adozona.hu
19/1974. (VIII. 18.) MÉM rendelet
19/1974. (VIII. 18.) MÉM rendelet
a személyzeti munkáról

- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az állami személyzeti munkáról szóló 1019/1974. (V. 2.) számú minisztertanácsi határozatnak (a továbbiakban: Határozat) az élelmiszer- és fagazdasági ágazatba tartozó állami és szövetkezeti szerveknél történő végrehajtására - a belkereskedelmi miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, továbbá az ágazati szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya...
A rendelet hatálya kiterjed
a) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium) és a felügyelete alá tartozó valamennyi trösztre, egyesülésre, központra, vállalatra, gazdaságra, a minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó valamennyi intézetre, intézményre, továbbá a tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: tanácsi szakigazgatási szerv; az a) pontban felsoroltak együtt: állami szervek) felügyelete és irányítása alá tartozó vállalatra és intézményre;
b) a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetre, a mezőgazdasági szakszövetkezetre, az 1967. évi III. törvény (Tv) alapján működő közös vállalkozásra és szövetkezeti közös vállalatra, a mezőgazdasági ágazatba sorolt közös vállalatra (1970. évi 19. sz. tvr.), ezek és egyéb szövetkezeti vállalatok önkéntes társulásaira (SZÖVÉRT stb.), a termelőszövetkezetek keretében működő mezőgazdasági szakcsoportra (a továbbiakban: termelőszövetkezet), továbbá - a 16. §-ban foglalt eltérésekkel - a termelőszövetkezetek területi (szakmai) szövetségére (a továbbiakban: területi szövetség; az a) és b) pontban felsoroltak együtt: szervek).
A vezetői alkalmasság megítélését a Határozat 1. a)-c) pontjaiban foglalt követelmények együttes, tényekre alapozott mérlegelésével, az érintett személy minősítése alapján kell végezni.
3. §
(1) Azoknak a munkaköröknek a betöltésére, amelyeknél a feladatok ellátása fokozott politikai, erkölcsi, illetőleg anyagi megbízhatóságot igényel, csak olyan személy alkalmazható (nevezhető ki, bízható meg, illetőleg választható, továbbiakban: alkalmazás), aki az 1957. évi 66. számú törvényerejű rendelet alapján büntetlen előéletét 3 hónapnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítvánnyal igazolta. Ezek a munkakörök a következők:
- valamennyi vezető munkakört betöltő személy az önálló brigád-, illetőleg művezetőig bezárólag,
- állami szerveknél valamennyi, a termelőszövetkezetben a vezetőség (igazgatóság, intéző bizottság, a továbbiakban: vezetőség), területi szövetségnél az elnökség által kijelölt érdemi ügyintéző,
- személyzeti, jogügyi, munkavédelmi, biztonsági előadó,
- tudományos kutató, oktató, nevelő,
- ellenőr, revizor, önálló számviteli, terv- és statisztikusi beosztott,
- titkár(nő), titkos és bizalmas iratok, tervrajzok betekintését igénylő egyéb beosztás,
- pénz- és anyagkezelő, pénztáros, raktáros,
- kereskedelmi és vendéglátóegység (árusítóhely, bolt, üzem, üzlet, áruda, falatozó, étterem stb.) vezető és helyettese, áruforgalmazó,
- felvásárló, szerződéskötő, áru- és anyagbeszerző, áruátvevő és átadó,
- üzemrendész, tűzrendész, gondnok, műhely- és konyhavezető, irattáros, sokszorosító,
- gépkocsi-, vontatóvezető - a 4. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel -,
- mezőőr, éjjeliőr, kapus.
(2) Az állami szerv vezetője - termelőszövetkezetben a vezetőség, területi szövetségnél az elnökség - az (I) bekezdésben foglaltakon kívül más munkakörök betöltését is büntetlen előélet igazolásához kötheti.
(3) A termelőszövetkezeti ellenőrző bizottság, valamint a szövetkezeti döntőbizottság elnöke és tagja erkölcsi bizonyítvánnyal köteles igazolni, hogy nem áll a közügyektől eltiltást kimondó bírósági ítélet hatálya alatt [Tv. 28. § (3) bek. c) pont].
4. §
(1) Az állami szerv vezetője a szervezeti és működési szabályzatban, termelőszövetkezetben a vezetőség, területi szövetségnél az elnökség a munkarendben köteles a 3. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján az általa vezetett, illetőleg irányított szervnél, annak egységeinél, a büntetlen előélet igazolásához kötött munkaköröket meghatározni. E munkakörökről és az azokat betöltő dolgozókról a személyzeti részlegnél az erkölcsi bizonyítvány számát, kiállítása keltét, a kiállító hatóság megnevezését tartalmazó, naprakész nyilvántartást kell vezetni. A büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány számát és keltét a dolgozó személyi anyagában elhelyezett törzslapon, illetőleg nyilvántartási lapján is fel kell jegyezni.
(2) Kivételesen indokolt esetben a munkahely vezetője, termelőszövetkezetben a vezetőség, területi szövetségnél az elnökség kérheti a szerv érdekei szempontjából nélkülözhetetlen büntetett előéletű személy büntetlen előélethez kötött munkakörbe történő alkalmazásának engedélyezését. Az erre irányuló kérelem ügyében
- az állami szerv dolgozója esetében a felügyeletet gyakorló szerv, nem politikai vagy anyagi jellegű bűncselekmény miatt (pl. közlekedési baleset okozás, testisértés stb.) elítélt esetében az állami szerv vezetője,
- a termelőszövetkezet és a területi szövetség dolgozója esetében az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez benyújtott kérelem alapján a megyei, fővárosi tanácselnök (a továbbiakban: megyei tanácselnök) határoz, illetőleg adhat mentesítést az erkölcsi bizonyítvány bemutatása alól. A népgazdaság és vagyon elleni bűncselekmények (Btk. XIII. és XVI. fejezet) miatt büntetett előéletű személy részére felmentés nem adható.
(3) Azok a tehergépkocsi- és vontatóvezetők, akik mellett külön árukísérők dolgoznak, s ezért az általuk szállított áruért kizárólagos felelősséggel nem tartoznak, továbbá akik áruszállítást nem állandó jelleggel végeznek, mentesek az erkölcsi bizonyítvány bemutatásának kötelezettsége alól.
(4) Annak a dolgozónak, aki a munkaköre betöltéséhez szükséges büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítványt az eddigi rendelkezések alapján korábban bemutatta, újabb erkölcsi bizonyítványt beszereznie nem kell.
(5) Az 1957. évi 66. számú törvényerejű rendelet 9. §-a alapján fegyelmi eljárásban felelősségre kell vonni, illetőleg a 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet 75. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt fel kell jelenteni azt a személyt, aki a büntetlen előélethez kötött munkakörben büntetett előéletű személyt engedély, illetőleg a személyi feltételek igazolása nélkül foglalkoztat.
5. §
(1) Termelőszövetkezetben az elnöki, vezérigazgatói, igazgatói (a továbbiakban: elnöki) tisztséget - a szakcsoport elnöke kivételével - csak az a személy tölthet be, aki büntetlen előéletét - az 1957. évi 66. számú törvényerejű rendeletnek megfelelően - három hónapnál nem régebben kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolta és eddigi magatartásával bebizonyította a Magyar Népköztársasághoz való hűségét. A személyi feltételek meglétének igazolását a választás (megbízás) előtt 30 nappal a vezetőségnek az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv útján a megyei tanácselnöktől kell kérnie. Igazolással nem rendelkező személy megválasztása esetén 15 napon belül kérni kell az igazolást, amelynek megadásáig a tisztség nem gyakorolható. Olyan személy részére, aki korábban a vonatkozó rendelkezések alapján fontos és bizalmas munkakör betöltésére az illetékes szerv útján engedélyt kapott, a személyi feltételek igazolását nem kell kérni.
(2) Az 1957. évi 66. számú törvényerejű rendeletben foglalt további munkakörök betöltésére vonatkozó rendelkezések végrehajtását az állami szervekre vonatkozóan külön utasítás szabályozza.
(1) A vezetés, színvonalának folyamatos fejlesztése érdekében tervszerűen növelni kell a magasabb szintű politikai és szakmai felkészültséggel, a vezetési, szervezési munkában kellő jártassággal rendelkező vezetők számát. Ehhez az utánpótlást a legszélesebb körből kell kiválasztani, különös figyelemmel a vezetésre alkalmas munkásokra, parasztokra, nőkre, fiatalokra, akiknek képességei kibontakoztatását és előléptetését - a vezetői követelményekből való engedmények nélkül - a párt és a társadalmi szervek erre irányuló segítségével folyamatosan lehetővé kell tenni.
(2) Gondoskodni kell a vezetői utánpótlásra alkalmas, arra érdemes, a munkában, a szocialista munkaversenyben és a társadalmi tevékenységben példamutató, élenjáró dolgozók esti (levelező) vagy nappali tagozatú társadalmi ösztöndíjas közép- és felsőiskolai továbbképzéséről. A továbbtanulást -a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - a személyi és családi körülmények figyelembevételével, az anyagi és egyéb feltételek (ösztöndíj, keresettérítés, tanulmányi, illetőleg szociális támogatás, munkaidő-kedvezmény, tanulmányi munkát segítő beosztás stb.) biztosításával is elő kell segíteni.
(3) A vezetőkészség fejlesztése és az ismeretek bővítése érdekében elő kell segíteni a vezetői utánpótlásra számításba vett dolgozók társadalmi, politikai munkába való bevonását, ilyen tisztségre történő megválasztását, közéleti, tudományos és szakmai tevékenységét.
(4) A pályakezdő szakemberek részére az alkalmazásra jogosult vezető, a termelőszövetkezetben a vezetőség éves foglalkoztatási tervet köteles készíteni és elősegíteni az abban foglaltak megvalósulását. A tervidőszak befejeztével a kezdő szakember tevékenységét értékelni kell és biztosítani, hogy továbbfejlődésének lehetőségére, irányára -termelésirányítás, kutatás, oktatás stb. - útmutatást, valamint képességeinek megfelelő beosztást kapjon.
(1) A vezetők és beosztott szakemberek tervszerű utánpótlása érdekében a minisztériumnak 5 évenként - a tervezett gazdasági, tudományos, oktatási célkitűzések figyelembevételével - káderutánpótlási és képzési tervet (a továbbiakban: utánpótlási terv) kell készítenie. Az utánpótlási tervben évenként is meg kell határozni
a) a tervidőszakban a beosztás szintje és szakmai jellege szerint csoportosítva nyugdíjazás és más okból utánpótlást, illetőleg személycserét igénylő munkakörök számát;
b) az a) pont szerinti igények kielégítésére - munkakör és időpont megjelölése nélkül - utánpótlásra számításba vett személyek jegyzékét;
c) a b) pont szerinti személyek politikai, szakmai képzésére, továbbképzésére vonatkozó - a képzés célja és az oktatási formák szerinti - célkitűzéseket, ezen belül a munkások, termelőszövetkezeti parasztok kiemelt (érettségi nélkül), továbbá a betöltött munkakörhöz előírt képesítéssel nem rendelkezők képzését;
d) a vezetőkészség fejlesztése érdekében adott megbízatások és az egyes személyek képzése, nevelése ellenőrzésének, segítésének feladatait.
(2) Az ötéves utánpótlási-terv alapján évente a tárgyévet megelőző év végéig személyekre meghatározott éves utánpótlási feladat-tervet kell készíteni.
(3) Az utánpótlási képzési feladatok egyeztetése, a beiskolázások előkészítése, a tanulmányi munka segítése, továbbá a tanulmányaikat befejező szakemberek tervezett munkába állításának elősegítése érdekében a szerv személyzeti vezetője szükség szerint tartson kapcsolatot a képzést végző oktatási intézményekkel.
(1) A felügyeletet ellátó, illetőleg irányító szerv vezetője a hatáskörébe tartozó szervek személyzeti munkáját köteles személyesen és a személyzeti vezető útján rendszeresen ellenőrizni. Az ellenőrzés során a személyzeti munka alapelveinek megtartását, a munka tervszerűségét, továbbá a vezetők és a beosztott szakemberek utánpótlásának helyzetét kiemelten kell vizsgálni. Az ellenőrzés tapasztalatait, továbbá a munka javítására vonatkozó intézkedéseket és javaslatokat - indokolt esetben - írásba kell foglalni és közölni kell az ellenőrzött szerv vezetőjével.
(2) A szerv éves tevékenységének beszámolója (mérlegbeszámoló, zárszámadás) alkalmával - a gazdasági munka eredményességével összefüggésben - értékelni kell a vezetők irányító tevékenységét.
(1) A gazdasági, tudományos, oktatási célkitűzések személyi feltételeinek megfelelő érvényesítése érdekében a személyzeti feladatokat rendszeres időszakonként (évenként) készített - a minősítési, képzési, utánpótlási és ellenőrzési feladatokat magában foglaló - munkaterv alapján kell végezni.
(2) A személyzeti munka helyzetét, a vezető és beosztott szakemberek fejlődését, az állami szerv vezetője igazgatói tanácsülésen, vezetői értekezleten az illetékes társadalmi szervek bevonásával - legalább kétévenként - átfogóan köteles értékelni és meghatározni a további feladatokat. Az állami szervek a végzett munkáról és a személyzeti helyzetről készült beszámoló jelentést, valamint a hozott határozatot a felügyeleti szervnek kötelesek megküldeni.
(3) A termelőszövetkezetben a vezetőség felelős a személyzeti munkáért, annak gyakorlati végrehajtása a termelőszövetkezet elnökének feladata, aki a vezetőség határozata alapján gondoskodik a feladatok ellátásáról. Erről a munkájáról a termelőszövetkezet elnöke évenként köteles a vezetőségnek beszámolni.
(4) A személyzeti feladatokat a szerv vezetője, helyettesei, illetőleg vezető beosztású dolgozói, a termelőszövetkezetben a Vezetőség, az elnök és az üzemi vezetők, továbbá valamennyi szervnél a személyzeti vezető hatáskörének elhatárolásával a szerv szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) kell részletesen meghatározni.
(1) A minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó állami szervnél a személyzeti és oktatási szervezetet a szerv többi szervezeti egységével azonos szinten (főosztály, osztály) kell megállapítani.
(2) Az oktatási feladatokkal (vezetők és beosztott szakemberek iskolai és tanfolyami képzésének előkészítése) kapcsolt munkakörű személyzeti vezető esetében biztosítani kell a személyzeti feladatok elsődleges és maradéktalan ellátásának feltételeit. Ezért a személyzeti és az oktatási feladatok ellátása mellett csak az ehhez szükséges munkaidőn túl lehet más - ezekkel nem összeférhetetlen - feladatokat végezni. Egyidejűleg gondoskodni kell a feladatok ellátásához szükséges adminisztratív munkafeltételek biztosításáról.
(3) Személyzeti igazgató (igazgatóhelyettes) munkakört a minisztérium előzetes engedélyével lehet létesíteni.
(4) A termelőszövetkezet elnökét a személyzeti feladatok ellátásában a vezetőség által megbízott személyzeti ügyintéző (a továbbiakban: személyzeti vezető) segíti. A termelőszövetkezeti személyzeti és oktatási feladatokat általában önálló munkakörben, kisebb létszám esetén más munkakörrel kapcsolatban, de a személyzeti munka elsődleges ellátásával kell végezni. A termelőszövetkezet vezetősége szükség szerint a munkarendben személyzeti részleget (csoport, osztály) is létesíthet. A személyzeti vezető megbízása és felmentése ügyében a termelőszövetkezet vezetősége dönt.
(1) A személyzeti vezető alkalmazásához, felmentéséhez az állami szerv felettes szerve, a minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó szerv esetében a minisztérium, a tanács felügyelete, irányítása alá tartozó állami szerv esetében a felügyeletet ellátó tanácsi szakigazgatási szerv előzetes véleményét kell kérni.
(2) A szerv vezetője, termelőszövetkezetnél az elnök a személyzeti vezetői munkakört egyidejűleg nem töltheti be. A személyzeti vezető a szerv vezetőjével, termelőszövetkezetnél az elnökkel (helyettesével), továbbá állami szerv esetében a felügyeletet ellátó szerv vezetőjével, személyzeti vezetőjével nem állhat házastársi, élettársi, valamint egyenesági vagy testvéri rokoni kapcsolatban.
(3) A személyzeti vezető a szerv vezetésének résztvevője, a vezetői tanácskozáson (igazgatói tanácsülés, vezetőségi ülés, vezetői értekezlet stb.) tanácskozási és javaslattételi joggal részt vesz. Feladatkörébe tartozik:
- a személyi ügyek döntésre való érdemi előkészítése, ahhoz az illetékes szervek véleményének megkérése,
- a szerv vezetőjének és helyetteseinek hatáskörébe tartozó minősítések előkészítése, ahhoz az illetékesek véleményének megkérése és a megbeszélésen való részvétel, a beosztott vezetők hatáskörébe tartozó minősítések ütemezése, előkészítésének segítése,
- a képzési, utánpótlási feladatok előkészítése és végrehajtásának szervezése, segítése,
- a kezdő szakemberekkel való tervszerű foglalkozás szervezése, előkészítése,
- a személyzeti statisztikai adatfelmérés elvégzése,
- a kitüntetések, jutalmazások előkészítése, nyilvántartása,
- a külföldi utazásokkal kapcsolatos személyzeti feladatok ellátása,
- a személyzeti feladatok végrehajtásának a szerv egységeinél, részlegeinél történő rendszeres ellenőrzése, segítése, az egységek, részlegek személyzeti munkáról történő beszámoltatásának előkészítése,
- a személyzeti feladatok végrehajtása és a vezetők helyzete időszakonkénti átfogó értékelésének, a további feladatok meghatározásának előkészítése,
- a személyzeti anyagok és nyilvántartások kezelése, folyamatos vezetése, a 15. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel,
- a személyzeti jellegű panaszok, bejelentések megvizsgálása és a szükséges intézkedések előkészítése,
- a büntetlen előélethez, illetve a személyi feltételek igazolásához kötött munkakörök betöltésével összefüggő feladatok ellátása.
(4) A személyzeti vezető által a Határozat 11. pontja alapján tett ellenvéleményre a felettes szerv - termelőszövetkezet esetében a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: járási hivatal) - vezetője, területi szövetség esetében a megyei tanácselnök az állásfoglalását a felterjesztéstől számított 15 napon belül köteles közölni az ellenvéleményt nyilvánító személyzeti vezetővel, valamint az érintett szerv vezetőjével, termelőszövetkezetnél a vezetőséggel.
Az egyes munkakörök betöltésének képesítéshez kötéséről külön jogszabály rendelkezik.
A vezetőképzés és továbbképzés rendszerét, tartalmát és módszereit külön rendelkezés szabályozza.
(1) Minősítést kell készíteni:
a) a minisztériumban érdemi ügyintézőig bezárólag valamennyi dolgozóról;
b) a szerv vezetőjéről, beosztott vezetőiről és az állami szerv vezetője, illetőleg a termelőszövetkezet vezetősége által meghatározott jelentős munkakört önállóan ellátó ügyintézőkről;
c) a kutató- és tervezőintézeteknél a tudományos munkakört betöltő önálló tervező, az oktatási intézményeknél az oktató munkakörig bezárólag valamennyi dolgozóról.
(2) A minősítési hatásköröket e rendelet melléklete tartalmazza.
(3) A miniszterhelyettes, a minisztériumi részleg, illetőleg az állami szerv vezetője a minősítés jogát, a helyettesek minősítésének kivételével, vezető beosztású munkatársaira átruházhatja annak figyelembevételével, hogy a dolgozót az a vezető minősítse, aki munkáját közvetlenül irányítja. A termelőszövetkezet vezetősége a minősítés jogát a mellékletben foglaltak szerint ruházhatja át. A minősítési jogkör átruházása nem mentesíti a vezetőt személyi felelőssége alól a minősítések határidőre történő elvégzéséért és a tartalmi, módszerbeli követelmények egységes elvek szerinti érvényesítéséért.
(4) A minősítésbe be kell vonni a dolgozó közvetlen vezetőjét (amennyiben a minősítés nem tartozik hatáskörébe), továbbá a szerv személyzeti vezetőjét, a minősítés jogának átruházása esetén a minősített alkalmazására jogosult vezetőt, termelőszövetkezetnél a vezetőség megbízottját. A minősítéshez kérni kell a minősített közvetlen munkatársainak, vezető esetében a beosztottak és az illetékes párt- és társadalmi szervek véleményét. A vezetők minősítésénél figyelembe kell venni az éves mérlegbeszámoltatás, zárszámadó közgyűlés és az ellenőrzések írásban rögzített megállapításait, továbbá az érintett személlyel kapcsolatos legutóbbi minősítése óta tett intézkedéseket (előléptetés, áthelyezés, kitüntetés, fegyelmi eljárás, képzés, továbbképzés stb.).
(5) A személyzeti vezető minden év január hónapban köteles ütemtervet készíteni az év során esedékes minősítésekről, amit a szerv vezetőjének, termelőszövetkezetnél a vezetőségnek jóvá kell hagynia. Ennek alapján gondoskodik - az illetékes szervek véleményének kikérésével - a minősítések folyamatos előkészítéséről. Az esedékes minősítések határidőben történő elvégzéséért a minősítő vezető a felelős.
(6) A minősítést - a tervezet előzetes ismertetésével - a dolgozóval őszintén, segítő szándékkal kell megbeszélni. A minősítés alkalmával a dolgozó köteles személyi anyagát áttekinteni, és a még be nem jelentett személyi adatváltozásait bejegyezni.
(7) Ha a dolgozó más munkahelyre távozik és minősítve még nem volt, 2 évi munkaviszony után minősíteni kell. Amennyiben az eltávozó dolgozó minősítve volt, és legutolsó minősítése óta személyi körülményei, munkája, magatartása értékelése változtak, ezt a felmentési javaslatban vagy külön írásbeli tájékoztatás útján az új munkahely vezetője tudomására kell hozni, és előzetesen az érintett személlyel ismertetni kell.
(1) A személyzeti nyilvántartási anyagot meghatározott sorrendben kell a személyi anyagban elhelyezni és tartalom-, fizetési, jutalmazási és szükség szerint külföldi utazási jegyzékkel kiegészíteni. Újonnan alakult szervnél a személyzeti nyilvántartást az arra kötelezett személyekről a szerv megalakulásától számított 3 hónapon belül el kell készíteni. E rendelet hatályba lépését követő egy év elteltével a személyzeti nyilvántartási anyagban a Határozat melléklete szerinti törzslapot kell vezetni.
(2) A személyzeti nyilvántartási anyag bizalmas jellegű, amelynek páncél- vagy lemezszekrényben való biztonságos őrzéséért és naprakész kezeléséért a szerv vezetője, termelőszövetkezetben az elnök felelős.
(3) A termelőszövetkezet elnökének személyzeti nyilvántartási anyaga kezeléséről a járási hivatal elnöke, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője (a továbbiakban: járási hivatal elnöke) gondoskodik.
(4) A személyzeti nyilvántartás anyagába csak a szerv vezetője, az alkalmazási és a minősítési jogkör szerint illetékes vezető, továbbá a személyzeti vezető (a továbbiakban: illetékes vezető) tekinthet be, kérheti ki, illetve viheti azt el. Szükség esetén a személyi anyag - zárt borítékban -írásban megbízott személy részére kiadható. A személyzeti nyilvántartóból kikért, illetőleg átvett személyi anyagot bizalmas iratként kell kezelni, őrizni és biztosítani kell, hogy abba csak az arra illetékes vezető tekinthessen be, és mások számára a személyi anyag hozzáférhető ne legyen.
(5) Saját személyi anyagát a személyzeti nyilvántartásból senki nem viheti el. A dolgozó a róla készített nyilvántartási anyagot a minősítés alkalmával, valamint személyes okból és az illetékes vezető által indokoltnak tartott esetben, annak előzetes tájékoztatásával megtekintheti.
(6) A személyzeti nyilvántartási anyagot, vagy annak részét képező iratot más szerv részére indokolt esetben (pl. áthelyezés, alkalmazás előtti tájékozódás) csak - az alkalmazásra jogosult előzetes tájékoztatásával - az érdekelt szerv illetékes vezetője személyes vagy írásbeli kérésére, igazolt meghatalmazott útján, az átvétel elismertetésével, vagy ajánlott postai küldeményként lehet továbbítani. Személyzeti nyilvántartási anyagot más szervtől betekintésre kérni csak a szerv vezetője, vagy személyzeti vezetője útján lehet.
(7) Ha a dolgozónak valamely ügyben, jogos érdekei védelmében, szüksége van a minősítésére, az ügyben eljáró szerv részére - a szerv megkeresése alapján - a minősítésről hivatalos másolatot kell kiadni.
(8) A személyzeti nyilvántartásból elvitt, átadott vagy elküldött személyi anyagot legkésőbb az átvételtől számított 8 napon belül vissza kell szolgáltatni; ennek betartásáért a személyi anyagot átvevő és az átadó személy együttesen felelős. A nyilvántartás anyagának átadásánál és visszavételénél az iratok hiánytalan meglétét a tartalomjegyzék alapján egyeztetni kell.
(9) A szerv vezetője - termelőszövetkezetnél az elnök, területi szövetségnél a titkár -, illetőleg a személyzeti vezető személyében bekövetkezett változás esetén a személyzeti nyilvántartási anyagokat az utódnak jegyzőkönyvileg kell átadni. Termelőszövetkezet esetében az átadásról egyidejűleg a járási hivatalt, területi szövetség esetében a megyei tanácselnököt írásban értesíteni kell.
A termelőszövetkezetek területi (szakmai) szövetségeire az előző rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) A szövetség alkalmazottai tekintetében a személyzeti vezetői teendőket a titkár látja el, aki ez irányú munkájáról az elnökséget évente rendszeresen tájékoztatni köteles.
b) A szövetségnél minden érdemi ügyintézői munkakörben foglalkoztatott dolgozóról személyzeti nyilvántartást kell vezetni. A szövetség titkára munkakörének betöltéséhez az 5. § (1) bekezdés szerinti személyi feltételek megléte szükséges, amelynek igazolását közvetlenül a megyei tanácselnöktől kell kérni.
c) A szövetség titkára személyzeti anyagának kezelését, minősítésének előkészítését a szövetség elnöke, minősítését a szövetség elnöksége végzi. A minősítéshez kérni kell a megyei tanácselnök és az illetékes pártszerv véleményét. A szövetség egyéb érdemi ügyintézői személyzeti anyagának kezelését, minősítésének előkészítését és minősítését - az illetékes pártszerv véleményének kikérésével - a szövetség titkára végzi.
17. §
(1) A megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve figyelemmel kíséri a személyzeti munka célkitűzéseinek megvalósulását, a személyzeti munkával kapcsolatos jogszabályok végrehajtását, az erre vonatkozó észrevételeket, javaslatokat közli az érdekelt szervekkel.
(2) A termelőszövetkezetekben folyó személyzeti munka állami irányításáért és ellenőrzéséért a járási hivatal elnöke felelős.
(3) A termelőszövetkezeti személyzeti munka segítése és a személyzeti munkára vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése a járási hivatal feladata.
(4) Az állami törvényességi felügyelet gyakorlása keretében külön vizsgálni kell a vezetőkkel szemben támasztott személyi feltételek igazolására, a vezetők minősítésére, az e rendeletben meghatározott összeférhetetlenségre és a büntetlen előélethez kötött munkakörök betöltésére vonatkozó, valamint a személyzeti munkával összefüggő minden egyéb olyan rendelkezés megtartását, amelyet a szövetkezeti jogszabályok rendelkezései az állami törvényességi felügyelet körébe utaltak.
(5) A termelőszövetkezet vezetősége az állami törvényességi felügyelet keretében tett észrevételek, javaslatok alapján köteles intézkedni a személyzeti munkára vonatkozó jogszabályok megfelelő érvényesítése érdekében.
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 10/1973. (VII. 4.) MÉM számú rendelet, továbbá a 24/1968. (MÉM. É. 12.) MÉM számú és a 27/1968. (MÉM. É. 15.) MÉM számú utasítás hatályát veszti.
- a miniszterhelyettest,
- az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) vezetőjét,
- a Személyzeti Főosztály vezetőjét és helyettes vezetőjét, a Miniszteri Titkárság vezetőjét,
- a gazdaságok, vállalatok országos központja vezetőjét,
- az egyetem rektorát.
b) A felügyeletet ellátó államtitkár, miniszterhelyettes minősíti
- a minisztériumi főosztályok vezetőjét és helyettesét (az a) pontban foglaltak kivételével),
- a miniszterhelyettesi titkárság vezetőjét,
- a Hivatal főosztályainak vezetőit és helyetteseit,
- a minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó szervek miniszteri kinevezési hatáskörbe tartozó vezetőjét, az a) pontban foglaltak kivételével,
- a miniszteri utasításra létrehozott egyesülés ügyvezető igazgatóját,
- az egyetem rektorhelyettesét,
- a főiskola főigazgatóját.
c) A Hivatal vezetője minősíti
- a Hivatal főosztályai osztályvezetőjét,
- a Hivatal közvetlen felügyelete alá tartozó szerv vezetőjét.
d) A felügyeletet ellátó minisztériumi - hivatal szervezetébe nem tartozó - főosztály vezetője minősíti
- az irányítása alá tartozó osztály vezetőjét, osztályvezetőhelyettesét, csoportvezetőjét, főelőadóját,
- a minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó, az a)-c) pontban fel nem sorolt szerv vezetőjét,
- az egyetem főtitkárát, dékánját,
- a főiskolai kar igazgatóját.
e) A hivatal főosztályvezetője minősíti
- az irányítása alá tartozó főosztály osztályvezetőhelyettesét, csoportvezetőjét, főelőadóját.
f) A minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó szerv vezetője minősíti
- helyetteseit és a szerv többi dolgozóját,
- az irányítása alá tartozó egységek vezetőjét.
g) A minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó szerv által irányított egység vezetője minősíti
- helyetteseit és az egység többi dolgozóját.
h) A tanács végrehajtó bizottsága élelmiszeres fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve felügyelete és irányítása alá tartozó szerv tekintetében a minősítési hatáskört a megyei, fővárosi tanácselnök határozza meg.
i) A termelőszövetkezet vezetősége minősíti
- a termelőszövetkezet elnökét, akinek minősítését a vezetőség és az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetője készíti elő az illetékes párt- és érdekképviseleti szerv előzetes véleményének figyelembevételével,
- a vezető munkakört betöltő dolgozót, akinek minősítését az elnök készíti elő az illetékes párt- és érdekképviseleti szerv előzetes véleményének figyelembevételével; ezt a jogkört a vezetőség saját felelősségének fennmaradásával - az elnökhelyettes, főmezőgazdász (főkertész, fő-állattenyésztő) főmérnök (műszaki vezető), főkönyvelő, személyzeti vezető, állatorvos, jogtanácsos minősítésének kivételével - az elnökre, elnökhelyettesre és az üzemi vezetőkre átruházhatja,
- a több termelőszövetkezetben közösen foglalkoztatott szakembert, akinek minősítését a foglalkoztató termelőszövetkezetek elnökeinek véleményezése alapján az alkalmazó termelőszövetkezet vezetősége részére annak elnöke készít elő.