adozona.hu
30/2020. (VII. 31.) BM rendelet
30/2020. (VII. 31.) BM rendelet
az igazságügyi szakértői intézménynél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak teljesítményértékeléséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (4) bekezdés a) pont af) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben ...
30/2020. (VII. 31.) BM rendelet
az igazságügyi szakértői intézménynél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak teljesítményértékeléséről
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (4) bekezdés a) pont af) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. §
E rendelet hatálya a Nemzeti Szakértői és Kutató Központnál (a továbbiakban: igazságügyi szakértői intézmény) igazságügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottak (a továbbiakban: igazságügyi alkalmazott) teljesítményértékelésére terjed ki.2. § E rendelet alkalmazásában
a) értékelő vezető: a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve akire a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört átruházza,
b) kompetencia: a munkakör ellátásához szükséges ismeret, jártasság, készség, képesség, valamint az alkalmazást segítő személyiségvonások és a hatékonysági motiváció együttese,
c) személyügyi központ: a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő kormányzati személyügyi feladatokat ellátó szervezeti egység, amely működteti az egyéni teljesítményértékelési rendszert.
3. § (1) Az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelése elektronikus formában történik. A rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi az értékelőlap mintáját.
(2) Az igazságügyi alkalmazotti teljesítményértékelés informatikai rendszerének (a továbbiakban: TÉR informatikai rendszer) üzemeltetését a személyügyi központ látja el.
(3) Az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelésének elektronikus formában történő elvégzéséhez a személyügyi központ módszertani és felhasználói támogatást, továbbá technikai segítséget nyújt.
4. § (1) Az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelésének kötelező eleme
a) az ellátandó munkaköri feladatok végrehajtásának pontozása, valamint
b) az a) pont szerinti feladatok végrehajtásához kapcsolódó alap- és szakmai kompetenciák pontozása.
(2) A TÉR informatikai rendszerben rögzített alap- és szakmai kompetenciákat a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.
5. § (1) Az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelése kiválósági elemeket tartalmazhat. A kiválósági elemek:
a) a stratégiai célokban való közreműködés,
b) az év közbeni többletfeladatok ellátása,
c) a határidő előtti feladatteljesítés,
d) az innovatív feladatmegoldás, új szakmai módszerekre való törekvés, valamint
e) a tudományos munka, publikáció.
(2) Az igazságügyi szakértői intézmény vezetője normatív szabályzatban meghatározhat az (1) bekezdés a)-e) pontján felüli, a teljesítményértékelésnél alkalmazható kiválósági elemeket.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy akire a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört átruházza (a továbbiakban együtt: értékelő vezető), a teljesítményértékelés során az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kiválósági elemek közül legfeljebb két kiválósági elemet pontozhat, az értékelt személy értékelési időszakban végzett feladatellátására figyelemmel.
(4) Az igazságügyi alkalmazott erre irányuló kérelme esetén a teljesítményértékelés során az értékelő vezető kiválósági elemeket is pontoz.
6. § (1) Az értékelő vezető a kötelező elemeket egyenként 0-80 pontig terjedő, az értékelni kívánt, legfeljebb két kiválósági elemet egyenként 0-20 pontig terjedő mérőskálán pontozza.
(2) A teljesítményértékelés kötelező elemének pontértéke úgy kerül megállapításra, hogy
a) a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feladat végrehajtására adott pontérték számtani átlaga 60 százalékos súlyozással - legfeljebb 48 pont értékben -,
b) a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kompetenciákra adott pontértékek számtani átlaga 40 százalékos súlyozással - legfeljebb 32 pont értékben -
számít be.
(3) A teljesítményértékelés pontértékét
a) a teljesítményértékelés kötelező elemeinek (2) bekezdés szerinti összesített pontértéke, valamint
b) - ha sor került a kiválósági elemek alkalmazására - az értékelt kiválósági elemekre adott pontérték
összege adja. Ezen pontérték meghatározza a teljesítményszintet, ami a teljesítményértékelés eredménye.
(4) A pontértékek és a hozzá kapcsolódó teljesítményszintek a következők:
a) kivételes teljesítményszint: 100,1 és 120 pont között,
b) jó teljesítményszint: 80,1 és 100 pont között,
c) megfelelő teljesítményszint: 30,1 és 80 pont között,
d) átlag alatti teljesítményszint: 20,1 és 30 pont között, valamint
e) elfogadhatatlan teljesítményszint: 0 és 20 pont között.
(5) Jó vagy kivételes teljesítményszint kizárólag az 5. § szerinti kiválósági elem pontozása esetén állapítható meg.
7. § Ha a teljesítményértékelésével kapcsolatban az igazságügyi alkalmazott észrevételt tesz, az észrevételeit - a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel - a teljesítményértékelésnek tartalmaznia kell.
8. § (1) A teljesítményértékelésre csak akkor kerülhet sor, ha az igazságügyi alkalmazott az értékelés alapjául szolgáló időszakban legalább két hónapig az értékelő vezetőjének irányítása alatt állt.
(2) Az értékelő vezető az igazságügyi alkalmazott teljesítményértékelésekor a kötelező és kiválósági elemeket a teljesítményértékelés időpontját megelőző, legfeljebb egyéves időtartamot figyelembe véve pontozza.
9. § Ha az igazságügyi alkalmazottat az igazságügyi szakértői intézménynél más munkakörbe helyezik, az igazságügyi alkalmazott értékelőlapját az értékelő vezetőnek a TÉR informatikai rendszerben le kell zárnia.
10. § (1) A teljesítményértékeléskor az értékelő vezető és az igazságügyi alkalmazott között értékelő megbeszélésre kerül sor, amelyen az értékelő vezető részletesen ismerteti és indokolja az általa kialakított teljesítményértékelési eredményeket az értékelt személlyel. Ezekre az értékelt igazságügyi alkalmazott észrevételt, javaslatot tehet, amelyeket írásban kell rögzíteni.
(2) Az értékelő megbeszélést megelőzően az igazságügyi alkalmazott a TÉR informatikai rendszerben önértékelést végezhet. Az önértékelés során az igazságügyi alkalmazott személyes megítélésével számot ad a feladatai végrehajtásáról, az alap- és szakmai kompetenciákról, saját munkateljesítményéről, képességeiről és készségeiről, tevékenységéről, magatartásáról, elhivatottságáról.
(3) Az értékelőlap az igazságügyi alkalmazottnak elektronikus dokumentumként, a teljesítményértékelés végrehajtására szolgáló elektronikus rendszerben kerül kézbesítésre.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
12. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak teljesítményértékelésére első alkalommal az e rendelet hatálybalépésétől kezdődő időszak vonatkozásában kerül sor, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 54/A. § (1) bekezdése szerint 2021. június 30. napjáig.
(2) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség alapján a miniszter az alap- és szakmai kompetenciákat az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül teszi közzé.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter