Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/12796. számú törvényjavaslat indokolással - büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

    T/12796. számú törvényjavaslat indokolással - büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    [1] Az Országgyűlés, tiszteletben tartva Magyarország Alaptörvényét és nemzetközi kötelezettségvállalásait, elkötelezetten törekszik a jogállamiság, az alapvető jogok és a közbiztonság erősítésére. A társadalmi igazságérzet és a jogbiztonság fenntartása megköveteli, hogy a büntetőjog a modern társadalom kihívásaira időszerű, világos és hatékony választ adjon.
    [2] A szabályozás legfőbb célja, hogy megerősítse a gyermekek és más sérülékeny csoportok jogainak érvényesülését, az igazságszolgálta...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/12796. számú törvényjavaslat indokolással - büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
    2025. évi CXVIII. törvény büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
    [1] Az Országgyűlés, tiszteletben tartva Magyarország Alaptörvényét és nemzetközi kötelezettségvállalásait, elkötelezetten törekszik a jogállamiság, az alapvető jogok és a közbiztonság erősítésére. A társadalmi igazságérzet és a jogbiztonság fenntartása megköveteli, hogy a büntetőjog a modern társadalom kihívásaira időszerű, világos és hatékony választ adjon.
    [2] A szabályozás legfőbb célja, hogy megerősítse a gyermekek és más sérülékeny csoportok jogainak érvényesülését, az igazságszolgáltatás hatékonyságát és a bűncselekményből származó vagyon hatékony visszaszerzését.
    [3] A törvény megalkotása egyben Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásának teljesítését is célozza azáltal, hogy egyes uniós jogi aktusokat és nemzetközi egyezményeket szervesen beilleszt a hazai jogrendszerbe. Az uniós irányelvek átültetése nem pusztán jogi kötelezettség, hanem lehetőség arra, hogy a magyar büntetőjog rendszere igazodjon a legmodernebb európai és nemzetközi elvárásokhoz, és így erősítse az állampolgárok biztonságát.
    [4] A törvény teljes körű megfelelést biztosít továbbá az emberkereskedelem elleni fellépést megerősítő, 2024. június 13-i (EU) 2024/1712 irányelvnek is. Az irányelv új formákkal bővíti a kizsákmányolás fogalmát: a béranyaság, a kényszerházasság és a jogellenes örökbefogadás is emberkereskedelemnek minősülhet. A törvény célja, hogy ezeket a cselekményeket a magyar jog is kifejezetten büntetni rendelje, biztosítva, hogy minden áldozat megfelelő büntetőjogi védelmet kapjon, és az elkövetők felelősségre vonása is kellően szigorú és következetes legyen.
    [5] A törvény célja továbbá a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 irányelv átültetése mellett olyan bűnügyi vagyonkezelési rezsim létrehozása, amely nem csak az uniós szabályozásnak felel meg, hanem messzemenően biztosítja a bűnügyi vagyon értékének megőrzését, kezelését, egységes nyilvántartását, egyúttal biztosítja, hogy a bűncselekményekből származó vagyon minél nagyobb mértékben kerüljön vissza a közösség szolgálatába. A törvény ezért megteremti a bűnügyi vagyon átlátható és egységes kezelésének az alapvető jogi kereteit, és bevezeti az ismeretlen eredetű vagyon elkobzásának intézményét is.
    [6] A törvény kisebb, koherenciát biztosító módosításokat is végrehajt az uniós korlátozó intézkedések megsértéséről szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 irányelvhez való teljes megfelelés érdekében.
    [7] A digitális korban nélkülözhetetlen, hogy a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékokhoz gyorsan és jogszerűen lehessen hozzáférni. A törvény megteremti az (EU) 2023/1543 rendelet alkalmazásához szükséges végrehajtási kereteket, lehetővé téve, hogy a hatóságok közvetlenül fordulhassanak a szolgáltatókhoz adatok kiadása vagy megőrzése érdekében. Ez biztosítja, hogy a bűnüldözési célok ne kerüljenek számottevő lépéshátrányba a technológiai fejlődés újabb formáit alkalmazó és nemzetközi színtéren is egyre gyarapodó elkövetők mögött.
    [8] A törvény emellett módosítja a kapcsolódó jogszabályokat is az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményéhez fűzött második kiegészítő jegyzőkönyv végrehajtása érdekében. A jogalkotói cél ebben az esetben is a hatékonyabb nemzetközi együttműködés, és ezen keresztül hatékonyabb hozzáférés a büntetőeljárás eredményességéhez szükséges elektronikus adatokhoz.
    [9] A törvény továbbá korszerűsíti a közvetítői eljárások szabályait, annak érdekében, hogy jobban érvényesülhessenek a helyreállító igazságszolgáltatás elvei. A közvetítő szakmai felkészültsége alapján választhatja ki az adott ügyhöz legjobban illeszkedő módszert, ami elősegíti a felek közötti megegyezést és a társadalmi békét.
    [10] A büntetés-végrehajtás területén a törvény célja, hogy reagáljon a gyakorlatban felmerült problémákra, úgymint az elévülésre vonatkozó szabályok egyértelműsítése és a külföldön élő elítéltek esetén a közérdekű munka pénzbüntetéssel való megválthatóságának megteremtése, amely módosítások a büntetőigény érvényesítését segítik. A feltételes szabadságra bocsátás szempontrendszerének kiegészítése által az elítélt reintegrációja érdekében kifejtett tevékenysége nagyobb hangsúlyt kap az értékelésben.
    [11] Az Országgyűlés mindezek megvalósítása érdekében, a magyar jogrendszer koherenciájának biztosítása, valamint az uniós és nemzetközi kötelezettségek teljesítése céljából a következő törvényt alkotja:
    1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
    1. §
    A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 104. §-a következő o) és p) ponttal egészül ki:
    (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
    "o) a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelv,
    p) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv."
    2. §
    Az Rtv. 29/B. § (1) bekezdésben a "lefoglalható, valamint" szövegrész helyébe a "lefoglalható, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény szerint ideiglenesen elvehető, valamint" és a "három munkanapra" szövegrész helyébe a "három munkanapra vagy törvényben meghatározott ettől eltérő időtartamra" szöveg lép.
    2. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása
    3. §
    A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 64. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
    (Az eljárási jogsegély formái különösen:)
    "d) elektronikus adat beszerzése,"
    4. §
    Az Nbjt. V. Fejezete a következő 8. Címmel egészül ki:
    "8. Cím
    Elektronikus adat beszerzése
    68. §
    A Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményhez csatolt második kiegészítő jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) 6. és 7. cikkében meghatározott együttműködés során a megkeresést vagy a határozatot közvetlenül a szolgáltatásokat nyújtó szervezet részére kell megküldeni.
    68/A. §
    (1) Ha az a külföldi állam, amelynek területén a szolgáltató székhelye vagy telephelye van, a jegyzőkönyv 7. cikk 5. bekezdésének a. pontja alapján nyilatkozatot tett, az előfizetői adatok átadása iránti határozat kibocsátása esetén a határozat szolgáltatónak történő megküldésével egyidejűleg a külföldi állam illetékes hatóságát a kibocsátásról értesíteni kell.
    (2) A külföldi állam előfizetői adatok átadása iránti határozata esetén az adatoknak a külföldi állam részére történő megküldése előtt a magyar igazságügyi hatóság és a megkeresett, Magyarország területén székhellyel, telephellyel rendelkező szolgáltató egyeztetést folytathat egymással. Az egyeztetés keretében az igazságügyi hatóság kérheti, hogy a szolgáltató az előfizetői adatokat ne adja át.
    (3) Ha az előfizetői adatok átadása iránti határozat eredményes teljesítése érdekében a magyar igazságügyi hatóság és a megkereső igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással, a magyar igazságügyi hatóság a megkereső igazságügyi hatóság által küldött kiegészítő információkat annak engedélye nélkül nem adhatja át a Magyarország területén székhellyel, telephellyel rendelkező szolgáltatónak.
    68/B. §
    Ha a külföldi államban székhellyel, telephellyel rendelkező szolgáltató az előfizetői adatok átadása iránti határozatot nem teljesíti, a magyar igazságügyi hatóság a jegyzőkönyv 8. cikkében meghatározott megkereséssel fordulhat a külföldi állam illetékes hatóságához.
    68/C. §
    (1) A jegyzőkönyv 9. cikke alapján a NEBEK megkeresést küldhet a külföldi állam kijelölt kapcsolattartási pontjának, és megkeresést fogadhat a külföldi állam kapcsolattartási pontjától.
    (2) Veszélyhelyzetnek kell tekinteni azt a helyzetet, amelyben valakinek életét vagy testi épségét közvetlen és súlyos veszély fenyegeti, és amely a hatóságok haladéktalan intézkedését teszi szükségessé a veszély vagy a lehetséges következmények elhárítása, megelőzése érdekében, ideértve különösen a túszejtést, a gyermekkel szemben folytatólagosan elkövetett szexuális bántalmazást, a terrortámadást közvetlenül követő helyzeteket, valamint a kritikus infrastruktúra biztonságát érintő fenyegetéseket."
    3. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
    5. §
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. § (1) bekezdésében a "határőrség és az egészségügyi" szövegrész helyébe a "határőrség, illetve az egészségügyi" szöveg lép.
    4. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása
    6. §
    A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "30. §
    Ez a törvény
    a) az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    b) az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló, 2011/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1712 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
    való megfelelést szolgálja."
    7. §
    A Jszbt. 6. § (2) bekezdés a) pontjában a "bűncselekmény esetén" szövegrész helyébe a "bűncselekmény, valamint a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [Btk. 327. § (1)-(4) bekezdés, 327/A. § (1) bekezdés, 327/B. § (1) bekezdés] esetén" szöveg lép.
    5. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
    8. §
    A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 371/A. §-ában a "tőzsde, a központi értéktár" szövegrész helyébe a "tőzsde, valamint a központi értéktár" szöveg lép.
    6. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása
    9. §
    A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: 2002. évi LIV. törvény) 8. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
    (Az együttműködés formái:)
    "k) a dolog ideiglenes elvétele,"
    10. §
    A 2002. évi LIV. törvény III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
    "Dolog ideiglenes elvétele
    39. §
    (1) Ha külföldi hatóság a 8. § (1) bekezdés a)-j) pontja szerinti együttműködés keretében közölt információk alapján megkeresésben kéri valamely egyedileg azonosítható dolog, elektronikus adat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: dolog) ideiglenes elvételét, akkor a magyar bűnüldöző szerv a megkeresésben foglalt dolgot legfeljebb hét munkanapra átvételi elismervény ellenében elveheti, áthelyezheti.
    (2) Ha az ideiglenesen elvett dolog jogsegély keretében történő átvételére hét munkanapon belül nem kerül sor, akkor a magyar bűnüldöző szerv a dolgot a jogosultnak visszaadja."
    11. §
    A 2002. évi LIV. törvény 52. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (E törvény - az a)-d) pont tekintetében az EUtv.-nyel együtt -)
    "f) a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"
    (való megfelelést szolgálja.)
    7. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása
    12. §
    A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 47. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) Ez a törvény a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    (10) Ez a törvény az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv módosításáról szóló 2024. június 13-i (EU) 2024/1712 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
    8. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása
    13. §
    (1) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
    "(3) A sértett és a terhelt indítványozhatja, hogy a (2) bekezdésben írt személyek közül az általa megnevezett legfeljebb két-két személy a közvetítői megbeszélésen jelen lehessen, és érdekében a közvetítő által meghatározott rendben felszólalhasson. A közvetítő az indítvány - ide nem értve a sértett meghatalmazott képviselője és a védő jelenléti jogát - teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a megnevezett személy jelenléte a közvetítői eljárás céljával ellentétes. A közvetítő döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak."
    (2) A Bktv. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) A sértett helyett eljáró törvényes vagy meghatalmazott képviselő a sértett e törvény szerinti jogait gyakorolja."
    (3) A Bktv. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) A (2) bekezdésben meghatározott segítők, illetve a védő a közvetítői megbeszélésen tanácsadó és támogató szerepet töltenek be. A sértett meghatalmazott képviselője és a védő a közvetítői eljárásban képviselőként jár el, továbbá a jelenlét, az ügyirat-megismerés és felvilágosítás-kérési jogát gyakorolhatja és felszólalhat. A büntetőügyben a képviseletre adott meghatalmazás - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is."
    14. §
    A Bktv. 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) A közvetítő a büntetőeljárás ügyiratai és az előkészítés során megismert adatok alapján dönt arról, hogy mely helyreállító technikát alkalmazza közvetítői eljárása során.
    (2) A közvetítő a közvetítői eljárás lefolytatása során alkalmazott módszernek megfelelően határozza meg a megbeszélés kereteit, valamint a felek és a közvetítői eljárás egyéb részvevőinek a felszólalási rendjét. A sértett és a terhelt a közvetítői megbeszélés alatt a közvetítő engedélyével tanácskozhat a meghatalmazott képviselőjével, illetve a védőjével."
    15. §
    A Bktv.
    a) 7. § (2) bekezdésében az "a), c)" szövegrész helyébe az "a)-c)" szöveg,
    b) 9. § (3) bekezdésben az "illetve a jogi képviselőt" szövegrész helyébe az "illetve a meghatalmazott képviselőt és a védőt" szöveg
    lép.
    9. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
    16. §
    Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 1. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek.
    "(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az a vagyon, amelynél az állami tulajdonszerzésre az állam közjogi kötelezettségeinek, jogainak gyakorlása következtében, vagy azzal összefüggésben kerül sor, - különösen a szabálysértési és büntetőeljárásban elkobzás, vagyonelkobzás útján állami tulajdonba kerülő vagyon -, ide nem értve a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 318. § (4a) és (4b) bekezdésében meghatározott, állami tulajdonba került gépjárművet, valamint azt a vagyont, amely az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. §-a és 125/D. §-a szerinti eljárás útján kerül állami tulajdonba.
    (6) Az (5) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása, értékesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az államot megillető tulajdonosi jogokat az az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti központi költségvetési szerv - ide nem értve az állami adó- és vámhatóságot -, továbbá az a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság gyakorolja, amely az állami tulajdonjogot keletkeztető hatósági határozatot hozta, illetve amely szervezetet megillető követelés fejében került sor a vagyonnak az állam általi elfogadására."
    17. §
    Az Ávt. a következő 69/I. §-sal egészül ki:
    "69/I. §
    (1) A büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 318. § (4a) és (4b) bekezdése, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. § (2d) bekezdése szerint a rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gépjárművek a Módtv. hatálybalépésekor az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá és a rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerülnek.
    (2) A rendvédelmi szervek (1) bekezdés szerint létrejövő vagyonkezelői joga tekintetében külön vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges. Az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek az egyes rendvédelmi szervek és az MNV Zrt. között fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek azzal, hogy az érintett rendvédelmi szerv köteles - a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő - adatszolgáltatással bejelenteni az MNV Zrt. felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemeket."
    10. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
    18. §
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) a következő 36/R. §-sal egészül ki:
    "36/R. §
    A pénzügyőr a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 39. §-ában meghatározott dolgot a jogosultnak vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig, de legfeljebb hét munkanapra átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti."
    19. §
    A NAV tv. 105. §-a a következő a) ponttal egészül ki:
    (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
    "a) a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelv,"
    11. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
    20. §
    A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 74/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűnszervezetben részt vevő személy elleni büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett vagyonra is, amelyet más személy a bűnszervezetben részt vevő személytől szerzett, és a vagyon, illetve a vagyont megszerző személy életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan."
    21. §
    A Btk. 242. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
    "(3b) Nem büntethető az (1) bekezdés c) pontja alapján, aki a természetkárosítást elhanyagolható mennyiségű egyedre követi el, ha jogszabály meghatározza a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó élő szervezet egyedének elhanyagolható mennyiségét."
    22. §
    A Btk. 250. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) E § alkalmazásában nukleáris vagy radioaktív anyag alatt az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.
    (6) Nem büntethető nukleáris vagy más radioaktív anyaggal való visszaélés miatt az, akinek a nukleáris vagy radioaktív anyag tárolására jogosító sugárvédelmi vagy fizikai védelmi engedélyének (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: engedély) időbeli hatálya az engedély időbeli hatályának meghosszabbítására vagy az új engedély megszerzésére irányuló, az atomenergia-felügyeleti szerv előtt folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárás során szűnik meg, és az általa birtokolt nukleáris vagy radioaktív anyagot az atomenergia-felügyeleti szerv által korábban kiadott, megszűnt időbeli hatályú engedélyben meghatározott tárolási helyen tárolja."
    23. §
    A Btk. 252. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "252. §
    (1) Aki az atomenergia alkalmazásához szükséges engedély megszerzése, az engedély időbeli hatálya korlátozásának, visszavonásának, illetve az engedélyezett tevékenységtől eltiltás elkerülése érdekében, vagy a rendkívüli esemény kivizsgálása során a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
    (2) Aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jelentéstételi és bejelentési kötelezettségét elmulasztja, ha ez rendkívüli esemény bekövetkezéséhez vezet, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
    (3) E § alkalmazásában rendkívüli esemény az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. § 20. pontja és az az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 2/2022. (IV. 29.) OAH rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti rendkívüli esemény."
    24. §
    A Btk. 327/D. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
    (A 327-327/C. § alkalmazásában:)
    "d) zárolás: az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 5. és 6. pontjában meghatározott pénzeszközök befagyasztása, valamint gazdasági erőforrások befagyasztása."
    25. §
    A Btk. 465. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "465. §
    (1) Ez a törvény
    1. a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló, 2003. július 22-i 2003/568/EK tanácsi kerethatározatnak,
    2. a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak,
    3. a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatnak
    való megfelelést szolgálja.
    (2) Ez a törvény
    1. az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    2. az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    3. az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    4. a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    5. az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    6. a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló 2014. április 3-i 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    7. a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről) szóló 2014. április 16-i 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    8. az euro és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2014. május 15-i 2014/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    9. a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    10. a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    11. a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    12. a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    13. a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    14. az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    15. a 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak a kábítószer fogalommeghatározása új pszichoaktív anyagokkal való kiegészítése céljából történő módosításáról és a 2005/387/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. november 15-i 2017/2103/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    16. a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1673 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    17. a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2019. április 17-i (EU) 2019/713 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    18. a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    19. a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 4-i (EU) 2023/2123 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    20. az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    21. a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    22. az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló, 2011/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1712 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
    való megfelelést szolgálja.
    (3) Ez a törvény
    1. a kábítószer-prekurzorokról szóló, 2004. február 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
    2. a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 22-i 111/2005/EK tanácsi rendelet,
    3. a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
    4. az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
    5. a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet
    végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
    26. §
    A Btk.
    a) 74/A. § (3) bekezdésben az "(1) és (2)" szövegrész helyébe az "(1)-(2a)" szöveg,
    b) 192. § (2) bekezdésben a "munka jellegű tevékenység végzésére, egyéb szolgáltatásra," szövegrész helyébe a "munka jellegű tevékenység végzésére, házasságkötésre, örökbefogadásra, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárástól eltérő emberi reprodukciós eljárásra, egyéb szolgáltatásra," szöveg,
    c) 250. § (1) bekezdésében a "veszélyes radioaktív" szövegrész helyébe a "nukleáris vagy más radioaktív" szöveg,
    d) 251. § (1) bekezdésben a "nukleáris létesítményt" szövegrész helyébe a "nukleáris létesítményt vagy radioaktívhulladék-tárolót" szöveg
    lép.
    12. Az Európai Unió tagállamaival folyatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása
    27. §
    Az Európai Unió tagállamaival folyatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az (1) bekezdés f) pontját kell alkalmazni abban az esetben is, ha az európai elfogató parancs végrehajtását Magyarország vagy az Európai Unió más tagállama által menekültként elismert személlyel szemben bocsátotta ki olyan állam, ahonnan elmenekült. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az eljárási cselekménnyel érintett személy menekült jogállása azért szűnt meg, mert Magyarországon vagy az Európai Unió más tagállamában állampolgárságot kapott, azonban a menekültkénti elismerés feltételei - ideértve a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetet is - továbbra is fennállnak. A menekültkénti elismerés feltételeinek fennállása tekintetében az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter állásfoglalása irányadó. Ha a menekültkénti elismerésre a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetben került sor, akkor ennek feltételeit - e § vonatkozásában fennállónak kell tekinteni."
    28. §
    Az EUtv. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni abban az esetben is, ha az európai nyomozási határozatot Magyarország vagy az Európai Unió más tagállama által menekültként elismert személlyel szemben bocsátotta ki olyan állam, ahonnan elmenekült. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az eljárási cselekménnyel érintett személy menekült jogállása azért szűnt meg, mert Magyarországon vagy az Európai Unió más tagállamában állampolgárságot kapott, azonban a menekültkénti elismerés feltételei - ideértve a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetet is - továbbra is fennállnak. A menekültkénti elismerés feltételeinek fennállása tekintetében az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter állásfoglalása irányadó. Ha a menekültkénti elismerésre a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetben került sor, akkor ennek feltételeit - e § vonatkozásában - fennállónak kell tekinteni."
    29. §
    Az EUtv. a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
    " VI/A. Fejezet
    A büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatos eljárási jogsegély
    103/A. §
    E Fejezet rendelkezéseit az Európai Unió azon tagállamaival folytatott eljárási jogsegélyre kell alkalmazni, amelyek tekintetében az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban e Fejezet alkalmazásában: rendelet) alkalmazandó.
    41/A. A közlésre kötelező európai határozattal összefüggésben küldött értesítések fogadása és a végrehajtási eljárás
    103/B. §
    (1) Ha a tagállami hatóság a rendelet I. mellékletében szereplő, a közlésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítványnak magyar, vagy a rendelet 3. cikk 18. pontjában meghatározott sürgős esetben angol, francia vagy német nyelven történő megküldésével arról értesíti az ügyészséget, hogy megkeresést küldött valamely, Magyarország területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező szolgáltatónak, akkor az ügyészség a továbbiakban e § és a 103/C. § szerint jár el.
    (2) A közlésre kötelező európai határozat fogadására a rendeletben meghatározott végrehajtó hatóságként az ügyészség közvetlenül jogosult, és a jogsegély végrehajtása során a tagállami hatóság és az ügyészség egymással közvetlenül tart kapcsolatot.
    (3) Az eljárási jogsegély teljesítése során a közlésre kötelező európai határozat alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében hatáskörrel rendelkező, a közlésre kötelező európai határozattal érintett szolgáltató kijelölt telephelyének vagy jogi képviselőjének címe szerint illetékes járási ügyészség vagy főügyészség jár el.
    (4) Ha a (3) bekezdés alapján az ügyészség hatásköre vagy illetékessége nem állapítható meg, a jogsegélyt a Legfőbb Ügyészség által kijelölt ügyészség teljesíti.
    (5) A Legfőbb Ügyészség a közlésre kötelező tagállami határozat hatékony végrehajtása érdekében a jogsegély teljesítésére a (3) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészséget is kijelölhet.
    103/C. §
    (1) Az ügyészség a tanúsítvány átvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 10 napon belül, a rendelet 3. cikk 18. pontjában meghatározott sürgős esetben 96 órán belül megvizsgálja, hogy a magyar jogszabályok alapján van-e helye a rendelet 12. cikk (1) bekezdésében foglalt valamely megtagadási okra való hivatkozásnak.
    (2) A rendelet 12. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mentességek és kiváltságok megállapítása során a Be. XCVII. Fejezetében foglaltakat, valamint a Be.-nek a vallomástétel akadályára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
    (3) Az ügyészség a döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot és a rendelet 3. cikk 3. pontjában meghatározott szolgáltatót.
    103/D. §
    (1) Ha a tagállami hatóság végrehajtási eljárás miatt fordul az ügyészséghez, az ügyészség a rendelet 16. cikke szerint jár el.
    (2) Az ügyészség a közlésre kötelező európai határozatot vagy a megőrzésre kötelező európai határozatot nem teljesítő szolgáltatóval szemben a rendelet 15. cikke alapján rendbírságot szabhat ki. A rendbírságra a Be. rendelkezéseit a (3)-(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
    (3) A rendbírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni a szolgáltató vagyoni és jövedelmi helyzetét is.
    (4) A szolgáltatóval szemben kiszabható rendbírság legnagyobb mértéke legfeljebb a szolgáltató rendbírság kiszabását megalapozó magatartását megelőző pénzügyi évre vonatkozó, világszintű éves összforgalma 2%-ának megfelelő összeg lehet.
    (5) Ha a szolgáltatónak a rendbírság kiszabását megalapozó magatartását megelőző évben elért forgalma nem állapítható meg, a rendbírság (4) bekezdés szerinti legnagyobb összegét az alábbiak szerint megállapítható legnagyobb forgalom alapul vételével kell meghatározni:
    a) a szolgáltatónak a rendbírság kiszabását megalapozó magatartásának évében elért forgalma, vagy
    b) a szolgáltatónak a rendbírság kiszabását megelőző évben elért forgalma.
    (6) Ha a szolgáltató forgalma a (4)-(5) bekezdés alapján nem határozható meg, a rendbírság legnagyobb összegét a szolgáltató forgalmára vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapulvételével becsléssel kell megállapítani.
    (7) A szolgáltató a rendbírságot kiszabó határozattal szemben a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Be. alapján felülbírálati indítványt terjeszthet elő, amelyet az ügyészségnél kell benyújtani.
    103/E. §
    (1) Ha a szolgáltató a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat végrehajtásával kapcsolatban az ügyészséghez fordul, az ügyészség a szükséges felvilágosítást, segítséget haladéktalanul megadja.
    (2) A szolgáltató (1) bekezdés szerinti megkeresésének a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.
    (3) Ha szolgáltató a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat teljesítését az ügyészség tájékoztatása alapján tagadta meg, vagy annak megfelelően teljesítette, a szolgáltatóval szemben rendbírság kiszabásának nincs helye.
    (4) A szolgáltató megkeresése alapján eljáró ügyészség a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat teljesítése, illetve teljesíthetősége érdekében a szolgáltatóval, valamint a kibocsátó hatósággal is egyeztetést folytathat.
    (5) Az ügyészség az (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint jár el akkor is, ha a szolgáltató a rendelet III. melléklete szerinti formanyomtatvány megküldésével az ügyészséget végrehajtási akadályról tájékoztatja.
    103/F. §
    Az ügyészség megtagadja a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat végrehajtását, ha
    a) a rendelet 5. cikk (10) bekezdése vagy a 16. cikk (5) bekezdés e) pontja alapján az adattal érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentesség felfüggesztésére vonatkozó indítványt elutasították, vagy
    b) a vallomástétel tilalma volt megállapítható, továbbá ha az érintett adatra nézve a szolgáltató tekintetében a tanúvallomás megtagadása állapítható meg, feltéve, hogy a jogszabályban meghatározottak szerinti felmentésére nem került sor.
    41/B. A közlésre kötelező európai határozat és a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátása az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján
    103/G. §
    (1) Közlésre kötelező európai határozatot előfizetői adatok, valamint kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatok beszerzése céljából a bíróság, az ügyészség vagy - az ügyészség jóváhagyásával - a nyomozó hatóság bocsáthat ki.
    (2) Közlésre kötelező európai határozatot forgalmi, illetve tartalmi adatok beszerzése céljából a bíróság vagy - a bíróság jóváhagyásával - az ügyészség bocsáthat ki.
    (3) A közlésre kötelező európai határozatot az (1) és (2) bekezdés szerinti jogosult szerv a rendelet I. melléklete szerinti tanúsítvány alkalmazásával bocsátja ki, illetve azon hagyja jóvá, a tanúsítvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt hivatalos uniós nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával.
    (4) Megőrzésre kötelező európai határozatot a bíróság, az ügyészség vagy - az ügyészség jóváhagyásával - a nyomozó hatóság bocsáthat ki. A megőrzésre kötelező európai határozatot az arra jogosult szerv a rendelet II. melléklete szerinti tanúsítvány alkalmazásával bocsátja ki, illetve azon hagyja jóvá, a tanúsítvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt hivatalos uniós nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával.
    (5) A rendelet 3. cikk 18. pontja szerint megállapított sürgős esetekben a nyomozó hatóság kivételesen kibocsáthat közlésre kötelező európai határozatot az előfizetői adatokra vagy kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokra vonatkozóan, vagy megőrzésre kötelező európai határozatot az érintett határozat előzetes ügyészségi jóváhagyása nélkül, amennyiben a jóváhagyás nem szerezhető be időben. A nyomozó hatóság haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül kezdeményezi az ügyészség jóváhagyásának utólagos beszerzését. Ha a rendelet 4. cikk (5) bekezdésében foglalt esetben az utólagos jóváhagyásra nem kerül sor, a nyomozó hatóság haladéktalanul visszavonja a határozatot, és az esetlegesen beszerzett adatokat törli.
    (6) Közlésre kötelező európai határozat akkor bocsátható ki, ha a Be. alapján adatkérésnek lenne helye.
    (7) Megőrzésre kötelező európai határozat akkor bocsátható ki, ha a Be. alapján elektronikus adat megőrzésére kötelezés elrendelésének lenne helye.
    (8) Azokban az esetekben, amikor a szolgáltató az adatokat foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles személy részére e minőségében végzett feladata ellátása érdekében tárolja, vagy más módon kezeli, közlésre kötelező európai határozat csak forgalmi adatok - kivéve a kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat - beszerzése vagy tartalmi adatok beszerzése céljából bocsátható ki a következő esetekben:
    a) ha a foglalkozásánál vagy közmegbizatásánál fogva titoktartásra köteles személy lakóhelye Magyarországon található;
    b) ha a foglalkozásánál vagy közmegbizatásánál fogva titoktartásra köteles személynek való címzés veszélyeztetné a nyomozás érdekeit; vagy
    c) ha a jogszabályban meghatározottak szerint
    ca) a titoktartási kötelezettség alól az arra jogosult felmentette, vagy
    cb) a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság kérése alapján a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása kötelező.
    (9) A rendelet 10. cikk (6) bekezdésében és 11. cikk (5) bekezdésében foglalt esetben a magyar kibocsátó hatóság a szükséges felvilágosítást haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül köteles megadni.
    (10) Ha a rendelet 5. cikk (7) bekezdésével kapcsolatban a kibocsátó hatóság mellőzi az adatkéréssel érintett személy tájékoztatását, akkor ennek indokait feltünteti a közlésre kötelező európai határozatban. A határozatot egy rövid indokolással is ki kell egészíteni.
    (11) Ha a magyar hatóság úgy ítéli meg, hogy a közlésre kötelező európai határozat kibocsátásáról és az adatszolgáltatás tényéről történő tájékoztatás a büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné, a kibocsátó hatóság a határozatban rendelkezik arról, hogy a szolgáltató a határozat kibocsátásáról és az annak során teljesített adattovábbítás tartalmáról az érintett személynek nem adhat tájékoztatást, vagy a tájékoztatást - a határozatban szereplő időtartamra - el kell halasztania, vagy a tájékoztatással érintett adatok körét korlátoznia kell.
    103/H. §
    (1) Ha a közlésre kötelező európai határozatot nem a bíróság bocsátotta ki vagy azt nem a bíróság hagyta jóvá, a rendelet 17. cikkében meghatározott kifogás elbírálása során a kibocsátó hatóság székhelye szerint illetékes nyomozási bíró jár el.
    (2) A kifogást a nyomozási bíró a felülbírálati indítványra vonatkozó szabályok szerint bírálja el.
    (3) Ha a rendelet 17. cikk (1) bekezdése szerinti kifogást elkésetten nyújtják be, a bíróság a kifogást elutasítja, és tájékoztatja a szolgáltatót, hogy a határozatban meghatározott kötelezettsége változatlanul fennáll.
    (4) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy nem áll fenn a rendelet 17. cikk (1) és (4) bekezdései értelmében a kötelezettségek releváns ütközése, fenntartja a közlésre kötelező európai határozatot, egyéb esetben a felülbírálati indítványt elutasítja.
    (5) A bíróság a kifogás elbírálása során tájékoztatást kérhet
    a) jogsegélykérelem előterjesztésével vagy bármely más hivatalos kapcsolattartási módon végrehajtó állam vagy harmadik ország hatóságától,
    b) a megkeresett szolgáltatótól, valamint
    c) a büntetőeljárás lefolytatásához fűződő érdek, illetve a nyomozás egyéb körülményei tekintetében az ügyészségtől.
    103/I. §
    Ha a kibocsátó hatóság vagy a határozattal érintett szolgáltató tájékoztatta a közlésre kötelező európai határozat alapján adatkéréssel érintett személyt az adatközlésről, a tájékoztatás kézbesítését követő nyolc napon belül a szolgáltató a rendelet 18. cikke értelmében a Be. alapján felülbírálati indítványt terjeszthet elő a határozattal szemben, amelyet az ügyészségnél kell benyújtani. Ha a tájékoztatás mellőzésének a feltételei nem állnak fenn, akkor a tájékoztatást haladéktalanul pótolni kell.
    103/J. §
    (1) Ha a rendelet 19. cikke szerinti, a decentralizált informatikai rendszeren keresztül folytatott kommunikáció nem lehetséges, a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a tanúsítvány hitelességének megállapítását.
    (2) A közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat szabályszerű továbbításának minősül az is, ha a tagállami igazságügyi hatóság a tanúsítványt az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.
    41/C. Statisztikák
    103/K. §
    A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a rendelet 28. cikk (2) bekezdésében meghatározott statisztikai adatokat éves bontásban gyűjti, és folyó év január 31. napjáig megküldi az igazságügyi miniszternek."
    30. §
    Az EUtv. 179. §-a a következő 30. és 31. ponttal egészül ki:
    (Ez a törvény)
    "30. a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    31. a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló 2016. október 26-i (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek."
    (való megfelelést szolgálja.)
    31. §
    Az EUtv. a következő 179/D. §-sal egészül ki:
    "179/D. §
    E törvény a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanács rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
    13. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
    32. §
    A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Ez a törvény a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
    14. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
    33. §
    A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (4a) bekezdésében a "nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást lefolytató szerv" szövegrész helyébe a "nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást lefolytató szerv" szöveg lép.
    15. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
    34. §
    A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban Bv. tv.) 29. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az elévülés határidejébe nem számít be)
    "a) a halasztás, a büntetés-félbeszakítás és a 14. § szerinti végrehajtási sorrendre tekintettel történő megszakítás, valamint a szabadságvesztés, az elzárás és a közérdekű munka esetén a megelőzően megkezdett azonos nemű büntetés végrehajtásának időtartama,"
    35. §
    A Bv. tv. III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
    "A közérdekű munka átváltoztatása pénzbüntetésre
    64/A. §
    (1) A büntetés-végrehajtási bíró az ügyészség indítványára, a 291/A. §-ban meghatározott ok fennállása esetén az iratok alapján a közérdekű munkát pénzbüntetésre változtatja át.
    (2) Az eljárást az eljáró pártfogó felügyelői szolgálat szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.
    (3) A bűnügyi költséget az állam viseli."
    36. §
    A Bv. tv. 142. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki
    "(5) Az elítélt a jogszabályban előírt élettér hiányából eredő alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt - írásban - közvetlenül panasszal élhet a bv. intézet parancsnokához. A panaszt a benyújtástól számított tizenöt napon belül kell elbírálni azzal, hogy a (2) bekezdés a) pontja alkalmazásának nincs helye. A panaszt és az elbírálásának eredményét a jogszabályhely megjelölésével kell nyilvántartani.
    (6) Ha a panasz alapos a bv. intézet parancsnoka a 75/I. §-ban foglaltak szerint jár el azzal, hogy ha e körülmény megszüntetése sem az adott bv. intézeten belül, sem átszállítással nem oldható meg, a bv. intézet parancsnoka a sérelem ellensúlyozása érdekében - az e körülmények között töltött napok számával arányosan - kedvezményt biztosíthat az elítéltnek, így különösen a szabad levegőn tartózkodás időtartamának, illetve az egyes kapcsolattartási formák gyakoriságának vagy időtartamának megnövelése, a személyes szükségletekre fordítható összeg, illetve a vásárlások gyakoriságának megnövelése, a jogszabályban meghatározott többletszolgáltatás ingyenes biztosítása, a kondicionáló terem használatának, illetve közös sport- vagy kulturális eseményen való részvétel engedélyezése által.
    (7) A panasz benyújtása nem tekinthető kártalanítási kérelemnek. Ha a panasz tartalmából ez egyértelműen nem állapítható meg, az elítéltet nyilatkoztatni kell és szükség szerint tájékoztatást kell adni részére a kártalanítási kérelem benyújtásának feltételeiről."
    37. §
    A Bv. tv. 188. § (1a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a büntetés-végrehajtási bíró különösen]
    "b) az elítélt büntetés végrehajtása alatt tanúsított magatartását, kiemelten - a kezdeti kategória besoroláshoz és a szabadságvesztés letöltendő tartamához képest - a kategória-rendszerben való előmenetelét, valamint a visszaesési kockázatot csökkentő reintegrációs tevékenységben való részvételét,"
    (vizsgálja.)
    38. §
    A Bv. tv. VIII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
    "A közérdekű munka átváltoztatása pénzbüntetésre
    291/A. §
    (1) Ha az elítélt tényleges tartózkodási helye - igazoltan - külföldön van, és a büntetés átadására azért nem kerülhet sor, mert az adott állam részéről a közérdekű munkára vonatkozó határozat nem feleltethető meg, a közérdekű munka vagy annak hátralévő része pénzbüntetésre változtatható át, feltéve, hogy annak megfizetését az elítélt vállalja, és a végrehajtás során együttműködő volt.
    (2) A pénzbüntetést úgy kell megállapítani, hogy négy óra közérdekű munkának a helyébe egy napi tétel pénzbüntetés lép, az egynapi tétel összege nyolcezer forint. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi tétel felel meg.
    (3) Ha a közérdekű munka pénzbüntetésre történő átváltoztatásának törvényi feltételei fennállnak, a pártfogó felügyelő - az elítélt pénzbüntetés megfizetését vállaló írásbeli nyilatkozatának a beszerzését követően - jelentést készít és az iratokkal együtt az ügyészségnek küldi meg. A közérdekű munka pénzbüntetésre történő átváltoztatása iránt az ügyészség indítványt tesz a büntetés-végrehajtási bírónak.
    (4) A pénzbüntetést a IX. Fejezet rendelkezései szerint kell végrehajtani azzal, hogy a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén nem változtatható át közérdekű munkára."
    39. §
    A Bv. tv. 436/E. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a külföldi elítélt szabadságvesztésének félbeszakítását határozattal megszünteti, ha az igazságügyért felelős miniszter tájékoztatása szerint a szabadságvesztés végrehajtását a másik állam nem vette át vagy az meghiúsult. A határozattal szemben felülvizsgálati kérelem nyújtható be. Az eljárás lefolytatására a szabadságvesztés átadása során eljáró büntetés-végrehajtási bíró illetékes.
    (6) A félbeszakítás megszüntetéséről az elítéltet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell, és fel kell hívni, hogy a megadott időpontban a szabadságvesztést végrehajtó intézetben jelentkezzen. Ha a határozat azért nem volt kézbesíthető, mert az elítélt ismeretlen helyre távozott, a 19. § szerint intézkedni kell a felkutatása érdekében."
    40. §
    A Bv. tv.
    a) 168. § (1) bekezdésében a "vétkesen" szövegrész helyébe a "szándékosan" szöveg,
    b) 318. § (4a) bekezdésében a "tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek - a nyilatkozatnak az eljáró szerv részére történő kézbesítésének napjától - a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szervet illetik meg, illetve terhelik." szövegrész helyébe a " - a nyilatkozatnak az eljáró szerv részére történő kézbesítésének napjától - a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül." szöveg,
    c) 318. § (4b) bekezdésében az "a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szervet a gépjármű tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek az elkobzás elrendelésének a jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő naptól illetik meg, illetve terhelik." szövegrész helyébe az "a gépjármű az elkobzás elrendelésének a jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő naptól kerül a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv vagyonkezelésébe." szöveg,
    d) 318. § (4c) bekezdésében a "tulajdonosi joggyakorlóvá válás" szövegrész helyébe a "vagyonkezelői jog létrejöttének" szöveg
    lép.
    16. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása
    41. §
    A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 50. § (6) bekezdésében a "ha" szövegrész helyébe az "amennyiben" szöveg lép.
    17. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
    42. §
    A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdésében a "felderítésének, nyomozásának" szövegrész helyébe a "felderítésének, illetve nyomozásának" szöveg lép.
    18. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
    43. §
    A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az e törvényben meghatározottak szerint a lefoglalás vagyoni értékként kezelhető tárgya, valamint a zár alá vétel tárgya (a továbbiakban együtt: bűnügyi vagyon), illetve az elkobzás biztosítása érdekében vagy a bizonyítási eszközként lefoglalt tárgyak kezelésében a bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szerv, illetve a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság kijelölt szervezeti egysége (a továbbiakban együtt: bűnjelkezelő szerv) a jogszabályban meghatározottak szerint közreműködik."
    44. §
    A Be. 270. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Az Europol, illetve külföldi állam bűnüldözési feladatot ellátó szervének tisztviselője az (1) bekezdés alapján a büntetőeljárásban szaktanácsadóként vehető igénybe."
    45. §
    A Be. 308. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "308. §
    (1) A lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza, illetve annak egyes részjogosítványait függeszti fel. A lefoglalás célja a lefoglalás tárgyának a biztosítása
    a) a bizonyítás eredményes lefolytatása,
    b) az elkobzás elősegítése, illetve
    c) a vagyonelkobzás elősegítése
    érdekében.
    (2) A lefoglalás tárgya
    a) a tárgyi bizonyítási eszköz, valamint elektronikus adat,
    b) az elkobozható dolog vagy elkobozható elektronikus adat vagy
    c) a vagyonelkobzás alá eső vagyon
    lehet.
    (3) El kell rendelni a lefoglalást, ha megalapozottan feltehető, hogy a lefoglalás tárgyának a biztosítása nélkül a lefoglalás célja nem lenne elérhető.
    (4) A lefoglalást elrendelő határozatban rendelkezni kell arról, hogy a lefoglalás tárgyának biztosítása mely, az (1) bekezdésben meghatározott célból szükséges. Ha a lefoglalás tárgyának biztosítása több célból szükséges, akkor valamennyi célról rendelkezni kell. Ha a lefoglalás elrendelésére kizárólag vagyonelkobzás elősegítése érdekében került sor, a lefoglalást elrendelő határozatban rendelkezni kell arról, ha a lefoglalt vagyon vagyoni értékként történő kezelés lehetősége kizárt.
    (5) Ha a lefoglalás elrendelését követően a lefoglalás célja megváltozik vagy megszűnik, akkor a lefoglalás céljának megváltozásáról vagy megszűnéséről rendelkezni kell.
    (6) A lefoglalás tárgya vagyoni értékként akkor kezelhető, ha
    a) a lefoglalás célja a vagyonelkobzás elősegítése és a vagyoni értékként történő kezelés lehetőségét nem zárták ki, vagy
    b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalás tárgyának vagyoni értékként történő kezeléséről rendelkezik, különösen, ha a lefoglalás tárgya kényszerértékesítésének van helye.
    (7) Ha az a lefoglalás tárgyának értékéhez képest aránytalan vagy jelentős költséggel vagy egyébként indokolatlan nehézséggel nem járna, törekedni kell arra, hogy a vagyoni értékként történő kezelést akadályozó körülmények megszüntethetők legyenek, különösen, hogy a bizonyítás eredményes lefolytatása érdekében a lefoglalás tárgyának biztosítására ne legyen szükség. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyoni értékként történő kezelés kizárása lenne szükséges.
    (8) Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus adatot lehet."
    46. §
    A Be. "A lefoglalás megszüntetése és a lefoglalt dolog elkobzása" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
    "A lefoglalás megszüntetése és a lefoglalás tárgyának elkobzása"
    47. §
    A Be. 320. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 320. § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1) A lefoglalást meg kell szüntetni, ha
    a) az elrendelésének az oka megszűnt,
    b) az eljárást megszüntették, vagy
    c) a nyomozás határideje lejárt.
    (1a) Ha a lefoglalás célja kizárólag a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása, a lefoglalást a Btk. 74. § (5) bekezdés a) pontjára figyelemmel akkor kell megszüntetni, ha a lefoglalás tárgyára nézve a polgári jogi igény biztosítása érdekében zár alá vétel elrendelésére került sor.
    (1b) Ha a lefoglalás megszűnik, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság erről a vagyoni érdekelt indítványára határozatot hoz."
    48. §
    A Be. 321. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5a) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalást megszünteti és a lefoglalás tárgyát kiadni rendeli, de az annak átvételére jogosult vagyoni érdekelt a lefoglalás megszüntetéséről és a kiadásáról szóló határozat vagy a lefoglalás tárgyának átvételére vonatkozó felhívás, továbbá a vádemelés után a jogerős vagy véglegessé vált határozat közlésétől számított három hónapon belül nem veszi át a lefoglalás tárgyát, akkor az állam tulajdonába kerül. Erről a lefoglalás megszüntetéséről szóló határozatban kell rendelkezni."
    49. §
    A Be. "A lefoglalt dolog visszatartása" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
    "A lefoglalás tárgyának a visszatartása"
    50. §
    A Be. 324. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "324. §
    (1) A zár alá vétel a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel. A zár alá vétel célja a zár alá vétel tárgyának a biztosítása
    a) a vagyonelkobzás elősegítése vagy
    b) a polgári jogi igény kielégítése érdekében.
    (2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelt zár alá vételt a Btk. 74. § (5) bekezdés a) pontjára figyelemmel akkor kell feloldani, ha a zár alá vétel tárgyára nézve az (1) bekezdés b) pontja alapján zár alá vétel elrendelésére került sor.
    (3) A zár alá vétel tárgya vagyoni értékként kezelhető, kivéve, ha a vagyoni értékként történő kezelés lehetőségét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság kizárta.
    (4) Zár alá vétel tárgya
    a) a dolog, továbbá az ingatlan,
    b) az elektronikus pénz, továbbá a számlapénz,
    c) a befektetési vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszköz,
    d) bármely más vagyoni értékű jog, vagy
    e) bármely más vagyoni jellegű követelés [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: zár alá vett vagyon]
    lehet.
    (5) Zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan feltehető, hogy a zár alá vétel tárgyának biztosítása nélkül a zár alá vétel célja nem lenne elérhető, mert a vagyonelkobzás végrehajtását, illetve a polgári jogi igény kielégítését meghiúsítanák.
    (6) Ha ingatlan elkobzásának vagy vagyonelkobzásának biztosítása érdekében vagyont érintő kényszerintézkedés elrendelésének van helye, a zár alá vételt el kell rendelni."
    51. §
    A Be. LII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
    "LII. Fejezet
    A LEFOGLALÁS ÉS A ZÁR ALÁ VÉTEL VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A VAGYONKEZELÉS
    Általános szabályok
    333. §
    (1) A lefoglalás és a zár alá vétel végrehajtására e Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha azt a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv hajtja végre.
    (2) A lefoglalás és a zár alá vétel végrehajtásához a bíróság és az ügyészség a nyomozó hatóság közreműködését is igénybe veheti.
    (3) A lefoglalás tárgyával és a zár alá vett vagyonnal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatokat, valamint azok változását országos központi nyilvántartásban kell rögzíteni.
    333/A. §
    (1) A lefoglalás és a zár alá vétel végrehajtása érdekében, ha az a végrehajtáshoz szükséges és a büntetőeljárás eredményes lefolytatását, illetve a végrehajtás eredményességét nem veszélyezteti, a lefoglalás vagy a zár alá vétel tárgyának birtokosát vagy kezelőjét fel kell szólítani, hogy a tárgy hollétét fedje fel, illetve tegye hozzáférhetővé. A felszólítás teljesítésének megtagadása esetén a keresett tárgyat kutatással vagy motozással kell felkutatni. Erre az érintettet figyelmeztetni kell.
    (2) Ha az érintett a felszólításnak nem tesz eleget, rendbírsággal sújtható, kivéve
    a) a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy,
    b) az a személy, aki a tanúvallomás megtagadására jogosult, illetve
    c) az a személy, aki tanúként nem hallgatható ki.
    (3) A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy kivételével a végrehajtást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.
    333/B. §
    (1) A büntetőeljárás alatt a lefoglalás és a zár alá vétel fenntartásának indokoltságát jogszabályban meghatározottak szerint vizsgálni kell. Ha a lefoglalás vagy a zár alá vételre a továbbiakban az eljárás érdekében nincs szükség, haladéktalanul intézkedni kell a kényszerintézkedés megszüntetése, illetve feloldása iránt, vagy a lefoglalás tárgyának az elkobzását kell indítványozni.
    (2) Ha a vagyoni értékként történő kezelés nem kizárt és az nem járna a lefoglalás tárgyának értékéhez képest aránytalan vagy jelentős költséggel vagy egyébként indokolatlan nehézséggel, akkor lefoglalás esetén törekedni kell arra, hogy a vagyoni értékként történő kezelést akadályozó körülmények megszüntethetők legyenek.
    333/C. §
    (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik a lefoglalást és a zár alá vételt
    a) birtokba vétellel,
    b) a megőrzés más módon történő biztosításával,
    c) az érintett őrizetében hagyással, vagy
    d) jogszabályban meghatározott más módon
    lehet végrehajtani.
    (2) A végrehajtást a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon kezelhetőségére figyelemmel, a kényszerintézkedés céljának elérésére alkalmas, legkisebb korlátozással járó módon kell elrendelni. A végrehajtási mód meghatározása során törekedni kell a végrehajtással felmerülő költségek mérséklésére.
    (3) A lefoglalás vagy a zár alá vétel vagyoni értékként kezelhető tárgya esetén a kényszerintézkedés végrehajtása során a vagyontárgy értékének, működőképességének megőrzését is biztosítani kell. Ennek során figyelembe kell venni a vagyoni érdekeltnek a vagyoni értékként kezelhető tárgy használatához fűződő jogos érdekét, valamint a vagyoni értékként kezelhető tárggyal összefüggő más megalapozott igényét is.
    (4) A kényszerintézkedés végrehajtásának módjáról a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló határozatban vagy a végrehajtás megkezdésekor dönt.
    (5) A büntetőeljárás során, különösen a lefoglalás vagy a zár alá vétel célja vagy a végrehajtás körülményeinek változására, valamint a végrehajtás költségeinek növekedésére figyelemmel a kényszerintézkedés végrehajtásának módját indokolt esetben felül kell vizsgálni.
    (6) A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelemmel érintett dolog lefoglalása vagy zár alá vétele a védelem időtartamának leteltét követően hajtható végre.
    333/D. §
    (1) Ha van olyan közhiteles vagy egyéb nyilvántartás, amelyben a zár alá vett vagyont nyilván kell tartani, a zár alá vétel végrehajtása során a zár alá vétel tényét közhiteles vagy egyéb nyilvántartásba is be kell jegyezni, ennek hiányában a zár alá vétel végrehajtására a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet is kijelölhető.
    (2) Az (1) bekezdés alapján a közhiteles vagy egyéb nyilvántartást vezető szerv, illetve a kijelölt gazdálkodó szervezet köteles a bejegyzést vagy a felfüggesztést haladéktalanul végrehajtani, és ennek megtörténtéről a zár alá vételt végrehajtó szervet tájékoztatni.
    (3) Ha a zár alá vett vagyon olyan követelés, amelyet fizetésre használt elektronikus adat értékében tartanak nyilván, és a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet megkeresésétől eredmény nem várható vagy a megkeresés aránytalan nehézséggel járna, akkor a zár alá vétel végrehajtható olyan információs rendszerben végzett művelettel is, amely az érintettnek a követelés fölötti rendelkezési lehetőségét megakadályozza.
    (4) Ha a zár alá vétel végrehajtására a (3) bekezdésben meghatározott művelettel kerül sor, annak megtörténtéről az információs rendszer üzemeltetőjét abban az esetben is tájékoztatni kell, ha a zár alá vétel a tulajdonosi részjogosultságát nem érinti.
    (5) A polgári jogi igény biztosítása érdekében elrendelt zár alá vételt az 333/C. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint kell végrehajtani.
    (6) Ha a lefoglalás vagy a zár alá vétel tárgya számlapénz vagy elektronikus pénz, azt birtokba vétellel kell végrehajtani, és a jogszabályban meghatározott számlán kell kezelni.
    333/E. §
    (1) Ha a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon birtokba vételre alkalmas, akkor az érintett hozzájárulása nélkül abban az esetben hagyható az érintett őrizetében, ha a birtokba vétel aránytalan és jelentős többletköltséggel vagy a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon értékének a jelentős csökkenésével járna. Ebben az esetben nyomatékosan figyelembe kell venni az érintettnek a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon használatához fűződő jogos érdekét, valamint a vagyoni értékként kezelhető tárggyal összefüggő más megalapozott igényét is.
