adozona.hu
22/D/2004. AB végzés
22/D/2004. AB végzés
alkotmányjogi panaszokról, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványokról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszok, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 2. számú melléklete IV./1. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat visszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról sz...
22/D/2004. AB végzés
alkotmányjogi panaszokról, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványokról
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszok, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következővégzést:
1. Az Alkotmánybíróság a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 2. számú melléklete IV./1. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat visszautasítja.2. Az Alkotmánybíróság a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 2. számú melléklete IV./1. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok tárgyában az eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
1. Magánszemélyek ugyanazon jogi képviselője két alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Fővárosi Bíróság 13.K.32.844/2000/11. számú ítéletét felülvizsgáló Legfelsőbb Bíróság Kfv. I.35.873/2001/3. számú ítéletével, valamint a Fővárosi Bíróság 13.K.30.478/2003/2. számú ítéletét felülvizsgáló Legfelsőbb Bíróság Kfv. I.35.527/2003/4. számú ítéletével kapcsolatban. Az alkotmányjogi panaszokban-az indítványra okot adó ügyek részletes ismertetése mellett -a jogi képviselő szinte szó szerint azonos szövegezéssel arra hivatkozott, hogy a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. számú mellékletének IV./1. pontja nem felel meg a normavilágosság követelményének, és ezáltal sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését. Kérelmét arra alapozta, hogy a bíróságok - a normavilágosság hiánya miatt - eltérően értelmezték és alkalmazták a gépkocsi vásárlásával kapcsolatos vámkedvezmény igénybevételéről szóló rendelkezést.2. A jogi képviselő mindkét alkotmányjogi panaszhoz kapcsolódva - ugyanazon érvek alapján - másodlagos kérelemként indítványozta a Vtv. érintett rendelkezésének utólagos normakontrollját is.
3. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat, és a másodlagos kérelemként előterjesztett indítványokat - tárgyi azonosságukra tekintettel - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065., a továbbiakban: Ügyrend) 28. § (1) bekezdésének megfelelően egyesítette, és azokat egy eljárásban bírálta el.
II.
1. Az Alkotmány indítványokkal érintett rendelkezése: "2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."2. A Vtv. 2. számú mellékletének az indítványokkal érintett rendelkezése:
"IV. Közös szabályok
1. Az I-II. pontban meghatározott személyek jogosultak gépkocsi vásárlására akkor, ha külföldi napidíjuk meghatározott részét előtakarékosság címén befizetik és a részükre járó mindenkori vámkedvezmény ötven százalékát veszik csak igénybe. E feltételek fennállása esetén a gépkocsi az előtakarékosság bejelentésétől számított
a) legalább háromszázhatvanhat külföldi szolgálati nap esetén a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeinek ötven százalékos mérséklésével,
b) legalább hétszázharmincegy külföldi szolgálati nap esetén vámmentesen vámkezelhető.
Az e jogcímen vámkezelt vámárut a vámmentes vámkezeléstől számított három éven belül belföldön elidegeníteni, vagy szervezet részére használatba adni csak a behozatalkori vámteher kamattal növelt összegének megfizetése után lehet."
III.
Az alkotmányjogi panaszok érdemi elbírálásra alkalmatlanok.Az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltételeit az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. §-a határozza meg. E § alapján az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Jelen esetben az alkotmányjogi panaszokat előterjesztő jogi képviselő az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét állítja amiatt, hogy az alkotmányellenesnek vélt jogszabályi rendelkezés a normavilágosság követelményét sérti. A 712/D/2004. AB végzéssel elbírált ügyben azonban az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményéhez nem fűződik olyan alkotmányos alapjog, amelyre alkotmányjogi panaszt lehetne alapítani (ABK 2007. december, 1325, 1326.). A 436/D/2005 AB végzésben pedig kifejezetten a normavilágosság sérelmére alapozott alkotmányjogi panaszt utasított vissza az Alkotmánybíróság ugyanezzel az indokolással (ABK 2008. február, 245, 246.).
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Vtv. 2. számú mellékletének IV./1. pontjával kapcsolatban benyújtott alkotmányjogi panaszok nem felelnek meg maradéktalanul az Abtv. 48. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, ezért azokat - az Ügyrend 29. § e) pontja alapján - érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
IV.
A Vtv. 2. számú melléklete IV/1. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére - másodlagos kérelemként előterjesztett - indítványok ügyében indult eljárást az Alkotmánybíróság az alábbiakra tekintettel megszüntette.Az indítványok benyújtását követően a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 83. §-a a Vtv.-t 2004. május 1. napjával hatályon kívül helyezte.
Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll keretében a hatályos jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja, hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés vizsgálatára csak egyes speciális eljárások (Abtv. 38. §-a szerinti bírói kezdeményezés, illetőleg a 48. §-ban foglalt alkotmányjogi panasz) során van lehetőség (335/B/1990. AB végzés, ABH 1990, 261, 262.).
Mivel a másodlagos kérelmet kifejezetten utólagos normakontrollra irányulóan terjesztették elő, az indítvány elbírálásakor nem hatályos Vtv. 2. számú melléklete IV/1. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok tárgyában folytatott eljárását az Alkotmánybíróság az Ügyrend 31. § a) pontja alapján megszüntette.
Budapest, 2008. május 27.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró