adozona.hu
A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5018/2015/3. számú határozata
A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5018/2015/3. számú határozata
Zalaszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének a telekadóról szóló 14/2012. (XII. 01.) rendelete egyes rendelkezései megsemmisítése tárgyában

- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ügy száma: Köf.5018/2015/3.
A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó előadó bíró; dr. Balogh Zsolt bíró
Az indítványozó: Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Zalaegerszeg, Várkör 2.)
Az érintett önkormányzat: Zalaszentiván Község Önkormányzata (Zalaszentiván, Hunyadi u. 2/A.)
Az ügy tárgya: telekadó mértéke
A Kúria Önkormányzati Tanácsa
- a Zalaszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének telekadóról szóló 14/2012. (XII. 0...
A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó előadó bíró; dr. Balogh Zsolt bíró
Az indítványozó: Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Zalaegerszeg, Várkör 2.)
Az érintett önkormányzat: Zalaszentiván Község Önkormányzata (Zalaszentiván, Hunyadi u. 2/A.)
Az ügy tárgya: telekadó mértéke
- a Zalaszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének telekadóról szóló 14/2012. (XII. 01.) rendelete 3. § (3) bekezdése, a (4) bekezdés első mondata, valamint második mondatának "... és (3)" mondatrésze törvényellenes, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti;
- megállapítja, hogy a Zalaszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének telekadóról szóló rendelete 3. § (4) bekezdés második mondata az alábbi szöveggel marad hatályban: "A telekre szóló jogerős építésügyi hatósági építési engedély érvényességi idején belül a fizetendő telekadó a (2) bekezdés alapján számított adó 5%-a.";
- megállapítja, hogy a Zalaszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének telekadóról szóló 14/2012. (XII. 01.) rendelete 3. § (3) bekezdése, a (4) bekezdés első mondata a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 3.K.27.055/2014. számú perében nem alkalmazható;
- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;
- elrendeli, hogy a határozat közzétételére - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül -az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
2. A felperesek keresete folytán eljáró indítványozó bíróság előtt a határozatok felülvizsgálata kapcsán vita tárgyát képezte a telkek értéke, ezért az indítványozó a felperesek bizonyítási indítványának eleget téve igazságügyi szakértőt rendelt ki a perben. Az igazságügyi szakértő szakvéleményét az ingatlanok adókivetés évében becsült, a bányászati tevékenységet követően elrendelt rekultiváció és az eredeti művelési ágnak megfelelő forgalmi értékek alapján nyújtotta be.
3. A szakvélemény a telkek esetében 22 Ft/nm fajlagos értéket állapított meg 2013. évben, amely az egyes telkek esetében 20-24 Ft/nm korrigált fajlagos értéket eredményezett. A szakértő a korrigált fajlagos nm érték alapján számította ki az egyes telkek értékét. A felperesek vitatták a szakvéleményben foglaltakat, azonban az indítványozó perbíróság a szakvéleményt annak szóbeli kiegészítésével indítványa alapjául elfogadta.
5. Az önkormányzat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján megküldött indítványra nem terjesztett elő állásfoglalást.
7. Az önkormányzat a támadott Ör.-t az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésére visszavezethető, a Helyi adó tv. rendelkezései alapján végrehajtó jellegű jogalkotói jogkörében alkotta meg. Ezért az Ör. nem lehet ellentétes - egyéb jogszabályi rendelkezések mellett - a Helyi adó tv. szabályozásával sem.
8. Az Ör. adómértéket megállapító 3. §-át az önkormányzat a 8/2013. (VIII. 16.) önkormányzati rendeletével módosította. Figyelemmel az eddig folytatott kúriai gyakorlatra, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. § (1) bekezdésére is a Kúria az Ör. módosított rendelkezéseinek törvényellenességét vizsgálta az indítvány alapján.
9. A Helyi adó tv. 17. §-a szerint "[a]dóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek". A 21. § a) pontja értelmében "[a]z adó alapja az önkormányzat döntésétől függően: a telek m2-ben számított területe".
A Helyi adó tv. 6. § c) pontja szerint "[a]z önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy: (... ) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. § a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel -megállapítsa (...)".
10. A Helyi adó tv. 6. § c) pontja az Alaptörvény XV. és XXX. cikkei szerinti, az adózók közötti egyenlőség elvét és a teherbíró képességhez kötött adókötelezettség követelményét közvetíti a helyi adó fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok megalkotásakor. A vagyoni típusú helyi adók esetében ugyanis az adókötelezettség alapját a vagyontárgy és annak értéke jelenti. Az adó mértéke akkor arányos, ha annak alapja a vagyontárgy értékéhez igazodik, és attól nem oldódik el számottevő mértékben.
11. A Helyi adó tv. 6. § c) pontja szerinti szempontok közül az adózók teherbíró képességét a Kúria eddigi gyakorlatában az adótárgy értékéhez kötötte: azt nem az adózó adófizetési képességéhez és készségéhez, hanem az adóztatott vagyon értékéhez mérte (elsőként: Köf.5045/2013., "mohácsi-ügy", legutóbb: Köf.5009/2015., "kaposvári-ügy"). Ezért annak ellenére, hogy az adózók átlagos jövedelmi viszonyainak jelentősége lehet az adómérték arányosságának megítélésénél, az elsődleges szempont mégsem a vállalkozás gazdasági teljesítőképessége, a helyi iparűzési adóbevallás adatai, hanem az adóztatott vagyon értéke. Az eltérő adómértékek alkalmazása a településen található telkek közötti olyan értékkülönbséget feltételez, amely alátámasztja, ésszerűen indokolja az adózók eltérő adókötelezettségét, az adózók közötti megkülönböztetést (lásd a Helyi adó tv. 6. § c) pontja szerint egyéb szempontokat).
12. A telekadó mértékének törvényessége konkrét normakontroll eljárásban - lényegében a vagyoni adó arányossága - az egyéb szempontok mérlegelése mellett a számszerűsített adókötelezettség értékelését jelenti. A települési vagyoni típusú adók szabályozásában meghatározott adómérték a Kúria konkrét normakontroll eljárásaiban, azokban a kirívó esetekben minősült eddig törvénysértőnek, amikor a kivetett adó igazolhatóan meghaladta vagy belátható időn belül elérte a telek értékét.
13. Az önkormányzat az Ör.-ben a Helyi adó tv. 17. §-a szerinti nm alapú tételes adót választotta. 1. §-ában mentesítette a magánszemélyek tulajdonában álló belterületi olyan telkeket, amelyeken lakás áll, 2. §-a értelmében az adó alapját a telek nm-ben számított területeként határozta meg. Az Ör. a telekadó mértéke tekintetében eltérően kezeli a belterületi és a külterületi telkeket, mivel a 3. § (1) bekezdése szerint "[a] telekadó mértéke belterületen 30 Ft/nm", a (2) bekezdés értelmében pedig "[a] telekadó mértéke külterületen 300 Ft/nm". Az Ör. 3. § (3) bekezdése a külterületi telkek esetében a vállalkozás által az adóévet megelőző második évben megfizetett helyi iparűzési adó összegéhez kötötten tovább differenciálja a telekadó mértékét oly módon, hogy az csökkenő összegszerűséget mutat a magasabb összegű helyi iparűzési adó kötelezettség esetében.
14. Az Ör. 3. § (3) bekezdése szerint "[a] a (2) bekezdéstől eltérően a telekadó mértéke az adóévet megelőző második évre adózó vagy az általa többségi tulajdonban lévő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet által megfizetett helyi iparűzési adó összege
a) 1-200 000 Ft: 250 Ft/m2
b) 200 001-500 000 Ft: 200 Ft/m2
c) 500 001-3 000 000 Ft: 150 Ft/m2
d) 3 000 001-5 000 000 Ft: 100 Ft/m2
e) 5 000 001 Ft-tól: 10 Ft/m2."
15. Emellett a telekadó mértékét speciális körülmények között, így a jogerős hatósági határozat alapján az adóévben vagy az azt követő öt éven belül rekultivációs kötelezettséggel terhelt telek esetében az Ör. 3. § (3) bekezdése szerint, az iparűzési adó összege alapján számított adó 5%-ában rendelte megállapítani [3. § (4) bekezdés]. Hasonló a szabályozás a telekre szóló jogerős építésügyi hatósági építési engedély érvényességi ideje alatt, mert ebben az esetben az Ör. 3. § (4) bekezdése szerint "[a] amennyiben a telek jogerős hatósági határozat alapján adóévben vagy az azt követő öt éven belül rekultivációs kötelezettséggel terhelt, a fizetendő telekadó a (2) és (3) bekezdés alapján számított adó 5%-a.
16. Az Ör. 3. § (3) bekezdése értelmében a vállalkozási célú, külterületi telkekkel rendelkező adóalanyok esetében az adó alapja a 3. § (2) bekezdése szerinti egységes 300 Ft/nm helyett az általuk az adóévet megelőző második évben fizetett helyi iparűzési adó összege. A Kúria megállapította, hogy ez a szabályozási technika elsődlegesen nem az adómértéknek, hanem annak a szabályozási módszernek a törvényességét kérdőjelezi meg, amely a telekadó fizetési kötelezettséget az adóalany helyi iparűzési adó kötelezettségéhez köti.
17. A perben alkalmazandó Ör. 3. § (4) bekezdése rekultivációs kötelezettséggel terhelt telkek esetében a fizetendő adót szintén az adózó által a megelőző adóévekben fizetett helyi iparűzési adó összegéhez viszonyítja: a korábban fizetett helyi iparűzési adó összegének 5%-ában határozza meg a telekadó kötelezettségét. Az alperesi kormányhivatal a perben (10. sorszám alatt) arra hivatkozott, hogy az Ör. 3. § (4) bekezdésének perbeli esetben történő alkalmazása "visszaszámítva" 7,5 Ft/nm adómértéket eredményez a felperesek telkei esetében. A Kúria ezzel az érveléssel szemben megállapította, hogy a kivetett telekadó összege önmagában nem teszi törvényessé a vagyontárgy értékétől elszakadó adókötelezettséget.
18. A perben ugyan nem merült fel a 3. § (4) bekezdés második fordulatának alkalmazhatósága, ugyanakkor a Kúria a Bszi. 55. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy az a helyi iparűzési adóra utaló részében a fentiekhez hasonló tartalommal bír.
19. A Helyi adó tv. 17. §-a és 21. § a) pontja kógens szabályként a telekadó alapját a telekhez rögzíti. Eszerint a vagyoni típusú telekadó kötelezettséget az adótárgy értékéhez és nem az önkormányzat választása szerinti egyéb adóalaphoz kell kötni. Az adózó egyéb jellegű adókötelezettségéhez igazított telekadó kötelezettség törvénysértő.
20. A Kúria a kifejtett indokokra tekintettel megállapította, hogy az Ör. 3. § (3) bekezdése, (4) bekezdés első fordulata, valamint a (4) bekezdés második fordulatának "... és (3)" mondatrésze a Helyi adó tv. 17. §-ába és 21. § a) pontjába ütközően törvénysértő.
21. A Kúria az Ör.-re hatályos jogként tekintett, mivel annak a 8/2013. (VIII. 16.) önkormányzati rendeleten kívüli további módosítására, hatályon kívül helyezésére adatot nem talált. Ilyen jellegű módosításról az indítványozó bíróság és az önkormányzat részéről, a peres iratokban, illetve az önkormányzat világhálón elérhető honlapján, de a Nemzeti Jogszabálytárban feltöltött adatok között sem volt elérhető információ. A döntés peres eljárásbeli jogkövetkezményeit az 56. § (5) bekezdése alapján vonta le azzal, hogy az Ör. törvénysértő rendelkezéseit az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő perben nem lehet alkalmazni.
A döntés elvi tartalma
22. A Helyi adó tv. 17. §-a és 21. § a) pontja kógens szabályként a telekadó alapját a telekhez rögzíti. Eszerint a vagyoni típusú telekadó kötelezettséget az adótárgy értékéhez és nem az önkormányzat választása szerinti egyéb adóalaphoz kell kötni. A kivetett telekadó összege önmagában nem teszi törvényessé a vagyontárgy értékétől elszakadó adókötelezettséget.
Alkalmazott jogszabályok
23. 1990. évi C. törvény 6. § c) pont, 17. §, 22. § a) pont.
A közzétételről a Kúria a Bszi. 55. § (2) bekezdés b) és c) pontjai alapján rendelkezett.
Budapest, 2015. szeptember 22.