115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet

adozona.hu

115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet

a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Kormány
Jogterület(ek): Államháztartási jog , Közigazgatási jog , Munkajog
Tipus: rendelet
Érvényesség kezdete: 2024.10.25
Érvényesség vége:
Jogszabály indoklása: Végső előterjesztői indokolás a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2021/37.

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Kormány a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 12. § d) pontjában, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a foglalkoztatás-felügye...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet

a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:[1]

96/2022. (III. 10.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 4-5. §)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által lefolytatott hatósági ellenőrzésre, valamint a hatósági ellenőrzés alapján indított közigazgatási hatósági eljárásra terjed ki.
(2) A rendelet hatálya - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem terjed ki a különös hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóságokra.
(3) A rendelet hatálya a 16. A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei alcím tekintetében
a) az adóhatóságra,
b) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóságra,
c)[2]
d) a különös hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóságokra
is kiterjed.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
a) fiatal foglalkoztatott: az a foglalkoztatott, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be;
b) foglalkoztatási helyszín: minden olyan helyszín, ahol a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó munkavégzés folyik;
c) hatósági ellenőrzés megkezdésének időpontja: az az időpont, amikor
ca) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vagy - ha a hatósági ellenőrzés a munkavédelmi hatóság jelzése alapján indul - a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatónál a helyszíni ellenőrzést első alkalommal megkezdte, ennek hiányában
cb) az ellenőrzésre okot adó körülmény a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tudomására jut;
d) minimálbér: a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló jogszabályban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított kötelező legkisebb munkabérnek a hatósági ellenőrzés megkezdésekor irányadó havi összege.

II. FEJEZET

A FOGLALKOZTATÁS-FELÜGYELETI HATÓSÁG ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

3. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony minősítése

3. § (1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti jogviszony, valamint a foglalkoztatottnak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítése során figyelembe veszi, hogy
a) a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a foglalkoztatott jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására vagy csorbítására, és
b) a szerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha a jogviszonyt létrehozó szerződés tartalma szerint munkaszerződésnek felel meg.
(2) A foglalkoztatónak kell bizonyítania
a) az ellenérték hiányát, valamint
b) azt, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés nem a munkaviszony leplezésére irányul.

4. A foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítása

4. § (1) Ha a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztató személyét a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Fftv.) meghatározott, a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítása (a továbbiakban: foglalkoztatói vélelem) alapján állapítja meg, a döntés meghozatala előtt tájékoztatja azt a foglalkoztatót, akivel szemben a vélelmet érvényesíteni kívánja, és felhívja a vélelem megdöntésére alkalmas nyilatkozatának és bizonyítékainak előterjesztésére.
(2) A foglalkoztatói vélelemre alapított döntés kizárólag
a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére,
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségre,
c) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vagy
d) a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására
vonatkozó jogszabályok megsértésével összefüggésben tartalmazhat jogkövetkezményt.
(3) A foglalkoztatói vélelem alapján megállapított jogviszonnyal kapcsolatos egyéb jogszabálysértés miatt a vélelmezett foglalkoztatóval szemben csak akkor alkalmazható jogkövetkezmény, ha a jogszabálysértést a vélelmet megállapító döntés véglegessé válása után követte el.

5. A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés

5. § (1) A foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzése körében a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzése a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimumkövetelményeinek foglalkoztató általi megtartására terjed ki.
(2) A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés szempontjából minimumkövetelménynek kell tekinteni
a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése körében
aa) a jogviszonyt létesítő jognyilatkozat alakszerűségére és kötelező elemeire,
ab) a jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételekre, a gyermekmunka tilalmára,
ac) a jogviszonyt létrehozó szerződés kötelező tartalmi elemeire,
ad) a foglalkoztató, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 297. §-a szerinti jogosult írásbeli tájékoztatási kötelezettségére,
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségre,
c) a nők, a fiatal foglalkoztatottak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos külön rendelkezésekre,
d) a munka- és pihenőidőre,
e) az ellenérték megfizetésére,
f)[3] a jogviszony megszűnésével összefüggő igazolás kiállítására és kiadására, valamint az elszámolás megtörténtére, valamint
g) a munkaerő-kölcsönzésre, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére
h)[4] a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására, ideértve a harmadik országbeli állampolgár minősített kölcsönbeadónál történő foglalkoztatására, a harmadik országbeli állampolgár felé fennálló kötelező tájékoztatásra
vonatkozó szabályok megtartását.
(3) A minimumkövetelmények körében a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabály
a) eltérést nem engedő követelményének,
b) kollektív szerződés, üzemi megállapodás eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása esetén a jogsértő eltérés miatt a kötelező rendelkezések
foglalkoztató általi megtartására terjed ki.
(4) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a fiatal foglalkoztatott vonatkozásában a minimumkövetelmények megtartását, a harmadik országbeli állampolgár vonatkozásában a foglalkoztatás engedélyhez kötöttségét akkor is ellenőrzi, ha a munkavégzés
a) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján, valamint közkereseti társaság, betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság tagjaként nyújtott személyes közreműködés,
b) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben szabályozott közérdekű önkéntes tevékenység,
c) a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére vállalkozási szerződés, megbízási szerződés vagy külső szolgáltatásra irányuló megállapodás alapján teljesített személyes közreműködés,
d) önfoglalkoztatás
keretében történik.
(5) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére hatósági ellenőrzést folytat le a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok megtartásának ellenőrzésére a foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülő foglalkoztatónál, és az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet.
6. § A határokon átnyúló munkaerőmozgás keretében történő foglalkoztatást érintően a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzése
a) a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő munkavégzés szabályainak,
b) a külföldi foglalkoztató által harmadik személlyel kötött megállapodás alapján Magyarországra küldött foglalkoztatott foglalkoztatásának az Mt. 295. § (1) bekezdés a)-d), f) és h) pontjában, valamint 297. §-ában meghatározott szabályainak,
c) a külföldi állampolgár magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó szabályok,
d)[5] a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott, az érvényes tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély meglétére és másolatának megőrzésére vonatkozó kötelezettségek, valamint
e) az Mt. hatálya alá nem tartozó foglalkoztató esetében a nemzetközi magánjog szabályai szerinti imperatív rendelkezések és az Mt. megállapodás útján eltérést nem engedő szabályainak
megtartására terjed ki.

III. FEJEZET

A FOGLALKOZTATÁS-FELÜGYELETI HATÓSÁG ELJÁRÁSÁRA ÉS ÉRDEMI DÖNTÉSEIRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

6. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság illetékessége

7. § (1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az illetékességi területén található valamennyi foglalkoztatási helyszínen hatósági ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől vagy telephelyétől (fióktelepétől).
(2) Az eljárásra - a (3) bekezdés kivételével - az a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén a hatósági ellenőrzés alá vont foglalkoztatási helyszín, a határokon átnyúló munkaerőmozgás keretében történő foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzése vonatkozásában a külföldi foglalkoztatott magyarországi munkavégzési helye található.
(3) Az eljárásra az a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult, amelynek az illetékességi területén a foglalkoztató székhelye található, ha
a) a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatási helyszín a hatósági ellenőrzés megkezdésének időpontjában már megszűnt, vagy ott tevékenységet már nem folytatnak,
b)[6] a hatósági ellenőrzést kizárólag olyan foglalkoztatottat érintő jogszabálysértés miatt kell lefolytatni, akinek a jogviszonya a foglalkoztatóval az ellenőrzés időpontjában már megszűnt, vagy
c) a hatósági ellenőrzést külföldön munkát végző foglalkoztatottat érintő jogszabálysértés miatt kell lefolytatni.

7. A tényállás tisztázása

8. § (1) A hiányzó bizonyítékot az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja.
(2) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által elrendelt adatszolgáltatási vagy iratbemutatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adat közlése esetén az elmulasztott adatszolgáltatás vagy iratbemutatás az eljárás során utóbb már nem pótolható.

8. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság érdemi döntései

9. § A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogszabálysértés megállapítása esetén közigazgatási szankció alkalmazása mellett közigazgatási intézkedést tehet.
10. § (1) Az egy eljárásban megállapított jogszabálysértések miatt alkalmazandó jogkövetkezményekről - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - együttesen kell rendelkezni.
(2) Külön határozatban kell rendelkezni
a) a további foglalkoztatás megtiltásáról, valamint
b) a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabott és a tételes összegű munkaügyi bírságról.

IV. FEJEZET

KÖZIGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSA

9. Kötelezés

11. § A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogszabálysértés megszüntetése céljából vagy annak megállapítása esetén kötelezi a foglalkoztatót
a) a jogszabálysértés, a hiányosság megszüntetésére vagy az elmulasztott foglalkoztatói kötelezettség teljesítésére,
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának megállapítása mellett
ba) a jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentés teljesítésére, valamint
bb) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó szabályok megtartására,
c) a külföldi munkáltató által, valamint a külföldön foglalkoztatott munkavállalóval kapcsolatos nyilatkozattételi vagy adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.

10. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának megállapítása és a bejelentésre kötelezés

12. § (1) A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának megállapítása szempontjából a jogszabálysértés megkezdésének időpontja, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony
a) a hatósági ellenőrzés megkezdésekor fennáll, a hatósági ellenőrzés megkezdésének időpontja,
b) a hatósági ellenőrzés megkezdését követően létesült, a jogviszony létesítésének időpontja,
c) a hatósági ellenőrzés megkezdésekor már megszűnt, a jogviszony megszűnésének napja.
(2) Ha a felek a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megtartásával létesítették, a foglalkoztatót csak a bejelentési kötelezettség teljesítésére kell kötelezni.

11. Egyéb intézkedések

13. § A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a fővállalkozó vagy a vele jogviszonyban álló köztes alvállalkozó helytállási kötelezettségét állapíthatja meg, ha az alvállalkozó olyan munkáltató, aki a külön jogszabály szerinti szezonális munka keretében harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, és a részére járó munkabért a foglalkoztatás megszűnéséig nem fizette meg.
14. § Ha a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség megsértését állapítja meg, a véglegessé vált határozatát - a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig elektronikus úton - a hatáskörébe tartozó intézkedések megtétele céljából megküldi az illetékes adóhatóságnak.
15. § (1) Ha a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását érintő jogszabály megsértését állapítja meg, a véglegessé vált határozatát megküldi az idegenrendészeti hatóságnak.
(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására érvényes tartózkodási engedély vagy munkavégzésre jogosító engedély hiányában került sor, és az ellenőrzés megállapítja annak valószínűségét, hogy[7]
a) a jogszabálysértés súlyosságára tekintettel a jogszabálysértés során igénybe vett létesítmények átmeneti vagy végleges bezárása, a szóban forgó gazdasági tevékenység végzésére kiadott engedély visszavonása lehet indokolt, vagy
b) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása vagy magyarországi tartózkodása a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztetheti, vagy közegészségügyi, járványügyi szempontból veszéllyel járhat,
a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a szükséges intézkedések megtétele céljából megkeresi a hatáskörrel rendelkező hatóságot.
(3) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a (2) bekezdés szerint intézkedik, ha a külföldi foglalkoztató által harmadik személlyel kötött megállapodás alapján Magyarországra küldött foglalkoztatott számára biztosított szállás feltételeire vonatkozó ellenőrzés valószínűsíti a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárásának szükségességét.

V. FEJEZET

KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK ALKALMAZÁSA

12. További foglalkoztatás megtiltása

16. § (1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogszabálysértés megszüntetéséig megtiltja a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatott további foglalkoztatását
a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételek megsértése,
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges törvényes képviselői hozzájárulás hiánya,
c) harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának engedélyezésével kapcsolatos szabályok megsértése
d)[8] határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországra küldött foglalkoztatott jogsértő kiküldetésének 26. § (1) bekezdése szerinti megállapítása
esetén.
(2) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogszabálysértés megszüntetéséig megtiltja a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatott további foglalkoztatását, ha az a jogszabálysértés vagy várható következményeinek súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható.
(3) A foglalkoztatottnak az ellenértékhez való jogát nem érinti, ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket.

13. A munkaügyi bírság kiszabásának közös szabályai

17. § (1) A munkaügyi bírságra az e rendeletben meghatározott eltérésekkel a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben a közigazgatási bírságra meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2)[9] A munkaügyi bírság mértékének megállapítása szempontjából ismételt a jogszabálysértés, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként meghozott, munkaügyi bírságot kiszabó hatósági döntés véglegessé válásától számított három éven belül legalább egy - vagy a 19. § (1) bekezdése szerinti esetekben -, a korábbival azonos jogszabálysértést állapított meg a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság. A hároméves időtartamot visszamenőleg, az újabb hatósági ellenőrzés megkezdésének időpontjától kell számítani.
(3) A foglalkoztatóra nem alkalmazhatók a természetes személyre vonatkozó szabályok, ha a foglalkoztatás egyéni vállalkozás keretében történik.

14. Munkaügyi bírság mérlegelés alapján

18. § (1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság mérlegelési jogkörében - a 19. §-ban meghatározott jogszabálysértések kivételével - munkaügyi bírságot szabhat ki.
(2)[10] A munkaügyi bírság legkisebb összege százötvenezer forint.
(2a)[11] A munkaügyi bírság felső határa jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén
a) húszmillió forint lehet, ha az eljárás alá vont foglalkoztató a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti középvállalkozás;
b) huszonötmillió forint, ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor foglalkoztatottak száma a 249 főt meghaladja.
(3) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a munkaügyi bírság összegét az egy eljárásban feltárt jogszabálysértések figyelembevételével határozza meg.
(4) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság munkaügyi bírságot szab ki, ha a foglalkoztató
a)[12] a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget,
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételeket - ideértve a gyermekmunka tilalmára vonatkozó rendelkezéseket - megsértette,
c) a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a hatósági ellenőrzés megkezdésekor felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló foglalkoztatót,
d)[13] a hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytatott munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet,
e)[14] a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő jognyilatkozatok alakszerűségének megsértésével színlelt szerződést kötött, vagy
f)[15] minősített kölcsönbeadóként nem tett eleget
fa) a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása során jogszabályban meghatározott, a harmadik országbeli állampolgár felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének, vagy
fb) a nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályok szerinti kötelezettségének.
(5) Nem szabható ki munkaügyi bírság, ha
a) a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének és megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen, de a hatósági ellenőrzés megkezdéséig teljesítette,
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének és megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti, és a foglalkoztató a bejelentés határidőben történő teljesítéséhez szükséges adatokat a hatósági ellenőrzés megkezdéséig teljeskörűen átadta,
c) a foglalkoztató a foglalkoztatottnak járó elmaradt ellenértéket az eljárás során kitűzött határidőn belül kifizeti, valamint
d) a (4) bekezdés e) pontja szerinti esetben a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének a tényleges foglalkoztatásnak megfelelően, a hatósági ellenőrzés megkezdéséig eleget tett.
(6)[16]
(7)[17] Az (5) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazható, ha a foglalkoztató a hatósági ellenőrzés megkezdését vagy a hatósági eljárás megindítását követően létesített jogviszony bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a hatósági ellenőrzés vagy e hatósági ellenőrzés alapján megindított hatósági eljárás során késedelmesen teljesíti.

15. Tételes összegű munkaügyi bírság

19. § (1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az 1. mellékletben meghatározottak szerint tételes összegű munkaügyi bírságot szab ki
a) harmadik országbeli állampolgárnak a munkavégzésre jogosító engedély nélküli foglalkoztatása,
b) a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás körében
ba)[18] a 6. § b) pontja szerinti jogszabálysértés,
bb)[19] a 26. §-ban és a 27. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség megsértése vagy
bc)[20] a foglalkoztatott 26. § (1) bekezdése szerint megállapított jogszabálysértő kiküldetése
c)[21] a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti vendégmunkás jogcímen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértése
miatt.
(2) A tételes összegű munkaügyi bírságot - az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja kivételével - a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatottanként, a minimálbér alapulvételével kell megállapítani.
(3)[22]
(4)[23] Az (1) bekezdés b) pontja esetében - a bc) alpont kivételével - a munkaügyi bírság ismételten is kiszabható. Nem szabható ki azonban a munkaügyi bírság az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján, ha az egységes nemzeti honlap szerinti tájékoztatás a foglalkoztatásnak a jogszabálysértést érintő feltételeit nem vagy hiányosan tartalmazza.

VI. FEJEZET

A RENDEZETT MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK KÖVETELMÉNYE

16. A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei

20. § (1) Az államháztartásról szóló törvény alkalmazása szempontjából nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit
a) az állami adóhatóság vagy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az adózás rendjéről szóló törvényben vagy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása,
b) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság
ba) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételekre, a gyermekmunka tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése,
bb) a foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó jogszabályban a munka díjazására vonatkozó rendelkezések megsértése,
bc)[24] a munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályainak megsértése,
bd)[25] a minősített kölcsönbeadó nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályainak megsértése, vagy
c) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése
miatt a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül végleges - közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált - és végrehajtható, nyilvánosságra hozott közigazgatási határozatban bírsággal sújtott.
(2)[26] Nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit harmadik országbeli állampolgár munkavégzésre jogosító engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt a hatóság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül végleges - közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált - és végrehajtható, nyilvánosságra hozott közigazgatási határozatban bírsággal sújtott.
(3) A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei teljesülésének megállapítása alapjául a következő dokumentumok szolgálnak:
a) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében az állami adóhatóság,
b) az (1) bekezdés a)-b) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság,
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel tekintetében az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóság
által vezetett nyilvántartásból nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó irat.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok helyett a rendezett munkaügyi kapcsolatok megállapításának alapjául az Fftv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szervek esetében a különös hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által kiállított igazolás szolgál.

17. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettsége

21. § (1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az Fftv. 11. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatokat a jogszabálysértést megállapító határozat véglegessé válásakor, közigazgatási per esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon rögzíti a hatósági nyilvántartásában.
(2) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az általa vezetett nyilvántartás adataiból a 20. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott jogszabálysértést elkövető, végleges - közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált - és végrehajtható határozatban munkaügyi bírsággal sújtott foglalkoztatókra vonatkozó, az Fftv. 11. § (4) bekezdése szerinti adatokat a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hivatalos honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.
(3) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a honlapján nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló végleges határozatának végrehajthatóvá válásától vagy - közigazgatási per esetén - a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két év elteltével törli a honlapjáról.
(4) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a honlapján történő közzététel alapjául szolgáló határozatának keresettel történő megtámadása esetén
a) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé,
b) ha az (1) és (3) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került, intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.
(5) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság közzétételi kötelezettségét nem érinti, továbbá a (4) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, és a nyilvánosságra hozott döntéssel kapcsolatos adatok nem törölhetőek, ha a bíróság jogerős és végrehajtható határozatával szemben perújítási kérelmet terjesztettek elő. Ebben az esetben a törlés csak akkor hajtható végre, ha az eljáró bíróság a perújítási kérelemmel megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezte.
(6) Ha a bíróság jogerős és végrehajtható határozatával szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság kizárólag abban az esetben intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről, ha a Kúria az azonnali jogvédelem iránti kérelemnek helyt adott, és a felülvizsgálati kérelmet befogadta. Ebben az esetben a nyilvánosságra hozatal a Kúria jogerős és végrehajtható felülvizsgálati határozatára tekintettel történik.
(7) Azonnali jogvédelem iránti kérelem hiányában a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság akkor szerepelteti nyilvántartásában a Kúria jogerős és végrehajtható felülvizsgálati határozatát, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel érintett bírósági határozatot megváltoztatta.
(8) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha a foglalkoztató az alapul szolgáló hatósági határozatban foglalt kötelezettségét teljesítette.
(9) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság közzétételi kötelezettségét nem érinti, továbbá a (4) bekezdés b) pontja nem alkalmazható, és a nyilvánosságra hozott döntéssel kapcsolatos adatok nem törölhetőek, ha a foglalkoztató a végleges és végrehajtható határozat közzétételét követően a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés kapcsán indít közigazgatási pert. Ebben az esetben a törlés csak akkor hajtható végre, ha az eljáró bíróság a per tárgyává tett közigazgatási döntést jogerős és végrehajtható határozatában hatályon kívül helyezte.
22. § (1) A foglalkoztató naptári évenként egy alkalommal jogosult kérni, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság - a harmadik országbeli állampolgárnak a munkavégzésre jogosító engedély nélküli foglalkoztatása miatt kiszabott munkaügyi bírság kivételével - a nyilvánosságra hozatali időtartam leteltét megelőzően törölje a közzétett és végrehajtott határozattal kapcsolatos adatokat a honlapjáról, amennyiben a kérelem benyújtásával egyidejűleg teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott mértékű befizetést.
(2)[27] A foglalkoztató a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter honlapján közzétett előirányzat-felhasználási keretszámlára teljesítheti az (1) bekezdés szerinti befizetést, melynek mértéke a nyilvánosságra hozatallal érintett határozatban kiszabott munkaügyi bírság összegének a háromszorosa, de legalább a jogszabálysértéssel érintett foglalkoztatottak száma és a kérelem benyújtása napján hatályos minimálbér szorzatának a háromszorosa. Az átutalást igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell.

VII. FEJEZET

A FOGLALKOZTATÁS-FELÜGYELETI HATÓSÁG NEMZETKÖZI FELADATAI

18. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság általános nemzetközi feladatai

