2025. évi CXVIII. törvény büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] Az Országgyűlés, tiszteletben tartva Magyarország Alaptörvényét és nemzetközi kötelezettségvállalásait, elkötelezetten törekszik a jogállamiság, az alapvető jogok és a közbiztonság erősítésére. A társadalmi igazságérzet és a jogbiztonság fenntartása megköveteli, hogy a büntetőjog a modern társadalom kihívásaira időszerű, világos és hatékony választ adjon.
[2] A szabályozás legfőbb célja, hogy megerősítse a gyermekek és más sérülékeny csoportok jogainak érvényesülését, az igazságszolgálta...

2025. évi CXVIII. törvény
büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
[1] Az Országgyűlés, tiszteletben tartva Magyarország Alaptörvényét és nemzetközi kötelezettségvállalásait, elkötelezetten törekszik a jogállamiság, az alapvető jogok és a közbiztonság erősítésére. A társadalmi igazságérzet és a jogbiztonság fenntartása megköveteli, hogy a büntetőjog a modern társadalom kihívásaira időszerű, világos és hatékony választ adjon.
[2] A szabályozás legfőbb célja, hogy megerősítse a gyermekek és más sérülékeny csoportok jogainak érvényesülését, az igazságszolgáltatás hatékonyságát és a bűncselekményből származó vagyon hatékony visszaszerzését.
[3] A törvény megalkotása egyben Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásának teljesítését is célozza azáltal, hogy egyes uniós jogi aktusokat és nemzetközi egyezményeket szervesen beilleszt a hazai jogrendszerbe. Az uniós irányelvek átültetése nem pusztán jogi kötelezettség, hanem lehetőség arra, hogy a magyar büntetőjog rendszere igazodjon a legmodernebb európai és nemzetközi elvárásokhoz, és így erősítse az állampolgárok biztonságát.
[4] A törvény teljes körű megfelelést biztosít továbbá az emberkereskedelem elleni fellépést megerősítő, 2024. június 13-i (EU) 2024/1712 irányelvnek is. Az irányelv új formákkal bővíti a kizsákmányolás fogalmát: a béranyaság, a kényszerházasság és a jogellenes örökbefogadás is emberkereskedelemnek minősülhet. A törvény célja, hogy ezeket a cselekményeket a magyar jog is kifejezetten büntetni rendelje, biztosítva, hogy minden áldozat megfelelő büntetőjogi védelmet kapjon, és az elkövetők felelősségre vonása is kellően szigorú és következetes legyen.
[5] A törvény célja továbbá a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 irányelv átültetése mellett olyan bűnügyi vagyonkezelési rezsim létrehozása, amely nemcsak az uniós szabályozásnak felel meg, hanem messzemenően biztosítja a bűnügyi vagyon értékének megőrzését, kezelését, egységes nyilvántartását, egyúttal biztosítja, hogy a bűncselekményekből származó vagyon minél nagyobb mértékben kerüljön vissza a közösség szolgálatába. A törvény ezért megteremti a bűnügyi vagyon átlátható és egységes kezelésének az alapvető jogi kereteit, és bevezeti az ismeretlen eredetű vagyon elkobzásának intézményét is.
[6] A törvény kisebb, koherenciát biztosító módosításokat is végrehajt az uniós korlátozó intézkedések megsértéséről szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 irányelvnek való teljes megfelelés érdekében.
[7] A digitális korban nélkülözhetetlen, hogy a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékokhoz gyorsan és jogszerűen lehessen hozzáférni. A törvény megteremti az (EU) 2023/1543 rendelet alkalmazásához szükséges végrehajtási kereteket, lehetővé téve, hogy a hatóságok közvetlenül fordulhassanak a szolgáltatókhoz adatok kiadása vagy megőrzése érdekében. Ez biztosítja, hogy a bűnüldözési célok ne kerüljenek számottevő lépéshátrányba a technológiai fejlődés újabb formáit alkalmazó és nemzetközi színtéren is egyre gyarapodó elkövetők mögött.
[8] A törvény emellett módosítja a kapcsolódó jogszabályokat is az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményéhez fűzött második kiegészítő jegyzőkönyv végrehajtása érdekében. A jogalkotói cél ebben az esetben is a hatékonyabb nemzetközi együttműködés, és ezen keresztül hatékonyabb hozzáférés a büntetőeljárás eredményességéhez szükséges elektronikus adatokhoz.
[9] A törvény továbbá korszerűsíti a közvetítői eljárások szabályait, annak érdekében, hogy jobban érvényesülhessenek a helyreállító igazságszolgáltatás elvei. A közvetítő szakmai felkészültsége alapján választhatja ki az adott ügyhöz legjobban illeszkedő módszert, ami elősegíti a felek közötti megegyezést és a társadalmi békét.
[10] A büntetés-végrehajtás területén a törvény célja, hogy reagáljon a gyakorlatban felmerült problémákra, úgymint az elévülésre vonatkozó szabályok egyértelműsítése és a külföldön élő elítéltek esetén a közérdekű munka pénzbüntetéssel való megválthatóságának megteremtése, amely módosítások a büntetőigény érvényesítését segítik. A feltételes szabadságra bocsátás szempontrendszerének kiegészítése által az elítélt reintegrációja érdekében kifejtett tevékenysége nagyobb hangsúlyt kap az értékelésben.
[11] Az Országgyűlés mindezek megvalósítása érdekében, a magyar jogrendszer koherenciájának biztosítása, valamint az uniós és nemzetközi kötelezettségek teljesítése céljából a következő törvényt alkotja:
1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
1. §
2. §
2. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása
3. §
4. §
3. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása
5. §
6. §
7. §
8. § A Jszbt.
a)
b)
c)
d)
lép.
9. §
4. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása
10. §
11. §
12. §
5. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása
13. §
6. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása
14. §
15. §
16. §
7. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
17. §
18. §
8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
19. §
20. §
9. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
21. §
22. §
23. §
24. §
25. §
26. §
10. Az Európai Unió tagállamaival folyatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása
27. §
28. §
29. §
30. §
31. §
11. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
32. §
12. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
33. §
34. §
35. §
36. §
37. §
38. §
39. §
13. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
40. §
41. §
42. §
43. §
44. §
45. §
46. §
47. §
48. §
49. §
50. §
51. §
52. §
53. §
54. §
55. §
56. § (1)
(2)
57. §
58. § A Be.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
59. §
60. § Hatályát veszti a Be.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
61. §
14. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
62. §
15. Záró rendelkezések
63. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2026. január 2-án lép hatályba.
(2) A 49. §, az 51-55. §, az 58. § 14., 16. és 20-24. pontja, az 59. §, a 60. § 12. és 13. pontja, valamint a 61. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
(3) Az 1. alcím, a 2. alcím, az 5-7. §, a 8. § c) pontja, a 4. alcím, a 8. alcím, a 22. §, a 23. §, a 26. §, a 29. §, a 31. §, a 40-48. §, az 50. §, az 56. § (2) bekezdése, az 57. §, az 58. § 1-13., 15., 17. és 19. pontja, valamint a 60. § 1-11. pontja 2026. július 1-jén lép hatályba.
64. § E törvény 2. §-a, 59. §-a és 61. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
65. § (1) E törvény
a) 1. alcíme, 4. alcíme, 8. alcíme, 25. §-a, 40-48. §-a, 50. §-a, 56. § (2) bekezdése, 58. § 1-13., 15., 17. és 19. pontja, valamint 60. § 1-11. pontja a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 6. §-a, 13. §-a, 25. §-a, 26. § a) pontja és 56. § (2) bekezdése az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló, 2011/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1712 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) 6. §-a, 8. § b) pontja és 24. §-a az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 7. §-a, 29. §-a, 31. §-a és 57. §-a a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanács rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.