adozona.hu
16/1956. (XII. 29.) Korm. rendelet
16/1956. (XII. 29.) Korm. rendelet
a bérfizetés 1957. január 1. utáni rendszeréről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1957. január 1-től üzemekben és hivatalokban egyaránt csak a ténylegesen ledolgozott idő (teljesítmény, szakmány, norma stb.) alapján fizethető munkabér az előírt bérfizetési napokon.
Azoknak a dolgozóknak a munkaviszonyát, akiket bármilyen okból kifolyólag az üzemek és hivatalok foglalkoztatni nem tudnak, 1957. január 1-től legkésőbb 1957. február 1-ig felmondással meg kell szüntetni. Számukra a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány egyidejűleg kiadott 15/1956 (XII. 29.) Korm. rendelete ...
16/1956. (XII. 29.) Korm. rendelet
a bérfizetés 1957. január 1. utáni rendszeréről
1. §1957. január 1-től üzemekben és hivatalokban egyaránt csak a ténylegesen ledolgozott idő (teljesítmény, szakmány, norma stb.) alapján fizethető munkabér az előírt bérfizetési napokon.
2. §
Azoknak a dolgozóknak a munkaviszonyát, akiket bármilyen okból kifolyólag az üzemek és hivatalok foglalkoztatni nem tudnak, 1957. január 1-től legkésőbb 1957. február 1-ig felmondással meg kell szüntetni. Számukra a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány egyidejűleg kiadott 15/1956 (XII. 29.) Korm. rendelete alapján járó illetményeket, illetve munkanélküli segélyt kell biztosítani.
3. §
Egyes ipari üzemek, amelyek jelenleg még a törzsgárdájukat sem tudják foglalkoztatni - amennyiben a felettes minisztérium ehhez hozzájárul - dolgozóik közül azoknak, akiknek a munkájára az üzem megindulásakor feltétlenül szükség van, ideiglenesen rendkívüli szabadságot engedélyezhetnek. A rendkívüli szabadság alatt a dolgozók részére havonként havi átlagkeresetük 50 százaléka folyósítható. Miután a rendkívüli szabadságra küldött dolgozók munkaviszonya nem szűnik meg, részükre felmondási illetmény nem fizethető. A dolgozók a 'rendkívüli szabadságot nem kötelesek elfogadni.
4. §
A rendkívüli szabadságot igénybevevő dolgozók az üzemi munkástanács engedélye alapján a rendkívüli szabadság időtartama alatt ideiglenesen munkát vállalhatnak. Ezt a körülményt a munkakönyvükbe be kell jegyezni. Ilyen esetben azonban a dolgozókat csak az új munkahelyen esedékes bér illeti meg. A dolgozók a rendkívüli szabadság tartama alatt is élhetnek felmondással. Ebben az esetben felmondási illetmény számukra nem fizethető.
5. §
A rendkívüli szabadságon lévő dolgozó az üzemi munkástanács felhívására üzemében azonnal köteles munkára jelentkezni és ott a munkát felvenni. Ellenkező esetben munkaviszonya azonnal megszűntnek tekintendő, az üzemtől a továbbiakban semmiféle bért vagy juttatást nem kaphat és nem részesíthető munkanélküli segélyben sem.
6. §
Az üzemek legfeljebb 3 hónapi időtartamra engedélyezhetik az e rendeletben ideiglenesen életbeléptetett rendkívüli szabadságot.
7. §
(1) Amennyiben az üzem vezetősége, vagy felettes szerve által megállapított munkarenden belül energia-, vagy anyaghiány miatt a dolgozó az előírt munkaidőt nem tényleges munkával tölti ki, a munkarenden belüli állásidőre legfeljebb a munkakörüknek megfelelő alsó bérhatár 80 százaléka fizethető ki. (Ahol a személyi bérek alsó határa nincs segéd-, betanított- és szakmunkásokra megállapítva, ott a 80 százalék - a szakminisztérium végrehajtási utasításában megállapított módon - értelemszerűen alkalmazandó.)
(2) Amennyiben a munkaidőn belüli munkaidő kiesések megbízható nyilvántartása nehézséget okoz, a vállalat munkástanácsa a szakszervezettel egyetértésben elrendelheti, hogy a munkások személyi bérének az összes jelenléti időre 80-95 százalékát lehet számfejteni akkor, ha egy megkívánt minimális teljesítmény színvonalat a munkás nem ér el.
8. §
(1) A műszaki és adminisztratív dolgozók jelenlegi prémium-rendszere 1957. január 1-i hatállyal megszűnik. A vállalati munkástanácsok a termelés fokozása, gazdaságossága stb. érdekében saját hatáskörükben alakítsák ki a vállalatok új prémium-rendszerét. Az így kialakított prémiuma rendszer alapján negyedévenként kifizethető vállalati összprémium felső határa az 1956. I-III. negyedév átlagában 100 százalékos tervfeladat teljesítéséért kifizethető prémium-összeg, amit csökkenteni kell az alkalmazotti létszám csökkenésének arányában.
(2) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél eddig csak a 100 százalékon felüli tervteljesítést premizálták, az illetékes minisztérium megállapítása alapján a prémiumban részesített dolgozók összalapbérének 10-15 százalékát lehet prémiumkeretként megállapítani.
9. §
A jelen rendelet hatálya az iparvállalatokra és az állami költségvetésből fenntartott szervekre, intézményekre, hivatalokra terjed ki. A rendelet alapelveinek egyéb területeken történő alkalmazása kérdésében az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.
10. §
A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Kádár János s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke