adozona.hu
8/1964. (XII. 10.) MüM rendelet
8/1964. (XII. 10.) MüM rendelet
a munkaközvetítésről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 15/1956. (XII. 29.) számú rendelete 11. § (3) bekezdésében, a 26/1957. (V. 3.) számú rendelete 1. § (1) bekezdésében, valamint a 2020/1964.(VII. 19.) számú határozatában kapott felhatalmazás alapján - a területi munkaerő-gazdálkodási feladatok megoldásának elősegítése érdekében - az alábbiakat rendelem:
A munkaközvetítéssel befolyásolni kell a munkaerő tervszerű, a népgazdasági és helyi érdekekkel összhangban álló elosztását. E tevékenységgel elő ke...
8/1964. (XII. 10.) MüM rendelet
a munkaközvetítésről
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 15/1956. (XII. 29.) számú rendelete 11. § (3) bekezdésében, a 26/1957. (V. 3.) számú rendelete 1. § (1) bekezdésében, valamint a 2020/1964.(VII. 19.) számú határozatában kapott felhatalmazás alapján - a területi munkaerő-gazdálkodási feladatok megoldásának elősegítése érdekében - az alábbiakat rendelem:
1. §(1) A munkaközvetítéssel befolyásolni kell a munkaerő tervszerű, a népgazdasági és helyi érdekekkel összhangban álló elosztását. E tevékenységgel elő kell segíteni
a) a munkára jelentkezők elhelyezését,
b) a vállalatok, a költségvetési és más szervek (a továbbiakban: vállalatok) munkás, alkalmazotti, valamint egyéb különleges munkaerő-szükségletének kielégítését.
(2) A munkaközvetítés a dolgozók munkába irányításával vagy kötelező munkaközvetítéssel történik. Kötelező munkaközvetítés elrendelése esetében a vállalat munkaviszonyt csak a tanács munkaügyi szakigazgatási szervének közvetítése után létesíthet.
2. §
(1) A munkaközvetítést a fővárosi, a megyei jogú városi, a járási, a járási jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsága munkaügyi szakigazgatási szervei végzik. A munkaközvetítést a munkaügyi szakigazgatási szerv irányítása alatt működő munkaközvetítő irodák is elláthatják.
(2) A munkaügyi szakigazgatási szerv az illetékességi területén telepített vállalatokhoz, gyáregységekhez, illetve telephelyekhez közvetíthet munkaerőt.
3. §
(1) A kötelező munkaközvetítést [15/1956. (XII. 29.) Korm. számú rendelet 10. §-ának (1) bekezdése] - ha ezt a helyi munkaerő-helyzet szükségessé teszi - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke rendeli el.
(2) A kötelező munkaközvetítés elrendelhető:
- a megye (főváros, megyei jogú város) területén levő minden vállalatra és minden munkakörre, vagy ezen belül
- egyes meghatározott területekre (pl. járásra), helységekre (városokra, községekre), vállalatokra, üzem-gyáregységekre, telephelyekre, munkakörökre vagy
- azokra a munkakörökre, melyeknek betöltését jogszabály valamely feltételtől, így különösen kor, nem, egészségi állapot és lakhelytől teszi függővé.
(3) Nem rendelhető el kötelező munkaközvetítés:
a) az államhatalmi és államigazgatási szervek ügyintézői munkaköreire,
b) a fegyveres erőkre, fegyveres testületekre, valamint a rendészeti szervekre,
c) a választás útján betöltendő munkakörökre,
d) a társadalmi szervekre,
e) az osztályvezető és annál magasabb beosztású vezető munkakörökre,
f) a tudományos intézetek kutatói munkaköreire,
g) az egészségügyi, oktatásügyi és művészeti szakképzettséget igénylő munkakörökre,
h) a társadalmi tanulmányi ösztöndíjra kötött szerződés, illetőleg a kezdő szakemberekre vonatkozó rendelkezések szerint a felsőoktatási intézményeknél közzétett pályázati felhívások és a minisztérium (főfelügyeleti szerv) elosztása alapján betöltött munkakörökre,
i) azokra a munkakörökre, amelyekben a vállalat számára képzett és szakmunkás-vizsgát tett ipari tanulót alkalmazzák.
(4) A kötelező munkaközvetítés áthelyezés esetére nem vonatkozik.
4. §
(1) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének a kötelező munkaközvetítés elrendelésénél figyelemmel kell lennie:
a) az egyes iparágak és vállalatok népgazdasági fontosságára, munkaerővel való ellátottságára és egyéb adottságaira, így különösen az idényjellegű ágazatok (mezőgazdaság, építőipar, konzervipar stb.), valamint a több helységben vagy nagyobb kiterjedésű igazgatási területen működő vállalatok sajátos igényeire,
b) a nők, továbbá a rokkantak és egyéb csökkent munkaképességűek, valamint a fiatalok és a szociális szempontból rászorultak fokozottabb munkába állítására.
(2) A kötelező munkaközvetítés elrendelésére, illetve megszüntetésére a munkaügyi szakigazgatási szervek és a vállalatok felügyeleti szervei tehetnek javaslatot.
(3) A felügyeleti szervek az irányításuk alá tartozó vállalatok tekintetében közvetítési sorrendet javasolhatnak.
5. §
(1) A betöltetlen munkahelyek nyilvántartása és a munkaközvetítés előmozdítása céljából valamennyi vállalat köteles
a) negyedévenként a tárgyidőszakot megelőzően a területileg illetékes munkaügyi szakigazgatási szervhez (munkaközvetítő irodához) az előre látható munkaerő-szükségletét a 3. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével bejelenteni;
b) a tárgyidőszak folyamán jelentkező tényleges munkaerő-szükségletét a szükséglet jelentkezésekor a fenti módon ugyancsak bejelenteni.
(2) A munkaerő-szükségletről szóló bejelentésnek tartalmaznia kell munkakörönként a létszámot, férfi vagy nő megjelölést, a fizethető munkabért (a munkakörre érvényes bértételt), továbbá az alkalmazáshoz megkívánt egyéb feltételeket (szakképzettség, gyakorlat stb.).
(3) A dolgozók munkába állításának, illetőleg átirányításának megszervezése érdekében olyan esetekben, amikor átszervezés vagy egyéb intézkedés következtében egyszerre legalább tíz dolgozó munkaviszonyának megszüntetésére kerül sor, köteles a vállalat a felszabaduló munkaerők számát legkésőbb az intézkedés megtételekor a tanács munkaügyi szakigazgatási szervéhez bejelenteni. A bejelentésnél a (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
6. §
A munkaügyi szakigazgatási szerv (munkaközvetítő iroda) felülvizsgálhatja a vállalat bejelentett munkaerő-szükségletét, illetve kérheti a munkaerő-szükséglet indoklását. Ha a vállalat a tervezett létszámát (irányszámát) elérte, illetőleg túllépte és a további létszámemelést különleges termelési érdekek nem indokolják, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének jóváhagyásával a munkaközvetítés megtagadható.
7. §
(1) A munkaközvetítés a melléklet szerinti közvetítő (irányító) lappal történik.
(2) A vállalatok kötelesek a közvetítő (irányító) lap egy példányát egy évig megőrizni és azt az ellenőrző szervek kívánságára felmutatni. A közvetítőlap másik példányát a dolgozó alkalmazása után kiállítva a munkaügyi szakigazgatási szervnek (a munkaközvetítő irodának) vissza kell küldeni.
8. §
(1) A munkára jelentkezőknek a közvetítéshez munkakönyvüket és személyi igazolványukat fel kell mutatniok,
(2) A jelentkezőket szakképzettségük, a munkára való alkalmasságuk, a szociális helyzetük figyelembevételével és ezen belül általában a jelentkezésük sorrendjében kell közvetíteni.
(3) A vállalat a munkaközvetítés útján küldött dolgozót - amennyiben a munkakör ellátásához szükséges szakmai és egyéb feltételeknek nem felel meg - nem köteles alkalmazni. A dolgozó ugyancsak nem kötelezhető a munkaközvetítés során felajánlott munkakör elfogadására. Eredménytelenség esetén a közvetítés több ízben is megismételhető.
(4) A vállalatok egyes dolgozók személy (név) szerinti közvetítését is kérhetik abban az esetben, ha azt a munkavállaló különleges szakképzettsége vagy egyéb vállalati érdek indokolja és a helyi munkaerőgazdálkodási irányelvekkel nem ellentétes. Kötelező a dolgozó személy szerinti közvetítése, ha az adott vállalatnál történő munkába lépésére jogszabályi rendelkezés alapján kerül sor.
(5) A munkára jelentkezőt a munkaközvetítésből kizárni semmilyen címen nem szabad.
(6) A munkaközvetítés ingyenes.
9. §
A munkaügyi szakigazgatási szervek (munkaközvetítő irodák) kötelesek a területileg illetékes szakszervezeti szervek vagy megbízottaik részére a munkaközvetítéssel kapcsolatos mindennemű kérdésben felvilágosítást nyújtani és a vonatkozó iratokba betekintést biztosítani.
10. §
A munkaközvetítéssel kapcsolatos rendelkezések megszegése esetén - a 3/1962. (II. 22.) Korm. számú rendelet alapján - a szabálysértési eljárás megindítása érdekében a feljelentést a megyei (fővárosi, megyei jogú városi), járási (járási jogú városi) munkaügyi szakigazgatási szervnek kell megtenni.
11. §
(1) Ez a rendelet 1965. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1/1957. (I. 5.) MTH számú utasítás, továbbá a 9/1959. (VIII. 18.) MüM, az 1/1960. (II. 14.) MüM és a 11/1961. (XII. 23.) MüM számú rendeletek hatályukat vesztik.
(2) A vendéglátóiparban és táncmulatságokon foglalkoztatott zenészek és énekesek munkaközvetítéséről szóló - 1/1959. (MK 1.) MM számú utasítással módosított - 38/1957. (MK 5.) MM számú utasítás rendelkezései változatlanul hatályban maradnak.
Veres József s. k.,
munkaügyi miniszter
Melléklet a 8/1964. (XII. 10.) MüM számú rendelethez