbiakban: ITA) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (továbbiakban: NOB) által alapított és égisze alatt működő nemzetközi nonprofit szervezet, lausanne-i székhellyel. Feladata, hogy doppingellenes programokat folytasson sport- és politikai szervezetek befolyásától függetlenül, nagy nemzetközi sportszervezetek és rendezvényszervezők megbízásából. Az ITA több mint 70 olimpiai és nem olimpiai sportág nemzetközi szövetségének partnere, közülük 52 sportszövetséggel van kizárólagosságot biztosító megállapodása az adott sportág nemzetközi versenyeinek doppingellenőrzésére. Míg a mindenki által ismert Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség a nemzetközi doppingszabályok megalkotója, az ITA feladata a konkrét doppingellenes programok és doppingellenőrzések végrehajtása a nemzetközi sportszövetségek vagy a NOB megbízása alapján. Az ITA - a NOB kizárólagos partnereként - végzi valamennyi, a NOB által szervezett eseményen (nyári és téli olimpiai játékok, olimpiai kvalifikációs események), valamint az azokat megelőző három hónapban valamennyi olimpiai sportág esetében a doppingellenőrzéseket.
Az ITA 2022-ben hozta létre budapesti irodáját, és a kedvező magyarországi tapasztalatok, a magasan kvalifikált és megbízható magyar munkavállalók és a Budapesten rendezett nemzetközi sportesemények nagy száma miatt az ITA a magyar fővárosban kívánja létrehozni az első, európai központját, amennyiben ennek jogszabályi lehetőségei biztosítottak.
Az ITA európai központjának megalapításával Magyarország világosan demonstrálná elkötelezettségét a tiszta sport, az olimpiai mozgalom és a sportolók védelme iránt. Ez a lépés amellett, hogy nemzetközi presztízst hozna, új, magas színvonalú munkahelyeket is teremtene nemcsak a kezdő sportszakembereknek, hanem a korábbi magyar olimpikonok és élsportolók számára egyaránt. Munkájuk révén egy biztonságos, tiszta sportkörnyezet fenntartását támogatnák Magyarországon és világszerte egyaránt, ezzel erősítve a sport integritását és védve a következő generációk egészséges és etikus fejlődését.
Ahhoz, hogy az ITA Budapesten nyissa meg első európai központját, többek között arra van szükség, hogy a nemzetközi sportszövetség mellett a NOB által elismert, nemzetközi sportszervezet, illetve annak európai központja is élvezze a jogalkotó által a nemzetközi sportszövetségeknek már biztosított előnyöket. Mindezekre tekintettel a sportfióktelep, mint új, jogi entitás került létrehozásra az Stv. által. A sportfióktelep létrehozása mellett a bejegyzésre, működésre - különös tekintettel annak adózására - és törlésre vonatkozó jogszabályi környezet megteremtésére tesz javaslatot a Törvényjavaslat.
Részletes indokolás
1-2. §, 31. §
A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy a sportfióktelep a nemzetközi sportszövetségekhez hasonló adókedvezmények és adómentesség alanya lehessen.3. §
A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy a sportfióktelep által foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj adómentes jövedelemnek minősüljön.4. §
A nemzeti sportinformációs rendszerrel (a továbbiakban: NSR) összefüggő adatkezelési szabályokhoz kapcsolódóan, a társadalombiztosítási azonosító jel kezelése érdekében szükséges a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása. Az NSR kezelése és működtetése átadásra került a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani intézet részére, erre tekintettel szükséges, hogy az adatkezelői jogosultsága minden adatra kiterjedjen.5-8. §
A spotfióktelep, mint új jogi entitás meghatározása a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) törvényi fogalmai között megteremti annak a lehetőségét, hogy a sportfióktelep a nemzetközi sportszövetségekhez hasonló adókedvezmények és adómentesség alanya lehessen. A Tao. tv. egyesületre és köztestületre vonatkozó rendelkezéseinek a sportfióktelepre való kiterjesztése biztosítja a már meglévő szabályozás analóg módon történő alkalmazását.9. §
A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy a sportfióktelep mint egyéb szervezet kerüljön meghatározásra a számviteli törvény alkalmazásában az egyesülethez és az alapítványhoz hasonlóan.11. §
A sportszervezetek szakszövetségi tagságához való egyenlő hozzáférésének biztosítása alapvető jogi és sportszakmai érdek, hiszen a tagság megléte számos sportági jogosultság - így különösen a versenyrendszerben való részvétel - előfeltétele. A korábbi törvényi rendelkezés azonban a gyakorlatban olyan körkörös feltételrendszert hozott létre, amelyben a versenyrendszerben való részvétel a tagsághoz, a tagság pedig a versenyrendszerben való részvételhez kötődött. Ez a helyzet lehetőséget adhat a tagsági kör mesterséges szűkítésére és az új sportszervezetek indokolatlan kizárására a sportági közéletből.Mindez nemcsak a sportban érvényesítendő esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség alapelveit sérti, hanem hátráltatja a sportág szakmai fejlődését, a verseny színvonalának emelését és az utánpótlás-nevelés bővítését is. A nyitott, átlátható és objektív tagsági feltételek biztosítása nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a sportági versenyrendszer zárttá válik, ami csökkenti a szakmai és versenyképességi potenciált.
A törvénymódosítás ezért a jogbiztonság, a tisztességes eljárás és a sport fejlődésének elősegítése érdekében úgy rendelkezik, hogy minden, feltételeket teljesítő sportszervezet számára a szakszövetségi tagsághoz való hozzáférés szabályai egyértelműek, átláthatóak legyenek, ezáltal megszüntetve a korábbi, visszaélésekre alkalmas ellentmondásos helyzetet.
12. §
A látvány-csapatsportágak esetében a gyakorlatban a játékosügynöki tevékenység nem csak a sportolók esetében értelmezhető, hanem számos esetben az edzőnek is van játékosügynöke. Az edzővel kapcsolatos játékosügynöki tevékenységre a törvény eddig nem tartalmazott rendelkezést, ezt pótolja a vonatkozó rendelkezés kiegészítése.13. §, 15. §
A sportpolitikáért felelős miniszter részéről előkészítés alatt áll egy, az állami sportcélú támogatásokat kezelő elektronikus ügyintéző rendszer bevezetése. A rendszer által lehetővé válik a nagyszámú, jelentős mennyiségű papír alapú okiratok, dokumentumok kezelésével járó folyamatok elektronikus kiváltása, ezzel is csökkentve mind a kedvezményezettek, mind a támogató adminisztrációs terheit, továbbá gyorsítva és egyszerűsítve a támogatási folyamatot. A rendszernek alkalmasnak kell lennie a központi azonosítási ügynök szolgáltatás, az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás használatára, és elektronikus aláírással ellátott okiratok létrehozására és kezelésére. A rendszert használók azonosítása és képviseleti joguk igazolása érdekében szükséges hozzáférést biztosítani mind az összerendelési nyilvántartáshoz, mind a rendelkezési nyilvántartáshoz. A rendszert tervezetten a Honvédelmi Minisztérium, valamint az általa megbízott lebonyolító szerv is használná a támogatást nyújtó oldaláról.14. §
A Honvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet által működtetett Sportoló Nemzet Program (a továbbiakban: Program) célja, hogy valamennyi gyermek és felnőtt számára elérhetőbbé tegye a különböző mozgásformákat, szélesebbre tárja a sportegyesületek kapuit, népszerűsítse a sportot. Cél, hogy mindenki megtalálja a hozzá legközelebbi edzőtermet, pályát, sportágat és még többen tapasztalják meg a rendszeres sportolás örömét, a mozgás közvetlen és közvetett előnyeit. A Program célja az élethosszig tartó mozgás és a sport iránti elköteleződés ösztönzése.A Program kedvezményrendszerének meghatározása miniszteri rendeletben történik, amelyhez szükséges az Stv. kiegészítése a sporthoz kapcsolódó kedvezményrendszer meghatározására vonatkozó feladattal, továbbá az adatkezelési és felhatalmazó rendelkezésekkel.
A sportpolitikáért felelős miniszter által adományozható elismerésekre vonatkozó szabályokat a sport ágazatban a sportpolitikáért felelős miniszter által adományozható elismerésekről szóló 5/2025. (VI. 13.) HM rendelet tartalmazza. Az elismerés bárki által kezdeményezhető, így az elismerésre felterjesztésről a legtöbb esetben az érintett személy nem tud, azt a felterjesztő előre nem egyezteti vele, tekintettel arra, hogy az elismerés odaítélése nem biztos (minden kategóriában csak 3-3 díj osztható ki, de többszörös a jelöltek száma minden évben). Később, amikor az elismerés odaítéléséről miniszteri döntés születik, az érintett személytől bekérésre kerül az adatkezelési nyilatkozat, azonban már ezt megelőzően, a felterjesztési és bírálati folyamat során is történik adatkezelés, amelyhez az érintett személy beleegyezése még nem áll rendelkezésre. Erre tekintettel indokolt az elismerésre vonatkozó döntési folyamat során a miniszter adatkezelése jogalapjának megteremtése, az állami kitüntetésekkel kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó törvényi rendelkezés mintájára.
16. §
Kodifikációs pontosítás.17-19. §
A módosítás célja az NSR működtetésében részt vevő szereplők feladat- és hatásköri viszonyainak pontos meghatározása. A szabályozás értelmében a Kormány rendeletben kijelölt szervezete felel az NSR mindennapi működtetéséhez szükséges szervezési és operatív feladatok ellátásáért, míg a miniszter hatáskörében maradnak a döntés-előkészítést, valamint az állami sportcélú támogatások elosztását támogató adatkezelési tevékenységek. A (3)-(3e) bekezdések a kezelt adatok körének adatkezelőnkénti csoportosításával, az adatkezelési célok részletezésével és a négyévenkénti felülvizsgálati kötelezettség előírásával biztosítják a szükségesség és arányosság követelményének érvényesülését. A rendelkezések a GDPR 89. cikkével összhangban megteremtik az egyes adatkezelések befejezését követően a rendszerben tárolt adatok közérdekű archiválás, tudományos és történelmi kutatási, illetve statisztikai célból történő kezelésének lehetőségét. Az (5) bekezdés a hivatalos statisztikai szolgálat részére történő adatszolgáltatás pontos kereteit rögzíti, ezzel garantálva az adatok jogszerű és egységes hasznosítását.Módosul a törvény NSR-hez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeket meghatározó rendelkezéseinek köre. A módosítás indoka, hogy garanciális szempontokra figyelemmel - a sportolói életpálya és a sportszakmai tevékenység átlátható nyomon követése érdekében - törvényi szinten szükséges rendelkezni a nyilvántartásba kerülő személyes adatok köréről, így különösen a sportorvosi engedély adatairól, a sportoló eltiltásáról, válogatottságáról, nevezésekre vonatkozó adatairól, a kiemelt sportprogramban történő szerepléséről, fogyatékkal élő személy esetén ennek tényéről, valamint a sportoló és edző közötti szakmai kapcsolatról. A szabályozás célja, hogy az NSR a sportolói jogosultságokat, a támogatásokhoz kapcsolódó feltételeket és a sportszakmai utánpótlás-nevelést egységes, ellenőrizhető és naprakész módon kezelje, erősítve a sportirányítás átláthatóságát és a jogbiztonságot. Az egyértelműsítés és jobb áttekinthetőség érdekében az adatkezelésben érintett minden - különös tekintettel a versenyengedélyekre, nevezésekre és a sportoló versenyeken való részvételére vonatkozó adatszolgáltatáshoz kapcsolódó - személyes adat egy helyen, felsorolás-szerűen kerül megjelenítésre.
Az állam kiemelt figyelmet szentel azoknak a személycsoportoknak a közvetlen tájékoztatására, amelyek tevékenységét az állami intézkedések jelentős mértékben érintik. Fontos érdek fűződik ugyanis ahhoz, hogy e csoportok az őket érintő állami döntésekről, intézkedésekről hiteles és naprakész információhoz jussanak. A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy az NSR-ben nyilvántartott kapcsolattartási adatok tájékoztatási célból kezelhetők legyenek. A módosítás megteremti a közvetlen kapcsolattartás feltételeit a feladatkörrel rendelkező állami szerv és az állampolgár között.