23. § (1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja az érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságát, ha a hatósági ellenőrzés során a 6. § a) vagy b) pontja szerinti foglalkoztatott foglalkoztatási körülményei az EGT-állam illetékes hatóságának hatáskörébe tartozó szabálytalanságra utalnak.
(2) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik az Európai Unió és az EGT-államok munkaügyi feladatokat ellátó szerveivel.
(3) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a (2) bekezdés szerinti együttműködése keretében
a) megkeresésre a hatáskörébe tartozó feladatokat érintően tájékoztatást nyújt a munkaügyi jogszabályok tartalmáról, szükség szerint az általa elvégzett hatósági ellenőrzések megállapításairól,
b) az illetékes külföldi hatóság megkeresése alapján ellenőrzést vagy vizsgálatot folytat le a munkavállalók kiküldetésére alkalmazandó szabályok be nem tartásának vagy az azokkal való visszaéléseknek a kivizsgálására,
c) információt szolgáltat a foglalkoztatókkal szemben alkalmazott közigazgatási szankciók és bírságok végrehajtásával kapcsolatban, szükség szerint megküldi az ilyen szankció és bírság kiszabásáról szóló közigazgatási döntését,
d) megkeresés alapján gondoskodik az illetékes külföldi hatóságok által megküldött iratok továbbításáról és kézbesítéséről.
(4) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az EGT-állam hatósága vagy az Európai Unió Bizottsága vagy más, munkaügyi feladatot ellátó szerve által kért információkat - eltérő nemzetközi megállapodás hiányában - a megkeresés kézhezvételétől számított legfeljebb huszonöt, sürgős esetben két munkanapon belül, elektronikus úton küldi meg a megkereső szerv részére.
(5) A megkeresés akkor minősül sürgősnek, ha a megkeresés másik EGT-államban való letelepedés ellenőrzésének céljából a nyilvántartásokhoz való hozzáférésre irányul, és a megkereső szerv a sürgősség indokát megjelölte, és annak megalapozottságát valószínűsítette.
(6) A megkeresett foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a megkeresésnek a célhoz szükséges mértékben, díjmentesen tesz eleget, amennyiben a megkeresés kellően megalapozott, és a megkeresés okát, valamint a kért tájékoztatás vagy intézkedés szükségességét a megkereső szerv kellően indokolta.
(7) Ha a megkeresés teljesítése nem vagy csak késedelmesen lehetséges, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a megkereső szervet. Ha megkereső hatóságként a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jár el, és eljárása során az információnyújtás folyamatos késedelmét tapasztalja, kezdeményezi a miniszternél az Európai Bizottság megkeresését.
(8) Az Európai Munkaügyi Hatóság által koordinált ellenőrzések során a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az érintett tagállamok hatóságaival összehangolt vagy közös ellenőrzésben vesz részt, melynek keretében a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tisztviselője más tagállam területén, más tagállam érintett hatóságának tisztviselője Magyarország területén megbízólevél birtokában részt vehet.
24. § (1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében magyar és angol nyelvű, korlátozásmentesen és ingyenesen, a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhető módon egységes nemzeti honlapot működtet a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltatók és az általuk kiküldött munkavállalók jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információkhoz való hozzáférés biztosítása érdekében.
(2) Az egységes nemzeti honlap tartalmazza továbbá
a) a szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetés megfelelőségének értékelési szempontjait,
b) a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás megkezdéséről szóló bejelentés adattartalmát, valamint a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző foglalkoztatók és az általuk kiküldött foglalkoztatottak jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információkat,
c) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság határozatának külföldön történő végrehajtása iránti megkeresés adattartalmát.
(3) Az egységes nemzeti honlapnak biztosítania kell a szolgáltatási tevékenységgel összefüggő hatósági nyilvántartások nyilvános adataihoz való hozzáférést, valamint naprakész tájékoztatást kell nyújtania az ilyen nyilvántartásokból való adatigénylés feltételeiről.
25. § (1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság
a) kezdeményezheti a más EGT-államban letelepedett szolgáltatóval szemben a munkavállalók kiküldésére vonatkozó szabályok megszegése miatt pénzügyi szankciót megállapító határozatának végrehajtását a letelepedés helye szerint illetékes hatóságnál,
b) megkeresés alapján gondoskodik a más EGT-állam illetékes hatósága által Magyarországon letelepedett foglalkoztatóval szemben a munkavállalók kiküldésére vonatkozó szabályok megszegése miatt pénzügyi szankciót megállapító határozat végrehajtásáról.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatot az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény alapján kell végrehajtani. A határozat végrehajtásának akkor van helye, ha az a határozatot hozó hatóság államának joga szerint végrehajtható.
(3) A végrehajtással kapcsolatos jogorvoslati kérelem benyújtása esetén a döntés határokon átnyúló végrehajtására irányuló eljárást mindaddig fel kell függeszteni, amíg a megkereső hatóság államának illetékes szerve vagy hatósága az ügyben nem dönt. A jogorvoslati kérelem benyújtásáról, valamint a felfüggesztés tényéről a végrehajtást foganatosító hatóság értesíti a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot, amely erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot.
(4) A határozat végrehajtása iránti megkeresés akkor teljesíthető, ha a megkeresés tartalmaz minden, a pénzügyi szankció behajtásához kapcsolódó okiratot, ideértve a behajtás iránti megkeresés végrehajtásának jogalapjául és jogcíméül szolgáló határozatot, ítéletet vagy annak hiteles másolatát. A belső piaci információs rendszerben továbbított határozatot minden további alaki követelmény vizsgálata nélkül el kell ismerni, és haladéktalanul intézkedni kell a határozat végrehajtása iránt.
(5) A külföldi megkeresésnek tartalmaznia kell
a) a kötelezett nevét és ismert címét, valamint az azonosítására vonatkozó minden egyéb lényeges adatot vagy információt;
b) a jogszabálysértéssel kapcsolatos tényeknek és körülményeknek, valamint a jogszabálysértés jellegének és a vonatkozó alkalmazandó szabályoknak az ismertetését;
c) a megkereső hatóság joga szerint a végrehajtást lehetővé tevő jogi aktus megnevezését és minden egyéb, a végrehajthatóság szempontjából releváns információt vagy dokumentumot, ideértve az igazságügyi jellegű információkat és dokumentumokat is;
d) a végrehajtandó döntés elbírálásáért felelős illetékes hatóságnak és - ha előbbivel nem azonos - azon illetékes szervnek a megnevezését és elérhetőségét, amelytől a fizetési kötelezettséggel vagy az azt kiszabó határozattal szembeni kifogásemelés lehetőségéről információ szerezhető;
e) a határozat megküldése esetén a megküldés célját és a megküldés teljesítésére előírt határidőt;
f) a végrehajtás foganatosítása iránti megkeresés esetén az azt megalapozó döntés véglegessé és végrehajthatóvá válásának időpontját, a döntés jellegének leírását és a végrehajtandó követelésnek és elemeinek a megjelölését a megkereső ország pénznemében, a végrehajtási eljárással kapcsolatos minden releváns eseményt, valamint a megkereső hatóság általi megerősítést arra vonatkozóan, hogy a döntéssel szemben további jogorvoslat nem vehető igénybe.
(6) Nem teljesíthető a megkeresés, ha
a) nem vagy hiányosan tartalmazza az (5) bekezdés szerinti adatokat és információkat, továbbá ha azok nem felelnek meg az alapul szolgáló döntésnek,
b) a végrehajtás várható költségei a végrehajtás alá vonandó követeléshez képest aránytalanul magasak, vagy a végrehajtás jelentős nehézséget okozna,
c) a végrehajtás alá vont követelés teljes összege nem éri el a 350 EUR-t vagy az ennek az összegnek megfelelő értéket, vagy
d) a kötelezettnek az Alaptörvényben lefektetett alapvető jogai és szabadságai vagy a rájuk vonatkozó alapvető jogi elvek tiszteletben tartása a végrehajtást nem teszik lehetővé.
(7) A külföldi megkeresést fő szabály szerint egy hónapon belül kell teljesíteni, kivéve, ha az az előzőek szerint nem teljesíthető. A végrehajtás során a munkaügyi bírság végrehajtására vonatkozó szabályokkal egyezően kell eljárni, és a megkereső hatóságot a végrehajtás érdekében tett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatni kell.
(8) A követelést forintban kell behajtani, a pénzügyi szankció vagy bírság kiszabása napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam figyelembevételével. A külföldi határozat magyarországi végrehajtása során felmerült költségeket a végrehajtást foganatosító hatóság maga viseli, és azokat a végrehajtás során befolyt követelés terhére számolja el. A végrehajtás során érvényesített követeléssel összefüggésben behajtott költségek a végrehajtást foganatosító hatóságot illetik.

19. A foglalkoztató adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettségével kapcsolatos feladatok

26. § (1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztatási körülmények vizsgálata, valamint a külföldi foglalkoztató és a szolgáltatás belföldi jogosultja adatszolgáltatása alapján jogosult annak megállapítására, hogy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországra küldött foglalkoztatott nem minősül kiküldött munkavállalónak.
(2) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a honlapon közzétett értékelési szempontok alapján vizsgálja meg a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött foglalkoztatott magyarországi munkavégzését.
(3) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a más EGT-állam területén határokon átnyúló szolgáltatást nyújtó, Magyarországon letelepedett foglalkoztatót - a szolgáltatásnyújtással érintett EGT-állam hatósága részéről érkezett megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint, az adatvédelmi szabályok megtartásával, a foglalkoztató tevékenységével, az általa foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos adatok szolgáltatására kötelezi.
27. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó, a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező külföldi foglalkoztató - legkésőbb a szolgáltatásnyújtási tevékenység megkezdéséig - az egységes nemzeti honlapon közzétett adattartalommal nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra köteles.
(2) A nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség a külföldi foglalkoztatót abban az esetben terheli, ha a Magyarország területén történő foglalkoztatás határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében, az Mt. 295. §-ában foglaltak szerint történik.
(3) A külföldi foglalkoztató az adatszolgáltatást és nyilatkozatot magyar vagy angol nyelven az egységes nemzeti honlapon teljesítheti. Az általa szolgáltatott adatokat a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az adatvédelmi szabályok megtartásával kezeli, a munkavállalók határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetéséről szóló európai uniós irányelvek érvényesítéséből, valamint a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésből eredő kötelezettségek teljesítése céljából.
(4) A külföldi foglalkoztató által szolgáltatott adatok kizárólag valamely EGT-állam illetékes hatóságának a megkeresése alapján, és csak abban az ügyben adhatók ki, amellyel kapcsolatban azt kérték.
(5) Ha a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság azt észleli, hogy a külföldi foglalkoztató a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tett eleget, továbbá ha a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott, a hatáskörébe tartozó jogkövetkezmények alkalmazása mellett tájékoztatja a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságot is.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Hatályba léptető rendelkezés

28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

21. Átmeneti rendelkezés

29. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett hatósági ellenőrzés vagy benyújtott kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.
29/A. §[28] E rendeletnek az egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított, módosított, illetve hatályát vesztett 15. § (2) bekezdését, 16. § (1) bekezdés d) pontját, 17. § (2) bekezdését, 18. § (2) és (2a) bekezdését, 18. § (4) bekezdés a) pontját, 18. § (7) bekezdését, 19. § (1) bekezdés b) és c) pontját, 19. § (4) bekezdését, valamint 1. mellékletét a Módr. hatálybalépését követően megkezdett hatósági ellenőrzés alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

22. Az Európai Unió jogának való megfelelés

30. § (1) Ez a rendelet az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, a 883/2004/EK, a 492/2011/EU és az (EU) 2016/589 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/344 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1149 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)[29] Ez a rendelet
1. a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló, 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelvnek,
2. a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelvnek,
3. a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló, 1994. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelvnek,
4. a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
5. az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége az Európai Unióban (FST) között, a tengerészek munkaidejének szervezésére vonatkozóan kötött megállapodásról szóló, 1999. június 21-i 1999/63/EK tanácsi irányelvnek,
6. az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról szóló, 2000. november 27-i 2000/79/EK tanácsi irányelvnek,
7. az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
8. a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló, 2002. március 11-i 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
9. a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
10. a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló, 2008. november 19-i 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
11. az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
12. a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
13. a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
14. a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
15. a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
16. a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
17. az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelethez[30] A tételes összegű munkaügyi bírság mértéke 1. Munkaügyi bírság a 19. § (1) bekezdés a) pontja alapján

	A	B	C
1.	A kötelezett	A bírság mértéke első esetben érintett foglalkoztatottanként (Ft)*	A bírság mértéke ismételt esetben érintett foglalkoztatottanként (Ft)*
2.	Foglalkoztató	minimálbér x 10	minimálbér x 20
3.	Foglalkoztató, engedély nélküli továbbfoglalkoztatás esetén**	minimálbér x 2	minimálbér x 2
4.	Természetes személy vagy őstermelő foglalkoztató	minimálbér x 2	minimálbér x 4

1.1. Megjegyzés:
1.1.1. *A bírság összegét a minimálbérnek az 1. táblázat 2-4. pontjában meghatározott szorzata szerinti mértékben kell megállapítani.
1.1.2. ** Ha a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt - az 1.1.3. pont kivételével - úgy foglalkoztat tovább, hogy az engedély érvényességének lejártát megelőzően a harmadik országbeli állampolgár számára - ha ezt az engedélyre vonatkozó jogszabály lehetővé teszi - új engedély iránti kérelmet az illetékes hatósághoz benyújtott, azonban a hatóság az ügyben nem hozott határozatot. Nem tekinthető továbbfoglalkoztatásnak, ha a harmadik országbeli állampolgár továbbfoglalkoztatása az 1.1.3. pontban foglaltak szerint történik.
1.1.3. A foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatott, ha az ugyanazon foglalkoztatóval korábban létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony feltételei (munkakör, munkavégzés helye) a korábban kiadott engedélyben foglaltakhoz képest nem változtak, előzetes megállapodás és az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás birtokában megállapodhat a harmadik országbeli állampolgárnak az engedély lejártát követő, a tartózkodási engedély kiadására irányuló, összevont kérelmezési eljárás idejére szóló továbbfoglalkoztatásában [lásd a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (10) bekezdését].[31]
2. Munkaügyi bírság a 19. § (1) bekezdés b) pontja alapján

	A	B
1.	A kötelezett	A bírság mértéke
2.	a 19. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint	minimálbér x érintett foglalkoztatott
3.	a 19. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint	minimálbér
4.	a 19. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint	minimálbér x 10 x érintett foglalkoztatott

3. Munkaügyi bírság a 19. § (1) bekezdés c) pontja alapján

	A	B	C
1.	A kötelezett	A bírság mértéke első esetben érintett foglalkoztatottanként (Ft)*	A bírság mértéke ismételt esetben érintett foglalkoztatottanként (Ft)*
2.	Foglalkoztató	minimálbér x 5	minimálbér x 10
3.	Természetes személy vagy őstermelő foglalkoztató	minimálbér	minimálbér x 2

Lábjegyzet

[1]27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről

[2]Hatályon kívül helyezte a 227/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet 12. §-a. Hatálytalan 2022.06.29.

[3]Módosította az 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 52. §-a. Hatályos 2024.01.01.

[4]Beiktatta a 227/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 2022.06.29.

[5]Módosította a 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 336. § a) pontja. Hatályos 2024.03.01.

[6]Módosította a 227/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet 11. § a) pontja. Hatályos 2022.06.29.

[7]A nyitó szövegrészt módosította a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 10. § a) pontja. Hatályos 2024.03.01.

[8]Beiktatta a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2024.03.01.

[9]Módosította a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 10. § b) pontja. Hatályos 2024.03.01.

[10]Megállapította a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.03.01.

[11]Beiktatta a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.03.01.

[12]Módosította a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 10. § c) pontja. Hatályos 2024.03.01.

[13]Megállapította a 227/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.06.29.

[14]Megállapította a 227/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.06.29.

[15]Beiktatta a 227/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.06.29.

[16]Hatályon kívül helyezte a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § a) pontja. Hatálytalan 2024.03.01.

[17]Megállapította a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2024.03.01.

[18]Megállapította a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.03.01.

[19]Megállapította a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.03.01.

[20]Beiktatta a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2024.03.01.

[21]Beiktatta a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2024.03.01.

[22]Hatályon kívül helyezte a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § b) pontja. Hatálytalan 2024.03.01.

[23]Módosította a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 10. § d) pontja. Hatályos 2024.03.01.

[24]Megállapította a 227/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.06.29.

[25]Beiktatta a 227/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.06.29.

[26]Megállapította a 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 335. §-a. Hatályos 2024.03.01.

[27]Módosította a 227/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet 11. § b) pontja. Hatályos 2022.06.29.

[28]Beiktatta a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 2024.03.01.

[29]Megállapította a 308/2024. (X. 24.) Korm. rendelet 16. §-a. Hatályos 2024.10.25.

[30]Megállapította a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet 9. §-a (ld. 1. melléklet). Hatályos 2024.03.01.

[31]Módosítani rendelte a 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 336. § b) pontja. A módosítás nem hajtható végre.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu