Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    191/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet

    191/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet

    a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott személyek pszichológiai alkalmassági vizsgálatáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
    E rendelet alkalmazásában
    klinikai szakpszichológus: aki felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia vagy gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzést végzett,
    pszichol...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    191/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet
    a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatott személyek pszichológiai alkalmassági vizsgálatáról
    A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
    1. Értelmező rendelkezések
    1. § E rendelet alkalmazásában
    1. klinikai szakpszichológus: aki felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia vagy gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzést végzett,
    2. pszichológus: aki pszichológia mesterképzési szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerzett oklevéllel rendelkezik,
    3. szakpszichológus: az a pszichológus, aki egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés keretében szakpszichológusi szakképesítést vagy szakirányú továbbképzés keretében szakpszichológusi szakképzettséget szerzett.
    2. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat típusai
    2. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 10/D. §-a szerinti pszichológiai alkalmassági vizsgálatot (a továbbiakban: alkalmasságvizsgálat)
    a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését megelőzően (a továbbiakban: előzetes alkalmasságvizsgálat),
    b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt rendszeresen (a továbbiakban: időszakos alkalmasságvizsgálat) és
    c) az e rendelet szerinti körülmény felmerülése esetén soron kívül (a továbbiakban: soron kívüli alkalmasságvizsgálat)
    kell lefolytatni.
    3. A vizsgált személyek
    3. § A Gyvt. 10/C. §-a szerinti személyek (a továbbiakban: vizsgált személy) körében
    a) szakmai alkalmasságvizsgálatot kell lefolytatni
    aa) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: Nmr.) 3. § (5d) bekezdés a) és b) pontja, c) pont cg) alpontja, valamint d) pontja szerinti szakmai munkakörben történő foglalkoztatás esetén és
    ab) a javítóintézetek rendtartásáról szóló 1/2015. (I. 14.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Jr.) 8. § (2c) bekezdése szerinti szakmai munkakörben történő foglalkoztatás esetén;
    b) vezetői alkalmasságvizsgálatot kell lefolytatni
    ba) az Nmr. 3. § (5b) bekezdés k)-p) és r)-s) pontja szerinti vezetői munkakörben történő foglalkoztatás esetén és
    bb) a Jr. 8. § (2b) bekezdése szerinti vezetői munkakörben történő foglalkoztatás esetén.
    4. A vizsgálatot végző szerv
    4. § Az alkalmasságvizsgálatot a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: vizsgálatot végző szerv) területi és központi szinten végzi.
    5. § (1) Területi szinten indul
    a) az előzetes szakmai alkalmasságvizsgálat és
    b) az időszakos szakmai alkalmasságvizsgálat.
    (2) Központi szinten indul
    a) az előzetes vezetői alkalmasságvizsgálat,
    b) az időszakos vezetői alkalmasságvizsgálat,
    c) a soron kívüli szakmai alkalmasságvizsgálat és
    d) a soron kívüli vezetői alkalmasságvizsgálat.
    (3) Központi szinten folytatódik
    a) az előzetes szakmai alkalmasságvizsgálat, ha a vizsgált személy a területi alkalmasságvizsgálaton
    aa) "szakmai munkakörre próbaidőre alkalmazható" minősítést kapott, vagy
    ab) "alkalmatlan" minősítést kapott, és a minősítés eredményével nem ért egyet, és
    b) az időszakos szakmai alkalmasságvizsgálat, ha a vizsgált személy a területi alkalmasságvizsgálaton "központi alkalmasságvizsgálat szükséges" minősítést kapott.
    6. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot
    a) területi szintű alkalmasságvizsgálat esetén pszichológus,
    b) központi szintű alkalmasságvizsgálat esetén klinikai szakpszichológus
    folytatja le.
    (2) Ha a központi szintű időszakos vagy a soron kívüli alkalmasságvizsgálat esetén az (1) bekezdés b) pontja szerinti klinikai szakpszichológus vizsgálata alapján "alkalmatlan" minősítés indokoltsága merül fel, az alkalmatlanságot - a rendelkezésre álló iratok alapján - háromfős bizottság állapítja meg. A bizottság tagjai közül legalább kettő klinikai szakpszichológus.
    5. Az alkalmasságvizsgálat kezdeményezése
    7. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálatot végző szerv által rendszeresített formanyomtatvány megküldésével kezdeményezi a vizsgálatot végző szervnél.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatvány tartalmazza
    a) a vizsgált személy nevét, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét,
    b) a vizsgált személy társadalombiztosítási azonosító jelét,
    c) a vizsgált személy elérhetőségi telefonszámát,
    d) az elvégzendő alkalmasságvizsgálat e rendelet szerinti típusát,
    e) a vizsgált személy által betöltött vagy betölteni tervezett munkakör megnevezését,
    f) az alkalmasságvizsgálat kezdeményezésének tényét és
    g) a munkáltatói jogkört gyakorló személy nevét, aláírását és írásbeli elérhetőségét.
    (3) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel egyidejűleg - a formanyomtatvány másolatának átadásával - tájékoztatja a vizsgált személyt az alkalmasságvizsgálatról.
    8. § (1) A vizsgálatot végző szerv - a (2) bekezdés szerinti határidőre tekintettel - írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját az alkalmasságvizsgálat időpontjáról és helyszínéről.
    (2) Az alkalmasságvizsgálat időpontjáról és helyszínéről a munkáltatói jogkör gyakorlója legalább a vizsgálatot megelőző három munkanappal korábban, írásban vagy elektronikus úton értesíti a vizsgált személyt.
    6. A vizsgált személyre vonatkozó rendelkezések
    9. § (1) A vizsgált személy az alkalmasságvizsgálaton személyesen jelenik meg.
    (2) Az alkalmasságvizsgálatot végző szerv a vizsgálat megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgált személy személyazonosságát.
    (3) Ha a vizsgált személy az alkalmasságvizsgálaton nem vesz részt, távolmaradását a vizsgálat időpontjától számított öt napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlójánál mentheti ki.
    (4) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kimentésnek helyt ad, intézkedik új vizsgálati időpont kitűzése iránt.
    10. § (1) Az alkalmasságvizsgálattal kapcsolatban a vizsgált személynél felmerülő utazási és szállásköltségeket - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a munkáltató viseli.
    (2) A 21. § szerinti központi szintű előzetes szakmai alkalmasságvizsgálat költségeit a vizsgált személy viseli.
    7. Az alkalmasságvizsgálat lefolytatása
    11. § (1) Az alkalmasságvizsgálatra
    a) személyiségtesztek,
    b) képességtesztek,
    c) pszichológiai interjú,
    d) kompetenciavizsgálat,
    e) az a)-d) pontban meghatározott vizsgálatok kombinációja és
    f) - ha a vizsgált személy pszichológiai állapota indokolja - kiegészítő vizsgálatok
    elvégzésével, valamint a vizsgálat eredményeinek komplex kiértékelésével kerül sor.
    (2) A Gyvt. 10/D. § (1) bekezdése szerinti pszichológiai alkalmasságvizsgálati szakmai protokoll (a továbbiakban: szakmai protokoll) tartalmazza
    a) az alkalmazandó vizsgálati módszerek leírását,
    b) az eredmények kiértékelési módszertanát, amely a pszichológiai vizsgálatok tekintetében az alkalmazott vizsgáló eljárások eredményeinek kritériumszintjét is magában foglalja, és
    c) az eredmények alapján az alkalmasságvizsgálati véleményt tartalmazó minősítés kialakításának a szabályait.
    (3) A szakmai protokoll tartalmát kizárólag az alkalmasságvizsgálatot végző pszichológus ismerheti meg.
    12. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot végző pszichológus jogszabályban és szakmai előírásban foglaltak szerint köteles az alkalmasságvizsgálatot elvégezni, e tevékenysége során nem befolyásolható és nem utasítható.
    (2) Az alkalmasságvizsgálatban nem vehet részt az a pszichológus és a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szakértő,
    a) aki a vizsgált személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozója,
    b) aki a vizsgált személy alkalmasságának területi szintű minősítésében, illetve az alapjául szolgáló vizsgálatban részt vett, vagy
    c) akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.
    (3) A pszichológus és a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szakértő a kizárási ok észlelését követően bejelenti a vizsgálatot végző szerv vezetőjének a kizárási ok fennállását. A kizárási okot a vizsgált személy is bejelentheti.
    (4) Ha a kizárási ok az alkalmasságvizsgálat lezárását követően jut az e rendelet hatálya alá tartozó szervek vagy személyek tudomására, a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgált személy soron kívüli alkalmasságvizsgálatát kezdeményezi.
    13. § (1) Az alkalmasságvizsgálat időtartama - a (2) bekezdés kivételével - vizsgálati szintenként egy munkanap.
    (2) Az előzetes vezetői alkalmasságvizsgálat időtartama három munkanap.
    14. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot a Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszer (a továbbiakban: KOMP-rendszer) támogatja, amely biztosítja a vizsgálandó pszichológiai kompetenciák mérésére alkalmas tesztrendszerek működését, a tesztek felvételét és kiértékelését.
    (2) A KOMP-rendszerben folyamatosan, de legkésőbb a minősítés kiállításának dátumát követő negyedév első hónapjának 15. napjáig rögzíteni kell az elvégzett alkalmasságvizsgálatra vonatkozó minősítéseket.
    (3) A KOMP-rendszer a pszichológiai vizsgálati adatokat elkülönítetten kezeli, ahhoz kizárólag az alkalmasságvizsgálatban részt vevő szakember részére biztosítható hozzáférés.
    (4) Az alkalmasságvizsgálatot a KOMP-rendszer támogatásával a vizsgálatot végző pszichológusnak vagy az őt segítő asszisztensnek dokumentálnia kell. A dokumentációnak tartalmaznia kell a végrehajtott vizsgálatok időpontját, megnevezését, a végrehajtott vizsgálatok dokumentumait, eredményeit és kiértékelését.
    (5) A kompetenciák vizsgálata során a vizsgált személy egyéni kompetenciaprofilja kerül meghatározásra a KOMP-rendszer segítségével.
    8. Szakmai alkalmasságvizsgálat
    15. § (1) Szakmai alkalmasságvizsgálat esetén
    a) az 1. melléklet szerinti pszichológiai minimumfeltételeket és
    b) a 2. melléklet szerinti egységes közszolgálati alapkompetenciákat
    kell vizsgálni.
    (2) Szakmai alkalmasságvizsgálat esetén, ha a vizsgált személy az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételeknek megfelel,
    a) területi szintű előzetes szakmai alkalmasságvizsgálaton "szakmai munkakörre próbaidőre alkalmazható",
    b) területi szintű időszakos szakmai alkalmasságvizsgálaton, valamint központi szintű alkalmasságvizsgálaton "szakmai munkakörre alkalmas"
    minősítést kap.
    (3) Szakmai alkalmasságvizsgálat esetén, ha a vizsgált személy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltételeknek nem felel meg,
    a) előzetes alkalmasságvizsgálaton "alkalmatlan",
    b) területi szintű időszakos alkalmasságvizsgálaton "központi alkalmasságvizsgálat szükséges",
    c) központi szintű időszakos alkalmasságvizsgálaton, valamint soron kívüli alkalmasságvizsgálaton
    ca) "alkalmatlan" vagy
    cb) - a 28. § szerinti esetben - "korlátozottan alkalmas"
    minősítést kap.
    9. Vezetői alkalmasságvizsgálat
    16. § (1) Előzetes vezetői alkalmasságvizsgálat esetén
    a) az 1. melléklet szerinti pszichológiai minimumfeltételeket és
    b) a 3. melléklet szerinti egységes közszolgálati vezetői kompetenciákat
    kell vizsgálni.
    (2) Előzetes vezetői alkalmasságvizsgálat esetén, ha a vizsgált személy
    a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételeknek megfelel, "vezetői munkakörre alkalmas",
    b) az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltételeknek nem felel meg, "vezetői munkakörre alkalmatlan"
    minősítést kap.
    17. § (1) Az előzetes vezetői alkalmasságvizsgálat része
    a) az egységes közszolgálati vezetői kompetenciák mindegyikének komplex mérésére alkalmas, informatikailag támogatott Komplex Vezetőkiválasztási Teszt,
    b) az egységes közszolgálati vezetői kompetenciákat a kapcsolódó, objektíven megfigyelhető viselkedéses jegyek mentén mérő egyéni, páros és csoportos helyzetgyakorlat, valamint
    c) az egységes közszolgálati vezetői kompetenciák alkompetenciái mentén értékelt strukturált pszichológiai interjú.
    (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzetgyakorlatot - az egységes közszolgálati vezetői kompetenciákhoz kapcsolódó objektív viselkedéses jegyek mentén - négyfős testület értékeli. A testületben
    a) két pszichológus, valamint
    b) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által kijelölt két szakértő
    vesz részt.
    (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakértő részt vesz a vizsgálatot végző szerv által szervezett egynapos felkészítő képzésen, és legalább négyévente a szakértői továbbképzésen.
    18. § (1) Időszakos és soron kívüli vezetői alkalmasságvizsgálat esetén
    a) az 1. melléklet szerinti pszichológiai minimumfeltételeket,
    b) a 2. melléklet szerinti egységes közszolgálati alapkompetenciákat és
    c) a 3. melléklet szerinti egységes közszolgálati vezetői kompetenciákat
    kell vizsgálni.
    (2) Időszakos és soron kívüli vezetői alkalmasságvizsgálat esetén, ha a vizsgált személy
    a) az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti feltételeknek megfelel, "vezetői munkakörre alkalmas",
    b) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételeknek megfelel, és az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek nem felel meg, "szakmai munkakörre alkalmas",
    c) az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltételeknek nem felel meg,
    ca) "alkalmatlan" vagy
    cb) - a 28. § szerinti esetben - "korlátozottan alkalmas"
    minősítést kap.
    (3) "Szakmai munkakörre alkalmas" minősítés esetén a vizsgált személy szakmai munkakörben való foglalkoztatásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
    10. Előzetes alkalmasságvizsgálat
    19. § Az előzetes alkalmasságvizsgálatot a vizsgálatot végző szerv a kezdeményezéstől számított harminc napon belül elvégzi.
    20. § Területi szintű előzetes szakmai alkalmasságvizsgálaton kapott "szakmai munkakörre próbaidőre alkalmazható" minősítéssel a foglalkoztatás megkezdhető.
    21. § (1) Ha a vizsgált személy a területi szintű előzetes szakmai alkalmasságvizsgálat "alkalmatlan" minősítésével nem ért egyet, a minősítő dokumentum kézhezvételétől számított nyolc napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kérheti az alkalmasságának központi szintű vizsgálatát.
    (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelmet haladéktalanul megküldi a vizsgálatot végző szerv részére, amely a kérés beérkezésétől számított harminc napon belül lefolytatja a központi szintű előzetes szakmai alkalmasságvizsgálatot.
    11. Időszakos alkalmasságvizsgálat
    22. § (1) Az időszakos alkalmasságvizsgálatot az előző időszakos minősítésben meghatározott időpontban, de legfeljebb kétévente kell elvégezni.
    (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója minden év január 15-éig tájékoztatja a vizsgálatot végző szervet a tárgyévben szükséges időszakos vizsgálattal érintett foglalkoztatottak számáról, amely alapján a vizsgálatot végző szerv értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját a tárgyévi vizsgálati időpontokról.
    (3) Az időszakos alkalmasságvizsgálatot a munkáltatói jogkör gyakorlója az előző vizsgálat során hozott minősítés érvényességének lejártát legalább kilencven nappal megelőzően kezdeményezi.
    (4) Az időszakos alkalmasságvizsgálatot a vizsgálatot végző szerv a kezdeményezéstől számított kilencven napon belül végzi el.
    23. § (1) A "központi alkalmasságvizsgálat szükséges" minősítés esetén a vizsgálatot végző szerv - ha a vizsgálat alapján indokoltnak tartja - javaslatot tehet a munkáltatói jogkör gyakorlójának a vizsgált személy munkavégzés alóli mentesítésére.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója mentesíti a vizsgált személyt a munkavégzés alól.
    12. Soron kívüli alkalmasságvizsgálat
    24. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt soron kívüli alkalmasságvizsgálatot kezdeményez, ha
    a) a munkaköri alkalmasságvizsgálat során eljáró foglalkozás-egészségügyi orvos javasolja,
    b) a vizsgált személy vonatkozásában alkalmasságot befolyásoló körülményt észlel,
    c) a 12. § (4) bekezdése szerinti kizárási eset merül fel.
    25. § A soron kívüli alkalmasságvizsgálatot a vizsgálatot végző szerv a kezdeményezéstől számított harminc napon belül végzi el.
