adozona.hu
2/1969. (II. 12.) MüM rendelet
2/1969. (II. 12.) MüM rendelet
a munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelete 126. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendelem:
Az Mt. V. 3. §-a szerint kollektív szerződés kötésére kötelezett vállalatok összevonása vagy a vállalatnak több vállalatra szétválása esetén az új vállalat, illetve vállalatok a szakszervezet vállalati szervével egyetértésben határozzák meg, hogy az új egy...
2/1969. (II. 12.) MüM rendelet
a munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásáról
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelete 126. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendelem:
1. §(1) Az Mt. V. 3. §-a szerint kollektív szerződés kötésére kötelezett vállalatok összevonása vagy a vállalatnak több vállalatra szétválása esetén az új vállalat, illetve vállalatok a szakszervezet vállalati szervével egyetértésben határozzák meg, hogy az új egységekre vonatkozó kollektív szerződés megkötéséig az addig érvényben volt kollektív szerződésnek, illetőleg szerződéseknek mely rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a vállalati munkavédelmi szabályzat tekintetében is.
2. §
(1) Ha a kifogásolási jog gyakorlását a vállalati szakszervezeti tanács alsóbb szakszervezeti szervre ruházza át, a kifogást az annak megfelelő vállalati egység (pl. gyáregység, üzemegység) vezetőjéhez kell benyújtani. Ha a vezető a kifogással nem ért egyet, azt - az Mt. V. 8. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint - a vállalat igazgatójához (vezérigazgatójához) köteles felterjeszteni.
(2) Ha a kifogással érintett ügyben az igazgató (vezérigazgató) és a szakszervezeti tanács sem tud dönteni, a kifogást az Mt. V. 8. § (2), illetőleg (3) bekezdésében megjelölt szervhez kell felterjeszteni.
3. §
A munkaviszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/1967. (X. 8.) MüM rendelet kiegészül a következő 10/A. §-al:
"10/A. § (1) A munkaviszonyból sor- (első tényleges)-, valamint tartalékos (póttartalékos) katonai szolgálatra bevonult, munkaszolgálatra behívott, deportált, illetőleg hadifogságba esett és a felszabadulást követően onnan visszatért személynek ezen idejét munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni, ha leszerelését, illetőleg hazatérését követően hat hónapon belül munkaviszonyba lépett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti időket akkor is be kell számítani, ha a munkábalépés hat hónap elteltével ugyan, de még 1945. október hó 31. napja előtt megtörtént. Ha pedig a dolgozó az előírt hat hónapon belül azért nem lépett munkaviszonyba, mert egészségi állapota, illetőleg betegsége miatt erre nem volt lehetősége, a hat hónapos határidőt felgyógyulásától kell számítani.
(3) Ha a dolgozó a felszabadulást követően, de még az első Munka Törvénykönyve hatálybalépése (1951. február 1. napja) előtt vonult be munkaviszonyból sor- (első tényleges)-, valamint tartalékos (póttartalékos) katonai szolgálatra és leszerelését követő harminc napon belül munkaviszonyba lépett, a katonai szolgálatban eltöltött idejét munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni."
4. §
A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 15/1967. (XI. 18.) MüM rendelet kiegészül a következő 13/A. és 13/B. §-okkal:
"13/A. § (1) Ha a vállalat, illetőleg hozzájárulásával társadalmi szerv a dolgozót e rendeletben nem említett iskolára, vagy tanfolyamra küldi, a vállalat köteles az emiatt munkából távol töltött időre átlagkeresetét és a részvétellel kapcsolatos utazási többletköltségeit megfizetni. Ha a tanfolyam egy hónapnál tovább tart és a dolgozó lakóhelyére naponta hazatérni nem tud, részére négyhetenként a lakóhelyre történő haza- és visszautazás költsége is jár.
(2) A tanfolyamra küldött dolgozónak étkezést és szállást kell biztosítani. Ha a tanfolyamra küldött dolgozó természetben étkezést, illetőleg szállást nem kap, részére - a helyben lakók kivételével - a kiküldetési szabályok szerinti napidíj, illetőleg szállás-költség jár.
(3) A tanfolyamon történő részvétellel kapcsolatos költségek megtérítésére a dolgozó - az étkezés nyersanyag-normájának megfelelő összeg erejéig terjedő étkezési díj kivételével - nem kötelezhető.
(4) A vezető-továbbképző és sporttanfolyamokon résztvevőkre a külön szabályokban foglaltakat kell alkalmazni.
13/B. § A dolgozót, ha a vállalat vizsga letételére küldi, a 13/A. § (1)-(2) bekezdésében foglalt térítés illeti meg."
5. §
(1) A munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM rendelet kiegészül a következő 9/A. §-al:
"9/A. § (1) A munkaügyi döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese, tagja és póttagja megbízását, illetőleg kijelölését követően, működésének első ízben történő megkezdése előtt esküt köteles letenni.
(2) Az eskü szövege a következő:
"Én ........... esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek; az állami, szolgálati és üzemi titkot megőrzöm; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a társadalmi és egyéni érdekek összhangjának biztosításával járok el és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy munkaügyi döntőbizottságban kifejtett működésemmel a Magyar Népköztársaság fejlődését előmozdítsam."
(3) Az esküt a munkaügyi döntőbizottság elnökének, elnökhelyettesének a területi munkaügyi döntőbizottság elnöke előtt, a munkaügyi döntőbizottság tagjának és póttagjának pedig a már esküt tett elnök vagy elnökhelyettes előtt kell letennie.
(4) Az eskütételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az esküt tevő és az esküt kivevő ír alá. A tagok és póttagok eskütételéről szóló jegyzőkönyv egyik példányát három napon belül a területi munkaügyi döntőbizottsághoz kell megküldeni."
(2) A munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A visszahívásra a kijelölő szerv jogosult, de azt a területi munkaügyi döntőbizottság elnöke is kezdeményezheti. A visszahívást indokolni kell, amelyet az érintetten kívül közölni kell a munkaügyi döntőbizottság, elnök és elnökhelyettes esetében a területi munkaügyi döntőbizottság elnökével.
(3) Az elnök és az elnökhelyettes visszahívásáról a területi munkaügyi döntőbizottság elnöke dönt. A tag és póttag visszahívásáról a munkaügyi döntőbizottság határoz, kivéve ha a visszahívás oka az, hogy az érintett fegyelmi eljárás keretében vagy annak mellőzésével jogerős büntetésben részesült, illetőleg bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték. Ez utóbbi esetekben a visszahívás a (2) bekezdés szerinti közléssel hatályos.
(4) Ha a visszahívással a munkaügyi döntőbizottság nem ért egyet - a visszahívó, ha pedig a visszahívással egyetért, akkor az érintett tag, illetőleg póttag kérheti, hogy a visszahívás kérdésében a területi munkaügyi döntőbizottság elnöke döntsön végérvényesen. Ilyen esetben a munkaügyi döntőbizottság az ügyet véleményével ellátva három napon belül köteles a területi munkaügyi döntőbizottság elnökéhez felterjeszteni és véleményének másolatát egyidejűleg a visszahívónak, illetve az érintett tagnak vagy póttagnak is megküldeni."
(3) A munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM rendelet 11. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:
"(3) A munkaügyi döntőbizottság elnökének és elnökhelyettesének a munkaviszonya e tisztsége alatt és tisztségének nem visszahívással [9. § (3) bek. d) pont] történt megszűntét követő egy esztendőn belül felmondással vagy fegyelmi határozattal csak abban az esetben szüntethető meg, ha ahhoz a területi munkaügyi döntőbizottság elnöke előzetesen hozzájárult [Mt. 63. § (4) bek.]."
(4) A munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM rendelet 53. §-a kiegészül a következő (2)-(3) bekezdéssel:
"(2) A területi munkaügyi döntőbizottság elnökét, valamint munkaügyi döntőbíróját - a megyei tanács és a szakszervezetek megyei tanácsa véleményének kikérése után - a munkaügyi miniszter nevezi ki a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben [Mt. V. 105. § (1) bek.]. Az elnök, illetőleg a munkaügyi döntőbíró a kinevezést követően a munkaügyi miniszter előtt esküt tesz.
(3) Esküt köteles tenni a területi munkakügyi döntőbizottság tagja is, a szakszervezetek megyei tanácsa által történt megválasztását [Mt. V. 105. § (2) bek.] követően, a területi munkaügyi döntőbizottság elnöke előtt."
6. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1969. január hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
(2) A 4. §-ban foglaltakat a rendelet hatálybalépését követően induló tanfolyamok, illetve sorra kerülő vizsgák esetében kell alkalmazni. A vállalat azonban a dolgozóval történt megegyezés alapján e rendelkezéseket a folyamatban levő tanfolyamok esetén is alkalmazhatja.
(3) Az 5. § (1) és (4) bekezdésében foglaltakat a jelenleg megbízott, illetőleg kijelölt tisztségviselők esetében három hónapon belül kell végrehajtani. Azt, aki az esküt nem teszi le, tisztségéről lemondottnak kell tekinteni, s reá a munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM rendelet 11. §-ának (3) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az iskolára küldöttek ellátási térítéséről szóló 6080/45/1951. OMB határozat, valamint a továbbtanulók kedvezményeiről szóló 15/1967. (XI. 18.) MüM rendelet 13. §-ának (3) bekezdése.
Veres József s. k.,
munkaügyi miniszter