adozona.hu
53/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet
53/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet
az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók alkalmazásához szükséges képzésről és vizsgáztatásról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: Végső előterjesztői indokolás az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók alkalmazásához szükséges képzésről és vizsgáztatásról szóló 53/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelethez - Indokolások Tára 2025/9.
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
E rendelet hatálya kiterjed
az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő, valamint betölteni kívánó személyek alapképzésére, alapvizsgá...
53/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet
az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók alkalmazásához szükséges képzésről és vizsgáztatásról
A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazási köre
1. §
E rendelet hatálya kiterjeda) az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő, valamint betölteni kívánó személyek alapképzésére, alapvizsgáztatására, időszakos oktatására és időszakos vizsgáztatására,
b) szakoktató nyilvántartásba vételére és továbbképzésére,
c) a vizsgabiztos kinevezésére és továbbképzésére,
d) a vizsgáztatást végző üzemvezető nyilvántartásba vételére és továbbképzésére,
e) az alsó kötélvezetésű sífelvonó üzemvezető (a továbbiakban: üzemvezető) továbbképzésére, valamint
f) az alsó kötélpályás sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő feladatkörökre és munkakörökre.
2. Értelmező rendelkezések
2. §
E rendelet alkalmazásában1. alapképzés: az 1. mellékletben meghatározott, az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyt önálló munkavégzésre felkészítő, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés;
2. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;
3. időszakos oktatás: az 1. mellékletben meghatározott munkakör betöltéséhez, feladatkör ellátásához szükséges, az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő ismeretek szinten tartása céljából, a 20. §-ban meghatározott időtartamban és gyakorisággal szervezett elméleti és gyakorlati oktatás;
4. szakoktató: az alapképzésben vagy az időszakos oktatáson az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktató személy;
5. üzemeltető: az alsó kötélvezetésű sífelvonót üzemeltető gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, amely e tevékenységét a vasúti közlekedési hatóságnak (a továbbiakban: hatóság) bejelentette;
6. üzemvezető által végzett vizsga: az alsó kötélvezetésű sífelvonó-kezelő (a továbbiakban: kezelő) részére tartott vizsga, amelynél a vizsgáztatást a vizsgáztatást végző üzemvezető végzi;
7. vizsgabiztos: a hatóság által nyilvántartásba vett, a Kormány rendeletében kijelölt vasúti vizsgaközpont (a továbbiakban: vizsgaközpont) által kijelölt vizsgáztató, aki az alap- és időszakos vizsgáztatást végzi;
8. vizsgáztatást végző üzemvezető: az üzemeltető által megbízott, a hatóság nyilvántartásában szereplő vizsgáztató, aki az üzemvezető által végzett vizsgák esetében az alap- és az időszakos vizsgáztatást végzi.
3. Az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök
3. §
(1)
E rendelet alkalmazásában az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggőnek az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló munkakörök minősülnek. Az alapképzéssel betölthető munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásában az 1. mellékletben szereplő feladatköröknek megfelelő tevékenységeket szerepeltetni kell.(2) A 3. melléklet tartalmazza az alsó kötélvezetésű közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges alapképzéseket és időszakos oktatásokat.
(3) A 4. melléklet tartalmazza az alsó kötélvezetésű közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges alapképzés és időszakos oktatás kötelező legkisebb időtartamát.
4. Az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartása
4. §
(1)
Az üzemvezetői alapképzés végzésére az e rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő, a hatóság által a felnőttképzésről szóló törvény szerint nyilvántartásba vett, az alapképzést végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: képzőszervezet) jogosult.(2) A képzőszervezetek nyilvántartásába az a szervezet vehető, amely a hatósági regisztrációja során nyilatkozik arról, hogy
a) az általa szervezett alapképzés lefolytatásához szükséges infrastruktúrával és személyzettel rendelkezik;
b) a szervezet tevékenységi körei között szerepel a máshová nem sorolt egyéb oktatás, és
c) rendelkezik a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számmal.
(3) Ha a bejelentésben szereplő adatokban változás áll be, a képzőszervezet 8 napon belül köteles a változásról a hatóságot tájékoztatni.
(4) A hatóság a képzőszervezetet határozatlan időtartamra veszi nyilvántartásba.
(5) A hatóság törli a képzőszervezetet a nyilvántartásból, ha
a) a képzőszervezet jogutód nélkül megszűnik,
b) a képzőszervezet a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyi feltételeknek 60 napon túl nem felel meg,
c) a képzőszervezet tevékenységi köre a továbbiakban nem felel meg a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottaknak,
d) nem rendelkezik felnőttképzési nyilvántartási számmal, vagy törölték a felnőttképző szervezetek nyilvántartásából,
e) a képzőszervezet kérelmezi a nyilvántartásból való törlését.
(6) A képzőszervezet nem folytathat képzési tevékenységet, ha tevékenységét szünetelteti, vagy a felnőttképzési államigazgatási szerv felfüggesztette felnőttképzési nyilvántartási számát.
5. Vizsgaszabályzat
5. §
(1)
A vizsgaközpont az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedésre vonatkozó alap- és időszakos vizsgára kiterjedően vizsgaszabályzatot készít, vagy a vasúti közlekedésre vonatkozó vizsgaszabályzatot és eljárási rendet egészíti ki (a továbbiakban: kiegészítés) az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedési alapképzésekkel.(2) A vizsgaszabályzatot vagy a kiegészítést a vizsgaközpont a vizsgaszabályzat hatálybalépése előtt legkésőbb 8 nappal korábban a honlapján közzéteszi.
(3) A vizsgaszabályzatot a hatóság - a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés esetén - hagyja jóvá.
II. FEJEZET
AZ ALAPKÉPZÉS RENDSZERE
6. Az alapképzés témakörei, a képzési program
6. §
(1)
Az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló alapképzés tekintetében az alapképzés tárgyát képező témaköröket a 2. melléklet állapítja meg.(2) Az üzemvezetői alapképzéshez a képzőszervezet az általa elkészített és a közlekedési hatóság által jóváhagyott képzési programot alkalmazza. A 3. mellékletben meghatározott további alapképzésre az üzemeltető készít képzési programot, amelyet bejelentési eljárásban a közlekedési hatóság részére benyújt. Az üzemeltető által készített képzési programra a (3)-(5) bekezdésben meghatározottakat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A képzőszervezet a Kormány rendeletében kijelölt vasúti képzési módszertani központ (a továbbiakban: képzési módszertani központ) honlapján közzétett szempontrendszere alapján készíti el a képzési programot.
(4) A képzési programot felül kell vizsgálni és aktualizálni kell, ha
a) az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés lényeges jellemzői,
b) az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával kapcsolatos, a hatóság által a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 8. §-a szerint jóváhagyott szabályok,
c) az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedéssel kapcsolatos kezelési utasítások, útmutatók, karbantartási utasítások, mentési utasítások,
d) az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedéssel kapcsolatos jogszabályokban a biztonságos üzemeltetést érintő előírások
megváltoznak.
(5) Az újonnan kiadott vagy módosított képzési programokat a képzőszervezet jóváhagyásra a hatóságnak megküldi.
7. A szakoktatók
7. §
(1)
Az egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló törvény szerinti szakoktatói nyilvántartásba való felvételét az kérheti, akia) egy évnél nem régebbi szakoktatói vizsgával, vasútszakmai oktatói bejegyzéssel rendelkezik;
b) legalább középfokú végzettséggel rendelkezik;
c) a 3. mellékletben foglalt táblázat 2. és 3. sorában szereplő vizsgák valamelyikével rendelkezik;
d) legalább 4 hónap, a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik; és
e) nem áll foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja alól felmentést kap, aki igazolja, hogy a közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló rendeletben meghatározott vasúti közlekedési hatóságnál sikló-, függőpálya-, sífelvonó közlekedési szakértői bejegyzéssel rendelkezik.
(3) A szakoktató az érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörökben oktathat.
(4) Az üzemvezetők alapképzésének és az időszakos oktatásának szakoktatóit a képzőszervezet a hatósági nyilvántartásból választja ki és bízza meg az alapképzés, az időszakos oktatás elvégzésére.
(5) A kezelők alapképzését és időszakos oktatását az üzemvezető is végezheti.
(6) A hatóság törli a nyilvántartásból a szakoktatót,
a) a szakoktató halála esetén, halálának napjára visszamenőlegesen,
b) aki a 22. § (1) bekezdése szerinti továbbképzésen nem vesz részt,
c) aki - a szakoktatói alapvizsga kivételével - nem rendelkezik az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vizsgák közül érvényes alapvizsgával,
d) foglalkoztatástól eltiltás esetén, a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján,
e) aki erre vonatkozó kérelmet nyújt be.
(7) Ha a szakoktatói nyilvántartásban nyilvántartott adataiban változás következik be, a szakoktató köteles a változástól számított 8 napon belül a hatóságot írásban tájékoztatni.
8. Az alapképzésben részt vevőkkel szemben támasztott követelmények
8. §
Az alapképzés - életkorra, iskolai végzettségre, előzetes gyakorlatra vonatkozó - részvételi előfeltételeit az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök tekintetében a 3. melléklet határozza meg.III. FEJEZET
AZ ALAP VIZSGÁZTATÁS RENDSZERE
9. A vizsgatémakörök és vizsgatételek meghatározása
9. §
(1)
Az alapvizsga témaköreit és a vizsgatevékenységeket a 3. melléklet tartalmazza. Az alapvizsga témakörei az alsó kötélvezetésű sífelvonó közlekedés biztonságával összefüggő, az 1. melléklet szerinti feladatkörre vonatkozó ismeretekre korlátozódnak.(2) A vizsgakérdéseket a képzési program tartalmazza, melynek tartalmát naprakészen kell tartani, tekintettel a technikai és jogszabályi változásokra, a képzőszervezet által készített képzési program esetén figyelembe véve az üzemeltető javaslatait.
10. A vizsgabiztosok kinevezése és nyilvántartásba vétele
10. §
(1)
A vizsgabiztosokat a hatóság nevezi ki.(2) A vizsgabiztos kinevezésének feltételei:
a) felsőfokú műszaki vagy andragógiai végzettség és
b) legalább 2 év sífelvonó szakmai gyakorlat,
c) legalább 1 év szakoktatói gyakorlat vagy vasúti vizsgabiztosi bejegyzés és 2 év kötélpályás közlekedési gyakorlat,
d) a vizsgaközpont által szervezett, a vizsga lebonyolításának módjáról szóló felkészítő elvégzéséről szóló igazolás és
e) annak igazolása, hogy nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3) A kinevezett vizsgabiztosokat a hatóság a vizsgabiztosi nyilvántartásba felveszi.
(4) A hatósághoz benyújtásra kerülő, vizsgabiztosi kinevezés iránti kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését igazoló dokumentumokat, valamint az igazgatási-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.
(5) Aki alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedésre vonatkozó szakértői szakterületre vonatkozóan szerepel a vasúti közlekedési hatóság nyilvántartásban, az a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott gyakorlatot a területi mérnöki kamara igazolásával is igazolhatja.
(6) A hatóság a vizsgabiztosok és a vizsgáztatást végző üzemvezetők számára, kinevezésükkel egyidejűleg igazolványt ad ki, valamint tevékenységük folytatásához bélyegzővel látja el őket.
(7) A vizsgabiztos tevékenysége végzése során köteles magánál tartani az igazolványt, valamint az általa e minőségben aláírt vizsgaigazolásokat és vizsgajegyzőkönyveket bélyegzője lenyomatával ellátni.
(8) A hatóság törli a nyilvántartásból a vizsgabiztost
a) a vizsgabiztos halála esetén, halálának napjára visszamenőlegesen,
b) abban az esetben, ha a vizsgabiztos a 23. § szerinti továbbképzésen nem vesz részt,
c) foglalkoztatástól eltiltás esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján,
d) erre vonatkozó kérelem benyújtása esetén.
(9) Ha a vizsgabiztosi nyilvántartásban nyilvántartott adataiban változás következik be, a vizsgabiztos a változástól számított 8 napon belül a hatóságot értesíti új adatai közlésével.
(10) A vizsgabiztos a nyilvántartásból való törlés esetén köteles a hatóság részére az igazolványt, valamint a bélyegzőt visszaszolgáltatni.
(11) A vizsgabiztosra előírt feltételeket a vizsgáztatást végző üzemvezetőre is megfelelően alkalmazni kell.
11. A vizsgáztatást végző üzemvezetők
11. §
(1)
Az üzemvezetők az alapvizsgát követően jogosultak vizsgáztatni a kezelőket, mely jogosultság az üzemvezetői munkakör betöltésének végéig megmarad, amennyiben az üzemvezetőt más üzemeltető foglalkoztatja ugyanezen munkakörben.(2) A vizsgáztatást végző üzemvezetők nyilvántartásba vételére a vizsgabiztosok nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
12. A vizsgabiztosok kijelölése
12. §
(1)
A vizsgán részt vevő vizsgabiztost az üzemeltető a vizsgabiztosi bejegyzéssel rendelkezők közül választja ki. A szakoktató vizsgáztatásánál a vasúti vizsgaközpont jelöli ki a vizsgabizottságot.(2) A vizsgán nem lehet vizsgabiztos az,
a) aki a vizsgára felkészítő képzésben oktatott,
b) aki a vizsgázónak a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,
c) akitől más okból nem várható el a vizsgázó pártatlan értékelése.
(3) A vizsgabiztos a tudomásszerzést követően az összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni az üzemeltetőnek, amely új vizsgabiztost jelöl ki.
(4) Ha a vizsgázó a (2) bekezdés c) pontjában foglalt fennállását a vizsgázóval szemben alapos okkal feltételezi, azt haladéktalanul bejelenti az üzemeltetőnek, amely kérheti új vizsgabiztos kijelölését.
13. A vizsgáztatást végző üzemvezető kijelölése
13. §
Az alapvizsgáztatást a 3. mellékletben foglalt táblázat 2. sorában szereplő kezelő esetében az üzemeltető alkalmazásában lévő üzemvezető is végezheti.14. Az alapvizsga előkészítése, lebonyolítása
14. §
(1)
Az üzemvezetői alapvizsga előkészítése és a vizsga tárgyi feltételeinek biztosítása a képzőszervezet feladata. Az üzemvezető által végzett vizsgák esetében az üzemeltető biztosítja a vizsga feltételeit. A vizsgákat a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében kell bejelenteni, kezelni, annak eredményét rögzíteni, a vizsgajegyzőkönyvet és igazolást kiállítani.(2) Az alapvizsgát az alapképzés utolsó napját követő 30 napon belül kell megkezdeni.
(3) A vizsgaeredményeket a vizsgáztatást végző a vizsga utolsó napján jegyzőkönyvben rögzíti.
(4) A vizsgán a vizsgázók, valamint - a 3. mellékletben foglalt táblázat 3. sorában meghatározottak szerint - a vizsgaközpont által a vizsgára kijelölt vizsgabiztos és a vizsgáztatást végző üzemvezető vehet részt.
(5) A vizsgán - a vizsga rendjének zavarása nélkül - jelen lehet
a) a hatóság egy képviselője,
b) a vizsgaközpont egy képviselője,
c) a képzőszervezet egy képviselője.
15. Az üzemvezetői képzésben részt vevő alapvizsgára bocsátásának feltételei
15. §
(1)
Az üzemvezetői képzésben részt vevő (a továbbiakban: résztvevő) akkor bocsátható alapvizsgára, ha a képzőszervezet a résztvevőt a vizsgaközpontnak vizsgára bejelentette és - a vizsgáztatást végző üzemvezető által lebonyolított vizsga kivételével - a vizsga díját megfizette.(2) A vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében tett vizsgabejelentésnek a vizsga tervezett időpontja előtt legkésőbb a 10. munkanapig kell beérkeznie a vizsgaközpontba. A vizsgabejelentés beérkezését követő 9 munkanapon belüli időpontra vizsgaidőpont nem jelölhető ki. A vizsgabejelentéssel kapcsolatos módosítások a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhetők, amelyeket a vizsgaközpont új bejelentésként kezel. A vizsga törlése a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig, az alapképzést követő első alapvizsga esetén a vizsga tervezett időpontját megelőző 2. munkanapig kérhető.
(3) A képzőszervezet akkor jelentheti be vizsgára a résztvevőt, ha az
a) a képzési programban előírt követelményeket teljesítette, továbbá
b) megfelelt a 8. §-ban meghatározott képzésben való részvétel feltételeinek.
(4) Ha a résztvevő a vizsga tervezett időpontját megelőző 3. munkanapig a (3) bekezdésben előírt feltételeket nem teljesíti, a képzőszervezet a vizsga tervezett időpontját megelőző 2. munkanapig a vizsga törlését kéri.
(5) Az alapvizsga alól mentesítés nem adható.
16. Az alapvizsgáztatás rendje és a vizsga értékelése
16. §
(1)
Az alapvizsga írásbeli, szóbeli, valamint a 3. mellékletben meghatározott esetekben gyakorlati vizsgatevékenységből állhat. Az egyes vizsgák vizsgatevékenységeit a 3. melléklet tartalmazza.(2) Az egyes vizsgatevékenységek és a vizsgafeladatok értékelése "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel történik.
(3) Az írásbeli vizsgatevékenység követelményeinek nem felel meg az a vizsgázó, aki az írásbeli feladatokra adott válaszok több mint 25%-ára "nem felelt meg" minősítést kap.
(4) A gyakorlati vizsgatevékenység csak sikeres szóbeli vizsgatevékenység után kezdhető meg.
(5) A szakoktató szóbeli vizsgatevékenysége csak sikeres írásbeli vizsgatevékenység után kezdhető meg.
(6) Az alapvizsgát "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel kell értékelni. "Nem felelt meg" minősítést kap az a vizsgázó, aki bármelyik vizsgatevékenységből "nem felelt meg" minősítést kapott.
17. A képzésben részt vevő alapvizsgájának felfüggesztése vagy eltiltása az alapvizsgától
17. §
(1)
A vizsgabiztos vagy a vizsgáztatást végző üzemvezető a vizsgázó vizsgáztatását felfüggeszti és a vizsgázót az alapvizsgától egy hónap időtartamra eltiltja, ha a vizsgázóa) a vizsgán szeszes italtól vagy más, bódító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban jelent meg,
b) a vizsgán meg nem engedett segédeszközt használt vagy annak használatát megkísérelte, vagy
c) a vizsga rendjét zavarta.
(2) A vizsgáztatás felfüggesztése vagy a vizsgától való eltiltó döntés tárgyában a vizsgázó a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hatósághoz fordulhat.
(3) A hatóság az eljárása eredményeként dönt a vizsgaközpont vagy a vizsgáztatást végző üzemvezető döntésének jogszerűsége kérdésében, ennek során a vizsgáztató döntését megváltoztathatja vagy megsemmisítheti.
18. Sikertelen alapvizsga esetében követendő eljárás
18. §
(1)
Aki az alapvizsga egy - a 3. mellékletben foglalt táblázat 2. vagy 3. sorában meghatározott - vizsgatevékenységéből nem felelt meg, az adott vizsgatevékenységből javítóvizsgát tehet.(2) Sikertelen alapvizsgának kell tekinteni azt is, ha a képzésben részt vevő a vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy a vizsgát megkezdi, de nem fejezi be.
(3) A képzésben részt vevő legfeljebb 3 alkalommal, a sikertelen alapvizsga napjától számított 2. munkanapot követően, de legfeljebb az első sikertelen alapvizsgától számított 3 hónapon belül tehet javítóvizsgát.
(4) A javítóvizsgán a sikertelen vizsgatárgyat kell megismételni, kivéve, ha a vizsgatárgyak több, mint fele sikertelen, amely esetben a teljes vizsgát meg kell ismételni.
19. Az alapvizsga érvényessége
19. §
(1)
Az alapvizsga - a (2) és (5) bekezdésben, a 24. §-ban, a 29. § (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a sikeres vizsgát követő ötödik év december 31-ig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére. Az alapvizsga érvényességét a sikeres időszakos vizsga a vizsga időpontját követő ötödik év december 31-ig hosszabbítja meg.(2) A vizsgabiztosok alapvizsgája érvényes marad, amíg a vizsgabiztos a vizsgabiztosi nyilvántartásban szerepel. A szakoktatók szakoktatói alapvizsgája mindaddig érvényes marad, amíg a szakoktató a szakoktatói nyilvántartásban szerepel.
(3) Ha a hatóság vagy az üzemeltető az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során az adott munkakör ellátásához szükséges ismereteinek hiányát állapítja meg, a hatóság a munkavállalót az ellenőrzés vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel is időszakos oktatásra és soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti.
(4) A munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tennie, ha az előírt határidőben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta. A munkavállaló a sikertelen vagy az elmulasztott soron kívüli vizsga napjától számított 5. munkanap után, legfeljebb 3 hónapon belül pótolhatja az elmulasztott vizsgát, vagy 3 alkalommal tehet javítóvizsgát.
(5) Ha a hatóság által soron kívüli időszakos vizsgára kötelezett munkavállaló a vizsgáztatás során sikertelen vizsgát tesz, a munkakört ismételten csak akkor töltheti be, ha sikeres alapvizsgát tett. Alapvizsgára a munkavállaló csak akkor bocsátható, ha a sikertelen vizsgatevékenységre vonatkozóan az alapképzésben részt vett.
(6) A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés az alapvizsga érvényességét felfüggeszti.
(7) Az üzemvezető vizsgájának területi hatálya az egész ország területére kiterjed. A kezelő vizsgájának területi hatálya az őt foglalkoztató üzemeltető állomáshelyére terjed ki.
IV. FEJEZET
AZ IDŐSZAKOS OKTATÁSOK, TOVÁBBKÉPZÉSEK RENDSZERE
20. Időszakos oktatásra kötelezett munkavállalók és az időszakos oktatás rendje
20. §
(1)
Az 1. mellékletben meghatározott, az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek - a (4) bekezdésben meghatározott minimális időkeretben és gyakorisággal - időszakos oktatásra kötelezettek.(2) Az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott üzemvezetők időszakos oktatását a képzőszervezet végzi.
(3) Az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott kezelő időszakos oktatását az üzemeltető végzi.
(4) A kezelő éves oktatási ideje legalább 8 óra, gyakorisága évente legalább egy alkalom, amely kiterjed a 3. mellékletben foglalt táblázat D oszlopában meghatározott témakörökre.
(5) Az időszakos oktatásokat minden évben augusztus 1. és december 31. között kell megtartani.
(6) Az üzemeltető vagy munkáltató a meghatározott időkeretnél magasabb óraszámot, illetve gyakoriságot írhat elő munkavállalói részére.
21. Az üzemvezető munkakörökben foglalkoztatottak
21. §
Az üzemvezető munkakörökben foglalkoztatottaknak a képzési módszertani központ által szervezett továbbképzésen 3 évente legalább egy alkalommal részt kell vennie.22. A szakoktató munkakörökben foglalkoztatottak
22. §
(1)
A szakoktatónak a képzési módszertani központ által szervezett továbbképzésen legalább 3 évente legalább egy alkalommal részt kell vennie.(2) A szakoktató az alsó kötélvezetésű sífelvonó közlekedés biztonságával összefüggő más munkakörére vonatkozó időszakos oktatáson történő részvételi kötelezettségénél az általa - az oktatási ütemtervben előírt témakörökben -tartott időszakos oktatásokat is be kell számítani.
23. Vizsgabiztosok, vizsgáztatást végző üzemvezető
23. §
A vizsgabiztosoknak és a vizsgáztatást végző üzemvezetőnek 3 évente legalább egy alkalommal a képzési módszertani központ által szervezett továbbképzésen kell részt venniük.24. Az oktatások mulasztásának következménye és pótlásának lehetősége
24. §
Az időszakos oktatást elmulasztó munkavállaló munkakörében nem foglalkoztatható. Az oktatás pótlására az üzemeltető köteles lehetőséget biztosítani a munkavállaló részére.V. FEJEZET
AZ IDŐSZAKOS VIZSGÁZTATÁSOK RENDSZERE
25. A vizsgatémakörök és vizsgatételek meghatározása
25. §
Az időszakos vizsga témaköreit és a vizsgakérdéseket a képzési program tartalmazza, melynek tartalmát naprakészen kell tartani, tekintettel a technikai és jogszabályi változásokra, a képzőszervezet által készített képzési program esetén figyelembe véve az üzemeltető javaslatait.26. Az időszakos vizsga előkészítése, lebonyolítása
26. §
(1)
Az időszakos vizsga előkészítésére, szervezésére az üzemeltető jogosult.(2) A vizsgán a vizsgázók, valamint a vizsgára kijelölt vizsgabiztos vagy a vizsgáztatást végző üzemvezető vehet részt.
27. A vizsgabiztosok kijelölése
27. §
(1)
Az üzemvezető munkakörben foglalkoztatottak vizsgáján részt vevő vizsgabiztost a képző szervezet a vizsgabiztosi bejegyzéssel rendelkezők közül választja ki.(2) Ha a vizsgáztatást végző üzemvezetővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, és nem áll rendelkezésre más üzemvezető, aki a vizsgát lefolytathatja, akkor az üzemeltető a vizsgabiztosi bejegyzéssel rendelkezők közül választ.
(3) A vizsgán nem lehet vizsgabiztos az,
a) aki a vizsgázónak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozója,
b) akitől más okból nem várható el a vizsgázó pártatlan értékelése.
(4) A vizsgabiztos a tudomásszerzést követően az összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni az üzemeltetőnek, amely új vizsgabiztost jelöl ki.
28. A vizsgáztatást végző üzemvezető kijelölése
28. §
A kezelő időszakos vizsgáztatását az üzemeltető üzemvezetője végzi. Ha az üzemeltető szervezet nem jelentett be vagy jelölt ki vizsgáztatást végző üzemvezetőt, a vizsgaközpont jelöl ki vizsgabiztost a vizsgabiztosi nyilvántartásból.29. Az időszakos vizsga rendje, a sikertelen időszakos vizsga esetében követendő eljárás
29. §
(1)
Az időszakos vizsgán részt vevő felfüggesztésére és az időszakos vizsgától való eltiltására a 17. § (1) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.(2) A vizsgázó vizsgaeredményét "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel kell értékelni.
(3) A sikeres időszakos vizsga az alapvizsga érvényességét meghosszabbítja.
(4) A munkavállaló sikertelen időszakos vizsga esetében a vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti, a vizsga igazolatlan elmulasztása esetén a vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható. A munkavállaló a sikertelen vagy az igazolatlanul elmulasztott vizsga napjától számított 5. munkanap után, de legfeljebb hat hónapon belül pótolhatja az igazolatlanul elmulasztott vizsgát, vagy 2 alkalommal tehet javítóvizsgát.
(5) Ha a munkavállaló a (4) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta, a munkakört ismételten csak akkor töltheti be, ha sikeres alapvizsgát tett. Alapvizsgára a munkavállaló csak akkor bocsátható, ha az alapképzésben részt vett.
(6) A munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tennie, ha az előírt határidőben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta. A munkavállaló a sikertelen vagy az elmulasztott soron kívüli vizsga napjától számított 5. munkanap után, legfeljebb 3 hónapon belül pótolhatja az elmulasztott vizsgát, vagy 3 alkalommal tehet javítóvizsgát.
VI. FEJEZET
A KÉPZÉSEK, OKTATÁSOK ÉS VIZSGÁK OKMÁNYAI
30. Okmányok, formanyomtatványok, nyilvántartások
30. §
(1)
Az üzemvezető részére és az üzemvezető által végzett vizsga esetén, valamint a szakoktató részére a sikeres vizsgákról az igazolást a vizsgabiztos vagy a vizsgáztatást végző üzemvezető a vizsgaközpont nyilvántartási rendszeréből állítja ki. Az alapvizsgát és időszakos vizsgát tett munkavállalók nyilvántartása a vizsgajegyzőkönyvek alapján az üzemeltető feladata.(2) A vizsgaközpont a nyilvántartásába bejelentett vizsgák esetén - kérelemre - a névváltozás folytán, valamint az elveszett, a megrongálódott vagy egyéb okból használhatatlanná vált vizsgaigazolásról, illetve vizsgajegyzőkönyvről másodlatot állít ki.
(3) Ha a bíróság jogerős ítéletével a munkavállalót 2 évet meg nem haladó időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélte vagy foglalkozása körében elkövetett bűncselekménye miatt 2 évet meg nem haladó időtartamra foglalkozásától eltiltotta, a hatóság az igazolás vagy a vizsgajegyzőkönyv hatályát felfüggeszti, az igazolást vagy a vizsgajegyzőkönyvet a bíróság jogerős ítéletében meghatározott időtartamra bevonja, az időtartam lejártát követően a munkavállaló kérelmére az igazolást vagy a vizsgajegyzőkönyvet a munkavállalónak visszaadja, a felfüggesztést megszünteti.
(4) Ha a bíróság a munkavállalót az alsó kötélpályás sífelvonó közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalóként a foglalkozása körében elkövetett bűncselekménye miatt 2 évet meghaladó időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy foglalkozástól eltiltotta, a munkavállalónak alapképzésben kell részt vennie, és új alapvizsgát kell tennie. Új igazolás csak a sikeres vizsgát követően állítható ki.
31. Az alapképzéshez tartozó okmányok
31. §
A képzőszervezetnek a képzésekről képzési naplót kell vezetni, amelynek tartalmára vonatkozóan a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.32. Az alapvizsgához tartozó okmányok
32. §
(1)
Az alapvizsgáról hárompéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv eredeti példányát a vizsgáztatót alkalmazó szervezet, egy másolati példányát a képzőszervezet, továbbá egy másolati példányát a vizsgázót alkalmazó szervezet 15 évig köteles megőrizni. Írásbeli vizsgatevékenység esetén az írásos vizsgadolgozatokat a vizsgáztató szervezet 1 évig köteles megőrizni.(2) Üzemvezető által végzett vizsga esetén az alapvizsgáról kétpéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a üzemeltető köteles megőrizni, annak másolati példányát a vizsgaközpont részére elküldi.
(3) A sikeres alapvizsgáról a vizsgázó részére a vizsgabiztos vagy a vizsgáztatást végző üzemvezető a vizsgaközpont nyilvántartási rendszeréből igazolást állít ki.
VII. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
33. A honosítás
33. §
(1)
A külföldön szerzett alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedési képesítés honosításáról - az érdekelt személy kérelmére - a hatóság dönt.(2) A nem magyar állampolgár kérelmező magyar nyelv ismeretének szintjét az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátására jogosult akkreditált vizsgaközpont bírálja el.
(3) A honosításhoz szükséges benyújtandó dokumentumok megegyeznek a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott dokumentumokkal.
VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34. Hatálybalépés
34. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.35. Átmeneti rendelkezések
35. §
Azt a szakoktatót, aki e rendelet hatálybalépéséig a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásnak, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet [a továbbiakban: 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet] alapján alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben került foglalkoztatásra, a hatóság e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül hivatalból szakoktatói nyilvántartásba veszi, azzal, hogy a nyilvántartásba vett szakoktató a nyilvántartásba vételről szóló határozat kézhezvételét követő 30 napon belül díjmentesen kezdeményezheti a hatóságnál adatai módosítását vagy a nyilvántartásból való törlést.36. § Az a vizsgabiztos, aki e rendelet hatálybalépéséig a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet alapján az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökkel kapcsolatban már e tevékenységet végezte, a vizsgabiztosi bejegyzésben szereplő adatokkal a hatóság által kinevezésre és a vizsgabiztosi nyilvántartásba felvételre kerül. E rendelet hatálybalépését követően az alsó kötélvezetésű sífelvonó vizsgabiztos bármikor, díjmentesen kérelmezheti a hatóságnál az adata módosítását vagy a nyilvántartásból való törlését, melyről a hatóság haladéktalanul intézkedik.
37. § (1) Az e rendelet hatálybalépését követően a kötélpálya-kezelő vagy sífelvonó-kezelő alapvizsgával rendelkező munkavállaló az alsó kötélvezetésű sífelvonó-kezelő munkakört betöltheti.
(2) A kötélpálya-kezelő vagy sífelvonó-kezelő alapvizsga az alsó kötélvezetésű sífelvonó-kezelő alapvizsgával egyenértékű, e rendelet hatálybalépését követően alsó kötélvezetésű sífelvonó-kezelő alapvizsgaként használható, ha az üzemvezető az alsó kötélvezetésű sífelvonó helyi sajátosságaira kioktatja a kezelőt.
(3) A kötélpálya-kezelő vagy sífelvonó kezelő alapvizsgával rendelkező alapvizsgájának érvényessége az alsó kötélvezetésű sífelvonó-kezelő időszakos vizsgával - kizárólag az alsó kötélvezetésű sífelvonókra vonatkozóan - meghosszabbítható.
38. § (1) A 2020. január 1-je után tett sikeres alap- vagy időszakos vizsga esetén az alapvizsga a sikeres vizsgát követő ötödik év december 31-ig érvényes.
(2) A 2020. január 1-je előtt tett sikeres alap- vagy időszakos vizsgák esetén az e rendelet hatálybalépését követő év december 31-ig tehető időszakos vizsga.
39. § (1) Aki az e rendelet hatálybalépésekor hatósági vizsga nélküli üzemvezető munkakört az üzemeltető igazolása alapján végzi, alapképzés elvégzése nélkül alapvizsgára bocsátható.
(2) Az alapvizsgát az e rendelet hatálybalépését követő év december 31-ig le kell tenni.
(3) Az e rendelet hatálybalépését követő év december 31-e után üzemvezető munkakörökben csak érvényes alapvizsgával rendelkező munkavállaló foglalkoztatható.
Lázár János s. k.,
építési és közlekedési miniszter
1. melléklet az 53/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelethez
A rendelet hatálya alá tartozó munkakörök és feladatkörök|
A |
B |
|
|
1. |
Munkakör |
Feladatkör |
|
2. |
Alsó kötélvezetésű sífelvonó-kezelő |
Az
alsó kötélvezetésű sífelvonó működtetése, megindítása, |
|
3. |
Alsó
kötélvezetésű sífelvonó |
Az
alsó kötélvezetésű sífelvonó előírásszerű és biztonságos |
|
4. |
Alsó
kötélvezetésű sífelvonó |
Érvényes
alsó kötélvezetésű sífelvonó-kezelő vizsgával az alsó |
|
5. |
Szakoktató |
A
képzőszervezet megbízásával az alapképzésben és időszakos |
1.1. A berendezések általános ismertetése, összeállítása
1.1.1. Jellemző hosszak
1.1.2. Kötélvezetés magassága
1.1.3. Kötélágak távolsága
1.2. Hajtó állomások kiképzése
1.3. Állványok
1.3.1. Állítható magasságú, lengő, ferde kötélvezetés
1.4. Fordító állomások kiképzése
1.5. Állványok
1.5.1. Magasságállítás
1.5.2. Lengő, ferde felfogatás, előnyök
1.6. Alkalmazott hajtómű típusok, tudnivalók
1.6.1. Belsőégésű motor
1.6.2. Elektromotor, hajtóműves
1.7. Visszaforgás gátlás
1.7.1. Visszaforgás gátló kilincsmű
1.7.2. Önzáró csapágy, beépítés helye, irányváltás módja
1.8. Motorral egybeépített fék
1.9. Elektromos kapcsolószekrények jellemzői
1.9.1. Fontosabb kapcsolók, nyomógombok
1.9.2. Érintésvédelem
1.9.3. Vezetékek csatlakoztatása
1.10. Biztonsági áramkör és egyéb védelmek felépítése
1.10.1. A biztonsági áramkör kapcsolása és mechanikai elhelyezése az állomásokon
1.10.2. Elektromos túlterhelés védelem
1.11. Az alkalmazott kötelek jellemzői
1.11.1. Műanyag kötél
1.11.2. Acél sodronykötél
1.12. A kötelek végtelenítése
1.12.1. Hosszfonás
1.12.2. Toldó idom ill. vonszoló
1.13. A kötelek vizsgálata, csere indokai, adminisztratív tudnivalók
1.13.1. Szemrevételezéses vizsgálat, értékelése
1.13.2. Nyilvántartó lap
1.14. Vonszoló elemek típusa, felépítése és felszerelésük
1.14.1. Gumi fogantyú
1.14.2. Tolókar
1.14.3. Összetett tolókar, tárcsa
1.15. A kötélgeometria helyes beállítása
1.15.1. Megfeszítés, talajtól való távolság
1.15.2. Korongokba befutás
1.16. Visszatérő kötélág alátámasztó szerkezete
1.16.1. Tolókar nélküli kötélhez
1.16.2. Tolókarokhoz
1.17. Alapozási, illetve kihorgonyzási lehetőségek
1.17.1. Beton alap, Kikötés élő fához, "Holtember" kikötés, cövekek
1.18. Használati utasítás
1.18.1. Különös esetek: gyermek használókkal kapcsolatos tudnivalók
1.19. Napi jelentés, éves fővizsgálat, szakértői felülvizsgálat, adminisztráció
1.20. Egyedi rendszerre vonatkozó helyi sajátosságok
2. Az alapképzés kiegészítő tartalma kizárólag az alsó kötélvezetésű sífelvonó üzemvezető és szakoktató számára
2.1. Forgalmi szabályok
2.1.1. Beszálló hely kialakítása (hossz, keresztirányú méretek és egyéb jellemzők)
2.1.2. Kiszálló hely kialakítása (hossz, keresztirányú méretek és egyéb jellemzők)
2.1.3. Elkerítések és egyéb mechanikus védelmek
2.1.4. Figyelmeztető és egyéb feliratok kihelyezése
2.2. Karbantartás, tárolás
2.2.1. Felépítés, lebontás, konzerválás
2.3. Szolgálati utasítás
3. melléklet az 53/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelethez Az alsó kötélvezetésű sífelvonós közlekedés biztonságával összefüggő alapképzések és időszakos oktatások, az alapképzésben való részvétel feltételei, az alapképzés témakörei, az alapvizsgák vizsgatevékenységei, témakörei, a vizsgáztatás feltételei, a képzéssel betölthető munkakörök
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
|
1. |
Alapképzés,
az időszakos |
Az
alapképzésben való részvétel |
Az
alapképzés, időszakos oktatás |
A
hatósági alap- és időszakos |
Vizsgáztatásra
jogosult alap- és |
Betölthető
munkakörök |
|
2. |
Alsó kötélvezetésű |
a) betöltött 18. életév b) alapfokú végzettség és c) a foglalkoztató által |
1. A közlekedés 1.1. Műszaki és 1.2. Gépészeti-berendezés 1.3. Fék és biztosítóberendezés 1.4. Üzemeltetési 1.5. Kezelési-, 2. Kiegészítő témakörök: |
1. Elméleti: 1.1. Gépészeti-berendezés 1.2. Fék és biztosítóberendezés 1.3. Üzemeltetési 1.4. Kezelési-, 2. Gyakorlati: Kezelési és hibaelhárítási |
1 fő Alsó kötélvezetésű |
a) Alsó kötélvezetésű b) Alsó kötélvezetésű |
|
3. |
Alsó kötélvezetésű |
a) a 2. sorban szereplő |
1. A közlekedés 1.1. Üzemeltetési 1.2. Létesítési ismeretek 2. Kiegészítő témakörök: |
Elméleti: 1. Üzemeltetési ismeretek 2. Létesítési ismeretek |
1 fő vizsgabiztos |
Alsó kötélvezetésű |
|
4. |
Szakoktató |
a) Középfokú végzettség és b) a 2-3.
sorban szereplő |
1. A közlekedés 1.1. Általános 1.2. Elméleti oktatás 1.3. Gyakorlati oktatás 2. Kiegészítő témakörök: 2.1. Oktatástechnológia, 2.2. Oktatási gyakorlat 2.3. A képzés |
1. Elméleti: 1.1. Általános 1.2. Elméleti oktatás 1.3. Szakmai ismeretek a gyakorlati oktatás során) 1.4. Munkavédelem, 2. Gyakorlati: |
1 fő vizsgabiztos |
Szakoktató |
|
A |
B |
C |
|
|
1. |
A képzés megnevezése |
Az
alapképzés kötelező legkisebb |
Az
időszakos oktatás kötelező legkisebb |
|
2. |
Alsó kötélvezetésű |
16 óra |
8 óra |
|
3. |
Alsó kötélvezetésű |
6 óra (a B oszlop 2. sorában
szereplő |
4 óra (A C oszlop 2. sorában
szereplő |
|
4. |
Szakoktató |
Megegyezik a 3. sor szerinti |
Megegyezik a 3. sor szerinti |