    26. § (1) Soron kívüli alkalmasságvizsgálat esetén a közvetlen vezető indokolást készít a soron kívüli alkalmasságvizsgálat alapjául szolgáló körülményekről, és az indokolást a vizsgálat kezdeményezésével egyidejűleg megküldi a vizsgálatot végző szerv részére.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti indokolás tartalmazza a vizsgált személy
    a) szakmai előmenetelére, munkavégzésének színvonalára a megelőző alkalmasságvizsgálat óta eltelt időtartam értékelése alapján,
    b) viselkedésének jellegzetességeire,
    c) esetleges hangulat- és viselkedésváltozásaira és
    d) felettesekkel, munkatársakkal és gyermekekkel való kapcsolatára
    vonatkozó információkat.
    13. Minősítő dokumentum
    27. § (1) Az alkalmasságvizsgálat eredményéről készült dokumentum (a továbbiakban: minősítő dokumentum) tartalmazza
    a) a vizsgált személy nevét, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét,
    b) a vizsgált személy jelenlegi vagy tervezett munkakörének megnevezését,
    c) az elvégzett alkalmasságvizsgálat típusát és szintjét,
    d) az alkalmasságvizsgálat e rendelet szerinti minősítését és érvényességét,
    e) az előzetes szakmai alkalmasságvizsgálaton "alkalmatlan" minősítés esetén a központi szintű alkalmasságvizsgálat kezdeményezésének lehetőségéről szóló tájékoztatást,
    f) "alkalmatlan" minősítés esetén külön íven a minősítést megalapozó okok 1., 2., illetve 3. melléklet érintett pontjára hivatkozással történő megjelölését és
    g) "korlátozottan alkalmas" minősítés esetén a korlátozás fajtáját és külön íven a minősítést megalapozó okok 1., 2., illetve 3. melléklet érintett pontjára hivatkozással történő megjelölését.
    (2) A vizsgálatot végző szerv a minősítő dokumentum egy példányát a vizsgált személy részére, egy példányát a munkáltatói jogkör gyakorlója részére átadja.
    28. § (1) "Korlátozottan alkalmas" minősítés abban az esetben adható, ha feltételezhető, hogy a vizsgált személynél az 1. melléklet szerinti pszichológiai minimumfeltételeknek vagy a 2. melléklet szerinti egységes közszolgálati alapkompetenciáknak való meg nem felelés ideiglenesen áll fenn, és ezen állapot megszűnése a minősítéstől számított egy éven belül várható.
    (2) "Korlátozottan alkalmas" minősítés esetén a vizsgálatot végző szerv a minősítő dokumentumban meghatározza
    a) a korlátozás jellegét, amely megvalósulhat
    aa) adminisztratív munkakörben történő foglalkoztatással,
    ab) terápia alkalmazása melletti foglalkoztatással,
    ac) egyéb, pontosan meghatározott tartalmú korlátozással,
    ad) az aa)-ac) alpontok szerinti korlátozások kombinációjával és
    b) a korlátozás időtartamát, amely nem lehet hosszabb egy évnél.
    (3) A vizsgált személy továbbfoglalkoztatása csak a minősítő dokumentumban meghatározott korlátozás figyelembevételével történhet. A továbbfoglalkoztatásról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
    (4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a korlátozás időtartamának a minősítő dokumentumban meghatározott lejártát legalább kilencven nappal megelőzően, illetve ha a korlátozás időtartama nem haladja meg a kilencven napot, legkésőbb a korlátozás időtartama lejáratának napján időszakos alkalmasságvizsgálatot kezdeményez.
    14. Záró rendelkezések
    29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    30. §
    31. § (1) Ha e rendelet hatálybalépéséig a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. §-a és 1. melléklete szerint lefolytatott vizsgálat a pszichológiai alkalmasságot minősítette, az időszakos alkalmasságvizsgálat soron következő időpontját ezen vizsgálat időpontjához képest kell megállapítani.
    (2) A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állókra a Gyvt. 188/F. § (2) bekezdése szerint előírt pszichológiai alkalmassági vizsgálatot e rendelet szerint kell lefolytatni, azzal, hogy az (1) bekezdés alá nem tartozó esetben időszakos alkalmasságvizsgálatot kell végezni.
    (3) A 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatot 2025. december 31-éig pszichológus is lefolytathatja.
    Orbán Viktor s. k.,
    miniszterelnök
    1. melléklet a 191/2024. (VII. 8.) Korm. rendelethez A pszichológiai alkalmasság minimumfeltételei
    1. A személyiség egészével kapcsolatos elvárások
    1.1. Kiegyensúlyozott pszichés állapot
    1.2. Életkornak megfelelő érettség
    1.3. Átlag feletti érzelmi-indulati kontroll
    1.4. Átlag feletti érzelmi intelligencia
    1.5. Átlagos pszichés terhelhetőség, stresszel való megküzdési képesség
    1.6. Átlagos alkalmazkodási képesség
    1.7. Átlagos teljesítménymotiváció
    2. Kognitív képességekkel kapcsolatos elvárások
    2.1. Átlagos intellektuális képességek
    2.2. Átlagos figyelmi képességek
    3. Társas készségekkel kapcsolatos elvárások
    3.1. Átlag feletti szóbeli kommunikációs készségek, beleértve - az ellátott feladathoz igazodóan - a gyermekkorúakkal, a traumatizált, illetve a fogyatékkal élő személyekkel való hatékony kommunikációs készséget
    3.2. Átlagos írásbeli kommunikációs készségek
    4. Társadalmi normáknak való megfelelés
    4.1. Átlag feletti felelősségtudat
    4.2. Szabálykövető, fegyelmezett magatartás, amelynek keretében elvárt a vizsgálatok során való együttműködés, azok szabályainak betartása, a tesztek értékelhető kitöltése
    4.3. Élettörténete mentes a kóros függőségektől (például játékszenvedély, alkoholfüggőség, drogfüggőség)
    4.4. Élettörténete mentes öngyilkossági kísérlettől, öngyilkosságra utaló magatartástól
    4.5. Élettörténete mentes a szexuális devianciáktól
    2. melléklet a 191/2024. (VII. 8.) Korm. rendelethez Egységes közszolgálati alapkompetenciák 1. Egyéni alapkompetenciák

    A

    B

    C

    1

    Név

    Definíció

    Viselkedéses jegyek

    2

    I. Szabálykövetés,
    fegyelmezettség

    Képes a számára előírt szabályokat
    és normákat elsajátítani, elfogadni
    és helyesen alkalmazni.

    1. Ismeri és elsajátítja a tevékenységéhez
    kapcsolódó szabályozókat.

    2. A normákat helyesen, az adott helyzetnek
    megfelelően alkalmazza.

    3. Elfogadja az alá-fölérendeltségi
    viszonyokat.

    3

    II. Önállóság

    Képes ismereteire, tapasztalataira
    támaszkodva folyamatos útmutatás
    és irányítás nélkül elvégezni
    a számára meghatározott
    feladatokat.

    1. Számára meghatározott feladatok ellátása
    során nem igényel útmutatást.

    2. Külső ösztönzés nélkül is folyamatosan
    elvégzi feladatait.

    4

    III. Határozottság,
    magabiztosság

    Saját képességeinek,
    lehetőségeinek ismeretében képes
    a szervezet céljainak érvényesítése
    érdekében határozottan fellépni

    1. Hisz abban, hogy képességeivel eleget
    tud tenni a feladatoknak.

    2. Fellépése határozott, magabiztos.

    5

    IV. Hatékony
    munkavégzés

    Feladatát igényesen, körültekintően
    látja el. Képes a rendelkezésre
    álló erőforrások optimális
    felhasználására.

    1. Precízen, igényesen, körültekintően
    látja el munkáját.

    2. Önfejlesztési igény jellemzi.

    3. A megfogalmazott célok elérése
    érdekében végzi tevékenységét.

    4. Eredményességét az erőforrások
    optimalizálásával folyamatosan javítja.

    5. Hibáinak korrigálásáért lépéseket tesz.

    6

    V. Problémamegoldó
    készség

    Képes a felmerülő problémák
    beazonosítására és megoldási
    lehetőségek megfogalmazására.
    A lehetséges alternatívákból
    képes kiválasztani azt, amelyik
    az optimális megoldást
    eredményezi.

    1. Képes a felmerülő problémákat
    azonosítani.

    2. Problémák felmerülése esetén

    a lehetséges alternatívákból képes
    kiválasztani azt, amelyik az optimális
    megoldást eredményezheti.

    3. Problémák felmerülése esetén

    a lehetséges alternatívák közül kiválasztott
    megoldást véghezviszi, vagy a megoldás
    érdekében lépéseket tesz.

    4. A feladat elvégzése során keletkező,
    hatáskörét meghaladó döntéseket
    azonosítja, és azokat továbbítja.

    7

    VI. Döntési képesség

    Felismeri a döntéshelyzeteket, és
    a rendelkezésre álló információk
    alapján az adott helyzetben
    elvárható optimális döntést
    hozza meg.

    1. A feladat elvégzése során keletkező,
    hatáskörébe tartozó döntéseket meghozza.

    2. A rendelkezésre álló információk alapján
    a legoptimálisabb döntést hozza.

    3. A helyzethez mérten időben hozza meg
    a döntést.

    8

    VII. Felelősségvállalás

    A feladat végrehajtása során
    felismeri, szem előtt tartja és
    vállalja döntéseinek, tetteinek
    következményeit, és arról
    számot ad.

    1. Felismeri és felvállalja az adott helyzet
    által meghatározott és megkövetelt
    felelősséget.

    2. Vállalja döntései következményét.

    3. Tetteiről számot mer és tud adni.

    9

    VIII. Pszichés
    terhelhetőség

    Nehéz, megterhelő
    helyzetekben is képes
    teljesítőképességének
    megőrzésére, fenntartására.

    1. Stresszes helyzetben is hatékony
    teljesítményt nyújt.

    2. Felmerülő akadályok ellenére is hatékony
    teljesítményt nyújt.

    3. Nehéz, kilátástalannak tűnő helyzetben is
    megőrzi teljesítőképességét.

    4. Váratlan helyzetekben is hatékony
    teljesítményt nyújt.

    5. Alkalmazkodik a folyamatosan változó
    feladatokhoz és helyzetekhez.

    6. Számára egyhangú helyzetekben is
    megfelelő teljesítményt nyújt.

    10

    IX. Érzelmi
    intelligencia

    Felismeri és megérti saját és a másik
    személy érzelmi állapotát, valamint
    az abból eredő viselkedések
    közötti összefüggéseket, azokat
    a helyzetnek megfelelően kezeli.

    1. Tisztában van saját érzelmi állapotával.

    2. Megérti a kapcsolatot saját érzelmei,
    gondolatai és viselkedése között.

    3. A hatékony érzelemkezelés
    eredményeként viselkedését, reakcióit
    a helyzetnek megfelelően alakítja.

    4. A másik személy érzelmi állapotát
    felismeri, beazonosítja.

    5. Mások érzelmi állapotát törekszik

    a helyzetnek megfelelően befolyásolni.

    6. Uralkodik az indulatain.

    7. Ellenáll annak, hogy indulatokkal terhes
    helyzetbe sodródjon.

    8. Munkája során előítéletektől mentesen
    viselkedik.
    2. Társas alapkompetenciák

    A

    B

    C

    1

    Név

    Definíció

    Viselkedéses jegyek

    2

    X. Kommunikációs
    készség

    Képes a helyzetnek megfelelően
    érthetően kifejezni magát szóban
    és írásban, valamint mások
    kommunikációját megfelelő
    módon értelmezni.

    1. Érthetően, helyesen fejezi ki magát
    írásban.

    2. Érthetően fejezi ki magát szóban.

    3. Amikor kommunikációs zavart észlel,
    annak feloldására törekszik.

    4. Megosztja azokat az információkat,
    amelyek a hatékony feladat-végrehajtáshoz
    szükségesek.

    3

    XI. Konfliktuskezelés

    Képes ellentmondásos helyzetben
    olyan módszer vagy stílus
    alkalmazására, amely hatására
    a konfliktus csökkenthető.

    1. Képes felismerni, ha konfliktushelyzetbe
    kerül.

    2. Törekszik, hogy konfliktushelyzetben
    olyan megoldást alkalmazzon, ami a normák
    adta kereteken belül az érintettek számára
    megfelelő.

    4

    XII. Együttműködés

    Feladata elvégzése érdekében
    tevékenységét, magatartását
    másokkal összehangolja.

    1. A hiányzó ismeretek megszerzése
    érdekében közvetlen munkakörnyezetében
    segítséget kér és ad.

    2. A feladatmegoldás érdekében törekszik
    a másokkal való együttműködésre.

    3. Tevékenységét összehangolja
    munkatársaival.

    4. Közös feladat-végrehajtás során kiemelt
    figyelmet fordít társaira és környezetére.

    5. Felismeri az együttműködés akadályait és
    törekszik azok elhárítására.

    6. Törekszik, hogy konfliktushelyzetben
    olyan megoldást alkalmazzon, ami a normák
    adta kereteken belül az érintettek számára
    megfelelő.
    3. melléklet a 191/2024. (VII. 8.) Korm. rendelethez Egységes közszolgálati vezetői kompetenciák 1. Egyéni vezetői kompetenciák

    A

    B

    C

    1

    Név

    Viselkedésjegyek középvezetői szint
    esetében

    Viselkedésjegyek felsővezetői szint
    esetében

    2

    I. Szakmai ismeret

    a. Szakmai elméleti ismeretek

    b. Szakmai összefüggések,
    folyamatok ismerete

    c. Testületismeret (hely- és
    személyismeret)

    d. Szakmai tapasztalatok

    1. Elméleti ismereteit, a feladat
    delegálásában, végrehajtásában
    megszerzett, szakmai
    tapasztalatát a gyakorlatban
    hatékonyan alkalmazza.

    2. A munka- és szervezeti
    folyamatokat átlátja, azokban
    magabiztosan eligazodik.

    1. A feladat-végrehajtatásban
    megszerzett, szakmai
    tapasztalatát a gyakorlatban
    hatékonyan alkalmazza.

    2. A saját és az együttműködő
    szervezetek rendszerét
    stratégiai szinten átlátja, abban
    magabiztosan eligazodik.

    3

    II. Következetesség,
    kiszámíthatóság

    a. Szabálytudat, fegyelmezettség

    b. Elvárások támasztása,
    következetesség

    1. A feladatot határidőre,
    a szakma szabályainak
    megfelelően elvégzi.

    2. A vonatkozó normák
    betartása mellett döntéseiben,
    tevékenységeiben következetes.

    3. Feladatmeghatározásai,
    elvárásai átláthatók,
    egyértelműek.

    4. Viselkedése kiszámítható.

    1. A feladatot határidőre,
    a szervezeti értékeknek
    megfelelően elvégezteti,
    visszaellenőrzi és ellenőrizteti.

    2. Feladatmeghatározásai,
    elvárásai világosak, egyértelműek
    és összhangban a szervezet
    céljaival lényegre törőek.

    4

    III. Cél- és feladatorientáltság

    a. Tudatos, adekvát
    konfliktuskezelés

    b. Érdekképviselet
    és -érvényesítés

    c. Felelősségvállalás

    1. A célokat meghatározza és
    elfogadtatja, azok között prioritást
    állít fel.

    2. A célokhoz kapcsolódó
    feladatokat személyhez és
    határidőhöz kötötten delegálja és
    visszaellenőrzi.

    1. Egész szervezetet érintő
    stratégiai célokhoz kötődő
    feladatokat delegál és ellenőriztet.

    5

    IV. Kreativitás, innováció

    a. Kreativitás, Innováció

    b. Nyitottság, ösztönzés

    1. Kezdeményező, nyitott
    az újszerű megoldásokra,
    módszerekre, azokat gyakorlatban
    alkalmazza.

    2. Felismeri, támogatja és ösztönzi
    az új kezdeményezéseket.

    1. Ösztönzi és támogatja az
    innovatív kezdeményezéseket és
    visszajelzéseket.

    2. Részt vesz a szervezeti kultúra
    folyamatos megújításában.

    6

    V. Rendszerszemlélet, lényeglátás

    a. Elemző gondolkodás,
    lényeglátás

    b. Rendszergondolkodás

    c. Stratégiai gondolkodás

    1. Rendszerben és folyamatokban
    gondolkodik, összefüggések
    felismerésére képes.

    2. Elemző-értékelő szemléletmód
    (tevékenység) jellemzi.

    1. Stratégiában, rendszerekben
    egymáshoz kapcsolódó
    alrendszerekben és
    folyamatokban gondolkodik.

    2. Szélesebb körű, távlati
    összefüggések felismerésére
    képes.
    2. Társas vezetői kompetenciák

    A

    B

    C

    1

    Név

    Viselkedésjegyek középvezetői szint
    esetében

    Viselkedésjegyek felsővezetői szint
    esetében

    2

    VI. Döntési képesség,
    felelősségvállalás

    a. Döntés-előkészítés

    b. Döntéshozás

    1. A célok elérését segítő
    hatékony intézkedések
    érdekében, időben, határozott,
    egyértelműen megfogalmazott
    döntést hoz.

    2. A sikeres feladat végrehajtása
    érdekében szükség esetén
    döntését korrigálja,
    megváltoztatja, ezért felelősséget
    vállal.

    1. A stratégiai célok elérését
    segítő döntéseket hoz.

    2. Az alárendeltségébe
    tartozók döntéseit szükség
    esetén megváltoztatja, és ezért
    felelősséget vállal.

    3

    VII. Rugalmas
    alkalmazkodóképesség

    a. Változó helyzethez való
    alkalmazkodás

    b. Pszichés terhelhetőség,
    hatékony stresszkezelés

    1. A munkavégzés során felmerülő
    külső és belső problémák
    egyidejű kezelésére képes.

    2. A változó helyzeteket
    felismeri, és azokhoz rugalmasan
    alkalmazkodik.

    3. A stresszt hatékonyan kezeli.

    1. Külső, a szervezeti működés
    irányába ható negatív nyomást
    csökkenti, és pozitív átkeretezésre
    képes.

    2. Inspirálja és támogatja
    a változásokat.

    4

    VIII. Reális önismeret, önfejlesztési
    igény

    a. Reális önismeret

    b. Önfejlesztési igény

    1. Felismeri saját határait és
    fejlesztendő területeit.

    2. Önismereti és önfejlesztési
    igény jellemzi.

    3. Konstruktív kritikát elfogadja.

    1. Felismeri saját határait és
    fejlesztendő területeit.

    2. Önismereti és önfejlesztési
    igény jellemzi.

    3. Konstruktív kritikát elfogadja.

    5

    IX. Kommunikációs készség

    a. Verbális kommunikáció

    b. Nonverbális kommunikáció

    1. Kommunikációja nyílt, őszinte,
    hiteles, kétirányú.

    2. Szóban és írásban világosan,
    egyértelműen, érthetően
    fogalmaz.

    3. Képes a különböző
    helyzetekben adekvátan
    kommunikálni.

    1. Strukturált, a szervezeti
    érdekeknek megfelelően
    felépített, lényegre törő, a másik
    fél érdekeit is figyelembe vevő
    kommunikációt folytat minden
    szinten, szervezeten kívül és
    a szervezeten belül is.

    6

    X. Konfliktuskezelés,
    érdekérvényesítés

    a. Tudatos, adekvát
    konfliktuskezelés

    b. Érdekképviselet
    és -érvényesítés

    1. A konfliktushelyzeteket
    felismeri, az azokból adódó
    feszültségeket kezeli, hatékony
    megoldásukra törekszik.

    2. A szervezeti egysége érdekekeit
    hatékonyan, a másik fél érdekeit

    is figyelembe véve képviseli és
    érvényesíti.

    3. Munkája során
    együttműködésre, partnerségre
    törekszik.

    1. A szervezetet érintő belső
    és külső (társ szervek, civil
    intézmények stb. irányába)
    konfliktushelyzeteket felismeri,
    az azokból adódó feszültségeket
    kezeli, hatékony megoldásukat
    menedzseli.

    2. Az általa irányított szervezet
    vagy szervezeti egység érdekekeit
    befelé és kifelé hatékonyan,

    a másik fél érdekeit is figyelembe
    véve képviseli és érvényesíti.
    3. Vezetői kompetenciák

    A

    B

    C

    1

    Név

    Viselkedésjegyek középvezetői szint
    esetében

    Viselkedésjegyek felsővezetői szint
    esetében

    2

    XI. Munkatársak motiválása,
    fejlesztése

    a. Személyre szabott motiválás,
    fejlesztés

    b. Személyészlelés, empátia,
    tolerancia

    c. Hatékony együttműködés
    megteremtése

    1. Munkatársait ismeri,
    képességeikkel, erősségeikkel,
    fejlesztendő területeikkel
    tisztában van.

    2. Mindezt

    a munkakörülményekkel
    együtt figyelembe véve képes
    a beosztottait motiválni és
    fejleszteni.

    3. Beosztottaival szemben
    empatikus és toleráns.

    4. Képes csapatot építeni.

    1. Az általa irányított és
    az alárendeltségébe tartozó
    szervezeti egységet, valamint
    a közvetlen munkatársait ismeri,
    azok célorientált fejlesztésére
    törekszik.

    3

    XII. Vezetői funkciók ellátása

    a. Tervezés, szervezés

    b. Irányítás, koordinálás,
    ellenőrzés

    1. Tervezi, szervezi, irányítja,
    koordinálja, ellenőrzi a szervezeti
    egysége tevékenységét.

    2. Az adott feladat eredményes
    ellátásához szükséges
    erőforrásokat meghatározza, és
    ezek hatékony felhasználását
    irányítja.

    1. A szervezet eredményes
    működéséhez szükséges
    erőforrásokat megteremti,
    és ellenőrzi ezek hatékony
    felhasználását.

    4

    XIII. Személyes példamutatás

    a. Hitelesség

    b. Szervezet iránti elkötelezettség

    c. Minőségre törekvés, igényesség

    1. Szakmai tevékenységében,
    általános emberi értékek
    területén, valamint a szervezet
    iránti lojalitásában példát mutat.

    1. Szakmai tevékenysége és
    előélete példaértékű, megtestesíti
    az általános emberi értékeket.

    2. A szervezetet hitelesen és
    méltóan megjeleníti és képviseli.

    Lábjegyzet

    Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében