adozona.hu
40/1974. (XII. 28.) PM rendelet
40/1974. (XII. 28.) PM rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról és jövedelemnövekményadójáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripar egyes ágainak szabályozó rendszeréről szóló 1045/1970. (X. 17.) Korm. számú határozatban foglalt felhatalmazás alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és az Országos Vízügyi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetre (mezőgazdasági-ipari szövetkezetre, ipari-mezőgazdasági szövetkezetre), a halászati termelőszö...
40/1974. (XII. 28.) PM rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról és jövedelemnövekményadójáról
A mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripar egyes ágainak szabályozó rendszeréről szóló 1045/1970. (X. 17.) Korm. számú határozatban foglalt felhatalmazás alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és az Országos Vízügyi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §A rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetre (mezőgazdasági-ipari szövetkezetre, ipari-mezőgazdasági szövetkezetre), a halászati termelőszövetkezetre, a mezőgazdasági szakszövetkezetre, az 1970. évi 19. számú tvr. alapján működő, mezőgazdasági ágazatban sorolt gazdasági társulásra, továbbá a kizárólag mezőgazdasági termelőszövetkezetekből álló, valamint a zöldség-, gyümölcs-felvásárlási szakágazatba tartozó, az 1967. évi III. számú tv. 55-56. §-a alapján működő szövetkezeti társulásra és a vízitársulatra (a továbbiakban együtt: termelőszövetkezet).
Jövedelemadó
2. §(1) A termelőszövetkezet jövedelemadót köteles fizetni.
(2) A jövedelemadó alapja a termelőszövetkezet (3) bekezdésben meghatározott dolgozóinak a 3. §-ban meghatározott adóköteles jövedelme.
(3) Dolgozónak kell tekinteni a tagokat, a közös munkában résztvevő családtagokat, valamint az alkalmazottakat, figyelembe véve
- azokat a dolgozókat is, akik korábban nem mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgoztak és a nyugdíjjogosultság megszerzése után léptek tagsági vagy munkaviszonyba a termelőszövetkezettel (vagy dolgoznak családtagként), de a termelőszövetkezeti nyugdíjkorhatárt még nem érték el, továbbá
- a bedolgozókat,
- a jutalékos bérrendszerben foglalkoztatott tagokat és alkalmazottakat,
- a mellékfoglalkozásban, részfoglalkozásban foglalkoztatottakat,
- a 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 164. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben munkaszerződés alapján foglalkoztatott részesművelőket,
- az alkalmilag foglalkoztatottakat, akik a termelőszövetkezet közös munkájában csak alkalmilag, az év folyamán egy hónapnál rövidebb ideig vesznek részt,
- az állásukból felfüggesztett, a felmondás alatt levő dolgozókat is. (A továbbiakban együtt: dolgozók.)
(4) A termelőszövetkezet adójának megállapításánál nem kell dolgozónak tekinteni a termelőszövetkezeti közös vállalkozásokhoz, vállalatokhoz és egyéb szocialista szervezetekhez átengedetteket, a szakmunkástanulókat, továbbá a nyugdíjasokat és járadékosokat, illetve a mezőgazdasági termelőszövetkezeti nyugdíjkorhatárt elért családtagokat.
Adóköteles jövedelem
3. §(1) Adóköteles jövedelemnek kell minősíteni a termelőszövetkezet évi bruttó jövedelméből a dolgozók részére elszámolt alábbi - pénzbeni és természetbeni - juttatásokat:
a) A munkadíjat és munkabért, ide értve
- a részesműveléssel, családi vagy egyéni műveléssel, illetve a különlegesen hasznosított területek művelésével és a közös állatállományhoz tartozó állatoknak a háztáji gazdaságokban vállalt tartásával kapcsolatos munkadíjat,
- az állásidőre, a készenléti időre, az ebédidőre, a felfüggesztési időre és a felmondás idejére elszámolt munkadíjat, munkabért,
- a fizetett szabadságra és a fizetett ünnepnapra,
- a tanfolyamon, tanulmányúton eltöltött időre,
- az állami és társadalmi kötelezettségek teljesítése miatt kieső munkaidőre elszámolt munkadíjat és munkabért is,
b) a különféle pótlékokat (túlmunka utáni pótlékot, éjszakai munka, heti pihenőnap, illetve munkaszüneti napon végzett munka pótlékát, az idénypótlekot stb.),
c) a jutalékot,
d) a tisztségviselők keresettérítését,
e) a prémiumot,
f) a jutalmat, ide értve
- a munka utólagos értékelése során adott jutalmakat,
- a külföldi utazások (tapasztalatcserék) költségeit, kivéve a csereüdültetéssel kapcsolatos hozzájárulást (szállás, étkezés költségét és az útiköltséget) és a szolgálati külföldi utazások költségeit,
- a különféle évfordulói jutalmakat (a törzsgárda részére adott, a termelőszövetkezet fennállásának évfordulója alkalmából osztott jutalom stb.), a Munka Törvénykönyvében szabályozott rendszerű és mértékű jubileumi jutalom kivételével,
g) a mérleg szerinti eredménytől függő kiegészítő részesedést, bért, prémiumot, jutalmat,
h) az újító részére a munkája ellenértékeként elszámolt térítést és az újítási díjat, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik,
i) a termelőszövetkezet keretében működő szakcsoport tagjai, alkalmazottai részére elszámolt, az a)-h) pontokban felsorolt juttatásokat is.
(2) Ha a termelőszövetkezet dolgozóinak részesedésként vagy egyéb címen kiadott (eladott) természetbenieket (mezőgazdasági terményeket, termékeket) árszint alatt értékelte, az árszintig jelentkező különbözetet kell az adóalapba beszámítania. A jövedelem megállapítása szempontjából árszinten:
- rögzített áras terményeknél, termékeknél a rögzített árat,
- hatósági megkötésekkel kialakított árformába tartozó terményeknél, termékeknél a tárgyévet megelőző év átlagos felvásárlási (értékesítési) árat,
- egyéb terményeknél, termékeknél az állami gazdasági elszámoló árat
kell érteni.
Ugyancsak adóköteles jövedelemként kell figyelembe venni a dolgozóknak nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatások értékét is, az azonos szolgáltatás előző évi tényleges, ennek hiányában tárgyévi szűkített önköltsége összegéig.
(3) Nem kell a jövedelemadó alapjába beszámítani:
a) a termelőszövetkezeti nyugdíjasok, járadékosok részére nyújtott bármilyen jellegű juttatásokat (munkadíjat stb.), nem értve ide azokat az adóköteles jövedelmeket, amelyekben az év végi állapot szerinti nyugdíjas, járadékos dolgozók az év folyamán még mint nem-nyugdíjasok, illetve nem járadékosok részesülnek,
b) a szocialista munkaverseny eredményeként a Szövetkezet (Vállalat, Társulat) Kiváló Brigádja és a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetéssel adományozott jutalmakat,
c) a dolgozók munkateljesítményével közvetlenül össze nem függő különféle díjakat, térítéseket, juttatásokat, ide értve
- a külszolgálati díjat, kiküldetési díjat, a szolgálati külföldi utazások költségeit,
- a költözködési díjat,
- a különélési díjat,
- a munkába-járással kapcsolatos utazási kedvezményt és bérlet-térítést,
- a dolgozók saját gépkocsijának használatáért elszámolt térítést (a 19/1972. (XI. 14.) MÉM számú, illetve a 4/1974. (II. 28.) MüM számú rendeletben előírt mértékben és feltételek mellett),
- a védőétel- (védőital-) juttatást,
- a védő- és munkaruha-juttatást,
- az egyenruha-juttatást,
- az önkéntes tűzoltók és rendőrök díját,
- a személyi tulajdonban levő eszközök utáni térítést (földjáradékot, földhaszonbért),
- a szövetkezeti tisztségviseléssel kapcsolatos költségtérítést és jutalmat,
- a háztáji föld (illetményföld) helyett nyújtott juttatást, a 18/1974. (VII. 25.) MÉM számú rendelettel módosított 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 186. §-ában meghatározott mértékig,
- a tag részéről a termelőszövetkezetnek nyújtott kölcsön, valamint termelési és fejlesztési hozzájárulás után osztott, a törvényes kamat mértékét meg nem haladó részesedést a törvényes kamatot a Polgári Törvénykönyv 232. §-ának (2) bekezdése állapítja meg],
- a szakszövetkezeti tag vagyoni hozzájárulása után felosztott részesedést, a jogszabályban meghatározott mértékig,
- a találmányi díjat,
- a termelőszövetkezetben tagként működő volt kisiparosnak a termelőszövetkezet engedélyével saját számlájára végzett szolgáltatásból eredő jövedelmét,
- a termelőszövetkezettel tagsági kötelékben, munkaviszonyban nem levők (pl. szaktanácsadó, fordító, szakértő) részére elszámolt díjat,
- a dolgozók lakásépítésének támogatására a lakásfejlesztési alapból - a 21/1972. (V. 23.) PM - MÉM-ÉVM-MüM számú együttes rendelettel szabályozott feltételek szerint - nyújtott juttatást,
d) a tagoknak nyújtott különféle segélyeket (betegségi, szülési segély, nyugdíjasok, járadékosok segélyezése stb.), a gyermekápolási táppénzt, a TBC-s beteg tagok támogatását,
e) a közös vállalkozáshoz, vállalathoz vagy egyéb szocialista munkaszervezethez átengedett tagok és alkalmazottak munkadíját, munkabérét (ezt a vállalkozásnál, vállalatnál kell figyelembe venni),
f) a ki nem vett szabadság címén - a 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 136. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján - nyújtott juttatást,
g) a Munka Törvénykönyvében szabályozott rendszerű, mértékű jubileumi jutalmat.
h) a fagyszüneti díjat,
i) a szövetkezeti dolgozó ár- és belvízvédelemmel kapcsolatos járandóságát,
j) a vízitársulat dolgozója részére - a 24/1971. (V. É. 1972. 2.) OVH számú utasítás szerint elszámolt - túlóradíjat és biztonsági pótlékot,
k) a bevonulási segélyt,
l) a szociális juttatásokat, ha ezeket a szociális alapból fedezik, ide értve
- az üdültetési hozzájárulást - a külföldi csereüdültetés esetén is - feltéve, ha az tényleges üdültetéssel kapcsolatos és a dolgozó, illetve családtagja évente legfeljebb két heti időtartamra veszi igénybe, továbbá
- az étkezési hozzájárulást, ha az tényleges étkeztetéssel kapcsolatos, természetbeni vagy pénzbeni juttatás, és az étkeztetést igénybe vevő a nyersanyag-költséget megtéríti (a nyersanyagköltségnek a dolgozó által meg nem térített része adóalapot képez),
- az Öregek Napja, Anyák Napja, Gyermeknap alkalmával felmerült, a dolgozóknak, nyugdíjasoknak nyújtott vendéglátás és ajándékozás költségeit is,
m) a kulturális juttatásokat, ha ezeket a kulturális alapból fedezik, ide értve
- a tanulmányi ösztöndíjat,
- a külön jogszabály szerint iskolai rendszerű továbbtanulásban résztvevő dolgozó kieső munkaidejére nyújtott keresettérítést,
- a dolgozók tanulmányi, kulturális jellegű kollektív belföldi kirándulásaival kapcsolatos költségeket,
- a kulturális- és sportrendezvények költségeit,
- a díjazás nélkül végzett kulturális- és sporttevékenység, valamint társadalmi munka elismeréseként adott jutalmakat,
- Nők Napja, Névadó Ünnepség, Április 4., Május 1., Augusztus 20., November 7. alkalmából rendezett ünnepségek költségeit is.
(4) A termelőszövetkezet tagjának saját kéziszerszáma használatáért fizetett díjat nem kell adóköteles jövedelemnek tekinteni, ha annak szerszámonként, illetve munkakörönként meghatározott összegét a szerszám fogyasztói ára, karbantartási költsége és elhasználódási ideje alapján állapították meg. Az alkalmazottnak fizetendő szerszámhasználati díjak tekintetében a 7/1973. (V. 13.) MÉM számú rendelet, illetőleg az 5/1973. (II. 17.) ÉVM számú rendelet előírásait kell érvényesíteni.
(5) A dolgozónak (bedolgozónak) juttatott rezsitérítést nem kell az adóköteles jövedelembe beszámítani. Rezsiköltségként azonban csak a számlákkal megalapozott, kalkulációkkal alátámasztott, illetve a teljesítménnyel arányos költségtételeket lehet figyelembe venni.
(6) Nem számít be az adóköteles jövedelembe a dolgozóknak nyújtott, a termelőszövetkezet közgyűlése által jóváhagyott reprezentációs juttatás (személyi reprezentációra felhasznált jövedelem, konferenciák, kongresszusok részvételi díja, a szövetkezet jubileumával, kitüntetésével, avatással kapcsolatos fogadások költsége), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének, illetve az Országos Vízügyi Hivatal elnökének a reprezentációról szóló irányelveiben (utasításában) meghatározott mértékig. A dolgozókat érintő, ezt meghaladó reprezentáció adóköteles.
(7) A több termelőszövetkezet által közösen foglalkoztatott dolgozó (jogász stb.) valamennyi érdekelt termelőszövetkezettől származó, termelőszövetkezeti jövedelemadó alá eső jövedelmét együttesen annak a termelőszövetkezetnek kell adóalapul vennie, ahol a dolgozó állományban van.
(8) A termelőszövetkezeti jövedelemadó alapjába a tárgyidőszakra elszámolt adóköteles jövedelmeket kell beszámítani, függetlenül attól, hogy kifizetésük a tárgyidőszakban megtörtént-e, vagy nem. A tárgyévi adóalapba kell beszámítani azokat a tárgyévvel kapcsolatos adóköteles juttatásokat is, amelyeket a termelőszövetkezet a tárgyévet követő időszakban számol el. A részesedési alapból a tárgyévvel kapcsolatban fel nem használt összeget, amelyet a szövetkezet a tárgyévet követő időszakra tartalékol, a tárgyévi adóköteles jövedelembe beszámítani nem kell.
A jövedelemadó mértéke
4. §(1) A jövedelemadó-kulcs a tagok és a közös munkában résztvevő családtagok együttes jövedelme alapján:
(2) A jövedelemadó-kulcs az alkalmazottak jövedelme alapján:
(3) A tagok (családtagok) és az alkalmazottak egy tízórás munkanapra jutó jövedelmét elkülönítve kell megállapítani.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerint kiszámított adó összegét 10%-kal felemelve kell bevallani és befizetni. Az adóemelést az évközi részleteknél is alkalmazni kell.
A munkaidő figyelembevétele
5. §(1) A munkaidő megállapításánál a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvényben és ennek végrehajtási rendeleteiben, valamint - az alkalmazottak tekintetében - az egyéb jogszabályokban foglaltak szerint kialakított munkarendet kell irányadónak tekinteni.
(2) A termelőszövetkezetben az év folyamán felhasznált összes munkaidőből azoknak a munkaidejét kell figyelembe venni, akiknek a jövedelme termelőszövetkezeti jövedelemadó-alapot képez.
(3) A munkaidőbe be kell számítani:
- a ténylegesen ledolgozott munkaidőt, ide értve mind a közös munkaszervezetben, mind a munkaszervezeten kívül (részesművelésben, családi művelésben, különleges földterület-hasznosítás keretében, bedolgozásban, jutalékos rendszerben, stb.) végzett - időbéres és teljesítménybéres - munkák idejét, továbbá
- a le nem dolgozott, de a részesedési alap terhére elszámolt, adóköteles jövedelemmel kapcsolatos munkaidőt, ide értve
- a fizetett szabadság (rendes szabadság, tanulmányi szabadság) címén és a fizetett ünnepnapra elszámolt időt,
- a tanfolyamon töltött munkaidőt,
- a fizetett étkezési időt,
- az állásidőt,
- a készenléti időt,
- az állami és társadalmi kötelezettségek teljesítése miatt kieső munkaidőt,
- a felmondási időt és
- a felfüggesztés időtartamára elszámolt időt is.
(4) Nem vehető figyelembe munkaidő az adókötelezettség alá eső jövedelemmel rendelkező dolgozók vonatkozásában sem:
- az olyan adókötelezettség alá eső jövedelemmel összefüggésben, amelynek címén munkaidő-elszámolásnak nincs helye (prémium, jutalom, kiegészítő részesedés, pótlékok, stb.),
- az adókötelezettség alá nem eső jövedelmekkel összefüggésben (segély, fagyszüneti díj, tanulmányi ösztöndíj stb.), nem vehető továbbá figyelembe
- a társadalmi (nem díjazott) munkára felhasznált idő,
- a háztáji termeléssel (állattartással, zöldségtermeléssel) kapcsolatban a társadalombiztosítás tekintetében a közös gazdaságban teljesített munkanapként figyelembe vett idő.
(5) A jogszabályok szerint elszámolható munkaidőnél többet még abban az esetben sem lehet számításba venni, ha a munkaidőt - szabálytalanul - ténylegesen igénybe vették (pl. szabálytalan túlóra esetében).
(6) Ha az adózásnál alkalmazott időnormák tekintetében a pénzügyi revízió során észrevétel merül fel, a vitás kérdésekben a területileg illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási feladatokat ellátó, valamint az élelmiszer- és fagazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szervétől kell együttes állásfoglalást kérni.
(7) A munkaidőt órában kell kimutatni valamennyi ledolgozott és egyéb fizetett munkaidő vonatkozásában. A le nem dolgozott órában meg nem határozott fizetett munkaidőt (pl. szabadság) naponta annyi órával kell számba venni, amennyi a dolgozó által ledolgozott munka átlagos napi óraszáma, legfeljebb azonban napi 10 órával.
Jövedelemnövekmény-adó
6. §(1) Ha a termelőszövetkezetben a dolgozók jövedelmének évi összege az előző évhez viszonyítva nő és egyidejűleg az egy dolgozóra jutó jövedelem havi összege (a továbbiakban: jövedelemszínvonal) 1800 Ft fölé emelkedik, a növekmény után az alábbi adókulcs-táblázat szerint - az adómentes sávok figyelembevételével - jövedelemnövekmény-adót kell fizetni. A 3000 Ft feletti jövedelemszínvonal elérése esetén (V. jövedelemcsoport) azonban - ettől eltérően - a jövedelemszínvonal-emelkedés után akkor is adózni kell, ha a dolgozók évi jövedelmének összege nem növekszik.
(2) A jövedelemnövekmény-adó megállapításánál a dolgozók jövedelmébe a 3. §-ban meghatározott adóköteles jövedelmet az újítók részére elszámolt térítés és újítási díj nélkül kell beszámítani. Nem kell figyelembe venni az ezzel kapcsolatos munkaidőt sem.
(3) A jövedelemszínvonal megállapításánál a dolgozók (2) bekezdésben meghatározott évi jövedelmét a dolgozók tényleges száma helyett ahhoz a számított létszámhoz kell viszonyítani, amely a dolgozók évi összes - munkaórában kifejezett - munkaidejének 2300 órával történő osztása útján jelentkezik. A munkaidőt az 5. §-ban foglaltak szerint kell figyelembe venni.
(4) Az adóköteles évi jövedelem növekedésének és a jövedelemszínvonal emelkedésének megállapításánál előző évként a tárgyévet közvetlenül megelőző három év közül azt az évet kell tekinteni, amelyben a jövedelemszínvonal a legmagasabb volt.
(5) Ha az előző évben a jövedelemszínvonal 1800 Ft alatt volt, akkor a tárgyévi növekményt az 1800 Ft-hoz viszonyítva kell megállapítani.
(6) A szanált termelőszövetkezet, ha szanálási hitelvisszafizetési kötelezettségének teljes egészében eleget tett, abban az évben, amikor a munkadíjak (munkabérek) évi összegének korlátozása alól a jogszabály szerint felszabadul, a jövedelemszínvonalat olyan mértékben növelheti jövedelemnövekmény-adómentesen, ameddig a szanálás évétől számítva az adókulcs-táblázat szerint együttesen adómentesen emelhette volna.
(7) A jövedelemnövekmény-adót az év végi jövedelemfelhasználáskor az alapok képzése előtt a tárgyévi eredmény terhére kell megállapítani.
(8) Termelőszövetkezetek egyesülése esetén a jogutód szövetkezetnek az előző év meghatározásánál az egyesülésben résztvevő szövetkezetek egyesülés előtti - évenként összegezett - jövedelmi- és munkaidőadatait is figyelembe kell vennie, s a tárgyévi jövedelem összegének és színvonalának növekedését az így kiszámított előző évhez viszonyítva kell kimutatnia. A jogutód szövetkezet az első közös zárszámadáskor az így jelentkező jövedelemnövekmény után - az adókötelezettség általános szabályaitól eltérően - a tárgyévi jövedelemszínvonalnak megfelelő jövedelemcsoport helyett az eggyel alacsonyabb jövedelemcsoportra megállapított adókulcsokkal adózik.
(9) Évközi egyesülés esetén is a (8) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. Ebben az esetben az egyesülő szövetkezetek az egyesülés évében önálló működésük alapján külön-külön nem fizetnek jövedelemnövekmény-adót, a jogutód szövetkezetnek azonban az első közös zárszámadás során a tárgyévi jövedelemszínvonal megállapításánál az egyesülés időszakáig az egyesülő szövetkezetek részéről még külön-külön felhasznált adóköteles jövedelmet és munkaidőt is figyelembe kell vennie.
(10) A termelőszövetkezet (társulás) a megalakulása első évében a jövedelemnövekmény-adót a területileg illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási feladatokat ellátó, valamint az élelmiszer- és fagazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szervei által együttesen előzetesen elismert jövedelemszínvonalon felüli jövedelem alapján fizeti.
(11) Az év közben megszűnt (felszámolásra került) társulás a megszűnés évében a megszűnés időszakáig elért jövedelemszínvonal-emelkedés után adózik, eltekintve attól, hogy évi adóköteles jövedelmének összege hogyan alakult.
Adómentesség a zöldségtermelés növelése esetén
7. §(1) Ha a termelőszövetkezet a tárgyévben az előző évhez viszonyítva a zöldségtermelés halmozatlan termelési értékét növeli és ezen belül a zöldségtermelésre közvetlenül felhasznált, adóköteles jövedelem hányada nem emelkedik, a jövedelemnövekmény-adó megállapításánál a zöldségtermelésben mutatkozó teljes jövedelemnövekményt figyelmen kívül hagyhatja, és csak az egyéb tevékenységek jövedelemszínvonal-növekedése után köteles adózni. E célból az adó kiszámításánál a szövetkezet összes - tárgyévi és előző évi - adóköteles jövedelmét és munkaidejét a zöldségtermelésre közvetlenül felhasznált adóköteles jövedelemmel, illetve munkaórával csökkenteni kell.
(2) A közvetlenül felhasznált jövedelembe és munkaidőbe a fenntartó-, energiaszolgáltató üzemi és a főágazati munkadíj és munkabér, valamint munkaidő nem számítható be.
(3) Ha a termelőszövetkezet az (1) bekezdésben említett feltételeknek azzal az eltéréssel tesz eleget, hogy a zöldségtermelésre közvetlenül felhasznált, adóköteles jövedelem hányadát emeli, a zöldségtermelésben a jövedelemszínvonalat legfeljebb 10%-kal növelheti adómentesen. Ebben az esetben külön állapíthatja meg a jövedelemnövekmény-adót a zöldségtermelésben és külön az egyéb tevékenységekben elért növekmény alapján.
(4) Ha a termelőszövetkezet zöldségtermelésében a tárgyévben vagy az előző évben elemi károk jelentkeztek, a zöldségtermelésre közvetlenül felhasznált adóköteles jövedelem termelési értékhez viszonyított hányadának felmérésénél a termelési értékbe az Állami Biztosító térítését is be kell számítani. Nem térített elemi károk esetén a jövedelem hányadát az elemi károk okozta veszteségek között elszámolt munkadíjak figyelmen kívül hagyásával kell csökkenteni. E korrekció csak a jövedelemhányad megállapításánál alkalmazható, az adóköteles jövedelem számbavételét nem érinti.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásánál zöldségtermelésen az érvényben levő "Ipari termékek jegyzéke és mezőgazdasági termékek kereskedelmi jegyzéké"-ben az "Újburgonya (921-1)", a "Zöldség- és főzelékfélék (922)" és a "Zöldségfélék magva, dugványa és szaporítóanyaga (991)" számjelű termelést kell érteni.
(6) A fenti adómentességek igénybevétele esetén a zöldségtermelésben közvetlenül felhasznált jövedelmet és munkaidőt az előző, valamint a tárgyév egyéb gazdálkodási adataitól el kell különíteni, és folyamatosan külön kell nyilvántartani.
(7) A fenti adómentességek igénybevételénél előző évként - a zöldségtermelés növekedésének felmérésénél és az adóköteles jövedelemnövekmény megállapításánál is - a tárgyévet közvetlenül megelőző évet kell tekinteni.
Adómentesség a cukorrépa-termelés növelése esetén
8. §(1) Ha a termelőszövetkezet a tárgyévben a cukorrépa termőterületét - az előző évhez viszonyítva - legalább 30 hektárral növeli, vagy a termés mennyiségét - az előző két év átlagához viszonyítva - legalább 20%-kal emeli, a jövedelemnövekmény-adó megállapításánál a cukorrépa-termelésben mutatkozó teljes jövedelemnövekményt figyelmen kívül hagyhatja. E célból az adó kiszámításánál a termelőszövetkezet összes - tárgyévi és előző évi - adóköteles jövedelmét és munkaidejét a cukorrépa-termelésre közvetlenül felhasznált adóköteles jövedelemmel, illetve munkaidővel csökkenteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt mentesség igénybevétele esetén a 7. § (2), (6) és (7) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
Adókedvezmény a burgonya, zöldség, gyümölcs forgalmának növekedése esetén
9. §(1) Ha a mezőgazdasági termékértékesítéssel főtevékenységként foglalkozó szövetkezeti társulás ("5122 Felvásárló nagykereskedelem" és "519 Kereskedelmi szolgáltatások" KSH-jelzőszámú szövetkezeti közös vállalkozások és vállalatok) a lakosság részére értékesített burgonya, zöldség, gyümölcs forgalmának folyóáron számított értékét a tárgyévben az előző évhez viszonyítva növeli, a jövedelemszínvonalat az adókulcs-táblázatban meghatározott adómentes mértéken felül - legfeljebb 15%-os forgalomfejlődés figyelembevételével - a (2) bekezdésben foglaltak szerinti mértékben adómentesen növelheti.
(2) A jövedelemszínvonal az adókulcs-táblázatban meghatározott adómentes mértéken felül a lakossági forgalom
1%-os emelkedése esetén további 0,20%-kal,
2%-os emelkedése esetén további 0,40%-kal,
3%-os emelkedése esetén további 0,60%-kal,
4%-os emelkedése esetén további 0,80%-kal,
5%-os emelkedése esetén további 1,00%-kal,
6%-os emelkedése esetén további 1,15%-kal,
7%-os emelkedése esetén további 1.30%-kal,
8%-os emelkedése esetén további 1,45%-kal,
9%-os emelkedése esetén további 1,60%-kal,
10%-os emelkedése esetén további 1,75%-kal,
11%-os emelkedése esetén további 1,80%-kal,
12%-os emelkedése esetén további 1,85%-kal,
13%-os emelkedése esetén további 1,90%-kal,
14%-os emelkedése esetén további 1,95%-kal,
15%-os emelkedése esetén további 2,00%-kal
emelhető adómentesen és az adókulcs-táblázatban meghatározott kulcsokat csak az ezt meghaladó növekedésére kell alkalmazni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásánál az importból származó déligyümölcs-forgalmazás nem vehető figyelembe. A külkereskedelem, a feldolgozó ipar, valamint a mezőgazdaság részére történő értékesítés lakossági forgalomnak nem minősíthető.
Vegyes rendelkezések
10. §(1) A jövedelemadót és a jövedelemnövekményadót a termelőszövetkezetnek kell kiszámítania a mellékletben közölt példák figyelembevételével.
(2) A jövedelemadó és a jövedelemnövekményadó bevallása, átutalása, elszámolása, valamint a mulasztások során hozandó intézkedések tekintetében a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Átmeneti rendelkezések
11. §(1) Az 1974. évi jövedelemadó és jövedelemnövekmény-adó megállapításakor a 12. § (2) bekezdésében felsorolt rendeleteket és közleményeket az alábbi (2)-(8) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A szövetkezeti dolgozó ár- és belvízvédelemmel kapcsolatos járandóságát, valamint a vízitársulat dolgozója részére - a 24/1971. (V. É. 1972. 2.) OVH számú utasítás szerint - elszámolt túlóradíjat és biztonsági pótlékot nem kell az adóköteles jövedelembe beszámítani.
(3) Az adóköteles jövedelem megállapításánál a háztáji föld (illetményföld) helyett nyújtott juttatás a 18/1974. (VII. 25.) MÉM számú rendelettel módosított 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 186. §-ában meghatározott mértékig adómentes juttatásnak minősül.
(4) A jövedelemnövekmény-adó megállapításánál - a rendkívüli őszi betakarításokra való tekintettel - az alkalmilag foglalkoztatottak jövedelemszínvonal-emelkedését figyelmen kívül hagyhatja a termelőszövetkezet. Ebben az esetben az alkalmilag foglalkoztatottak jövedelmét és munkaidejét mind a tárgyévi, mind az előző évi jövedelemből, illetve munkaidőből levonásba kell hozni. Az adókötelezettséget azonban az évi jövedelem így módosított összegének alakulásától függetlenül kell megállapítani.
(5) A (4) bekezdés szerinti eljárásnál alkalmilag foglalkoztatottaknak azokat kell tekinteni, akik a termelőszövetkezet közös munkájában az év folyamán egy hónapnál rövidebb ideig vettek részt.
(6) Az 1974. évi jövedelemszínvonal (4) bekezdés szerinti módosítása esetén a jövedelemnövekmény-adó megállapításánál - az előző évi jövedelemszínvonal meghatározásakor - az 1974. évi színvonalat a jövőben is az így módosított összegben kell figyelembe venni.
(7) Termelőszövetkezetek egyesülése esetén, ha a szövetkezetek az egyesülésről szóló közgyűlési határozatokat e rendelet kihirdetéséig meghozták, az 1974. és 1975. évi jövedelemnövekmény-adó megállapításakor még a 12. § (2) bekezdésében felsorolt rendeletekben, közleményekben foglaltakat kell alkalmazni, ellenkező esetben azonban a 6. § (8)-(9) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.
(8) A burgonya, zöldség, gyümölcs forgalmának növekedése esetén a 9. §-ban foglaltak szerint adókedvezmény vehető igénybe.
Hatálybalépés
12. §(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit - az átmeneti rendelkezésektől eltekintve - 1975. január hó 1-től, a jövedelemnövekmény-adó vonatkozásában első ízben az 1975. évi zárszámadás során kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1/1972. (I. 11.) PM, a 31/1972. (X. 13 ) PM és a 18/1974. (V. 28.) PM számú rendelettel módosított és kiegészített 36/1970. (XI. 24.) PM számú rendelet, valamint a 339/1971. PM IV. (PK 27.), a 304/1973. PM IV. (PK 3.) és a 337/1973. PM IV. (PK 27.) számú közlemény hatályát veszti.
Dr. Villányi Miklós s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes
Melléklet a 40/1974. (XII. 28.) PM számú rendelethez
A 40/1974. (XII. 28.) PM számú rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezéseit az alábbi példák figyelembevételével kell alkalmazni.I. Példa a jövedelemadó kiszámítására
A számításhoz szükséges adatok:Az adó kiszámítása
A tagok egy tízórás munkanapra jutó jövedelmének 7%-os, az alkalmazottakénak 9%-os kulcs felel meg. Az adóa tagok jövedelme alapján
az alkalmazottak jöv. alapján:
A 10%-kal pótlékolt adó:
486 780 x 110% = 535 458 Ft
II. Példák a jövedelemnövelmény-adó kiszámítására
1. példa
A jövedelemszínvonal emelkedésének kiszámításaA jövedelemszínvonal 82 Ft-tal, 4,0%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva.
Az adó kiszámítása egy dolgozóra:
Az adó kiszámítása a termelőszövetkezetre:
10,25 x 295 fő x 12 hónap = 36 285 Ft
2. példa
(Az R. 6. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alkalmazása)A jövedelemszínvonal emelkedésének kiszámítása:
Tekintve, hogy az előző évi egy dolgozóra jutó havi jövedelem 1800 Ft-nál kevesebb, az előző évi jövedelemszínvonalat 1800 Ft összegben kell figyelembe venni, s az emelkedést ehhez viszonyítva kell megállapítani. Így 117 Ft, vagyis 6,5%-os emelkedés állapítható meg.
Az adó kiszámítása egy dolgozóra:
Az adó kiszámítása a termelőszövetkezetre:
33.30 x 280 x 12 = 111 888 Ft
3. példa
(Az R. 6. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alkalmazása)A termelőszövetkezetet 1972-ben szanálták. Szanálási hitelvisszafizetési kötelezettségének - az előírások szerint - 1975-ben eleget tett, ezért az 1975. évi zárszámadás időpontjában már korlátozás nélkül növelhette a munkadíjak (munkabérek) összegét. Jövedelemszínvonala a következőképpen alakult:
1972-ben 1 780 Ft,
1973-ban 1 815 Ft,
1974-ben 1 859 Ft,
1975-ben 2 020 Ft.
1975-ben nem kell jövedelemnövekmény-adót fizetnie a termelőszövetkezetnek, mert a jövedelemszínvonal az előző évhez viszonyítva 8,6%-kal emelkedett ugyan, azonban az előző három évtől (a szanálás évétől) számított, adómentesen elérhető növekedést nem haladta meg.
1972-től számítva a következő növekedést érhette volna el adómentesen a szövetkezet:
1973-ban 1.869 Ft-ot (az 1972. évi összeghez viszonyítva 5%-kal emelt összeget),
1974-ben 1 944 Ft-ot (további 4%-ot),
1975-ben 2 022 Ft-ot (további 4%-ot).
4. példa
(Az R. 6. §-ának (8) bekezdésében foglaltak alkalmazása)Három termelőszövetkezet 1975. január hó 1-től kezdődő hatállyal egyesül. A jogutód szövetkezet az 1975. évi jövedelemnövekmény-adót a következőképpen állapítja meg:
Az előző három évi - az egyesülő szövetkezeteknek még különálló - adatai alapján megvizsgálja a jövedelemszínvonal alakulását. Ennek számítási módszerét az alábbiak szemléltetik:
A fentiek szerint a három szövetkezet átlagos jövedelemszínvonala 1973-ban volt a legmagasabb, ezt az évet kell tehát a jogutód szövetkezetnek az 1975. évi jövedelemnövekmény-adója megállapításánál előző évnek tekintenie.
A szövetkezet 1975-ben - az első közös zárszámadás évében - a jövedelem évi összegét 20 720 ezer Ft-ra, a jövedelemszínvonalat pedig 5%-kal, azaz 2020 Ft-ra növeli. Ennek alapján az adókulcs-táblázat III. csoportjába tartozik, de a
II. jövedelemcsoportra meghatározott adókulcsokkal állapítja meg adóját, így a növekmény 3% helyett 4%-ig adómentes.
5. példa
(Az R. 6. §-ának (11) bekezdésében foglaltak alkalmazása)Egy termelőszövetkezeti közös vállalkozás 1975. június 30-án megszűnik.
Előző évi adóköteles jövedelme 3519 ezer Ft, összes munkaidőfelhasználása 325 200 óra volt. Ennek megfelelően
- a dolgozók száma:
325 200 : 2 300 = 141 fő
- a jövedelemszínvonal:
3 519 000 Ft : 141 = 24 957 Ft,
24 957 Ft : 12 hónap = 2 080 Ft
volt.
A vállalkozás a tárgyévi hathavi működése során összesen 1839 ezer Ft adóköteles jövedelmet és 162 150 munkaórát használt fel. A félév viszonylatában
- a dolgozók száma:
162 150 : 1 150 = 141 fő
- a jövedelemszínvonal:
1 839 000 Ft : 141 = 13 043 Ft
13 043 Ft : 6 hónap = 2 174 Ft
Ebben az esetben a vállalkozás jövedelemszínvonala az előző évhez viszonyítva 4,5%-kal emelkedett. Az adót ennek figyelembevételével az általános szabályok szerint számítja ki:
A társulás adókötelezettsége :
20,12 x 6 x 141 = 17 022 Ft
6. példa
(Az R. 7. § (1) bekezdésének alkalmazása)A termelőszövetkezetben az adómentesség szempontjából meghatározott zöldségfélék halmozatlan termelési értéke 1974-ről 1975-re 2723 ezer Ft-ról 2967 ezer Ft-ra növekszik. A zöldségtermelésben a dolgozók jövedelme (az R. szerinti adóköteles jövedelem) ez alatt az időszak alatt 953 ezer Ft-ról 1315 ezer Ft-ra emelkedik. A termelőszövetkezet 1975-ben a zöldségtermelésben bekövetkezett elemi kárai miatt 258 ezer Ft térítést kap az Állami Biztosítótól, továbbá ugyancsak a zöldségtermelésben jelentkezett, nem térített elemi kárai miatt elszámolt veszteségében 186 ezer Ft összegű munkadíj szerepel.
A szövetkezet a jövedelemnövekmény-adója megállapítása előtt megvizsgálja, hogy a zöldségtermelésben a dolgozók jövedelmének a halmozatlan termelési értékhez viszonyított hányada 1974-ről 1975-re hogyan változott, s ennek megfelelően a zöldségtermelés jövedelemnövekménye alapján milyen adómentesség illeti meg. Megállapítja, hogy 1974-ben a zöldségtermelésben az adóköteles jövedelem hányada a halmozatlan termelési értékhez viszonyítva 35% volt. Az 1975. évi jövedelemhányad felmérésénél a halmozatlan termelési érték összegét - az elemi károk címén térített 258 ezer Ft-tal együtt - 3225 ezer Ft összegben, a jövedelmet pedig a nem térített elemi károk miatt veszteségként elszámolt 186 ezer Ft összegű munkadíjjal csökkentve 1129 ezer Ft összegben veszi figyelembe. Az így korrigáltan megállapított jövedelemhányad 1975-ben is 35%, tehát az előző évhez viszonyítva nem emelkedik. Így a szövetkezet a jövedelemnövekmény-adó kiszámításánál a zöldségtermelésben elért növekményt teljes egészében figyelmen kívül hagyhatja.
A szövetkezet kiszámítja és kimutatja az adóköteles jövedelem növekedését az összes tevékenységi körében, ezen belül elkülönítve a zöldségtermelésre és az egyéb tevékenységekre, az alábbiak szerint:
A szövetkezet a zöldségtermelés figyelmen kívül hagyásával, tehát a fenti kimutatás III. rovatában szereplő jövedelmi és munkaidő-adatok alapján állapítja meg adókötelezettségét. A példa szerint jövedelemnövekmény-adókötelezettsége nem jelentkezik, mert a jövedelem évi összege növekszik ugyan, de a jövedelemszínvonal csak 2%-kal emelkedik, s e növekmény az adókulcs-táblázat szerint még adómentes.
7. Példa
[Az R. 7. § (3) bekezdésének alkalmazása.]A termelőszövetkezetnél a zöldségtermelés halmozatlan termelési értéke 1974-ről 1975-re 2,723 ezer Ft-ról 3,460 ezer Ft-ra növekszik. A dolgozók adóköteles jövedelme a zöldségtermelésben ezalatt 953 ezer Ft-ról 1,315 ezer Ft-ra növekszik, tehát az előző példával azonosan, azonban a jövedelemnek a halmozatlan termelési értékhez viszonyított hányada - az előző példától eltérően - 35%-ról 38%-ra növekszik.
A szövetkezetet e példa szerint a zöldségtermelés 10%-os jövedelemnövekménye alapján illeti meg adómentesség. Ebben az esetben tehát - feltételezve, hogy adatai az előző példában kimutatottakkal megegyeznek - a zöldségtermelés növekménye alapján az adót az alábbiak szerint számítja ki:
A szövetkezet jövedelemnövekmény-adókötelezettsége a zöldségtermelés növekménye alapján
83.67 x 12 x 52 = 52 210 Ft.
Az egyéb tevékenységekben elért jövedelemnövekmény alapján ebben az esetben sem jelentkezik jövedelemnövekmény-adókötelezettsége a szövetkezetnek.
8. példa
(Az R. 9. §-ának alkalmazása)A vállalat a lakosság részére értékesített burgonya-zöldség-gyümölcs forgalmának folyóáron számított értékét 11%-kal növelte. A jövedelemszínvonal a tárgyévben az előző évi 2,158 Ft-ról 4,5%-kal, 2,255 Ft-ra emelkedett. A tárgyévben az átlagos dolgozói létszám 228 volt a vállalatnál.
Tekintve, hogy a vállalatot a lakossági burgonya-zöldség-gyümölcs forgalmának növelése címén adómentesség illeti meg, tárgyévi jövedelem-színvonalát - az előző évhez képest - az adókulcstáblázatban biztosított 2%-on felül további 1,80%-kal emelheti adómentesen, vagyis 2,158 Ft-ról 2,240 Ft-ra. A tárgyévben elért 2,255 Ft-ból tehát 15 Ft esik adókötelezettség alá a vállalatnál. Ez az összeg, mely az előző évhez viszonyítva egy százalékos emelkedésen belül jelentkezik, az adókulcs-táblázat IV. jövedelemcsoportjában az első adóköteles sávra meghatározott, 50%-kal adózik.
A vállalat adója tehát a következő lesz:
A 15 Ft növekedés 50%-os adója: 7,50 Ft,
7,50 x 228 x 12 = 20 520 Ft.