20. §
Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.21. §
Felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.22. §
Kodifikációs pontosítás.23. §
Szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmaz.24. §
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.Az Stv. 18. § (3) bekezdése olyan jogi formára - a közhasznú társaságra (a továbbiakban: kht.) -hivatkozik, amely több, mint másfél évtizede kivezetésre került a magyar jogrendszerből. A kht. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) hatálybalépését megelőzően olyan, jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaság volt, amely meghatározott közhasznú tevékenység folytatására jött létre. A jogalkotó azonban a társasági jog 2007. július 1-jei reformja során - a gazdasági társaságok szabályozásának egységesítése és egyszerűsítése érdekében - megszüntette a közhasznú társasági formát azzal, hogy 2007. július 1. után kht. már nem volt alapítható; a meglévő kht.-k legfeljebb 2009. június 30-ig működhettek a korábbi szabályok szerint, ezt követően nonprofit korlátolt felelősségű társasággá, vagy más nonprofit gazdasági társasággá kellett átalakulniuk, vagy jogutód nélkül megszűnniük. A jogszabály a határidő elmulasztásához szankciót is kapcsolt: a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében megszűntnek nyilvánította a társaságot.
Ezzel a jogalkotó 2009. június 30. napjától ténylegesen megszüntette a kht.-t, mint társasági jogi formát. Ezt követően a Gt. is hatályát vesztette a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény alapján, összhangban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény - az új Polgári Törvénykönyv - hatálybalépésével. Az új Ptk. már nem nevesíti a kht. intézményét, helyette egységesen a gazdasági társaságok és az egyéb jogi személyek hatályos formáit szabályozza.
A fentiekből következően az Stv. 18. § (3) bekezdése nemcsak jogilag értelmezhetetlen, hanem ellentétes a jogrendszer koherenciájának követelményével is, mivel egy nem létező jogi formára utal. Ez a helyzet jogbizonytalanságot okozhat, valamint azt a téves látszatot keltheti, mintha a kht. továbbra is választható jogi forma lenne sporttevékenység szervezésére. A jogalkalmazói gyakorlat szempontjából különösen fontos, hogy a jogszabályok kizárólag hatályos, ténylegesen alkalmazható jogintézményeket tartalmazzanak, elkerülve ezzel a félreértelmezést és a joghézagokat. Mindezekre tekintettel indokolt az Stv. 18. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése, annak érdekében, hogy a sporttevékenységek szervezésére vonatkozó szabályozás kizárólag a hatályos társasági és nonprofit jogi formákat tükrözze. Ez nem csupán a jogszabály korszerűsítését, hanem a jogbiztonság és a jogrendszer belső összhangjának megőrzését is szolgálja.
25-27. §
A rendelkezés a Magyarországon nyilvántartásba vett, nemzetközi sportszövetségekre irányadó szabályozással egyező módon, a sportfióktelep munkavállalói részére is biztosítja a közteherviselési kötelezettségeinek az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás általi teljesítését.28-30. §, 3. melléklet
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezéseinek módosítása teremti meg az Stv. által létrehozott sportfióktelep, mint új, jogi entitás bejegyzésének, nyilvántartásának és törlésének szabályait.32. §
Kodifikációs pontosítás.33. §
Az Stv.-nek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel történő módosítására figyelemmel szükséges pontosítás.34. §
Kodifikációs pontosítás.35. §
A rendelkezés a sportfióktelep kapcsán átvezeti a még hatályba nem lépett, a cégnyilvántartást felváltó új nyilvántartásra vonatkozó, a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvényen a szükséges törvényi szintű szabályozást igénylő rendelkezéseket.36. §
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.1. melléklet
A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy a sportfióktelep által foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj adómentes jövedelemnek minősüljön.2. melléklet
Kodifikációs pontosítás.4. melléklet
Kodifikációs pontosítás.