adozona.hu
ÁSZ összefoglaló (HÉ 2008/10.)
ÁSZ összefoglaló (HÉ 2008/10.)
a Munkaerőpiaci Alap működésének ellenőrzéséről (0750)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Állami Számvevőszék a közelmúltban befejezte a Munkaerőpiaci Alap (MPA, Alap) működésének átfogó ellenőrzését, amelynek fontosabb megállapításairól, javaslatairól az alábbiakban tájékoztatom:
A munkanélküliséget megelőző, kezelő, következményeit enyhítő aktív eszközöket (képzések, foglalkoztatási támogatások) és passzív ellátásokat (járadék és segély) 1996 óta a Munkaerőpiaci Alap finanszírozza, amelyhez a munkaerőpiac szereplőinek befizetései (járulékai és hozzájárulásai) teremtenek forr...
ÁSZ összefoglaló (HÉ 2008/10.)
a Munkaerőpiaci Alap működésének ellenőrzéséről (0750)
Az Állami Számvevőszék a közelmúltban befejezte a Munkaerőpiaci Alap (MPA, Alap) működésének átfogó ellenőrzését, amelynek fontosabb megállapításairól, javaslatairól az alábbiakban tájékoztatom:A munkanélküliséget megelőző, kezelő, következményeit enyhítő aktív eszközöket (képzések, foglalkoztatási támogatások) és passzív ellátásokat (járadék és segély) 1996 óta a Munkaerőpiaci Alap finanszírozza, amelyhez a munkaerőpiac szereplőinek befizetései (járulékai és hozzájárulásai) teremtenek forrást. Az Állami Számvevőszék jelenlegi ellenőrzésében célul tűzte ki annak értékelését, hogy az MPA működésének jogszabályi, költségvetési háttere, valamint az Alap felhasználásának irányítási feltételei elősegítették-e az Alap feladatainak eredményes ellátását. Ellenőrzésünk a 2004-2006 közötti időszakot fogta át.
Az ellenőrzés alá vont időszakban a munkanélküliség kedvezőtlenül alakult, szintje magas volt (a KSH 2004-ben 6,1%, 2006 elején 7,8% és 2007. május-júliusban 7%-os rátát mért), a strukturális egyenlőtlenségek (pl. a területi, kor-és végzettség szerinti különbségek) tartóssá váltak. A kormányzat a munkaképes korúak aktivitásának, foglalkoztatásának növelésére elsősorban a szakmai szabályozást módosító intézkedéseket hozott. A jogszabályi változások azonban csak részben fejtették ki a várt hatást. A munkanélküliek aktivitását fokozta, hogy 2005 novemberétől az ellátórendszerben való nyilvántartás, 2007-től a passzív ellátás feltételeként kötelező volt állást keresniük, ugyanakkor ez a követelmény éppen a magas munkanélküliséggel sújtott térségekben nehezen volt teljesíthető. Az ellátásoknak a folyósítás alatti kétszeri csökkentése elsősorban a magasabb keresetűeket ösztönözte a mihamarabbi elhelyezkedésre.
A bér- és járulékkedvezmények bővülő, egyben új módon (alanyi jogon) történő igénybevételének 2005-től megnyílt lehetőségei hozzájárultak a hátrányos helyzetűek (pl. 50 év felettiek, pályakezdők) foglalkoztatásának növeléséhez, ugyanakkor az új jogszabályokkal a tartalmukban egymást átfedő támogatások (pl. különböző járulékkedvezmények) köre bővült, a támogatási rendszer nehezen volt átlátható. Az igénybevevőknek a támogatások közötti eligazodását 2007-től segítette, hogy egyszerűsítették az Alapot meghatározó alaptörvényben, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.-ben) szabályozott eszközöket.
Az Alap működését ellentmondásosan befolyásolták a befizetési kötelezettségeket megállapító előírások és a kiadásokat meghatározó költségvetési törvények. A kötelezettségek emelése (pl. a járulékalap minimumának előírása, a munkavállalói járulék mértékének emelése) pótlólagos forrásokat biztosított a foglalkoztatáspolitikai eszközök fokozott alkalmazásához, a többletforrásokból azonban az Alapot terhelő, szociális és egyéb célú költségvetési befizetéseket is emelték, a szakmai kiadások részaránya nem emelkedett.
Az Alap bevételei 2004. és 2006. között 28,9%-kal 311,5 Mrd Ft-ra, kiadásai 18,4%-kal 289,5 Mrd Ft-ra nőttek. A kiadások szerkezete 2004. és 2006. között kis mértékben, hosszabb időszakot tekintve jelentősen módosult. A kiadások növekvő részét (1999-ben 7%-át, 2004-ben 31%-át és 2006-ban 33%-át) alaprészeken kívüli tételekre fordították. Az aktív eszközök kiadásokon belüli aránya az új, a foglalkoztatási és a rehabilitációs alaprészen kívüli tételekkel (pl. EU-s társfinanszírozás) az 1999. évi 28%-ról 2004-2006-ban 41-42%-ra emelkedett. A passzív kiadások részaránya 57%-ról mintegy egyharmadra (2004-ben 34%-ra, 2006-ban 32%-ra) süllyedt.
A foglalkoztatási alaprész felhasználása három év során (147,7 Mrd Ft) mintegy 630 ezer főt érintett. A foglalkoztatási célokra is tekintettel, a központi keret felhasználásánál 27%-ról 46%-ra emelkedett a munkahelyteremtő és munkahelymegőrző programok támogatásának aránya. A decentralizált keret mintegy 80%-ából a helyi igények alapján a munkaügyi központok ugyanazon néhány eszközt (pl. közhasznú foglalkoztatást, képzést, pályakezdők támogatását és bértámogatást) alkalmazták. A foglalkoztatásra hosszabb távon ható aktív eszközökre, a munkaerő-piaci képzésekre és a munkahelyteremtő beruházásokra az alaprész 31%-át fordították. A képzési alaprészből fedezett támogatások, a képzések és a munkaerőpiac igényei közötti összhang kialakításához szükséges, a képzés és a gazdaság igényeinek változására vonatkozó információk nem álltak rendelkezésre.
A munkaügyi szervezet a változó működési feltételek mellett több intézkedést hozott a feladatok cél szerinti, hatékonyabb ellátására. A regionális intézményi rendszert és működését meghatározó, nem teljesen kiérlelt jogszabályokat az új regionális munkaügyi központok tapasztalatai alapján módosították. A 2007. január l-jétől létrehozott intézményi struktúrát áprilistól egyszerűsítették, az ún. regionális kirendeltségeket megszüntették. A munkaügyi központok megyei hálózatának régiós átszervezésénél, a központilag elrendelt létszámcsökkentés végrehajtásánál a kirendeltségek leterheltségében feltárt különbségeket figyelembe vették. 2007-ben sem támogatta valamennyi eszköz működtetését megfelelő informatikai rendszer, és a működés informatikai kockázatai sem csökkentek.
Az Alap ellenőrzési rendszerét kialakították, a támogatások odaítélését és az igénybevétel jogszerűségét ellenőrző belső ellenőrzés, illetve munkaerő-piaci ellenőrzés korábban is szűkös kapacitása csökkent, a 2007. évi létszám a 2004. évinek mintegy háromnegyede.
A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoltuk a Kormánynak, hogy kezdeményezze az Flt.-nek a támogatási rendszer áttekinthetőségét javító kiegészítését. A szakképző iskoláknál jogtalanul felhasznált fejlesztési támogatások visszaköveteléséhez vizsgálja meg az ellenőrzést végző szervezet hatósági jogkörrel felruházását. Az ellátások és támogatások megítéléséhez, nyomon követéséhez, eredményességük értékeléséhez biztosítsa a munkaerő-piaci szervezet hozzáférését a munkaügyi nyilvántartások (pl. az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis) adataihoz. A pénzügyminiszternek javaslatot tettünk a csekély összegű támogatásokat (is) tartalmazó nyilvántartás (Országos Támogatási Monitoring Rendszer, OTMR) kiegészítésére, az MPA vonatkozó támogatásaival. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek intézkedéseket javasoltunk az Alap működésében megállapított informatikai biztonsági kockázatok csökkentésére, a pénzügyi nyilvántartásokat teljes körű tartalmazó informatikai rendszer bevezetésére, az OTMR adatszolgáltatás elektronikus teljesíthetőségére.
Az elkészített jelentés az interneten a www.asz.hu címen olvasható.