6/1968. (XII. 4.) MüM-BkM együttes rendelet

a zenészek, énekesek és előadóművészek munkabéréről, valamint munkafeltételeiről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A művelődésügyi miniszterrel, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével egyetértésben a következőket rendeljük.
A belkereskedelmi ágazatban foglalkoztatott, közvetítésre kötelezett zenészek, énekesek (továbbiakban: zenészek), valamint a közvetítésre nem kötelezett előadóművészek, akrobatikus és egyéb táncszámokat előadó művészek, artisták (továbbiakban: előadóművészek) munkabérét, valamint munkafeltételeit ez a rendelet szabályozza.
A zenészek napi munkabérét személyi kategóriájukt...

6/1968. (XII. 4.) MüM-BkM együttes rendelet
a zenészek, énekesek és előadóművészek munkabéréről, valamint munkafeltételeiről
A művelődésügyi miniszterrel, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével egyetértésben a következőket rendeljük.
1. §
A belkereskedelmi ágazatban foglalkoztatott, közvetítésre kötelezett zenészek, énekesek (továbbiakban: zenészek), valamint a közvetítésre nem kötelezett előadóművészek, akrobatikus és egyéb táncszámokat előadó művészek, artisták (továbbiakban: előadóművészek) munkabérét, valamint munkafeltételeit ez a rendelet szabályozza.
A zenészek munkabére és munkafeltételei
2. §
(1) A zenészek napi munkabérét személyi kategóriájuktól, minősítésüktől és beosztásuktól függően, teljes munkaidőben való foglalkoztatottság esetén, a következők szerint kell megállapítani:
(2) A rendszeresen több hangszeren játszó zenész részére a vonatkozó bértételen belül magasabb alapbér megállapítása indokolt.
(3) A távollevőket rendszeresen, vagy esetenként helyettesítő zenész munkabérét is az (1) bekezdés alapján kell megállapítani.
(4) Az ötórai teán foglalkoztatott zenészek bérét az Mt. V. 17. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. Az ötórai teán történő foglalkoztatás időtartama napi 3 óránál kevesebb nem lehet és este órán túl nem terjedhet.
3. §
A kisforgalmú üzemekben a zenészek tiszta jutalékrendszerben is foglalkoztathatók. A jutalék és a biztosított bér mértékét a munkaszerződésben kell meghatározni. A biztosított bér napi 10, vagy - 26 munkanapot figyelembe véve - havi 260 forintnál kevesebb, illetve a 2. § (1) bekezdésében meghatározott - a zenész személyi kategóriájának és beosztásának megfelelő - bértétel felső határánál több nem lehet. Egyebekben a jutalékrendszerre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
4. §
(1) Ugyanazon vállalatnál (önálló egységnél) legfeljebb heti 2 szereplés esetén (alkalmi foglalkoztatás) a zenészek napi munkabére - beosztásra és minősítésre tekintet nélkül - 6 órás foglalkoztatás esetén legalább 60 forint, legfeljebb
"A" kategóriánál 200 Ft,
"B" kategóriánál 150 Ft,
"C" kategóriánál 130 Ft.
(2) A szilveszter éjszakai szereplésre alkalmilag szerződtetett zenész részére 7 órás munkaidőre legfeljebb 400 Ft napibér fizethető.
5. §
(1) A személyi kategóriának a határozott időre szóló munkaszerződés érvényességének ideje alatt történt megváltozása esetén az átsorolás nem kötelező.
(2) A zenészt a "kiváló" minősítéssel rendelkezőkre vonatkozó munkaköri bértételek alapján besorolni csak az Országos Szórakoztatózenei Központ által kiállított minősítés alapján szabad. Ez a minősítés a vállalatot a személyi kategóriánál magasabb bértétel alapján történő besorolásra nem kötelezi.
(3) "C" kategóriájú zenészt zenekarvezetőnek kijelölni csak az esetben szabad, ha a zenekarban "A" vagy "B" kategóriájú zenész nincs. Ez a rendelkezés a népi zenekarokra nem vonatkozik.
6. §
(1) A zenész szállítást igénylő hangszerének a vállalat érdekében történő szállításáról, vagy a szállítási költségek megtérítéséről a vállalat köteles gondoskodni.
(2) A zenésznek az állandó lakhelyétől eltérő helységbe történő szerződtetése esetén a vállalat köteles
a) a munkásszállásra vonatkozó rendelkezések szerinti térítés ellenében szállást, vagy a kollektív szerződésben meghatározott szállásköltség-hozzájárulást biztosítani,
b) a munkahelyre az egyszeri oda- és visszautazás, valamint a hangszerek szállítási költségét megtéríteni.
(3) A zenész részére nagyértékű saját hangszerének (elektromos orgona, erősítő berendezés stb.) rendszeres karbantartása és javítása fejében legfeljebb a munkabére 3%-áig terjedő költségátalány téríthető. A költségátalány fizetésében való megállapodás esetén, annak mértékét a munkaszerződésben kell meghatározni.
Az előadóművészek fellépti díja és munkafeltételei
7. §
(1) Ha az előadóművészt ugyanaz a vállalat havonta legfeljebb öt naptári napon foglalkoztatja (alkalmi foglalkoztatás), fellépti díjának felső határa, ha másutt
a) munkaviszonyban nem áll, a művelődésügyi miniszter 116/1958. (M K 5.) MM utasítása alapján kiállított igazolásban feltüntetett fellépti díj összege,
b) munkaviszonyban áll,
- a lakóhelyen történő fellépés esetén az a) pontban megjelölt igazolás szerinti díj összegének 60%-a,
- a lakóhelyén kívüli fellépés esetén az igazolásban megjelölt fellépti díj összegének 80%-a.
(2) Ha az előadóművész ugyanannál a vállalatnál egy napon több egységben lép fel, a második és minden további fellépés díja az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt igazolásban feltüntetett összeg 60%-a.
(3) A nem alkalmilag foglalkoztatott előadóművész fellépti díja 50-145 Ft. A teljes műsoridőt betöltő fellépés esetén, valamint egy műsoron belül több alkalommal, vagy ugyanannál a vállalatnál egy napon több egységben fellépő előadóművész fellépti díja legfeljebb 50%-kal emelhető.
(4) Az (1), (2), (3) bekezdés alapján megállapított fellépti díj az előadásra való felkészülés - zenekari kíséretet igénylő előadás esetén 6 próba, minden más esetben 3 próba - díjazását is magában foglalja.
(5) Ha az előadóművész a vállalat kívánságára fellépéséhez jelmezt vesz igénybe, a vállalattól a kölcsönző vállalat által számított kölcsönzési díj megtérítését igényelheti.
(6) A szállás-, utazási és hangszerszállítási költség megtérítésére a 6. § rendelkezései irányadók
Hatálybaléptető rendelkezések
8. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a zenészek, énekesek, valamint az előadóművészek munkáfeltételeit és munkabérét szabályozó 91/1958. (KÉ 31.) BkM és a 87/1986. (KÉ 35.) BkM utasítással kiegészített 108/1957. (KÉ 44.) BkM utasítás hatályát veszti.
(2) A vendéglátóiparban és az alkalmilag foglalkoztatott zenészek munkafeltételeinek szabályozásáról szóló 5759/1951. OMB számú határozat módosításáról és kiegészítéséről rendelkező 8/1957. (X. 13.) MüM rendelet 1. §-át és 2. §-ának (1)-(2) bekezdését és a (4) bekezdését az e rendelet hatálya alá tartozó dolgozókra alkalmazni nem szabad.
(3) A rendelet hatályba lépésekor érvényben levő munkaszerződéseket a jelen rendeletre tekintettel nem kell módosítani.
Veres József s. k.,
munkaügyi miniszter
Sebes Sándor s. k.,
a belkereskedelmi miniszter első helyettese
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.