    (2) Ha a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon birtokba vételre nem alkalmas, akkor a lefoglalást vagy a zár alá vételt az érintett őrizetében hagyással vagy a megőrzés más módon történő biztosításával lehet végrehajtani.
    (3) Az érintett őrizetében hagyás vagy a megőrzés más módon történő biztosítása esetén rendelkezni kell
    a) a használat engedélyezéséről vagy annak kizárásáról, valamint a használat engedélyezése esetén annak feltételeiről, ideértve azt is, ha a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon más birtokába adható,
    b) az érintettnek vagy a vagyoni érdekeltnek a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon értékének a megőrzésével kapcsolatos kötelezettségeiről, valamint
    c) az érintett vagy a vagyoni érdekelt végrehajtás ellenőrzésében való együttműködési kötelezettségeiről.
    (4) Az érintett őrizetében hagyás vagy a megőrzés más módon történő biztosítása esetén, ha a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv engedélyezi a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak más birtokába adását, akkor annak megőrzésére az új birtokos köteles.
    (5) Az érintett, a megőrzés más módon történő biztosításában közreműködő személy vagy a (4) bekezdésben meghatározott új birtokos rendbírsággal sújtható, ha a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit megszegi.
    A vagyoni biztosíték
    333/F. §
    (1) A vagyoni biztosíték olyan, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv által meghatározott összeg, amelynek célja, annak biztosítása, hogy a lefoglalás vagy a zár alá vétel vagyoni értékként kezelhető tárgya tekintetében a lefoglalás vagy a zár alá vétel az érintett őrizetében hagyással vagy a megőrzés más módon történő biztosításával legyen végrehajtható.
    (2) A vagyoni értékként kezelhető tárgy tekintetében a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv hivatalból vagy a vagyoni érdekelt indítványára rendelkezhet arról, hogy vagyoni biztosíték letétele esetén a lefoglalás vagy a zár alá vétel az érintett őrizetében hagyással vagy a vagyoni érdekelt által indítványozott más módon történő biztosításával végrehajtható.
    (3) A vagyoni biztosítékot a vagyoni érdekelt tehet le. A vagyoni biztosíték tárgya pénz lehet, annak összegét a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv határozza meg, de az nem haladhatja meg a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az értékét, és nem lehet kevesebb százezer forintnál. A vagyoni biztosíték letételét követően a kényszerintézkedést a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a vagyoni biztosíték letevőjénél kell végrehajtani vagy a megőrzést az általa indítványozott más módon kell biztosítani. A letett vagyoni biztosítékot nem lehet visszavonni.
    (4) A vagyoni biztosíték letevője elveszti jogát a letett vagyoni biztosíték összegére, ha a lefoglalás tárgyával vagy a zár alá vett vagyonnal kapcsolatosan a határozatban előírt kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megsérti vagy a tárgy ellenőrzését meghiúsítja. Erre a vagyoni biztosítékról rendelkező határozatban a vagyoni biztosíték letevőjét figyelmeztetni kell. A vagyoni biztosíték elvesztéséről a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság határozatot hoz.
    (5) A vagyoni biztosíték összegét - amennyiben arra való jogát a vagyoni biztosíték letevője nem veszítette el - vissza kell adni, ha a kényszerintézkedést megszüntették vagy a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az elkobzását rendelték el vagy arra nézve vagyonelkobzást rendeltek el és a végrehajtás érdekében a kényszerintézkedés tárgyát birtokba vették.
    A lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon megváltása
    333/G. §
    (1) A lefoglalás vagy a zár alá vétel vagyoni értékként kezelhető tárgyának a megváltásáról a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv dönt.
    (2) A megváltásnak akkor van helye, ha azt a vagyoni érdekelt indítványozza, vagy a megváltáshoz hozzájárul és a megváltás összegét a vagyoni érdekelt elfogadta.
    (3) A megváltás összegét a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv állapítja meg. A megváltás összegeként a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon becsült értékét kell megállapítani. Ha a lefoglalás vagy a zár alá vétel célja kizárólag a pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzás biztosítása, a megváltás összegeként legfeljebb a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás biztosítására szolgáló összeget lehet megállapítani.
    (4) A megváltás elfogadására irányuló indítványt el kell utasítani, ha
    a) a megállapított összeget a vagyoni érdekelt - több vagyoni érdekelt esetén bármelyik vagyoni érdekelt - vitatja,
    b) a megváltás összegének a megállapítása az eljárás elhúzódását eredményezné, vagy
    c) a megváltás összegének a megállapítása aránytalan költséggel járna.
    (5) A megváltás elfogadására irányuló indítvány elutasítása ellen nincs helye jogorvoslatnak.
    (6) A megváltás során kifizetett összeg a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon helyébe lép, amelyre a lefoglalás vagy a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a kényszerintézkedés annak eredeti tárgya tekintetében a megváltással megszűnik.
    (7) Ha a zár alá vételt a polgári jogi igény biztosítására rendelték el, a zár alá vett vagyon megváltására az (1)-(6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy
    a) a zár alá vett vagyon megváltása a magánfél, a vádemelés előtt a sértett hozzájárulása nélkül nem fogadható el,
    b) a megváltás összege a magánfél, a vádemelés előtt a sértett által megjelölt követelés összegét nem haladhatja meg, és
    c) a zár alá vett vagyon megváltásának elfogadásáról a bíróság határoz.
    A lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon kényszerértékesítése
    333/H. §
    (1) Ha a lefoglalás megszüntetésének vagy a zár alá vétel feloldásának nincs helye a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, vagy a bűnjelkezelő szerv a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak a kényszerértékesítését rendeli el, ha a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon
    a) gyors romlásnak van kitéve,
    b) huzamos tárolásra alkalmatlan,
    c) kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a vagyontárgy értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna, illetve
    d) értéke a kényszerintézkedés várható ideje miatt lényegesen csökkenne vagy ennek veszélye megalapozottan feltehető.
    (2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában aránytalan és jelentős költségnek különösen az tekinthető, ha a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak a kezelésével, tárolásával, illetve őrzésével kapcsolatos éves költség eléri a biztosításkori értékének a 20 százalékát. Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában lényeges értékcsökkenésnek különösen az tekinthető, ha a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az értékcsökkenése éves szinten eléri az elrendeléskori értékének 20 százalékát.
    (3) Az (1) bekezdés c), illetve d) pontjában meghatározott esetben a kényszerértékesítés elrendelése előtt legalább nyolcnapos, legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével fel kell hívni a vagyoni érdekeltet, hogy írásban nyilatkozzon, hogy az értékesítés elrendelése helyett vállalja-e
    a) a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az éves tárolási, gondozási és kezelési költségeinek a megelőlegezését, vagy
    b) a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az éves értékcsökkenésének a megfizetését.
    (4) A felhívásban meg kell jelölni a tárolási, gondozási és kezelési költségek éves összegét. Ha a fizetésre kötelezett valószínűsíti, hogy a (3) bekezdés szerinti kötelezettség egy összegben való teljesítése magának, vagy tartásra szoruló hozzátartozójának jelentős anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy a határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz, részére a három havi, egyenlő részletekben történő részletfizetést engedélyezhető. A részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.
    (5) Ha a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv felhívására a (3) bekezdésben meghatározott személy nem nyilatkozik, a megállapított költségek előlegezését nem vállalja vagy az előírt fizetési kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, akkor a kényszerértékesítés haladéktalanul elrendelhető.
    (6) A vagyoni érdekelt által megelőlegezett tárolási, gondozási és kezelési költség az első évben bűnügyi költség, azt követően nem bűnügyi költség, utóbbi esetben a költséget az előlegező viseli.
    (7) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az értékcsökkenésének a megfizetésére fordított összeg nem bűnügyi költség, arra a lefoglalás vagy a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed. Ha az értékcsökkenés megfizetésére fordított összeg eléri a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az elrendeléskor fennálló értékét vagy pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás biztosítása esetén a biztosítandó összeget, akkor a lefoglalást a lefoglalás eredeti tárgyára meg kell szüntetni.
    (8) A kényszerértékesítés végrehajtására egyebekben a vagyonkezelési célú értékesítés szabályait kell alkalmazni.
    A lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak a vagyonkezelési célú értékesítése
    333/I. §
    (1) A vagyoni értékként kezelhető tárgy tekintetében folyamatosan vizsgálni kell, hogy vagyonkezelési célú értékesítésnek helye van-e.
    (2) A lefoglalás vagy a zár alá vétel vagyoni értékként kezelhető tárgyának a vagyonkezelési célú értékesítésére akkor kerülhet sor, ha ez a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az értékére, illetve értékvesztésére, továbbá a tárolási, gondozási, kezelési és várható értékesítési költségekre tekintettel indokolt.
    (3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv a vagyoni értékként kezelhető lefoglalás tárgya vagy zár alá vett vagyon értékesítését rendelheti el, ha azt a vagyoni érdekelt indítványozza, vagy az értékesítéshez hozzájárul.
    (4) Az értékesítéshez a vagyoni érdekelt a hozzájárulását feltételhez kötötten, különösen legalacsonyabb értékesítési ár meghatározásával is megadhatja.
    (5) Több vagyoni érdekelt esetén a vagyoni érdekeltek együttes indítványa, illetve hozzájárulása szükséges.
    (6) Ha a zár alá vételt a polgári jogi igény biztosítására rendelték el, a zár alá vett vagyon vagyonkezelési célú értékesítésére az (1)-(5) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy
    a) a zár alá vett vagyon értékesítése a magánfél, a vádemelés előtt a sértett hozzájárulása nélkül nem rendelhető el, és
    b) az értékesítésről a bíróság határoz.
    333/J. §
    (1) A lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az értékesítéséből befolyt ellenértéke a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak a helyébe lép, amelyre a kényszerintézkedés külön határozat nélkül kiterjed, és a lefoglalás vagy a zár alá vétel eredeti tárgya tekintetében az értékesítéssel megszűnik.
    (2) Ha a későbbi bizonyítás érdekében szükséges, a lefoglalt dolog értékesítése esetén a dologból olyan mintát kell biztosítani, illetve a dologról olyan kép- vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni, amely az eljárás későbbi szakaszában kétséget kizáróan bizonyítja a dolog lényeges tulajdonságait.
    Az értékesítés közös szabályai
    333/K. §
    A lefoglalt dolog értékesítését jogszabályban meghatározott módon kell végrehajtani. A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az értékesítéshez jogszabályban meghatározott esetben árverési felületet vehet igénybe.
    A bűnügyi vagyon kezelése
    333/L. §
    (1) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a bűnjelkezelő szerv gondoskodik arról, hogy a bűnügyi vagyon megőrizze az értékét.
    (2) A bűnügyi vagyon kezelése során a rendes gazdálkodás szabályai szerint kell gondoskodni.
    (3) A bűnügyi vagyon kezelése során a zár alá vétel elrendelésétől, illetve attól kezdve, hogy a lefoglalás tárgya vagyoni értékként kezelhető, gondoskodni kell a bűnügyi vagyon egyedi értékeléséről. Az egyedi értékelés során vizsgálni kell a vagyon pénzben kifejezhető értékét, az őrzésével és kezelésével kapcsolatos költségeket és feladatokat, és a vagyon kezelésének, őrzésének várható időtartamát. Az egyedi értékelést a bűnügyi vagyon tulajdonságaiban, illetve a kezelésében bekövetkezett változásokhoz igazodóan kell felülvizsgálni.
    (4) Az egyedi értékelés célja az olyan, az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatóságával, különösen a lefoglalás vagy a zár alá vétel végrehajtásának módjával, a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az értékesítésével, megváltásával, a vagyoni biztosíték letételével kapcsolatos döntések előkészítése,
    a) amelyek alapján elkerülhető vagy mérsékelhető a bűnügyi vagyon értékének a csökkenése, továbbá
    b) amelyekkel mérsékelhetők lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon kezelésének a költségei.
    (5) A vagyonkezelés során tett intézkedés alapján átalakuló vagyontárgy az eredeti vagyontárgy helyébe lép, arra a lefoglalás és a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed. A bűnügyi vagyon értékének a vagyonkezelés során történő növekedéséből vagy hasznából jogszabályban meghatározottak szerint le kell vonni a felmerült vagyonkezelési költséget. A levonható vagyonkezelési költség nem haladhatja meg a növekedés, illetve a haszon értékét.
    (6) Ha a lefoglalás vagy a zár alá vétel megszűnésével vagy megszüntetésével a bűnügyi vagyont a vagyoni érdekelt számára ki kell adni vagy rendelkezésre kell bocsátani, akkor az (5) bekezdés szerint levonható vagyonkezelési költség megfizetéséig az érintett bűnügyi vagyon visszatartható. Ha a levonható vagyonkezelési költség megfizetésére 2 hónap elteltével nem kerül sor, a bűnügyi vagyon - vagy annak meghatározott része - értékesíthető, és a befolyt összegből a levonható vagyonkezelési költség elszámolható.
    (7) Az (5) bekezdés alapján levonható költség nem bűnügyi költség, az annak a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak vagy bűnjelkezelő szervnek a bevételét képezi, amely a vagyonkezelési költséget előlegezte.
    Bűnjelkezelő közreműködése
    334. §
    (1) A bűnügyi vagyon, illetve a lefoglalás tárgyának a kezelésében - jogszabályban meghatározottak szerint - bűnjelkezelő szerv is közreműködhet.
    (2) A bűnjelkezelő szerv a kényszerintézkedés tárgyának hatékony és költségkímélő kezelésének biztosítása, és a 333/B. § (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében
    a) hozzáfér a lefoglalás tárgyával, valamint a zár alá vett vagyonnal kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - adatokat, valamint azok változását rögzítő országos központi nyilvántartáshoz, továbbá az ügyiratok megismerésére jogosult,
    b) végzi a bűnügyi vagyon egyedi értékelését, valamint a bűnügyi vagyonnal kapcsolatban a jogszabályban meghatározott más feladatokat,
    c) árverés útján történő értékesítés esetén dönt a becsértékről,
    d) az e törvényben meghatározott kérdésekben önállóan dönthet a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon végrehajtásával kapcsolatban,
    e) javaslatot tesz a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság e törvényben meghatározott döntésére.
    (3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság
    a) a bűnjelkezelő szerv önállóan meghozható döntését előzetesen megtilthatja, valamint az önállóan meghozott döntését visszavonhatja, valamint
    b) a bűnjelkezelő szervet a bűnügyi vagyon egyedi értékelése érdekében megkeresheti.
    (4) A bűnjelkezelő szerv az önállóan meghozott döntését - az (5) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - akkor hajtja végre, ha azt a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság jóváhagyja, vagy azt a döntésről való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül nem vonja vissza.
    (5) A bűnjelkezelő szerv a döntését írásban közli a vagyoni érdekelttel. A vagyoni érdekelt a döntés közlését követő öt munkanapon belül indítványozhatja, hogy a bűnjelkezelő szerv döntéséről a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hozzon határozatot. A vagyoni érdekelt indítványára a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság
    a) jóváhagyja vagy visszavonja a bűnjelkezelő szerv döntését vagy
    b) önálló határozatot hoz.
    (6) A bűnjelkezelő szerv törvényben meghatározott esetekben minden olyan intézkedést köteles megtenni, illetve a döntésre jogosult bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál minden olyan büntetőeljárási döntést kezdeményezhet, amely a bűnügyi vagyon, illetve a lefoglalás tárgya értékének vagy állagának a megóvásához, továbbá a hatékony és költségkímélő kezeléséhez szükséges."
    52. §
    A Be. 374. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
    (Felülbírálati indítvány terjeszthető elő)
    "i) az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a vagyoni biztosíték összegének elvesztéséről hozott határozatával szemben."
    53. §
    A Be. 662. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "662. §
    (1) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzésével hatályában fenntartja, ha a felülvizsgálati indítványnak nem ad helyt.
    (2) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság
    a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt állapította meg a terhelt bűnösségét, vagy rendelte el kényszergyógykezelését,
    b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést, alkalmazott törvénysértő intézkedést
    c) a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki olyan büntetést, illetve alkalmazott olyan intézkedést, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat szerint irányadó büntetési tételkerettől eltérő, törvényes büntetési tételkeretre figyelemmel aránytalanul súlyos vagy aránytalanul enyhe,
    d) a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását, vagy
    e) a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg a határozatát."
    54. §
    A Be. 687. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Több terhelt esetén, ha a felnőtt korú terhelt ügyének a fiatalkorú ügyétől való elkülönítése kizárt, akkor az ügyben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőt a 351. § (6) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikének fennállása esetén
    a) az ügyész legfeljebb hat hónappal,
    b) a felettes ügyész további hat hónappal meghosszabbíthatja."
    55. §
    A Be. 878. §-a a következő 38. és 39. ponttal egészül ki:
    (Ez a törvény)
    "38. a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    39. az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló, 2011/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1712 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,"
    (való megfelelést szolgálja.)
    56. §
    A Be.
    1. 57. § (1) bekezdés a) pontjában a "vagy lefoglalt dolog" szövegrész helyébe a "dolog vagy a lefoglalás tárgyának" szöveg,320. § (2) bekezdésében és 856. § (3) bekezdésben a "lefoglalt dolog" szövegrész helyébe a "lefoglalás tárgya" szöveg,
    2. 320. § (4) bekezdésében a "lefoglalt dolog" szövegrészek helyébe a "lefoglalás tárgyának" szöveg,
    3. 320. § (4a) bekezdésében a "lefoglalt dolog birtoklása" szövegrész helyébe a "lefoglalás tárgyának birtoklása" szöveg és a "lefoglalt dolog megsemmisítéséről" szövegrész helyébe a "lefoglalás tárgyának megsemmisítéséről" szöveg,
    4. 320. § (5)-(7) bekezdésében, 535. § (2) bekezdésben, 820. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 822. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) és c) pontjában, 824. § (1) bekezdésben a "lefoglalt dolog" szövegrész helyébe a "lefoglalás tárgyának" szöveg,
    5. 320. § (8) bekezdésében a "dolog lefoglalását" szövegrész helyébe a "lefoglalást" szöveg és a "lefoglalt dolgot" szövegrész helyébe a "lefoglalás tárgyát" szöveg,
    6. 321. § (1) és (4) bekezdésében a "lefoglalt dolgot" szövegrész helyébe a "lefoglalás tárgyát" szöveg,
    7. 321. § (2) és (3) bekezdésében a "dolgot" szövegrészek helyébe a "lefoglalás tárgyát" szöveg,
    8. 321. § (5) bekezdésében a "lefoglalt dolog" szövegrész helyébe az "a lefoglalás tárgya" szövegrész, a "dolog kiadását" szövegrész helyébe a "lefoglalás tárgyának a kiadását" szöveg,
    9. 321. § (5b) bekezdés a) pontjában a "dolog kiadásáról" szövegrész helyébe a "kiadásról" szöveg,
    10. 321. § (5b) bekezdés b) pontjában az "a dolog átvételére" szövegrész helyébe az "az átvételre" szöveg,
    11. 323. § (1) és (2) bekezdésében a "terheltnek kiadandó dolgot" szövegrész helyébe a "lefoglalás terheltnek kiadandó tárgyát" szöveg,
    12. 323. § (3) bekezdésében a "nyújtott be" szövegrész helyébe a "nyújtott be vagy a biztosítási intézkedést nem rendelték el" szöveg,
    13. 337. § (3) bekezdésében a "bíróság" szövegrész helyébe a "bíróság az ügyészség vagy a nyomozó hatóság" szöveg,
    14. 374. § (1) bekezdés d) pontjában a "lefoglalt dolog" szövegrész helyébe a "lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon" szöveg,
    15. 608. § (1) bekezdés d) pontjában a "tárgyalást" szövegrész helyébe a "bíróság eljárási cselekményét" szöveg,
    16. 609. § (4) bekezdésében és 671. § 12. pontjában a "lefoglalt dologról" szövegrész helyébe a "lefoglalás tárgyáról" szöveg,
    17. 750. § (2) bekezdés a) pontjában az "ez" szövegrész helyébe az "az" szöveg,
    18. 820. § (1) bekezdésében a "lefoglalt dologra" szövegrész helyébe a "lefoglalás tárgyára" szöveg,
    19. 874. § (2b) bekezdés a) pontjában a "(4) és (6)" szövegrész helyébe az "(5)" szöveg,
    20. 874. § (2b) bekezdés b) pontjában az "(5) és (7)" szövegrész helyébe az "(6)-(8)" szöveg
    lép.
    57. §
    A Be.
    a) 234. § (3) bekezdésben a "leplezett eszközök" szövegrész helyébe a "leplezett eszközök a Btk. 178. § (6) bekezdése szerinti kábítószer birtoklása a Btk. 180. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel teljesülésének a hiányában, a tudatmódosító anyaggal visszaélés, valamint" szöveg,
    b) 253. § (1) bekezdés b) pontjában és 259. § (1) bekezdés b) pontjában a "nyolc" szövegrész helyébe a "tizenöt" szöveg
    lép.
    58. §
    Hatályát veszti a Be.
    1. "A lefoglalás végrehajtása" alcíme,
    2. 317. §-a,
    3. "A lefoglalt dolog megváltása" alcíme,
    4. "A lefoglalt dolog értékesítése" alcíme,
    5. 322. §-a,
    6. 327. § (2) bekezdés b) és c) pontja,
    7. 327. § (3) bekezdésben "(2) bekezdés a) pontja esetén a" szövegrész,
    8. 327. § (4) és (5) bekezdése,
    9. "A zár alá vétel végrehajtása" alcíme,
    10. "A zár alá vett vagyon megváltása" alcíme,
    11. 332. § (1) bekezdésben az "A bíróság által elrendelt zár alá vételt a vádemelés előtt az ügyészség is feloldhatja." szövegrész,
    12. 335. § (2) bekezdésben a "közvádra üldözendő" szövegrész.
    59. §
    Hatályát veszti a Be. 234. § (2) bekezdés b) pontjában az "a Btk. 178. § (6) bekezdése szerinti kábítószer birtoklása a Btk. 180. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel teljesülésének a hiányában, a tudatmódosító anyaggal visszaélés," szövegrész.
    19. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
    60. §
    Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 123. § (14) bekezdésében az "adatkérésre" szövegrész helyébe az "adatkérés alapján" szöveg lép.
    20. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
    61. §
    Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
    a) 125/C. § (2d) bekezdésében a "tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek - a nyilatkozatnak az eljáró szerv részére történő kézbesítésének napjától - a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szervet illetik meg, illetve terhelik." szövegrész helyébe az "- a nyilatkozatnak az eljáró szerv részére történő kézbesítésének napjától - a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül." szöveg,
    b) 125/C. § (2e) bekezdésében a "tulajdonosi joggyakorlóvá válás" szövegrész helyébe a "vagyonkezelői jog létrejöttének" szöveg
    lép.
    21. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
    62. §
    A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 60. § (3) bekezdésében a "büntetés-végrehajtás szervei, valamint a" szövegrész helyébe a "büntetés-végrehajtás szervei, továbbá a" szöveg lép.
    22. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása
    63. §
    A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. § (1) bekezdésében a "vonatkozó adatokat, valamint az adatbenyújtó" szövegrész helyébe a "vonatkozó adatokat, illetve az adatbenyújtó" szöveg lép.
    23. Záró rendelkezések
    64. §
    (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2026. január 2-án lép hatályba.
    (2) Az 53. §, az 54. §, az 56. § 15. pontja, az 57. §, az 58. § 12. pontja és az 59. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
    (3) Az 1-3. alcím, az 5. alcím, a 6. alcím, a 10. alcím, a 20. §, a 22. §, a 23. §, a 26. §, a 29. §, a 31. §, a 14. alcím, a 17. alcím, a 43-52. §, az 55. §, az 56. § 1-14., 16. és 18. pontja, az 58. § 1-11. pontja, a 19. alcím, a 21. alcím és a 22. alcím 2026. július 1-jén lép hatályba.
    65. §
    E törvény 2. §-a, 57. §-a és 59. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    66. §
    (1) E törvény
    a) 1. alcíme, 3. alcíme, 5. alcíme, 6. alcíme, 10. alcíme, 20. §-a, 25. §-a, 26. § a) pontja, 14. alcíme, 17. alcíme, 43-52. §-a, 55. §-a, 56. § 1-14., 16. és 18. pontja, 58. § 1-11. pontja, 19. alcíme, 21. alcíme és 22. alcíme a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    b) 6. §-a, 12. §-a, 25. §-a, 26. § b) pontja és 55. §-a az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló, 2011/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1712 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    c) 4. alcíme és 24. §-a az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
    való megfelelést szolgálja.
    (2) E törvény 29. §-a és 31. §-a a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanács rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
    Általános indokolás
    A javaslat elsődleges célja, hogy egyes uniós jogi aktusoknak és nemzetközi egyezményeknek való megfelelést szolgálja, illetve alkalmazását segítse elő. A javaslat emellett a joggyakorlatból érkezett visszajelzések alapján módosít egyes büntető eljárásjogi, illetve végrehajtási jogi rendelkezéseket. Mindezekre tekintettel a javaslat az alábbi jogszabályok módosítását tartalmazza:
    1. a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.),
    2. a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.),
    3. a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény,
    4. a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.),
    5. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,
    6. a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: 2002. évi LIV. törvény),
    7. a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.),
    8. büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.),
    9. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávt.),
    10. a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAVtv.),
    11. a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.),
    12. az Európai Unió tagállamaival folyatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.),
    13. a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény,
    14. a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény,
    15. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.),
    16. a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény,
    17. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény,
    18. a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.),
    19. az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
    20. a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény,
    21. az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.),
    22. a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény.
    Az emberkereskedelemről szóló irányelv miatt szükséges módosítások
    Az emberkereskedelem elleni hatályos büntetőjogi szabályok nagyrészt megfelelnek az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1712 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2024/1712 irányelv) foglaltaknak. Az irányelv újítása, hogy a kizsákmányolás fogalmát kiterjeszti a béranyasághoz, a kényszerházassághoz, illetve a jogellenes örökbefogadáshoz kapcsolódó kizsákmányolásra is. A javaslat az irányelvnek való megfelelés érdekében pontosítja a Btk. 192. §-a szerinti emberkereskedelem és kényszermunka tényállását.
    A vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló irányelv miatt szükséges módosítások
    A vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2024/1260 irányelv) 33. cikke kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy az irányelv előírásait átültessék jogrendszerükbe. A magyar szabályozásban ennek legjelentősebb következménye a vagyonkezelés intézményes kereteinek megteremtése, amely a lefoglalt és zár alá vett vagyon aktív, értékmegőrző kezelését biztosítja a kényszerintézkedés elrendelésétől egészen az elkobzás végrehajtásáig.
    Az új szabályozás átfogóbb módosítást tartalmaz, amelyek összességében azt szolgálják, hogy a kényszerintézkedés alá vont vagyon kezelése átlátható, egységes és értékmegőrző módon valósuljon meg: a bűnjelkezelő szervek intézményesítésével, a célrendszer és a jogalapok dinamikus nyilvántartásával, a tárgyak körének világos meghatározásával, a végrehajtási és értékesítési szabályok korszerűsítésével, a pénzösszegek állami kezelésének és kamatoztatásának biztosításával, valamint egy központi nyilvántartás létrehozásával. Az új szabályozás egyszerre erősíti a jogbiztonságot, a vagyon értékének megőrzését és a büntetőeljárás hatékonyságát, miközben megfelel az uniós irányelv aktív vagyonkezelési elvárásainak.
    A 2024/1260 irányelv 16. cikke a magyar jogrendszerben jelenleg nem ismert új intézményt, az "ismeretlen eredetű vagyon elkobzását" vezeti be, amely valamely bűnszervezethez (közvetve) köthető, és konkrét bűncselekményhez közvetlenül nem kapcsolódó vagyonra terjedhet ki. Az új irányelvi szabályozás átültetésével létrejön a kiterjesztett vagyonelkobzás új esete, amelynek lényege, hogy ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá esőnek kell tekinteni azt a vagyont, amelyet a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett olyan személy, aki vagyoni haszonszerzésre irányuló kapcsolatban állt bűnszervezetben részt vevő személlyel, úgy, hogy a vagyon vagy a megszerző életvitele az igazolható jövedelméhez és személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.
    A büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló irányelv miatt szükséges módosítások
    A magyar jogi szabályozás teljes mértékben megfelel a 2016/800 irányelvben foglaltaknak, a javaslat szerinti módosítások technikai jellegűek, csupán egyes törvények jogharmonizációs záradékát egészíti az irányelvre történő hivatkozással.
    Az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról szóló irányelv miatt szükséges módosítások
    Az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2024/1226 irányelv) átültetéséhez szükséges módosításokat az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény maradéktalanul elvégezte, a javaslat csupán kisebb, koherenciát biztosító módosítást tartalmaz a Jszbt.-ben és a Btk.-ban.
    A büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendelet miatt szükséges módosítások
    A büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló (EU) 2023/1543 rendelet (a továbbiakban: 2023/1543 rendelet) alapján a hatóságok közvetlenül fordulhatnak megkereséssel a szolgáltatókhoz. A rendelet 1. cikk (1) bekezdése megállapítja azokat a szabályokat, amelyek alapján egy tagállami hatóság a büntetőeljárásban közlésre kötelező európai határozatot vagy megőrzésre kötelező európai határozatot bocsáthat ki, és ezáltal arra kötelezhet egy, az Unióban szolgáltatásokat kínáló és egy másik tagállamban letelepedett vagy - ha nem letelepedett - ott jogi képviselő által képviselt szolgáltatót, hogy az adatok helyétől függetlenül közöljön vagy őrizzen meg elektronikus bizonyítékokat. A rendeletben meghatározott esetekben a határozatot kibocsátó hatóságnak értesítenie kell a másik tagállam végrehajtó hatóságát a határozat kibocsátásáról.
    A 2023/1543 rendelet 2. cikk (1)-(2) bekezdése szerint a rendelet az Unióban szolgáltatást kínáló szolgáltatókra alkalmazandó. Közlésre kötelező európai határozat és megőrzésre kötelező európai határozat kizárólag büntetőeljárás keretében és céljából bocsátható ki, valamint büntetőeljárást követően legalább négy hónapig terjedő szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából, amelyet nem a terhelt távollétében hozott határozattal szabtak ki, olyan esetekben, amikor az elítélt megszökött az igazságszolgáltatás elől.
    Fentiekre tekintettel szükséges megalkotni a rendelet alkalmazását elősegítő végrehajtási szabályokat, amely miatt az EUtv. egy új, VI/A. Fejezettel történő kiegészítése indokolt.
    Az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményéhez kapcsolódó második kiegészítő jegyzőkönyv miatt szükséges módosítások
    A kiegészítő jegyzőkönyv célja az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés megkönnyítése a nemzetközi együttműködésben, valamint a szolgáltatókat érintő ütköző kötelezettségek csökkentése egy átfogó nemzetközi jogi keret megteremtésével. A jegyzőkönyv szabályozza többek között a domain név regisztrációs adatokra és előfizetői adatokra vonatkozó kérelmeket, a forgalmi és tárolt adatok gyorsított közlését, a vészhelyzeti együttműködést, valamint a közös nyomozati formákat, így a videokonferenciákat és közös nyomozócsoportokat. Ennek alkalmazása érdekében szükségessé válik az Nbjt. módosítása.
    A Bktv. módosítása
    A Bktv. módosításának célja hangsúlyt adni a közvetítő azon szakmai kompetenciájának, hogy az adott esethez leginkább igazodó helyreállító technikát, módszert megválassza, és ehhez kapcsolódóan az egyes technikák sajátosságai alapján szükséges rögzíteni azt is, hogy a közvetítő határozza meg a megbeszélésen a felek és a közvetítői eljárás egyéb résztvevőinek a felszólalási rendjét.
    A Bv. tv. módosítása
    A Bv. tv. módosítását elsősorban a joggyakorlatból érkezett visszajelzések alapozták meg. Egyrészt a közérdekű munka végrehajtása körében, mivel gyakran előfordul, hogy a külföldre települt elítélt büntetését az adott tagállam nem tudja megfeleltetni és az elítéltnek haza kellene költöznie a végrehajtás érdekében. Az egzisztencia feladása helyett a módosítás lehetőséget teremtene a közérdekű munka pénzbüntetéssel történő megváltatására.
    Jelzés érkezett arról is, hogy feltételes szabadságra bocsátás elbírálásakor előfordul, hogy a büntetés-végrehajtási bírák kevésbé veszik figyelembe az elítéltnek a nemrégiben bevezetett kategória-rendszerben megvalósított teljesítményét, és továbbra is inkább a jutalmazás és fenyítés arányát veszik alapul. A reintegrációs célokat számszerűsítve kifejező kategória-előmeneteli rendszer értelemszerűen magában foglalja az elítélt magatartását, mert fenyítés esetén nem szerez, hanem levonnak tőle kreditpontot, de képet ad az elítélt reintegrációs tevékenységben való aktivitásáról és együttműködési készségéről is. Ebből következően a bv. intézetben tanúsított magatartás megítélése szempontjából indokolt kiemelt súllyal figyelembe venni a kategóriarendszerben elért előmenetelt az elbírálás során.
    Eltérő joggyakorlat alakult ki annak megítélésében, hogy a közérdekű munka elévülhet-e abban az esetben, ha a megelőző ilyen büntetés végrehajtása okán ezzel a büntetéssel összefüggésben nem történt intézkedés. A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy erre tekintettel nem következhet be az elévülés, mivel egy végrehajtási sorrendet tart be a pártfogó felügyelői szolgálat. Ez a szabály mindazon büntetés esetén érvényesül, amikor a végrehajtás nem folyhat párhuzamosan.
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    Részletes indokolás
    1-2. §, 9-11. §, 18-19. §
    Az (EU) 2024/1260 irányelv hazai jogrendszerbe való átültetése megköveteli, hogy a vagyonvisszaszerzési érdekek előzetes, az igazságügyi jogsegély csatornák működését megelőző biztosítása érdekében a bűnügyi információcsere során is lehetőség legyen az érintett vagyontárgy vagy elektronikus adat ideiglenes elvételére. Ezt a jogalapot teremti meg a jogszabály-módosítás, amely új rendelkezést jelenít meg az Rtv.-ben, a NAVtv.-ben és a 2002. évi LIV. törvényben.
    3-4. §
    Az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményéhez kapcsolódó második kiegészítő jegyzőkönyv célja az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés megkönnyítése a nemzetközi együttműködésben, valamint a szolgáltatókat érintő ütköző kötelezettségek csökkentése egy átfogó nemzetközi jogi keret megteremtésével. A jegyzőkönyv szabályozza többek között a domain név regisztrációs adatokra és előfizetői adatokra vonatkozó kérelmeket, a forgalmi és tárolt adatok gyorsított közlését, a vészhelyzeti együttműködést, valamint a közös nyomozati formákat, így a videokonferenciákat és közös nyomozócsoportokat. Ennek alkalmazása érdekében szükségessé vált az Nbjt. módosítása.
    5. §, 8. §, 33. §, 42. §, 60. §, 62-63. §
    Az (EU) 2024/1260 irányelv 6. cikke előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a vagyonvisszaszerzési hivatalok számára a szükséges információkhoz való közvetlen és azonnali hozzáférést annak érdekében, hogy hatékonyan felkutathassák és azonosíthassák a bűncselekményből származó vagyont. Ennek megvalósításához a Be. 263. § (1) bekezdése alapján az adatkezelőre vonatkozó törvényben kifejezett felhatalmazást kell adni a közvetlen adathozzáférésre.
    6-7. §
    A 2024/1226 irányelv 7. cikk (2) bekezdése alapján az irányelv 3. cikk (1) bekezdésében szabályozott büntetendő magatartások többsége esetében a bírságmértéket minimálisan a teljes globális árbevétel 5%-ában kell maximálni. Az uniós normának való megfelelés érdekében ezt a mértéket kell alkalmazni a Btk. 327-327/B. § által büntetni rendelt, három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alapeseti cselekmények estében is [Btk. 327. § (1)-(4) bekezdés, 327/A. § (1) bekezdés, 327/B. § (1) bekezdés].
    12. §
    Jogharmonizációs záradék.
    13-15. §, 61. §
    A közvetítői eljárás jogintézménye napjainkra jelentős fejlődésen ment át, és olyan helyreállító technikák alakultak ki, amelyek az adott helyzetre vonatkoztatva a felek körülményeihez és a cselekmény jellegéhez jobban igazodnak. Az adott módszer - így pl. mediáció, kör vagy konferencia módszer - megválasztása a közvetítő szakmai kompetenciájába tartozik. A módosítás ennek hangsúlyosabbá tétele érdekében a rendeleti szintű szabályt törvényi szintre emeli. Ehhez kapcsolódóan az egyes technikák sajátosságai alapján szükséges rögzíteni azt is, hogy a közvetítő határozza meg a közvetítői megbeszélés kereteit, ekként a felek és a közvetítői eljárás egyéb résztvevőinek a felszólalási rendjét. A közvetítői megbeszélés fő célja ugyanis az, hogy a megbeszélésen a sértett és a terhelt személyesen fejezhesse ki megéléseit és szükségleteit, és együttesen jussanak a konfliktus feloldását szolgáló megállapodásra, ehhez igazodnak az eljárás keretei.
    A Bktv. 7. § (2) bekezdése értelmében a sértett és a terhelt Be. 59. § (1) bekezdés a), c), e)-h) és m) pontjában meghatározott segítője, valamint a védő a közvetítői eljárásban részt vehet. A segítők, illetve a védő a közvetítői megbeszélésen tanácsadó és támogató szerepet töltenek be. A hatályos rendelkezések a sértett meghatalmazott képviselője és a védő tekintetében a sértett, illetve a terhelt jogainak gyakorlására utal, de nem fejti ki pontosan, hogy milyen jogosítványok illetik meg az adott képviselőt. A sértett helyett eljáró törvényes képviselő, illetve meghatalmazott képviselő - pl. jogi személy vagy kiskorú sértett esetén - a sértett jogait gyakorolja. E körön kívül a sértett meghatalmazott képviselője és a védő egyrészt ellátja a sértett, illetve a terhelt képviseltét, tehát pl. ügyiratot vagy igazolási kérelmet nyújthat be a nevében, továbbá saját jogon megilleti a jelenlét, az ügyirat-megismerés és felvilágosítás-kérési jog, valamint a közvetítői megbeszélésen a közvetítő által meghatározott rendben felszólalhat.
    16-17. §
    A 2024. március 1-jén hatálybalépett, a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVII. törvény megteremtette a büntetőeljárások során elkobzott gépjárművek rendvédelmi célú hasznosításának a törvényi alapjait. Ennek eredményeképpen az Ávt. 1. § (6) bekezdésében foglalt előírás lehetőséget teremt arra, hogy az elkobzott és (a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást leszámítva) a vagyonelkobzás alá eső gépjárművek tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összessége a rendvédelmi feladatot ellátó szervekre szálljon át, amelyek e gépjárműveket a saját feladataik ellátására használhatják.
    A rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szervek tulajdonosi joggyakorlóként történő kijelölése ugyanakkor az elkobzott gépjárművek tekintetében jelentős adminisztrációs többletteherrel jár mind a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, mind pedig a fejezetet irányító szerv számára. Ugyanis az elkobzott gépjárművet elkülönített könyvvezetés keretében, amennyiben a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 11. § (3) bekezdés b) pontjának megfelelően a tárgyi eszközök között szükséges kimutatni. A tulajdonosi joggyakorló szervezet az Áhsz. 33. § (3) bekezdése értelmében az éves költségvetési beszámolót köteles készíteni és feltölteni a Magyar Államkincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe, amelynek jóváhagyása a fejezetet irányító szerv feladata.
    Ennek kiküszöbölése érdekében a javaslat a hatályos szabályozás olyan irányú módosítását végzi el, amelynek eredményeképpen az elkobzott, vagyonelkobzás alá eső gépjárművek használatba vétele érdekében a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a továbbiakban ne tulajdonosi joggyakorlóként, hanem vagyonkezelőként kerüljön kijelölésre.
    20. §
    A 2024/1260 irányelv az anyagi büntetőjog területén új követelményt támaszt a tagállamok anyagi jogi szabályozásával szemben, a bűncselekményekből származó vagyon elkobzásával kapcsolatban. Az irányelv 16. cikke előírja a "büntetendő cselekményekhez kapcsolódó ismeretlen eredetű vagyon elkobzását" is, amely ebben a formában a magyar jogrendszerben jelenleg nem ismert. Ennek a szabályozásnak a célja, hogy azokban az esetekben is biztosítható legyen a bűncselekményekből származó vagyon elvonása, amikor egyéb jogalap nem állna rendelkezésre a bűnügyi vagyon elvonásra. Az irányelv feltételrendszere ugyanakkor nagymértékben eltér a magyar szabályozási logikától, amely az irányelv szövegének nagyobb fokú átdolgozását tette szükségessé. Az irányelv a következő feltételeket támasztja a tagállami szabályozással szemben a vagyonelkobzás új esetkörét illetően:
    nyomozás során azonosított vagyonnak kell lennie,
    bíróság meggyőződése szerint a vagyontárgy bűnszervezeti eredetű kell legyen (bűnszervezet keretében elkövetett büntetendő cselekményből származik),
    valószínűsíthetően jelentős gazdasági előnyt eredményez.
    Annak meghatározásakor, hogy az említett vagyont el kell-e kobozni, az irányelv szerint figyelembe kell venni az ügy összes körülményét, beleértve a rendelkezésre álló bizonyítékokat és a konkrét tényeket, ideértve azt is, hogy a vagyonelkobzással érintett személy kapcsolatban áll-e bűnszervezethez kötődő személyekkel.
    Az irányelvi feltételekkel kapcsolatban előre kell bocsátani, hogy az első feltétel (nyomozás során azonosított vagyon) a magyar büntetőeljáráson belül evidencia, vagyonelkobzás - a pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzást leszámítva [Btk. 75. § (1) bekezdés] - csak azonosított vagyon esetében képzelhető el. A második feltétellel kapcsolatban a "bírósági meggyőződés" nem bűnszervezetben elkövetett konkrét bűncselekményből származó - kétséget kizáróan megállapítható - bűncselekményre utal, hanem a vagyon és egy bűnszervezet kapcsolatára anélkül, hogy konkrét, igazolható és közvetlen kapcsolat állna fenn a vagyon és a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény között. A valószínűsíthetően jelentős gazdasági előny olyan mennyiségi kérdést jelent, amely egyértelműen hatással van az érintett személy általános vagyoni helyzetére, életvitelére, ehhez hasonló tartalmi követelmény jelenik meg a hazai szabályozásban a Btk. 74/A. § (2) bekezdésében.
    A hatályos magyar szabályozásban is vagyonelkobzás alá esik:
    a konkrét bűncselekményből származó vagyon, illetve annak helyébe lépett vagyon [Btk. 74. §], az előzőek szerinti vagyon átruházása esetén más gazdagodása [Btk. 74. § (2) bekezdés],
    az elkövető által bűnszervezetben való részvétele alatt szerzett vagyon [Btk. 74/A. § (1) bekezdés]
    egyes, jellemzően vagyongeneráló bűncselekményekkel esetén a büntetőeljárás megindítását megelőző öt éven belül szerzett elkövetői vagyon [Btk. 74/A. § (1) bekezdés].
    A hazai szabályozás és az uniós elvárások összevetése alapján kirajzolódik az a feltételrendszer, amellyel az új esetkör a hazai szabályozásban körülírható. Az új típusú kiterjesztett vagyonelkobzás olyan esetekre vonatkozhat, amikor az érintett személy nem maga a konkrét (bizonyított) bűncselekmény elkövetője, és nem is ilyen személytől szerez konkrét bűncselekménnyel összefüggésben álló vagyont, hanem ennél távolabbi a bűncselekmény, illetve a bűnszervezet és a vagyonelkobzással érintett személy vagyona közötti kapcsolat. Miután a bűnszervezet jogi értelemben csak konkrét bűncselekménnyel összefüggésben kerül megállapításra, ha pedig ilyen megállapítható, akkor az azzal összefüggő vagyonra is megállapítható vagyonelkobzási jogalap, a látszólagos ellentmondás csak úgy oldható fel, ha nem bűnszervezeti bűncselekményből, hanem bűnszervezeti résztvevőtől szerzett vagyonra vonatkozik. Ebben az esetben tehát nem igazolható kétséget kizáróan, hogy az adott vagyon is bűncselekményből származik, de a bűnszervezet tagjával fennálló kapcsolat, a tőle való vagyonszerzés ténye, és a megmagyarázhatatlan, ismeretlen forrásból származó tetemes gazdagodás ténye alapján már megfordítható a bizonyítási teher.
    21. §
    A Btk. 242. § (1) bekezdés c) pontja alapján a 338/97/EK rendelet szerinti vadon élő állat- vagy növényfajok akár egyetlen egyedére történő elkövetés is megvalósítja a természetkárosítást. Ez a gyakorlatban több esetben is indokolatlanul széles körű szabályozásnak bizonyult, pl. bűncselekményt valósított meg, aki egy nyaralás során a tengerparton talált és hazahozott egy elpusztult apró koralldarabot. Erre tekintettel a javaslat kimondja, hogy nem büntethető, aki a természetkárosítást elhanyagolható mennyiségű egyedre követi el, ha külön jogszabály meghatározza a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó élő szervezet egyedének elhanyagolható mennyiségét. A háttérjogszabály a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet.
    22. §
    A Btk. 250. § (5) bekezdése szerinti veszélyes radioaktív anyag fogalmát meghatározó értelmező rendelkezés nincs összhangban az Atv. 2. § 3. pontjában szereplő meghatározásával. Minden, az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 2/2022. (IV. 29.) OAH rendelet (a továbbiakban: Svr.) alapján meghatározott mentességi szint feletti radioaktív anyag veszélyes az emberi életre és egészségre, valamint az élő és élettelen környezetre. A jogszabályok ezért kötik a radioaktív anyagok alkalmazását hatósági engedélyhez, valamint ezért állnak sugárvédelmi hatósági felügyelet alatt, és ezért kell biztosítani a megfelelő őrzésüket is. Egy radioaktív anyag veszélyességének megállapítása a büntetőeljárásban mindig a szakértő szakvéleményében foglaltak alapján történik, ezért a büntetőeljárások kimenetele nagymértékben függ a kirendelt szakértő "veszélyérzetétől". Erre tekintettel szükséges a Btk. és az Atv. értelmező rendelkezése közötti összhang olyan megteremtése, amellyel a szakértői értékelés mozgásterét szűkítő, de az eljárás szempontjából egyértelmű szabályozás valósul meg.
    A nukleáris anyagnak a tényállásban való kiemelésének indokát az adja, hogy a nukleáris anyag az Atv. 2. § 4. pontjában szereplő értelmező rendelkezés alapján az a radioaktív anyag, amely önfenntartó nukleáris láncreakcióra képes vagy képessé tehető, különösen az urán, a tórium, a plutónium és bármilyen anyag, amely az előbbiek közül egyet vagy többet gazdaságosan kinyerhető koncentrációban tartalmaz, a bányászat és az ércfeldolgozás körébe tartozó ércek és érchulladékok kivételével. A nukleáris anyag fogalmából adódik, hogy ez kettős felhasználású anyagnak minősül, amely békés és nem békés célokra egyaránt felhasználható. A nukleáris anyag kiemelt jelentőségét az a tény is alátámasztja, hogy szerepel a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról (átdolgozás) szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő listán is. Emellett az 1987. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló nemzetközi egyezmény 7. cikkében szereplő rendelkezés alapján a nukleáris anyagok jogtalan birtoklása átvétele, használata, továbbítása, átalakítása, a tőle való megszabadulás vagy az ilyen anyagok szétszórása - ha a cselekmény halált, súlyos testi sérülést vagy jelentős anyagi kárt okoz, vagy ezek okozására alkalmas - szándékos elkövetése minden szerződő állam - köztük Magyarország - saját belső jogrendszerében büntetendő.
    Szükséges a Btk. 250. §-ában szereplő bűncselekményhez kapcsolódóan egy büntethetőséget megszüntető okot meghatározni arra az esetre, amikor a nukleáris vagy radioaktív anyag birtokosának a radioaktív anyag tárolására jogosító hatályos engedélyek bármelyikének [azaz az Svr. szerinti sugárvédelmi és az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet szerinti fizikai védelmi engedély] időbeli hatálya az alatt az időtartam alatt jár le, amíg az újabb engedély kiadása iránti közigazgatási hatósági eljárás az atomenergia-felügyeleti szerv (az Országos Atomenergia Hivatal) előtt folyamatban van. Ebben az esetben az adott nukleáris vagy radioaktív anyagot birtokló engedélyes az engedély(ek) időbeli hatályának lejárta előtt benyújtotta az engedély(ek) időbeli hatályának meghosszabbítására vagy új engedély kiadására irányuló kérelmét az atomenergia-felügyeleti szervhez, azonban a korábbi engedély időbeli hatályának meghosszabbításáig, vagy az új engedély megszerzéséig ezen anyagok engedély nélküli tárolását valósítja meg. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a nukleáris vagy radioaktív anyagot birtokló engedélyesek az atomenergia-felügyeleti szerv által korábban engedélyezett tárolási helyen tárolják a nukleáris vagy radioaktív anyago(ka)t, és így az új engedély kiadásáig, vagy a korábbi engedély időbeli hatályának meghosszabbításáig eltelő azon időtartam, amíg a nukleáris vagy radioaktív anyagot birtokló engedélyes nem rendelkezik hatályos engedéllyel, nem jelent a nukleáris biztonság, a nukleáris védettség és a sugárvédelem szempontjából olyan többletkockázatot, és a társadalomra is olyan csekély mértékben veszélyes, hogy nem indokolja az ilyen jellegű magatartás kriminalizálását. E csekély biztonsági jelentőségű mulasztás szankcionálására elegendő önmagában az Atv. 15. § (1) bekezdése alapján az atomenergiafelügyeleti szerv által lefolytatott érvényesítési eljárás - lényegét tekintve egy olyan hivatalból indított közigazgatási eljárás, amely a jogszabályok és határozati előírások megsértésének kivizsgálására irányul és általában az ügyfelet kötelező, illetve szankcionáló döntéssel zárul -befejezéseként a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben meghatározott közigazgatási szankció kiszabása és az Atv.-ben meghatározott érvényesítési intézkedés (például a korábban engedélyezett tevékenység végzésétől történő tevékenységtől eltiltás) alkalmazása.
    23. §
    Nem csak az atomenergia alkalmazásához szükséges engedély megszerzése érdekében kifejtett megtévesztő magatartást, hanem a meglévő, hatályos engedélyt érintő, az Atv. 14. § (3) és (3a) bekezdése alapján közigazgatási szankcionálás céljából alkalmazott érvényesítési intézkedések alkalmazásának elkerülése érdekében kifejtett megtévesztő magatartást is indokolt a büntetőjog eszközeivel szankcionálni. Az Atv. 14. § (3) és a (3a) bekezdésében meghatározott érvényesítési intézkedéseket az Országos Atomenergia Hivatal az Atv. 15. § (1) bekezdése alapján indított érvényesítési eljárásban alkalmazza a közigazgatási szankciók mellett.
    A rendkívüli esemény az Atv. 2. § 20. pontja értelmében az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben, vagy radioaktív (nukleáris) anyaggal végzett tevékenység során -bármilyen okból - bekövetkező olyan esemény, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolhatja, és az emberek nem tervezett sugárterhelését, valamint a környezetbe radioaktív anyagok nem tervezett kibocsátását eredményezi vagy eredményezheti. A rendkívüli esemény előbbi törvényi fogalmát tovább konkretizálja az Svr. 36. § (1) bekezdésében szereplő példálózó felsorolás is. A hivatkozott rendelkezésekből megállapítható, hogy a rendkívüli események hatóság által történő kivizsgálásának akadályozására irányuló cselekményeket indokolt - a közigazgatási szankciórendszer eszközein túl - büntetőjogi szankcióval is sújtani.
    Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos bejelentési és jelentéstételi kötelezettség elmulasztása elkövetési magatartásként rendkívül széleskörű, heterogén bejelentési és jelentéstételi kötelezettségeket ölel fel, amelyek elmulasztásának büntetőjogi szankcionálása - a csekély társadalomra veszélyességükre tekintettel - nem minden esetben indokolt. Példaként említhető egy röntgenberendezés - mint ionizáló sugárzást létrehozó berendezés - tulajdonjogának átruházására vonatkozó, az Svr. alapján fennálló bejelentési kötelezettség, vagy a röntgenberendezés tulajdonosának nevében bekövetkező változás bejelentésére vonatkozó kötelezettség. A javaslat ezért az elkövetési magatartást kizárólag a rendkívüli esemény bekövetkezéséhez vezető jelentéstételi és bejelentési kötelezettség elmulasztására korlátozza.
    24. §
    A Btk. hatályos szövege a zárolás, míg a 2024/1226 irányelv a befagyasztás fogalmát használja. A két kifejezés egymásnak megfeleltethető, azonban ez nem jelenik meg a Btk. hatályos szövegében. Az Btk. új 327/D. § d) pontja egyértelművé teszi az összefüggést az irányelv 2. cikk 5-6. pontja szerinti befagyasztás és a Btk. zárolás-fogalma között.
    25. §
    A Btk. jogharmonizációs záradéka a folyamatos uniós jogalkotásra tekintettel áttekinthetetlenné vált, ezért a javaslat újraszabályozza azt.
    26. §
    a) Btk. 74/A. § (3) bekezdés: koherenciát biztosító módosítás.
    b) A Btk. 192. § (2) bekezdés: az emberkereskedelem súlyos, gyakran a szervezett bűnözés keretei között elkövetett bűncselekmény, amely folyamatosan kihívások elé állítja az államokat. E kihívásokra is figyelemmel született meg a 2024/1712 irányelv, amely módosította az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelvet. A módosítás a kizsákmányolás fogalmának kiegészítésével ráirányította a figyelmet a béranyasághoz, a kényszerházassághoz, illetve a jogellenes örökbefogadáshoz kapcsolódó kizsákmányolásra is, ugyanakkor a szabályozási technikát nem változtatta meg, azaz a releváns nemzetközi dokumentumokhoz hasonlóan a kizsákmányolási formákat felsoroló új rendelkezés [2. cikk (3) bekezdés] továbbra sem tartalmazza a kizsákmányolás pontos meghatározását, csupán annak tipikus eseteit, jellemző előfordulási módozatait sorolja fel nem taxatív módon.
    Az emberkereskedelem és kényszermunka elleni magyar büntetőjogi fellépést a Btk. 192. §-a teremti meg, amelynek átfogó módosítására legutóbb 2020. július 1-jével került sor. E rendelkezés (2) bekezdése meghatározza magát a kizsákmányolási tevékenységet, egyértelművé teszi, hogy a kiszolgáltatottságnak milyen ismérvei szükségesek a bűncselekmény megállapításához. A kizsákmányolás mindig valamilyen sértetti tevékenységet céloz személyes vagy vagyoni előny érdekében. A Btk. 192. § (2) bekezdése - hasonlóan a nemzetközi dokumentumok és az irányelv szabályozásához - a leggyakrabban előforduló kizsákmányolási formákat és módszereket tartalmazza, azonban ezen túl bármely további, a gyakorlatban kizsákmányolásnak minősülő bűnözői magatartás büntethetőségére is lehetőség van. Tekintettel ugyanakkor az újabb kizsákmányolási formák megjelenésére, és arra, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett az emberkereskedelem és kényszermunka elleni fellépés hatékonyságának növelésére, a kizsákmányolási formák között indokolt külön is megjeleníteni a kényszerházasságot, a béranyaságot és a jogellenes örökbefogadást.
    Míg a házasságkötés és az örökbefogadás ágazati jogi keretei egyértelműek, a béranyasággal kapcsolatban ez nem mondható el. Noha a béranyaság köznapi értelemben az emberi reprodukciós eljárások egyikének tekinthető, azonban a magyar jogrendszerben ez az eljárás nincs megjelenítve és definiálva. Erre figyelemmel a javaslat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 166. § (5) bekezdésére tekintettel - amely alapján reprodukciós eljárásként kizárólag az Eütv. 166. § (1) bekezdésében meghatározott módszereket lehet alkalmazni - az Eütv. szerinti eljárásra utal vissza.
    c) Btk. 250. § (1) bekezdés: a Btk. 250. §-ához kapcsolódó módosítás, indokát ld. ott.
    d) Btk. 251. § (1) bekezdés: az Atv. 2. § 35. pontjában meghatározott szabotázs elkövetéséhez kapcsolódó magatartások kriminalizálása indokolt nem csak a nukleáris létesítmények, hanem a radioaktívhulladék-tárolók vonatkozásában is, összhangban a 2008. évi LXII. törvénnyel kihirdetett, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében 1979-ben elfogadott, és az 1987. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló Egyezménynek a NAÜ által szervezett diplomáciai konferencia keretében, 2005. július 8-án aláírt módosításáról szóló egyezmény 2A. cikkével.
    27-28. §
    A menekültkénti elismeréssel szerzett védelem megerősítése és az egységes jogértelmezés biztosítása érdekében szükségessé vált az EUtv. módosítása annak érdekében, hogy ne kerülhessen sor az európai nyomozási határozat végrehajtására olyan személlyel szemben, aki menekült jogállást élvez; olyan tagállam által kibocsátott határozat esetében, amely tagállam a menekültkénti elismerésre alapot szolgáltatott.
    29. §
    Az EUtv. új 103/A. §-a rögzíti, hogy az új VI/A. Fejezet rendelkezéseit az Európai Unió azon tagállamaival folytatott eljárási jogsegélyre kell alkalmazni, amelyek tekintetében a 2023/1543 rendelet alkalmazandó.
    A 2023/1543 rendelet 8. cikke előírja, hogy meghatározott esetekben a másik tagállam végrehajtó hatóságát értesíteni kell a közlésre kötelező európai határozat kibocsátásáról. Az EUtv. új 103/B. §-a rögzíti, hogy Magyarországon az értesítések fogadására az ügyészség jogosult.
    A 2023/1543 rendelet 12. cikke lehetőséget biztosít arra, hogy a végrehajtó hatóság megtagadja a közlésre kötelező európai határozat végrehajtását. Az EUtv. új 103/C. §-a meghatározza a közlésre kötelező európai határozat megtagadására vonatkozó eljárási szabályokat.
    A 2023/1543 rendelet 16. cikke alapján a kibocsátó hatóság felkérheti a végrehajtó hatóságot a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat végrehajtására, amennyiben a címzett nem tesz eleget a közlésre kötelező európai határozatnak határidőn belül vagy nem tesz eleget a megőrzésre kötelező európai határozatnak, anélkül, hogy a kibocsátó hatóság által elfogadott indokolást szolgáltatna. Továbbá a 2023/1543 rendelet 15. cikke lehetővé teszi, hogy a végrehajtó hatóság pénzbeli szankciót szabjon ki a kötelezettségét nem teljesítő szolgáltatóval szemben. Az EUtv. új 103/D. §-a rögzíti, hogy a végrehajtási eljárás során az ügyészség a 2023/1543 rendelet 16. cikke alapján jár el, továbbá meghatározza a kötelezettségét nem teljesítő szolgáltatóval szemben kiszabható rendbírságra vonatkozó szabályokat.
    A 2023/1543 rendelet 10. cikk (6) bekezdése értelmében, ha a címzett nem tud eleget tenni a kért adatok közlésére vonatkozó kötelezettségének, mivel a közlésre kötelező európai határozat hiányos, nyilvánvaló hibákat tartalmaz vagy nem tartalmaz elegendő információt annak teljesítéséhez, a címzett indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és - amennyiben értesítésre került - a végrehajtó hatóság, és felvilágosítást kér. A közlésre kötelező európai határozat nem teljesíthető, amíg a kibocsátó hatóság vagy a végrehajtó hatóság nem ad felvilágosítást vagy helyesbítést. Az EUtv. új 103/E. §-a rögzíti, hogy amennyiben a szolgáltató a közlésre kötelező európai határozat végrehajtásával kapcsolatban az ügyészséghez - mint végrehajtó hatósághoz - fordul, az ügyészség a szükséges felvilágosítást, segítséget haladéktalanul megadja.
    A 2023/1543 rendelet 16. cikk (4)-(5) bekezdései lehetőséget biztosítanak arra, hogy az értesített végrehajtó hatóság megtagadja a közlésre kötelező európai határozat teljesítését. Az EUtv. új 103/F. §-a nemzetközi jogon alapuló mentességgel, valamint vallomástétel tilalmával és a tanúvallomás megtagadásával kapcsolatban rögzíti a megtagadási kötelezettséget.
    A 2023/1543 rendelet 4. cikke rögzíti, hogy mely hatóságok bocsáthatnak ki közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokat. A 2023/1543 rendelet 10. cikk (6) bekezdése és a 11. cikk (5) bekezdése alapján, amennyiben a címzett nem tud eleget tenni a kért adatok közlésére vagy megőrzésére vonatkozó kötelezettségének, mivel a közlésre vagy megőrzésre kötelező európai határozat hiányos, nyilvánvaló hibákat tartalmaz, vagy nem tartalmaz elegendő információt annak teljesítéséhez, a címzett indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és felvilágosítást kér. Az EUtv. új 103/G. §-a rögzíti, hogy kibocsátó hatóság Magyarországon a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság lehet. Az EUtv. új 103/E. §-a rögzíti, hogy amennyiben a szolgáltató a közlésre vagy megőrzésre kötelező tagállami határozat teljesítésével kapcsolatban az ügyészséghez fordul, az ügyészség a szükséges felvilágosítást, segítséget haladéktalanul megadja.
    A 2023/1543 rendelet 17. cikke lehetőséget biztosít az adatok közlésére vagy megőrzésére kötelezett szolgáltató számára, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy egy közlésre kötelező európai határozatnak való megfelelés ütközne egy harmadik ország alkalmazandó joga szerinti kötelezettséggel, akkor tájékoztassa a kibocsátó hatóságot és a végrehajtó hatóságot azokról az indokokról, amelyek miatt nem teljesíti a közlésre kötelező európai határozatot. Amennyiben a kibocsátó hatóság fenn kívánja tartani a közlésre kötelező európai határozatot, az illetékes magyar bírósága általi felülvizsgálatot kell kérelmeznie. Az EUtv. új 103/H. §-a meghatározza a felülvizsgálatra vonatkozó eljárással kapcsolatos szabályokat. Ezek alapján a rendeletben szereplő felülvizsgálati eljárás hazai megfelelője során a kibocsátó hatóság székhelye szerint illetékes nyomozási bíró jár el, és a kifogást a felülbírálati indítványra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.
    A 2023/1543 rendelet 18. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy a nemzeti joggal összhangban rendelkezésre álló további jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül, bármely személy, akinek adatait közlésre kötelező európai határozat révén kérték, hatékony jogorvoslatra jogosult az adott határozattal szemben. Az EUtv. új 103/I. §-a rögzíti, hogy amennyiben a kibocsátó hatóság tájékoztatta a közlésre kötelező európai határozat alapján adatkéréssel érintett személyt az adatközlésről, a tájékoztatás kézbesítését követő nyolc napon belül a 2023/1543 rendelet 18. cikke alapján felülbírálati indítványt terjeszthet elő a határozattal szemben.
    A 2023/1543 rendelet 19. cikk (1) bekezdése értelmében az illetékes hatóságok és a kijelölt telephelyek vagy jogi képviselők közötti írásbeli kommunikációt a rendelet alapján létrehozandó biztonságos és megbízható decentralizált informatikai rendszeren (a továbbiakban: decentralizált informatikai rendszer) keresztül kell végrehajtani. Továbbá a 2023/1543 rendelet 19. cikk (5) bekezdése szerint, amennyiben a decentralizált informatikai rendszeren keresztül folytatott kommunikáció nem lehetséges, a továbbítást a legmegfelelőbb alternatív eszközzel kell végrehajtani, figyelembe véve az olyan információcsere biztosításának szükségességét, amely gyors, biztonságos és megbízható, és lehetővé teszi a címzett számára a hitelesség megállapítását. Az EUtv. új 103/J. §-a rögzíti, hogy amennyiben a 2023/1543 rendelet 19. cikke szerinti, a decentralizált informatikai rendszeren keresztül folytatott kommunikáció nem lehetséges, a közlésre vagy megőrzésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítvány bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a tanúsítvány hitelességének megállapítását.
    A 2023/1543 rendelet 28. cikk (2) bekezdése értelmében a tagállamok 2026. augusztus 18-tól minden esetben átfogó statisztikákat gyűjtenek a releváns hatóságoktól és nyilvántartják azokat. Az előző naptári évre vonatkozóan gyűjtött adatokat minden év március 31-ig meg kell küldeni a Bizottságnak. Az EUtv. új 103/K. §-a meghatározza a hatóságok statisztika gyűjtésére vonatkozó szabályokat.
    30-32. §
    Jogharmonizációs záradék.
    34. §
    A jogalkalmazói gyakorlatban eltérő álláspont alakult ki a tekintetben, hogy a közérdekű munka végrehajtása esetén a végrehajtásban soron következő büntetés elévülhet-e annak folytán, hogy a végrehajtás érdekében intézkedés nem történt, viszont intézkedés azért nem történik, mert az előző ügy vagy ügyek végrehajtása még nem fejeződött be. Az egységes jogalkalmazás és jogértelmezés érdekében indokolt annak rögzítése, hogy ha több azonos nemű büntetés vár végrehajtásra, az adott büntetést megelőzően foganatba vett büntetés végrehajtásának ideje alatt nyugszik az elévülés. A hatályos rendelkezések értelmében [Bv. tv. 29. § (5) bekezdés a) pont] a végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében történő megszakítás időtartama sem számít bele az elévülésbe. Indokolt tehát az állami büntető igény érvényesítése érdekében ezt egyértelművé tenni arra az esetre is, amikor a végrehajtások egymást követően történnek. Ez mindazon büntetési nemek esetében így van, ahol a végrehajtás nem folyhat párhuzamosan, mert az elítélt jelenlétéhez kötött.
    35. §, 38. §
    A közérdekű munka végrehajtása során az elítélt lakóhely, illetve tartózkodás hely szabad megváltoztatásához való joga nincs korlátozva. Az elítélt, ha a tényleges tartózkodási helye külföldön van, az EUtv. IX/B. Fejezete alapján kérheti a büntetése végrehajtásának átadását. A gyakorlatban előfordul, hogy az adott tagállam nem veszi át a büntetés végrehajtását, mert jogrendszerükben nincs a közérdekű munka büntetésnek megfeleltethető büntetési nem. Ezekben az esetekben az állami büntetőigény érvényesítése azt követeli meg, hogy az elítélt szakítsa meg külföldi, akár már huzamosabb ideje fennálló életközösségét, gazdasági kapcsolatait, és költözzön vissza Magyarországa a büntetés letöltése érdekében, amely megoldás az elítélt reintegrációja ellen hat. Ennek feloldására termeti meg a javaslat méltányolható okból a közérdekű munka pénzbüntetéssel történő megváltásának a lehetőségét.
    A jövőben a végrehajtásban egyébként együttműködő, igazoltan külföldre költözött és ott gazdasági kapcsolatot is létesített elítéltek esetében a végrehajtás átvételének - a nem megfeleltethető okra hivatkozással történő - megtagadása esetén, ha az elítélt annak megfizetését vállalja, pénzbüntetés megfizetésével a közérdekű munka büntetés megváltható lesz. Az átváltoztatásról - a pártfogó felügyelő jelentése alapján - az ügyészség indítványára a büntetés-végrehajtási bíró iratok alapján dönt. Az elítélt együttműködő magatartásának a vizsgálata körében kellő körültekintéssel kell eljárni, mert előfordulhat, hogy az elítélt pártfogó felügyelői meghallgatásra történő idézése ugyan szabályszerű, de arról az elítélt nem szerzett tudomást, mert annak megállapítása vélelemre alapozva történt vagy a postai küldemény átvételére jogosult arról nem, vagy nem időben tájékoztatta, tehát önmagában az elfogató parancs kiadása sem zárja ki automatikusan a jogintézmény alkalmazását, ha az elítélttel történő sikeres kapcsolatfelvétel eredményeként egyértelműen megállapítható, hogy a végrehajtásban kész együttműködni, csupán annak átadását kezdeményezi.
    A közérdekű munka és a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatása vonatkozó szabályok alapulvételével a módosítás szerint négy óra közérdekű munkának egy napi tétel pénzbüntetés felel meg, amelynek helyébe, ha azt mégsem fizetik meg, egy napi szabadságvesztés lép, miként az a közérdekű munka végrehajtásának az elítéltnek felróható okból történő meghiúsulása esetén is bekövetkezne. Tekintettel arra, hogy nem új büntetés kiszabásáról van szó, a pénzbüntetés egynapi tételének összegét a törvény határozza meg nyolcezer forintban. Az így átváltoztatott pénzbüntetés legkisebb mértéke 96 000 Ft, legmagasabb mértéke 624 000 Ft lesz.
    36. §
    Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panasz, mint megelőző jogorvoslat a korábbi jogi szabályozásban önálló rendelkezésként került feltüntetésre. A hatályos szabályozás értelmében továbbra is lehet kérelemmel, illetve panasszal élni a zsúfolt elhelyezés megszüntetése, illetve ellensúlyozása iránt, de ezek számszerűsítése jelenleg nem megoldható. A javaslat újból önállóan nevesíti a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányából eredő alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panaszt. A preventív jogorvoslati eszközként funkcionáló speciális panaszról történő adatszolgáltatás érdekében a módosítás előírja, hogy a panaszt és elbírálásának eredményét a jogszabályhely megjelölésével kell a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni. Ennek révén e speciális panasz nyomon követhetősége és számszerűsítése megvalósul.
    Tekintettel arra, hogy az egyes bv. intézetek adottságai és lehetőségei eltérőek, ebből következően a módosítás nem határozza meg konkrétan, hogy a zsúfolt elhelyezésből eredő sérelem ellensúlyozása miként történjen, de a lehetőségekre ad egy példálózó jellegű felsorolást. E speciális panasz független az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárástól, a panasz benyújtása nem tekinthető kártalanítási kérelemnek. Ha a panasz tartalmából ez egyértelműen nem állapítható meg, az elítéltet nyilatkoztatni kell és szükség szerint tájékoztatni kell a kártalanítási kérelem benyújtásának feltételeiről.
    37. §
    A kategória- és kreditrendszer lényegi eleme, hogy számszerűsíthető (kreditált) módon, objektív tényezők (az elítéltnek a reintegrációs tevékenységbe, úgymint munkavégzés, tanulmányok, reintegrációs programok terén mutatott aktivitása, az elítélt magaviselete és együttműködési készsége) mentén értelmezi a büntetési célok elérését, az elítéltnek a visszaesési kockázatok csökkentésében és a jogkövető magatartás tanúsítására való készség kifejlesztésében tett erőfeszítését. A gyakorlat visszajelzése alapján a feltételes szabadságról való döntés során a bírói értékelésben a kategória-rendszerben való előmenetel a reintegrációs tevékenységben való részvétel nem kap súlyának megfelelő figyelmet, továbbra is inkább a jutalmazásokat és fenyítéseket veszik alapul. A módosítás a kategória-rendszernek az értékelési szempontrendszerben való hangsúlyosabbá tételét célozza.
    39. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt egyes büntetés-végrehajtást érintő rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 3/2023. (I. 12.) Korm. rendelet alapján félbeszakított néhány végrehajtási ügyben a büntetés végrehajtásának átadása iránti eljárás még folyamatban maradt. Ha külföldi állam a büntetés átvételét megtagadja vagy értesítése alapján a végrehajtás meghiúsult, mert a külföldi elítélt nem lelhető fel és az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983. március 23-án kelt egyezmény alapján a végrehajtás visszaszáll a magyar államra, a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását meg kell szüntetni és intézkedni kell a végrehajtás érdekében. Az országos parancsnok a félbeszakítás megszüntetéséről az igazságügyért felelős miniszter tájékoztatása alapján határozattal dönt. a módosítás a határozattal szemben garanciális szempontból - felmerülhet az elévülés vizsgálatának szükségessége - biztosítja a felülvizsgálati kérelem benyújtásának lehetőségét. A kérelem elbírálására speciális illetékesség kerül megállapításra, indokolt ugyanis, hogy az a bíróság járjon el, amely az átadási eljárásban intézkedett.
    40. §
    Szövegcserés módosítás. Az a) pont szerinti módosítás a jogalkalmazói gyakorlat jelzéséből ered, és megfelelő koherenciát teremt a Bv. tv. és a fegyelmi felelősségre vonatkozó miniszteri rendelet között. A b)-d) pontok szerinti terminológiai átvezetések azzal a módosítással összefüggésben szükségesek, hogy az elkobzott, vagyonelkobzás alá eső gépjárművek használatba vétele során a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a jövőben vagyonkezelőként kerül kijelölésre.
    41. §
    Technikai módosítás.
    43. §, 45-52. §
    A módosuló szabályozás célja, hogy biztosítsa a vagyonkezelés átlátható, intézményes kereteit, valamint megfeleljen a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelv által előírt aktív és értékmegőrző vagyonkezelési elvárásoknak.
    Szervezeti változások. A módosítás alapvető újítása a bűnjelkezelő szerv eljárásjogi jogalapjának megteremtése. Ez a szerv decentralizált formában, többnyire a külön jogszabályban rögzített belső szervezeti struktúrában látja el a vagyonkezelési feladatokat. A Be. módosítása nem jelenti új hivatal létrehozásának kötelezettségét, hanem a meglévő szervek - a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság - állományából kijelölt egységek is biztosíthatják a funkció ellátását, a rendeleti szabályozás függvényében. A bűnjelkezelő szerv számos döntést saját hatáskörben meghozhat, ugyanakkor ezek felett az eljárást lefolytató szerv előzetes tiltási és utólagos visszavonási joggal bír. A szerv határozathozatali jogkörrel nem rendelkezik, ugyanakkor döntései a vagyoni érdekelt által vitathatók, amelynek következményeként az eljáró szerv köteles a tárgykörben érdemi határozatot hozni. Ez a konstrukció egyszerre biztosítja a bűnjelkezelő szakmai önállóságát és az eljárása törvényességének garanciális felügyeletét.
    A kényszerintézkedések célrendszerének és jogalapjainak dinamikus kezelése. A javaslat kiemelt célja, hogy a kényszerintézkedések cél-eszköz rendszere átláthatóbb, következetesebb és dinamikusabb legyen. Ennek megfelelően a kényszerintézkedés fennállása alatt rögzíteni kell az aktuális célokat és jogalapokat, és azok változását dokumentálni kell. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a vagyonkezelést akadályozó célok (különösképpen a bizonyítási cél) lehetőség szerint felszámolhatók legyenek, és ez ne akadályozza vagy korlátozza, hogy az adott tárgy vagyoni értékként legyen kezelhető.
    A vagyonkezelésbe tartozó tárgyak meghatározása és differenciálása. A szabályozás világosan meghatározza, hogy a kényszerintézkedés alá tartozó tárgyak közül mely esetekben merülhet fel vagyonkezelési feladat. A módosítás elvi alapja, hogy valamennyi tárgy esetében fennállhat a vagyonkezelés szükségessége, de míg a bizonyítási eszközök és az elkobzás érdekében biztosított tárgyak esetén ez csak kivételesen indokolt, addig a vagyonelkobzási célból biztosított tárgyaknál ez lehet főszabály. Az eljáró szervnek ugyanakkor minden esetben beavatkozási lehetősége van, amely eltérő irányú a különféle jogalapon fennálló kényszerintézkedések esetén: vagyonelkobzási cél esetén a vagyonkezelés a döntés hiányában is automatikusan érvényesül (opt-out logika), míg más célok esetén külön döntés szükséges hozzá (opt-in logika).
    A végrehajtási szabályok korszerűsítése. Az új szabályozás egységes keretbe rendezi a lefoglalás és a zár alá vétel közös végrehajtási szabályait, de egyúttal nem vonja teljesen közös rezsim alá. Az általános végrehajtási szabályok közé bekerül a fokozatosság elve, amely szerint mindig a legkevésbé korlátozó intézkedést kell alkalmazni. Új elem a vagyoni biztosíték intézménye; az érintett birtokában maradó tárgyak esetén az óvadékhoz hasonló biztosíték előírása teszi lehetővé, hogy a kényszerintézkedés céljai akkor is garantáltak legyenek, ha a tárgy nem kerül hatósági őrizetbe. A kötelezettségek megszegése a vagyoni biztosíték elvesztésével jár, ami jelentős preventív hatást biztosít a kényszerintézkedés célját sértő magatartással szemben.
    Pénzösszegek kezelése. Az irányelvi szabályozásból a vagyonként kezelhető pénzösszegek tekintetében kamatfizetési kötelezettség fakad, amely elsősorban akkor bír jelentőséggel, ha az összeget a vagyoni érdekelt részére kell kiszolgáltatni. A kamatfizetés alapja gazdasági szempontból az lehet, ha lehetővé válik a pénz használata, amely megfelel az uniós vagyonkezelési elvárásoknak is. A pénzzel való gazdálkodást illetően a legkisebb kockázatot az állami gazdálkodás jelentheti, amit az új eljárási szabályozás azzal támogat, hogy előírja valamennyi lefoglalt vagy zár alá vett összeg birtokba vételét, amelyek elhelyezése a közös állami számlán történhet meg. Az állami számlán levő összegekkel való gazdálkodási szabályok nem képezik a büntetőeljárás tárgyát, e kérdésekben külön jogszabály rendelkezései irányadók. Az új rendszer lényeges következménye ugyanakkor, hogy a kamatfizetési feladat így áttelepíthető lesz a büntetőeljárást lefolytató szervekről a központi költségvetésre.
    Központi nyilvántartás. A tervezet megjeleníti a kényszerintézkedés alá tartozó vagyon országos nyilvántartásának törvényi alapjait, a nyilvántartás részletes szabályait rendeleti szintű jogszabályok tartalmazzák. A központi nyilvántartás célja, hogy átlátható, egységes és naprakész információt nyújtson a kényszerintézkedés alá tartozó tárgyakról, támogatva ezzel a hatékony vagyonkezelést.
    Az értékesítés szabályainak átalakítása. Az új szabályozás érdemi változást hoz az értékesítés területén. Megjelenik a konszenzuális alapú, ún. vagyonkezelési célú értékesítés, amely lehetővé teszi, hogy a vagyoni érdekelt és az eljáró szerv közös megegyezéssel értékesítsen egy tárgyat, akkor is, ha erre külső körülmények miatt nem áll fenn kényszerítő körülmény. Szintén újdonság, hogy a vagyoni érdekelt megjelölhet egy meghatározott összeget is, amely fölött hozzájárulna az értékesítéshez. A kényszerértékesítés címén továbbra is értékesíthetők gyors értékvesztésnek kitett vagy jelentős tárolási költséget generáló tárgyak, ugyanakkor ehelyütt objektív arányossági kritériumok kerülnek meghatározásra, és a vagyoni érdekelt jogai is szélesednek. A törvényi szinten is megjelenő árverési értékesítés részletes szabályait rendeleti jogszabály tartalmazza, de az árverés igénybevétele nem válik kötelezővé.
    Az eljáró és a bűnjelkezelő szervek kapcsolata. A javaslat lefekteti a bűnjelkezelő és az eljárást lefolytató szervek közötti feladatmegosztás alapjait, elhatárolja a döntési kompetenciákat. Ennek megfelelően a bűnjelkezelő szerv az eljárást lefolytató szervek felügyelete mellett, és elsősorban önállóan jár el. Egyedi értékeléseket önállóan végez, és bizonyos döntéseket - végrehajtási mód megválasztása, vagyoni biztosíték alkalmazása, értékesítés, megváltás - is önállóan meghozhat. Az eljáró szervek előzetesen meghatározhatják, mely esetekben zárják ki a bűnjelkezelő önálló döntését, míg az utólagos felülvizsgálat lehetősége biztosítja a döntések korrigálhatóságát.
    Költség-haszon szempontok megjelenése. A szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az aktív vagyongazdálkodás hozama terhére a vagyonkezelés költségei elszámolhatók legyenek. Ez biztosítja, hogy a bűnjelkezelő szervek meghatározott mértékű ellentételezéshez jussanak azokban az esetekben, amikor költségeik bűnügyi költségként nem számolhatók el.
    44. §
    A bizonyítékok, illetve bizonyítási eszközök felderítése, felkutatása, megszerzése, összegyűjtése vagy rögzítése során a különleges szakismeret bevonásának kereteit indokolt kiterjeszteni. Ez az elvi lehetőség az Europol mellett olyan külföldi bűnüldözési feladatot ellátó szervekre is kiterjedhet, amelyek szaktanácsadóként való bevonását a büntetőeljárásban az ügyészség, a nyomozó hatóságok, valamint az előkészítő eljárás lefolytatására jogosult szervek egyedi döntés alapján szükségesnek tartják.
    53. §
    Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény egy új felülvizsgálati okot fogalmazott meg a Be. 649. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, a b) pont korábbi szövegének érintetlenül hagyása mellett. Ugyanakkor a 662. § (2) bekezdésében szövegcserés megoldást követően a korábbi b) pont helyére került ezen új felülvizsgálati ok korrekciójának lehetősége.
    Ennek eredményeként a Be. 2025. szeptember 1. napjától hatályos szövegéből hiányzik a 649. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felülvizsgálati ok - a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más (kötelező) szabályának megsértésével kiszabott törvénysértő büntetés vagy intézkedés - miatt lefolytatott rendkívüli jogorvoslati eljárás során hozható határozatra vonatkozó szabályok.
    54. §
    Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény módosításai tették lehetővé, hogy azokban az eljárásokban, ahol a fiatalkorú mellett felnőtt terhelttel szemben is folyik az eljárás, a nyomozás határidejét az ügyész, valamint a felettes ügyész is hat-hat hónappal meghosszabbíthassa. A hosszabbítás feltételeinek pontosítása tette indokolttá a jelen módosítást. A módosítás alapján a külön eljárásban az első határidő-hosszabbításra is csak a Be. 351. § (6) bekezdés a)-f) pontjában felsorolt valamely feltétel fennállása esetén kerülhet sor (megjegyzendő, hogy a külön eljárással szemben ezek a feltételek az általános eljárásban csak a második, a felettes ügyész hatáskörébe tartozó határidő hosszabbítás esetén alapozzák meg a határidő meghosszabbítását). Hangsúlyozni kell továbbá, hogy az eljárási szabályok módosulásának hatálya kiterjed a hatályba lépés idején folyamatban levő ügyekre is, e körben egyértelmű állásfoglalást adott az Alkotmánybíróság több határozatában. Vagyis a több terheltes, a fiatalkorú mellett felnőtt elkövetőkkel szemben is folyamatban lévő nyomozásban a fiatalkorúakra vonatkozó nyomozási határidő a nyomozást felügyelő ügyész által hat hónappal, majd ezen hat hónap lejártát követően a felettes ügyész által további hat hónappal meghosszabbítható, függetlenül attól, ha az ügy a módosítás hatályba lépését megelőzően indult. A javaslat ezzel együtt nem érinti a már folyamatban levő határidők lejártát, ennek megfelelően a nyomozási határidő meghosszabbítása a hatályba lépést követően is csak akkor szükséges, amikor a nyomozási határidő lejárna (akár hosszabbítás nélkül, akár hosszabbítást követően).
    55. §
    Jogharmonizációs záradék.
    56. §
    1-14., 16-20. pontok: belső koherenciát biztosító módosítás.
    15. pont: A feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező és felülvizsgálati eljárásban is érvényesíthető úgynevezett abszolút eljárási szabálysértések körében a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerint hatályon kívül helyezésre kerül sor, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte kötelező. A Kúria számos határozatában mutatott rá arra, hogy ez az eljárási szabálysértés nemcsak tárgyalás, hanem nyilvános ülés, illetve a fellebbviteli bíróság által megtartott tanácsülés esetén is megállapítható. A következetes bírói gyakorlat ennek megfelelően állapítja meg az utóbbi esetekben is az eljárási szabálysértést és helyezi hatályon kívül a megtámadott határozatokat. Ennek megfelelően indokolt a fenti törvényhely módosítása.
    57. §
    1. A Be. 234. § (2) bekezdése értelmében a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett bűncselekmények esetén is alkalmazhatók. E körbe jelenleg beletartozik többek között a Btk. 178. § (6) bekezdése szerinti kábítószer birtoklása, amennyiben a Btk. 180. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül. A Btk. 178. § (6) bekezdésében meghatározott bűncselekmény azonban vétség, amelynek büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés. Ennek következtében ez a bűncselekmény nem felel meg a Be. 234. § (2) bekezdésében meghatározott feltételnek. Ennek megfelelően a kábítószer-fogyasztásra és a tudatmódosító anyaggal visszaélésre vonatkozó rendelkezések átkerülnek a Be. 234. § (3) bekezdésébe.
    2. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat műveleti szolgáltatásainak biztosításai során megkezdte a Mesterséges Intelligencia széles körben történő alkalmazását, amelynek következményeként a megrendelő szervek a korábbinál lényegesen gyorsabban és nagy mennyiségben jutnak hozzá az eszközalkalmazás eredménytermékeihez. Ez a változás lényegesen megnehezíti az adatok büntetőeljárásban történő felhasználásához fűződő határidők tartását, valamint az automatizált döntéshozatal elkerülése ellen hat. A bizonyítékként történő értékelés körében a kiszolgáláshoz kapcsolódó határidő-számítás szempontjából szükséges figyelembe venni a gépi adatfeldolgozás útján előállt, ám további humán feldolgozást, értékelést igénylő eredménytermékeket is.
    58. §
    1-11. pont: Belső koherenciát biztosító hatályon kívül helyező rendelkezések. A javaslat szerinti módosításokkal az elektronikus adat a lefoglalás tárgyaként kerül szabályozásra, erre tekintettel indokolt a Be. 317. §-ának hatályon kívül helyezése. A hatályon kívül helyező rendelkezés tartalmi változást nem eredményez.
    12. pont: A közbeszéd minőségének romlása azt eredményezi, hogy az állampolgárok egyre növekvő számban kezdeményeznek eljárást, illetve tesznek feljelentést rágalmazás, illetve becsületsértés bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt. A fenti bűncselekmények kapcsán magánvádas eljárásra kerül sor. A Be. 335. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét akkor lehet elrendelni, ha az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és az a bűncselekmény megszakítása érdekében szükséges. Ennek okán magánvádas eljárásban nincs lehetőség arra, hogy a nyilvánosan, elsősorban az online térben közzétett, adott esetben súlyosan becsületsértő tartalmak eltávolítására a hatóság intézkedni tudjon. A jogsértés mielőbbi megszakítása és a bűncselekménnyel okozott sérelem minimalizálása érdekében indokolt az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételének alkalmazhatóságát a magánvádas bűncselekmények miatt folytatott eljárásokra is kiterjeszteni.
    59. §
    A Be. 234. § (2) bekezdése értelmében a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett bűncselekmények esetén is alkalmazhatók. E körbe jelenleg beletartozik többek között a Btk. 178. § (6) bekezdése szerinti kábítószer birtoklása, amennyiben a Btk. 180. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül. A Btk. 178. § (6) bekezdésében meghatározott bűncselekmény azonban vétség, amelynek büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés. Ennek következtében ez a bűncselekmény nem felel meg a Be. 234. § (2) bekezdésében meghatározott feltételnek. Ennek megfelelően a kábítószer-fogyasztásra és a tudatmódosító anyaggal visszaélésre vonatkozó rendelkezések átkerülnek a Be. 234. § (3) bekezdésébe.
    64. §
    Hatályba léptető rendelkezés.
    65. §
    Sarkalatossági záradék.
    66. §
    Jogharmonizációs záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében