adozona.hu
400/D/2005. AB végzés
400/D/2005. AB végzés
alkotmányjogi panaszokról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdése "ide nem értve a kártérítést" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat visszautasítja.
1. Az indítványozó képviseletében eljáró jogi képviselő 2005. április 19-én alkotmányjogi panaszokat nyújtott be az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törv...
400/D/2005. AB végzés
alkotmányjogi panaszokról
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdése "ide nem értve a kártérítést" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat visszautasítja.Indokolás
1. Az indítványozó képviseletében eljáró jogi képviselő 2005. április 19-én alkotmányjogi panaszokat nyújtott be az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 13. § (1) bekezdése "ide nem értve a kártérítést" szövegrészének a Fővárosi Bíróság 12.K.31.870/2004/3. és 12.K.31.871/2004/3. számú, 2005. február 18-án kézbesített ítéleteivel befejezett ügyekben való alkalmazása miatt.A jogi képviselő újabb, 2005. május 30-án benyújtott alkotmányjogi panaszokban ugyane szabály alkotmányellenességét állította, a Fővárosi Bíróság 12.K.31.868/2004/3. és 12.K.33.885/2004/3. számú, 2005. március 31-én kézbesített ítéleteivel befejezett ügyekkel kapcsolatban.
Beadványaiban az indítványra okot adó ügyek részletes ismertetése mellett arra hivatkozott, hogy az ellenérték fogalmának meghatározásában a kártérítésre, mint az ellenérték fogalmába nem tartozó vagyoni értékre való utalás - figyelemmel arra, hogy a szabálynak az adóhatósági és bírói gyakorlat milyen tartalmat tulajdonít - az Alkotmány 2. § (1) bekezdését sérti. Álláspontja szerint a támadott szövegrész a normavilágosság követelményét sérti, mert oly mértékben határozatlan jogi fogalmat tartalmaz, amely a gyakorlatban egymással ellentétes jogalkalmazói gyakorlathoz vezet akkor, amikor abban kell dönteni, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdése szerinti bánatpénz szolgáltatásnyújtás ellenértéke-e az Áfatv. alkalmazásában vagy nem, és így az átvett bánatpénz után terheli-e általános forgalmi adó fizetési kötelezettség azt a felet, akivel szemben az elállás jogát gyakorolták.
2. Az Áfatv-t 2008. január 1-jétől hatályon kívül helyezte az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 262. § (1) bekezdés a) pontja.
Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét nem vizsgálja, hacsak nem annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés (335/B/1990/13. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.) . Hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányossági vizsgálata a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján lehetséges, mivel ezekben az esetekben az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és -ha az indítványozó különösen fontos érdeke indokolja - a konkrét ügyben való alkalmazási tilalom kimondására van lehetőség.
Habár az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 6. pontja az ellenérték fogalmának meghatározásakor a kifogásolt szövegrészt változatlanul tartalmazza, a jelen ügyben az Alkotmánybíróságnak az Áfatv. 13. § (1) bekezdése "ide nem értve a kártérítést" szövegrészét érintő alkotmányjogi panaszokról kellett döntenie, mert a beadványt alkotmányjogi panaszként nyújtották be az Abtv. 1. § d) pontjára hivatkozva.
3. Az Alkotmány hivatkozott szabálya szerint:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (...) "
Az Áfatv. szerint:
"13. § (1) E törvény alkalmazásában
1. ellenérték: a tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket, de ide nem értve a kártérítést. Apport esetén annak könyvvizsgáló által elfogadott értéke, ennek hiányában a tagot terhelő nem pénzbeni hozzájárulás értéke;"
4. Az Alkotmányjogi panaszok nem felelnek meg az Abtv. 48. § (l)-(2) bekezdésében foglalt követelményeknek.
Az Abtv. e szabályai értelmében "az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt" fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be; a törvény tartalmazza, hogy az alkotmányjogi panaszt "a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül" lehet írásban benyújtani.
Mindegyik alkotmányjogi panasz az Alkotmány 2. § (1) bekezdése sérelmét állítja, mégpedig abból az okból, hogy az alkotmányellenesnek vélt jogszabály a normavilágosság követelményeit sérti.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az "alkotmányjogi panasz - mint azt az Alkotmánybíróság 57/1991. (XI. 8.) AB határozatában kifejtette - egyedi, jogalkalmazói aktus ellen irányuló jogorvoslat, amely alkotmányos alapjog sérelme esetén vehető igénybe, ha a jogsérelem alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és az ügyben a jogorvoslatokat kimerítették, vagy jogorvoslatnak nincs helye" [65/1992. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1992, 289, 291.]. Mivel az indítványozók nem jelölték meg, hogy a támadott rendelkezés konkrétan mely alapvető jog sérelmét eredményezi, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozata (ABH 2003, 2065.) 29. § e) pontja alapján - érdemi vizsgálat nélkül - visszautasította.
Hasonlóan döntött az Alkotmánybíróság legutóbb a 2007. június 11-én elfogadott 676/D/2004. AB határozattal befejezett ügyben (ABK 2007. június, 611, 613.) .
Budapest, 2008. április 29.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró