362/2023. (VII. 31.) Korm. rendelet

a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény eltérő alkalmazásáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése ér...

362/2023. (VII. 31.) Korm. rendelet
a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény eltérő alkalmazásáról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni, ha a közérdekű cél megvalósítása aránytalan késést szenvedne el, figyelemmel arra, hogy
a) az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti bejegyzés szerinti természetes személy tulajdonosának életkora meghaladja a 110 évet, így e rendelet alkalmazása során elhunytnak tekintett, vagy a halálának ténye, holtnak nyilvánítása más jogszabályban szabályozott módon igazolt,
b) az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti bejegyzés szerinti jogi személy tulajdonosa jogutód nélkül megszűnt, vagy
c) az ingatlan tulajdonosának magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye más közhiteles állami nyilvántartásából nem megállapítható, és a vételi ajánlat kézbesítése a nem magyarországi lakóhelyre, tartózkodási helyre vagy székhelyre sikertelen volt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat minden olyan személyre alkalmazni kell, aki nem tulajdonos, azonban kártalanításra jogosult személy.
(3) E kormányrendelet hatálya nem terjed ki az olyan eljárásokra, amelyekben a kisajátítandó ingatlanok bármelyike az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint lakóház.
(4) Ez a kormányrendelet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításával érintett ingatlanok esetén nem alkalmazható.
2. § A Kstv. 3. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kisajátítást kérő által hirdetményi úton tett vételi ajánlat is érvényesnek tekinthető az 1. § (1) és (2) bekezdésében foglalt jogosultak esetében.
3. § A Kstv. 22. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a kisajátítást kérő a kisajátítási kérelemhez az eljárásban felhasználható előzetes szakvéleményt csatol, akkor a kisajátítási eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.
4. § (1) A hatóság a kisajátítási eljárás megindításáról szóló tájékoztatóban felhívja az ügyfél vagy az ügygondnok figyelmét, hogy amennyiben kéri a tárgyalás megtartását, a kézhezvételtől számított 5 napon belül azt kérelmeznie kell az eljáró hatóságnál.
(2) A Kstv. 25. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tárgyalást az eljáró hatóság mellőzi, ha az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet nem terjeszt elő.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján a kisajátítási hatóság mellőzi a tárgyalás megtartását, abban az esetben a Kstv. 23. § (4) bekezdés c) pontja és 27. §-a nem alkalmazható.
(4) Ha a (2) bekezdés alapján a kisajátítási hatóság mellőzi a tárgyalás megtartását, a Kstv. 26. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakértőt megidézni nem szükséges.
(5) A (2) bekezdés alkalmazása esetén azon kérelmeket, amelyeket a tárgyalás befejezéséig lehet benyújtani, az ügyfél a kérelmét addig nyújthatja be, és a kérelmével addig az időpontig rendelkezhet, amíg a kisajátítási eljárás tárgyában hozott döntés közlése iránt a hatóság nem intézkedik. Ebben az esetben a tárgyalási időköz a tárgyalás tartása iránti kérelem beérkezését követő naptól számítandó.
(6) Ha a kisajátítást kérő a szakvéleményben meghatározott kártalanítást az eljáró hatóságnál letétbe helyezte, akkor a Kstv. 29. § (7) bekezdésétől eltérően a birtokba adás és a kisajátítási határozatban meghatározott kártalanítás teljes összegű kifizetése a jogosult részére a kisajátítási határozat véglegessé válásával egyidejűleg válik esedékessé.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
6. § E rendeletet az e rendelet hatálybalépését követően indult kisajátítási eljárásokban kell alkalmazni.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.