adozona.hu
3057/2016. (III. 22.) AB végzés
3057/2016. (III. 22.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott Cgt.15-14-000189/19. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósá...
3057/2016. (III. 22.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott Cgt.15-14-000189/19. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.Indokolás
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz a Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott, 2014. augusztus 8-án kelt Cgt.15-14-000189/19. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.[2] Kérelmét az indítványozó az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésének, továbbá a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseinek sérelmére alapította.
[3] 2. Az alkotmányjogi panasz lényege szerint az indítványozó alapító tagja és 2008. október 27-ig - a másik alapító taggal együttesen, mindketten önálló aláírási joggal - ügyvezetője volt egy korlátolt felelősségű társaságnak. A nevezett időpontban megtartott taggyűlésen mindkét tulajdonos értékesítette az üzletrészét egy harmadik személy részére és ügyvezetői megbízatásukról is lemondtak, majd ugyanezen személyt a taggyűlés a társaság új ügyvezetőjének megválasztotta. A taggyűlésről készült jegyzőkönyvben foglalt, ügyvéd által szerkesztett okiratokkal is alátámasztott tényeknek megfelelően sor került a társasági szerződés módosítására is, azonban a változások cégjegyzékben történő átvezetése mindezek ellenére nem történt meg.
[4] Az indítványozó indítványában előadta, hogy 2009. március 2-án kelt beadványában kérte első ízben a változások okirati bizonyítékoknak megfelelő bejegyzését a cégjegyzékbe, amelyre azonban nem került sor, és az indítványban közelebbről meg nem határozott "törvényességi eljárások" sem vezettek eredményre. 2009. december 7. napján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mint Cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban a gazdálkodó szervezetet a működéstől eltiltotta, megszűntnek nyilvánította és kezdeményezte a felszámolást, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság - a cég felszámolójának egyidejű kijelölése mellett - 2010. december 21-én rendelt el.
[5] 2010 nyarán a hitelezők védelme érdekében a cég tevékenységével összefüggésben több bűncselekmény gyanúja miatt az indítványozó, 2011. év elején pedig vele - mint a cégnyilvántartás szerinti ügyvezetővel - szemben a felszámoló tett feljelentést számviteli rend megsértése miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészségen.
[6] A folyamatban lévő felszámolási eljárás során az eljáró elsőfokú bíróság 50 000 Ft pénzbírsággal sújtotta az indítványozót mint a felszámolási eljárás kezdő időpontjában az adós gazdasági társaság cégjegyzék adatai szerinti vezető tisztségviselőjét. Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Debreceni Ítélőtábla a 2012. május 29-én kelt Fpkf.30.244/2012/5. számú jogerős végzésében megállapította, hogy az indítványozó "az általa becsatolt okiratokkal a cégjegyzék közhiteles adataival szemben a Pp. 195. § (6) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően bizonyította, hogy noha a cégjegyzékből adatai nem kerültek törlésre, de 2008. október 27. napjától ő már nem látta el az adós gazdálkodó szervezet ügyvezetői feladatait", ezért az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a pénzbírság kiszabását mellőzte. A jogerős végzésben foglaltak ellenére sem került sor azonban a folyamatban lévő felszámolási eljárással összefüggésben az indítványozó által kifogásolt adatok hivatalból történt törlésére a cégjegyzékből.
[7] Az indítványozó 2014. január 22. napján indítványbeli megfogalmazása szerint "[...] ismételten a Nyíregyházi Törvényszék Elnökéhez fordult a Nyíregyházi Törvényszék Cégbíróságának hiányos jogszolgáltatásának kiküszöböléséhez az indítványozó személyét is érintő törvénysértő cégbírósági bejegyzés törléséhez." Amint az az indítványozó és a Nyíregyházi Törvényszék gazdasági kollégiumvezetőjének indítványozó által csatolt levelezéséből is megállapítható, a bíróság a beadvány tartalmára tekintettel hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárást a felszámolás alatt álló gazdasági társasággal szemben. Ennek az eljárásnak a megszüntetéséről rendelkezett az indítványozó által támadott Cgt.15-14-000189/19. számú végzés.
[8] A Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága a támadott végzésének indokolásában a 2008. október 27-e és a felszámolási eljárás 2010. december 21-i kezdő időpontja közötti időszakra nézve megállapította, hogy az indítványozó a cégjegyzékbe ügyvezetőként volt bejelentve; ezt követően a felszámolás elrendelésére tekintettel e minőségében törlésre került. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a köztes időszakra az ügyvezetői tevékenység ellátását támasztotta alá az indítványozó részéről a Cgt.15-09-022082. számú eljárásban való képviseletre vonatkozó meghatalmazás aláírása, a fellebbezés cég nevében történő benyújtása, illetve az a tény, hogy a cég elleni felszámolási eljárás során a felszámoló szüntette meg felmondás útján az indítványozó munkaviszonyát, mely az ügyvezetői teendők ellátására vonatkozott. A bíróság értékelte azt is, hogy az indítványozó nem kezdeményezett a cégbíróságon a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 88. § (1) bekezdése szerinti eljárást (4. cím, A cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelme).
[9] A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy mivel az indítványozó a felszámolás tényére tekintettel (a felszámolási eljárás kezdő időpontjával, 2010. december 21-ével) a cégjegyzékből ügyvezetőként korábban törlésre került, illetve a törvényességi felügyeleti eljárás megindulását követően a kérelmezett cég az indítványozó tagsági viszonyával kapcsolatos változásokat is bejelentette és a változásbejegyzési kérelem alapján az indítványozó e minőségében is - 2008. október 27-i hatállyal, visszamenőlegesen - törlésre került a cégjegyzékből, a törvénysértő állapot a döntése meghozatalakor már nem áll fenn. Mindezekre tekintettel a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetéséről rendelkezett.
[10] Az indítványozó a végzés ellen alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyben az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseinek, valamint a XV. cikk (1) bekezdésének sérelmére hivatkozva kérte annak alaptörvény-ellenessége megállapítását és megsemmisítését. Az indítványában kijelentette továbbá, "[...] hogy az alkotmányjogi panasz eljárást az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény (Egyezmény) 35. cikk alkalmazásában hatékony jogorvoslatnak tekinti, ezért is szükségesnek tartja az Emberi Jogok Európai Bírósága (Bíróság) előtti eljárás előfeltételeként [az Alkotmánybíróság] eljárásának lefolytatását."
[11] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való joga az indítványozó szerint egyrészt azzal összefüggésben sérült, hogy a támadott végzés a Debreceni Ítélőtábla jogerős végzésében foglaltakat csak a tagsági jogviszonyának megszűnése tekintetében vette figyelembe, az ügyvezetői tisztsége megszűnésének időpontjával összefüggésben "teljes egészében mellőzte" azokat, "ezzel figyelmen kívül hagyva a döntés anyagi jogerejét". Az indítványozó utal arra, hogy véleménye szerint ez egyszersmind a jogbiztonság elvének sérelmét is okozta, azonban az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére indítványszerű hivatkozást nem tartalmaz. Másrészt a tisztességes eljáráshoz való jog egyes részjogosítványai közül a fegyveregyenlőség sérelmét okozza álláspontja szerint, hogy a Nyíregyházi Törvényszék elnökének címzett beadványa alapján eljárt bíróság - a Ctv. 76-78. §-ainak, valamint 88. §-ának együttes értelmezése révén -a törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból, nem pedig kérelemre indult eljárásként folytatta le. Véleménye szerint ezáltal a bíróság őt az eljárásban "persona non grata-vá nyilvánította" és - szemben az eljárásban résztvevő másik féllel, a kérelmezett gazdasági társasággal, illetve annak felszámolójával - megfosztotta a kérelemre lefolytatott eljárás esetén őt megillető eljárási garanciáktól, az iratok megismerésének, azok tartalma vitássá tételének jogától, és végső soron a jogorvoslat lehetőségétől is. Mindezek, továbbá az a tény, hogy a bíróság a képviseleti jogosultságának megszűnéséről való 2009. évi első tudomásszerzése óta eltelt időben sem intézkedett a változás cégjegyzékben történő, valóságnak megfelelő tartalmú átvezetéséről, szerinte megkérdőjelezik a bíróság pártatlanságának látszatát, ami pedig az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján a pártatlanság elvének sérelmét is jelenti.
[12] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való joga sérelmét a fegyveregyenlőség elvének sérelme kapcsán kifejtettekkel megegyezően azzal indokolta, hogy a bíróság őt az eljárás megindításakor beadványa és nyilvánvaló jogi érdeke ellenére sem tekintette kérelmezőnek; a hivatalból lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárást lezáró végzés ellen pedig a Ctv. és a Pp. szabályai alapján nem áll rendelkezésére jogorvoslati lehetőség.
[13] Az indítvány az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvény előtti egyenlőséggel kapcsolatban arra utal, hogy a két korábbi ügyvezető e tisztségéről egy jognyilatkozatban mondott le, amely egyikük tekintetében a nyilatkozattétel időpontjában hatályosult, míg az ő vonatkozásában erre nem került sor. Az indítványozó által megvalósulni vélt ezen alapjogi sérelem és a támadott végzés összefüggése vonatkozásában azonban az indítvány további, alkotmányjogilag értékelhető érvelést nem tartalmaz.
[14] 3. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának formai és tartalmi feltételeit vizsgálja. Ezekkel kapcsolatban a következőket állapította meg.
[15] 3.1. Az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek [Abtv. 30. § (1) bekezdés, valamint 52. § (1b) bekezdés) a)-f) pont] az alábbiak szerint felel meg.
[16] Az indítványozó a Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága törvényességi felügyeleti eljárásban hozott végzését - tekintettel arra, hogy hivatalból indult eljárás esetén azt részére kézbesíteni nem kellett és azt az eljáró bíróság csak az érintett gazdasági társaság felszámolásának lezárását és törlését követően, az indítványozó panasza nyomán küldte meg - a tértivevény tanúsága szerint 2015. június 1-én vette át. Az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszt ezen időponthoz képest az Abtv. 30. § (1) bekezdésében írt 60 napos határidőn belül, 2015. július 7-én adta postára, így az határidőben érkezettnek tekintendő.
[17] Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)-f) pontjaiban foglalt feltételeknek azonban csak részben tesz eleget. Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés) d) pontjában foglaltak szerint megjelöli ugyan az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, azok közül azonban az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése vonatkozásában, mivel erre nézve alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem tartalmaz, az indítvány az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában foglalt formai feltételnek nem felel meg.
[18] 3.2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.
[19] Az Abtv. 27. §-ában meghatározott egyedi ügyben való érintettség megállapítható: az indítványozó által a Nyíregyházi Törvényszék elnökéhez címzett beadvány alapozta meg a Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága törvényességi felügyeleti eljárásának - hivatalból történt - megindítását, továbbá az eljárás tárgya az indítványozó tagsági jogviszonya és képviseleti joga megszűnésének időpontjával kapcsolatos cégjegyzéki bejegyzés vizsgálata volt.
[20] A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott végzés ellen a Ctv. és a Pp. alapján jogorvoslat nem állt az indítványozó rendelkezésére, ezért a panasz az Abtv. 27. § b) pontjában foglalt követelményeknek is eleget tesz.
[21] 3.3. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Alkotmánybíróság erre tekintettel - az indítvány formai feltételeknek megfelelő részével kapcsolatban - a befogadhatóság tartalmi feltételei tekintetében a következőket állapította meg.
[22] A benyújtott alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseinek sérelmére hivatkozó elemeiben valójában az ügyben meghozott, az indítványozó számára sérelmes bírósági döntés - az ügyben alkalmazott jogszabályi rendelkezések, elsősorban a Ctv. 76-78. §-ainak, valamint 88. §-ának együttes értelmezésével tett - megállapításainak és következményének tartalmi, és nem alkotmányossági kritikája. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata értelmében alkotmányjogi panasz alapján eljárva is csak az alkotmányossági szempontokat vizsgálja, tartózkodik attól, hogy a jogszabályok értelmezésére és azok alkalmazására hatáskörrel rendelkező rendes bíróságok tevékenységét törvényességi-jogalkalmazási kérdésekben felülbírálja. "[A]z Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi. Önmagukban [...] a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak. Egyébként az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna." (3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13], legutóbb lásd.: 3020/2016. (II. 2.) AB végzés, Indokolás [17]). Az indítványozó azzal kapcsolatos kifogásaira, melyek arra hivatkoztak, hogy a cégjegyzékadatokban bekövetkezett változások átvezetésére a korábbi - a törvényességi felügyeleti eljárást megelőző más - eljárások során nem került sor, az Alkotmánybíróság vizsgálata a jelen ügy tárgyára tekintettel nem terjedhetett ki.
[23] A kifejtettekre tekintettel az indítványozó által az alkotmányjogi panaszban az Alaptörvény XXVIII. cikkére hivatkozással felvetettek nem minősülnek az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek, vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességnek.
[24] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz befogadására nincs lehetőség, ezért a kérelmet az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az 56. § (1)-(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva - az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján - visszautasította.
Budapest, 2016. március 7.
Dr. Szalay Péter s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2246/2015.