adozona.hu
612/B/2003. AB határozat
612/B/2003. AB határozat
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 45. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 45. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében kimondott diszkrimináció tilalmának sérelmét állítva kezdeményezte a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII....
612/B/2003. AB határozat
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 45. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 45. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
Az indítványozó az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében kimondott diszkrimináció tilalmának sérelmét állítva kezdeményezte a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 45. § (6) bekezdésének a megsemmisítését. Hivatkozott a Ktv. 44/A. § (1) bekezdésére, amely az illetménykiegészítés mértékénél tesz megkülönböztetéseket. Utalt arra, hogy a "körzetközponti" megnevezés először a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 7/A. § (1) bekezdésében, majd a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében, valamint az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről szóló 58/1999. (XII. 30.) BM rendelet 5. § (1) bekezdésében szerepel. (Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy ez utóbbi jogszabály már nem hatályos.)Az indítványozó városához közigazgatási körzet nem tartozik, a város lakosságszáma azonban ugyanannyi vagy több, mint egyes körzettel rendelkező településeké, mégis a köztisztviselői 10%-kal kevesebb illetménykiegészítést kaphatnak, s ez az indítványozó véleménye szerint diszkriminatív. Legfőbb érvnek pedig azt tekinti, hogy egyes hatósági ügyekben a körzetközponti jegyző országos illetékességgel rendelkezik és ez feleslegessé teszi a Ktv. 45. § (6) bekezdését.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány benyújtását követően az illetménykiegészítés mértékét módosították, de nem változott a 10%-os különbség a Ktv. 44/A. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján megállapítható illetménykiegészítés mértéke között. Az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelően az utólagos normakontroll keretében a vizsgálatát a hatályos rendelkezések tekintetében végezte el.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: "70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."
2. A Ktv. indítvánnyal érintett rendelkezései: "44/A. § (1) A helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének
a) a megyei önkormányzatnál, a megyei jogú városnál, illetve a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál legfeljebb 40%-a,
b) községi önkormányzatnál legfeljebb 20%-a,
c) az a)-b) pontban nem szereplő önkormányzatnál legfeljebb 30%-a.
(2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi középiskolai végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke legfeljebb 20%."
"45. § (6) E törvény alkalmazásában körzetközponti jegyző az a jegyző, aki a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál törvény vagy kormányrendelet alapján más településekre is kiterjedő illetékességgel államigazgatási hatáskört gyakorol."
3. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény érintett rendelkezései:
"7. § (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, a főjegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is."
III.
Az indítvány nem megalapozott.Az indítványozó az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközőnek tartotta a Ktv. 45. § (6) bekezdését, mert véleménye szerint az hátrányos megkülönböztetést jelent a Ktv. 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott illetménykiegészítés mértékében. Azzal érvel, hogy a körzettel nem rendelkező, de azonos vagy nagyobb lakosságszám esetén az önkormányzat köztisztviselői részére 10%-kal kevesebb illetménykiegészítés állapítható meg, ami az önkormányzati köztisztviselők között hátrányos megkülönböztetés arra is figyelemmel, hogy meghatározott hatósági ügyekben az okmányirodák országos illetékességgel járhatnak el. Feleslegesnek is tekintette a támadott rendelkezést, mert a megjelölt jogszabályok tartalmazzák a "körzetközponti" fogalmat.
A Ktv. 23. §-a szerint a köztisztviselőt az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén - a 26. § (2) bekezdésében és a 32. §-ban foglaltak kivételével - iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A köztisztviselő illetménye alapilletményből, illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Az önkormányzat lakosságszámának a jegyző, főjegyző alapilletménye megállapításánál van jelentősége [Ktv. 45. § (2) bekezdése], a Ktv. 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott illetménykiegészítés mértékénél viszont nincs. Az Alkotmánybíróság már az 1014/B/1997. AB határozatában rámutatott arra, hogy az illetménykiegészítés rendszere a különböző sajátosságokat felmutató köztisztviselői kör javadalmazását a feladatellátásukban jelentkező eltérésekre figyelemmel szabályozza (ABH 1998, 780, 781-782.) .
Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdését. Kialakult gyakorlata szerint az Alkotmány e rendelkezését a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. Kimondta, hogy az alkotmányi tilalom elsősorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésekre terjed ki, abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot sérti. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során ez utóbbi körben akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. [9/1990. (IV. 5.) AB határozat, ABH 1990, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 77-78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280-282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 203.; 30/1997. (IV 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 138.; 711/B/2002. AB határozat, ABK 2007, július-augusztus 748, 749.]
Az indítványozó a hátrányos megkülönböztetést, az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének a sérelmét abban látta, hogy az illetménykiegészítés megállapításánál a Ktv. 45. § (6) bekezdéséből következően eltérő szabályok vonatkoznak az olyan önkormányzatra, amelynek van közigazgatási körzete, szemben azzal az önkormányzattal, amelynek nincsen. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint mindez ugyanakkor a feladatellátásban is eltérést eredményez, s ezt veszi alapul a támadott szabályozás akkor, amikor a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők homogén csoportján belül a Ktv. 44/A. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában megjelölt önkormányzatnál dolgozó köztisztviselők között az illetménykiegészítés mértékében is különbséget tesz. Az azonos (felsőfokú iskolai) végzettségű köztisztviselők homogén csoportján belül tett - feladatellátásuk terén jelentkező - eltéréshez igazodó eltérő mértékű illetménykiegészítésben is kifejezésre juttatott megkülönböztetés nem jelenti azt, hogy a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett volna megkülönböztetést. Ennek megfelelően a Ktv. 44/A. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában megjelölt, az illetménykiegészítés mértékében tett megkülönböztetés sem ellentétes az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével.
A Ktv. 45. § (6) bekezdése a Ktv. alkalmazásában körzetközponti jegyzőnek azt a jegyzőt tekinti, aki a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál törvény vagy kormányrendelet alapján más településekre is kiterjedő illetékességgel államigazgatási hatáskört gyakorol. Ezeket az önkormányzatokat az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) határozza meg. Következésképpen nem tartoznak ebbe a körbe azok az önkormányzatok, amelyek okmányirodájának illetékessége az önkormányzat működési területén kívül más településekre nem terjed ki. Az önkormányzatok eltérő illetékessége miatt nem azonos a szabályozási kör, ezért az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Ktv. 45. § (6) bekezdése ezért sem ellentétes az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével. A jegyzői feladatokban, hatáskörökben tett ésszerű különbségtétel alkotmányosan megengedhető.
Az indítványozó által felhívott jogszabályok használják a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző fogalmát, ez azonban nem zárja ki, hogy azt a Ktv. a saját alkalmazása körében a 45. § (6) bekezdése szerinti tartalommal használja. Az a körülmény, hogy a Korm.r.-ben kijelölt körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője a polgármesteri hivatal részeként működtetett okmányiroda útján, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel ellát meghatározott államigazgatási hatásköröket, ugyancsak nem eredményez hátrányos megkülönböztetést, miután különböző hatáskörökről van szó és nem változtat azon, hogy eltérő a szabályozási kör.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt.
Budapest, 2008. március 11.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
, Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró