adozona.hu
864/B/2004. AB határozat
864/B/2004. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 7. § (5) és (6) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló - az Alkotmány 13. § (1) bekezdésére alapított -, valamint a 9. § (2) és (3) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló - az Alkotmány 2. § ...
864/B/2004. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
1. Az Alkotmánybíróság a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 7. § (5) és (6) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló - az Alkotmány 13. § (1) bekezdésére alapított -, valamint a 9. § (2) és (3) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló - az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére és 13. § (1) bekezdésére alapított - indítványt elutasítja.2. Az Alkotmánybíróság a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 7. § (5) és (6) bekezdései, valamint 9. § (2) és (3) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló - az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésére alapított - indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvénynek (a továbbiakban: Mrpt.) a 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított, 2004. január 21-én hatályba lépett egyes rendelkezései [a 7. § (5) és (6), valamint a 9. § (2) és (3) bekezdései] tárgyában.Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébe ütközik, hogy a törvénymódosítás eredményeképpen az MRP szervezet közgyűlésén minden résztvevő egy szavazattal rendelkezik, ez ugyanis azt jelenti, hogy "a privatizációs döntés megszületésekor tipikusan 5-15%-os jegyzett tőkével rendelkező dolgozók egy csoportja (...) képes megakadályozni a tulajdonba adás folyamatát és szavazási helyzetével visszaélve (...) átveheti a társaság felett az irányítást".
Az indítványozó szintén a tulajdonhoz való jog sérelmét látja abban, hogy az Mrpt. 9. § (2) és (3) bekezdései korlátozzák az egyes MRP résztvevők által megszerezhető vagyonrészt. Indokolása szerint a tulajdon felosztásának az MRP szervezetek alapszabályaiban rögzített szabályaival olyan dologi váromány keletkezett, amely a tulajdonhoz hasonlóan alkotmányos védelmet élvez, az Mrpt. módosítása pedig ezen váromány kártalanítás nélkül történő elvonását eredményezi. Az indítványozó nézete szerint ezért az Mrpt. 9. § (2) és (3) bekezdései a jogállamiságnak az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt elvével is ellentétesek.
Az indítványozó a támadott rendelkezésekkel kapcsolatban az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének a sérelmét is állította, ezzel kapcsolatban azonban érdemi indokolást nem terjesztett elő.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot."
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."
2. A Mrpt. indítvánnyal támadott rendelkezései:
"7. § (5) A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatal során - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - minden résztvevő egy szavazattal rendelkezik és szavazati jogát csak személyesen, vagy olyan résztvevő által képviselve gyakorolhatja, aki rajta kívül legfeljebb további egy résztvevőt vagy vele együtt a szervezet összes résztvevője legfeljebb 3 százalékának megfelelő számú résztvevőt képvisel. Az alapszabály módosításához - az adatváltozás miatti módosítás kivételével -a résztvevők legalább 25 százalékának személyes jelenlétében megtartott közgyűlés kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(6) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyekben a résztvevőt a 18. § (1) bekezdése szerinti számláin nyilvántartott vagyonrésze arányában, legfeljebb azonban a szervezet által az MRP keretében vásárolt vagyonrészek 5 százalékos mértékéig, nyilvántartott vagyonrészek hiányában pedig a szervezet alapszabályában meghatározott mértékben illeti meg a szavazati jog. Ez a rendelkezés a résztvevő által a szervezet képviseletében gyakorolt szavazati jogra nem vonatkozik. A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyek körét az alapszabály megállapíthatja."
"9. § (2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti elvek alapján olyan elosztási arányokat kell megállapítani, amelyeknél - a saját erőből megvásárolt vagyonrészeket figyelmen kívül hagyva - érvényesül az a követelmény, hogy az egyes résztvevők által - azonos időtartamra vonatkozóan -megszerezhető vagyonrész
a) mennyisége nem lehet nagyobb arányú, mint amilyen arányt a résztvevők által a társaságtól - azonos időszakra vonatkozóan - összesen felvett rendszeres munkabér összegében a résztvevő munkabére - annak legfeljebb 25 százalékával megnövelve - képvisel,
b) a szervezet általi tulajdonszerzés időpontjában egy résztvevőre átlagosan eső és a résztvevő által ténylegesen megszerezhető vagyonrész legnagyobb mértéke között tizenötszörösnél nagyobb különbség nem keletkezik.
(3) A rendszeres havi munkabér (2) bekezdés szerinti megállapítása során a távolléti díj kiszámítása esetén figyelembe veendő jövedelmek együttes nettó összegét kell irányadónak tekinteni. Ha a munkaviszonyban álló résztvevő az elszámolási időszakban vagy ezek egy részében havi munkabérben nem részesült, úgy az említett időtartamra vagy annak megfelelő részére, a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott, és a munkáltatónál azonos vagy hasonló időtartamban fennálló munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló előbbiek szerint számított havi munkabérét kell figyelembe venni."
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmány 13. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Bár e rendelkezés nem az alaptörvénynek az alapjogokat nevesítő XII. fejezetében található, az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a tulajdonhoz való jog alapjogi védelemben részesül, és vonatkozik rá az alapjogi korlátozásnak az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében lefektetett tilalma [7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 25.; 935/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 765.].
Az Alkotmánybíróságnak jelen ügyben mindenekelőtt abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Munkavállalói Résztulajdonosi Programban (a továbbiakban: MRP) való részvétel kapcsolatba hozható-e a tulajdonhoz való joggal, eredményez-e tulajdonosi jogállást.
Az Mrpt. preambuluma szerint a törvény célja a privatizáció gyorsítása és annak előmozdítása, hogy a munkavállalók elhatározásuktól függően, az őket foglalkoztató gazdasági társaságban szervezett formában és kedvezményes módon tulajdonosi részesedést szerezhessenek. Az MRP szervezet a munkavállalók által, az őket foglalkoztató részvénytársaságban vagy korlátolt felelősségű társaságban tulajdoni részesedés szerzése és a tulajdonosi jogok együttes gyakorlása céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevőkkel rendelkező jogi személy [vö. 40/2002. (IX. 25.) AB határozat, ABH 2002, 284.]. A szervezet által megszerzett részvények, illetve üzletrészek (a továbbiakban együtt: vagyonrész) a szervezet tulajdonába kerülnek, amely ezeket az Mrpt.-be-n és az MRP szervezet alapszabályában foglalt feltételeknek megfelelően a résztvevők tulajdonába adja [4. § (1)-(2) bekezdés]. A résztvevők számára az ügyintéző szerv elszámolási számlát, valamint részvény-, illetve üzletrész-számlát (a továbbiakban együtt: részvényszámla) nyit; a részvényszámlán a résztvevő tulajdonába kerülő vagyonrész névértékét, az elszámolási számlán pedig azt az értéket kell feltüntetni, amelyre vonatkozóan a résztvevő már jogosultságot szerzett. A vagyonrész akkor kerülhet a résztvevő tulajdonába, és vezethető át a részvényszámlára, ha az elszámolási számlán szereplő összeg eléri a részvény névértékét, illetve üzletrész esetén megfelel az üzletrészre jutó törzsbetét mértékére vonatkozóan a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a korlátolt felelősségű társaság tagjainak törzsbetétjei mértékére irányadó előírásoknak [18. § (1), (3) bekezdései].
A 935/B/1997. AB határozatában az Alkotmánybíróság kifejtette, "a társaság, ha nem a külső, harmadik személyekkel létrejövő jogviszonyai, hanem (...) a tagok belső viszonyai szempontjából közelítjük meg, egy többalanyú kötelemnek minősül. Kötelmi viszonyok állnak fenn mind a tagok között, mind pedig a tagok és az általuk létrehozott társaság között. A társaság egyes tagjainak helyzete ezen belül leginkább egy, a tag vagyonába illeszkedő szervezeti- együttműködési, illetve kötelmi jogosultságok és kötelezettségek együtteséből összetevődő jogviszonyösszességként fogható fel, amely semmiképp sem felel meg a tulajdonjog, mint kizárólagosságot biztosító dologi jog kritériumainak. A társasági tagságnak mindössze egyetlen olyan aspektusa van, amely polgári jogi értelemben a tulajdonjoghoz közelít, ez pedig a tagok dologi várománya a megszűnő társaság vagyonából őket illető likvidációs hányadra.
Magánjogi szempontból tehát sem a hatályos - és még kevésbé az éppen újrakodifikált - magyar, sem pedig az egymástól is elütő külföldi jogrendszerek társasági jogai - hasonlóan az azokat kísérő tudományos eredményekhez - nem támasztják alá a társasági tagsági jogok tulajdonjoggal való jellemezhetőségét." (ABH 1998, 765, 768.)
Az Alkotmánybíróság azonban - alapjogi bíráskodása során kialakított gyakorlata értelmében - az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében biztosított tulajdonjogot eltérően értelmezi annak szakjogági fogalmától, és a tulajdon polgári jogi kategóriáján kívül eső jogokat is bevon az alkotmányos tulajdonvédelem körébe. A 17/1992. (III. 30.) AB határozatában az Alkotmánybíróság elvi éllel mutatott rá arra, hogy "az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdése nemcsak a tulajdonjog, hanem az azzal összefüggő minden vagyoni jog biztosítására vonatkozik. (...) A jogösszehasonlítás is azt mutatja, hogy több külföldi alkotmánybíróság gyakorlata a vagyoni jogosultságokat az alkotmányos tulajdonvédelem körébe vonja. Az Alkotmánybíróság ezzel is összhangban az Alkotmány tulajdonvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseit olyan alapjognak tekinti, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok az egyéb dologi jellegű vagyoni jogok védelmére is alkalmazhatnak" [17/1992. (III. 30.) AB határozat, ABH 1992, 104, 108.; és hasonlóan: 4/2004. (II. 20.) AB határozat, ABH 2004, 66, 69.]. A 33/1993. (V. 28.) AB határozatban megállapításra került, hogy a kisebbségvédelem a társasági jog olyan alapintézménye, amely az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz és egyéb vagyoni jogokhoz való jognak egyik társasági jogi konkretizálása (ABH 1993, 247, 254.) . Az 1524/B/1992. AB határozatában pedig az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az üzletrész által megtestesített jogosultságok sérelme esetén közvetve mindig a tulajdonhoz való jog sérelme is bekövetkezik (ABH 1998, 765, 770.) .
Az MRP szervezet alapításának az az alapvető célja, hogy a munkavállalók tulajdoni részesedést szerezhessenek az érintett gazdasági társaságban. A vagyonrészek először a szervezet, majd - az Mrpt.-ben és az alapszabályban meghatározott módon és elosztási elvek szerint - az MRP résztvevők tulajdonába kerülnek. Az MRP résztvevők által már megszerzett, a részvényszámlájukra átvezetett vagyonrész valódi részvényesi (tagsági) jogokat keletkeztet, amelyek az alkotmányos tulajdonvédelem alatt állnak. Ehhez hasonlóan az MRP szervezetben való részvétel az MRP szervezet vonatkozásában keletkeztet olyan jogállást, amelyre a tulajdonhoz való jog alkotmányos védelme kiterjed. Ennek megfelelően az MRP szervezetben való részvételből eredő jogosultságok szabályozása a tulajdonhoz való jog sérelme szempontjából vizsgálható.
2. Mindezek után az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy tulaj donvédelmi szempontból alkotmányos-e az Mrpt. 7. §-ának a jelen indítvánnyal támadott (5) és (6) bekezdései által meghatározott szavazási rend.
Az Mrpt. a MRP szervezet közgyűlésének szavazási rendjét általánosságban olyan módon határozza meg, hogy minden résztvevőnek azonos mértékű szavazatot biztosítva az "egy résztvevő egy szavazat elvet" teszi főszabállyá. Kivételt éppen a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyek jelentenek, amelyeknek körét az MRP szervezet alapszabálya állapítja meg.
Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a (gazdálkodó) szervezetek működésével kapcsolatban általános alapelvnek csak az tekinthető, hogy a szervezet legfőbb döntéshozó szervének tevékenységében minden tag (részvényes stb.) jogosult részt venni. A legfőbb szerv határozatainak meghozatalában történő részvétel szabályai azonban - a vonatkozó jogszabályok, illetve a létesítő okirat rendelkezéseinek alapján, az adott szervezet jellegétől, céljától függően - eltérhetnek. A tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül azonos jogok is megillethetik, ez az "egy tag-egy szavazat elve" (mint például a szövetkezetekben), szavazati joguk azonban az általuk birtokolt vagyonrésszel is arányos lehet (mint a gazdasági társaságokban általában) .
Az MRP-ben résztvevőknek joguk van a szervezet működésének irányítására, a döntéshozatalban való részvételre, illetve a törvénysértőnek tartott határozatok bíróság előtti megtámadására. Mindez levezethető az Alkotmány 13. § (1) bekezdéséből. Az MRP célja ugyanis, hogy az MRP szervezet által megvásárolt vagyonrészeket - az Mrpt.-ben és az alapszabályban meghatározottak szerint - a résztvevők tulajdonába adja, az MRP szervezet döntései ezért közvetlenül a résztvevők vagyoni érdekeit szolgálják.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a tulajdon védelmére vonatkozó alkotmányos szabályokból az MRP szervezet közgyűlésének konkrét szavazási rendjére vonatkozó közvetlen alkotmányos követelmény vagy mérték nem származik. Azok a rendelkezések, amelyek szerint általában, szervezeti-működési kérdésekben a közgyűlésben minden résztvevőnek egy szavazata van (Mrpt. 7. § (5) bekezdés), a résztvevők tulajdonhoz való jogát nem sértik. Még inkább vonatkozik ez az Mrpt. 7. § (6) bekezdésére, amelynek értelmében a tulajdonosi jogok gyakorlása esetén a szavazati jog alapvetően "vagyonarányos".
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság nem állapította meg az Mrpt. 7. § (5) és (6) bekezdéseinek az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébe való ütközését.
3. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta meg, hogy az Mrpt. 9. § (2)-, illetve az azzal összefüggő (3)- bekezdése, amelyek korlátozzák az MRP szervezet által vásárolt vagyonrészekből az egyes résztvevők által azonos időtartam alatt megszerezhető részt, sérti-e a tulajdonhoz való jogot, illetve az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogbiztonság elvét.
Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy lényeges különbség van az MRP tagot pusztán az MRP tagságból eredően megillető jogok, illetve a számláin nyilvántartott vagyonrészekkel kapcsolatban megillető jogok között.
3.1. Az MRP tagságból önmagából csupán az következik, hogy a tag tulajdoni részesedést szerezhet az érintett gazdasági társaságban (részvénytársaságban vagy korlátolt felelősségű társaságban) . A váromány, illetve a tényleges részesedés megszerzésére az Mrpt.-ben és az alapszabályban foglaltak szerint kerülhet sor.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a tulajdonjog alkotmányos védelme nem biztosít szerzési garanciát, a tulajdonszerzés joga nem alapjog. [Pl. 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 201.; 743/B/1993. AB határozat, ABH 1996, 417, 418.] Az Alkotmány 13. §-a a már megszerzett tulajdont alapjogi védelemben részesíti, az államnak azonban nincs kötelezettsége arra, hogy a magánszemélyt tulajdonszerzéshez vagy tulajdon élvezetéhez segítse (936/D/1997. AB határozat, ABH 1999,615,619.) .
Mindezekből következően az, hogy az Mrpt. módosított 9. §-a, amely - generálisan - meghatározza az MRP keretében tagsági jogon megszerezhető váromány, illetve vagyonrész feltételeit és mértékét, az MRP szervezetben résztvevők tulajdonhoz való jogát nem sérti.
3.2. Ettől eltérően az MRP résztvevők elszámolási és részvényszámláin a korlátozó rendelkezés hatálybalépésekor már nyilvántartott vagyonrészei a tulajdonjog alkotmányos védelme alá tartoznak.
Az említett számlákon nyilvántartott vagyonrészeket érintő szabályozás a tulajdonhoz való jogon kívül az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiság elvével is összefüggésbe hozható. Az Alkotmánybíróság ugyanis korábban már elvi jelentőséggel állapította meg, hogy az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében deklarált jogállamisághoz hozzá tartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása [62/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 364, 367.]. Az Alkotmánybíróság egy későbbi határozatában kifejtette azt is, hogy az alkotmányos védelmet élvező szerzett jogok a már konkrét jogviszonyokban alanyi jogként megjelenő jogosultságok, illetőleg azok a jogszabályi ígérvények és várományok, amelyeket a jogalkotó a konkrét jogviszonyok keletkezésének lehetőségével kapcsol össze. A jogszabályok hátrányos megváltoztatása így csak akkor ellentétes a szerzett jogok alkotmányos oltalmával, ha a módosítás a jog által már védett jogviszonyok lefolyásában idéz elő a jogalanyokra nézve kedvezőtlen változtatást. (731/B/1995. AB határozat, ABH 1995, 801, 805.)
Az Alkotmánybíróság rámutat azonban arra, hogy az Mrpt.-t módosító 2003. évi CXIX. törvény 16. § (3) bekezdésében foglalt kifejezett rendelkezés értelmében az Mrpt. 9. § (2) bekezdése szerinti rendelkezések a módosító törvény hatálybalépésekor már tulajdonba adott, illetve a résztvevő által megszerzett - elszámolási és részvényszámlán nyilvántartott - vagyonrészekre vonatkozó jogokat nem érintik.
Az Mrpt. módosítása ezért nem érinti az MRP tagok tulajdonába került vagyonrészt, illetve a tulajdonjog alapjogi védelmében részesülő várományt, és így nem sérti sem az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében rögzített tulajdonhozvalójogot, sem pedig az Alkotmány 2. § (1) bekezdését.
4. Az indítványozó az Mrpt. 7. § (5) és (6) valamint a 9. § (2) és (3) bekezdései folytán sérülni vélte az Alkotmány 70/A. §-ában foglaltakat, azonban indítványában konkrét alkotmányossági problémát nem jelölt meg.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdése értelmében az indítványban meg kell jelölni a kérelem alapjául szolgáló okot. Nem elegendő tehát az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni, az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti. (654/H/1999. AB határozat, ABH 2001, 1645.; 472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.)
Mivel az indítványi kérelem előbbiekben ismertetett része a fenti feltételeknek nem tett eleget, ezért az Alkotmánybíróság azt, gyakorlatának megfelelően (PL: 298/B/2001. AB végzés, ABH 2004, 2079.; 630/B/2003. AB végzés, ABH 2004, 2113.)-mint érdemi vizsgálatra alkalmatlant - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § d) pontja alapján visz-szautasította.
Budapest, 2008. április 7.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró