adozona.hu
18/1974. (VII. 25.) MÉM rendelet
18/1974. (VII. 25.) MÉM rendelet
a 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtására kiadott 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R) 182. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) egyes rendelkezéseinek módosítására és kiegészítésére - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
A Vhr. 9. §-a a következő új (2) ...
18/1974. (VII. 25.) MÉM rendelet
a 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtására kiadott 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R) 182. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) egyes rendelkezéseinek módosítására és kiegészítésére - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §A Vhr. 9. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2) bekezdés pedig (3) bekezdésre módosul:
"(2) A tagsági viszonynak év közben történt megszűnése esetén a háztáji földet helyettesítő természetbeni, illetőleg pénzbeni juttatás (186. §) időarányos része a zárszámadás megállapításával válik esedékessé."
2. §
A Vhr. 90. § (2) bekezdésének utolsó tétele helyébe a következő szöveg lép:
"- a közös állatállományból a tenyész- és igásállatok értéke, továbbá a növendék- és hízóállomány olyan részének értéke, amelyet a termelőszövetkezet tartós szükségletének minősít."
3. §
A Vhr. a következő 136/A. és 136/B. §-sal egészül ki:
"136/A. § A tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt igénybe vett díjazás nélküli szabadság [R. 100. § (3) bekezdés] idejét, legfeljebb azonban egy évet a fizetett szabadságra való jogosultság szempontjából munkateljesítésként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e gyermekgondozási segély, illetőleg betegségi segély. Ez a kedvezmény az anyát újabb gyermek után újra megilleti.
136/B. § (1) Annak a tagként dolgozó nőnek és gyermekét egyedül nevelő apának, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza - kérelmére -, minden olyan hónapban, amikor beosztásánál fogva a hónap minden munkanapján dolgozik, a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell engedélyezni.
(2) A tagként folyamatosan dolgozó [R. 96. § (1) bek.] nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként - az (1) bekezdésben meghatározott fizetés nélküli szabadnapon túlmenően - a tizennégy évesnél fiatalabb
- egy gyermeke után kettő,
- két gyermeke után öt,
- három és ennél több gyermeke után kilenc fizetett szabadnap illeti meg.
(3) A (2) bekezdés alapján járó szabadnapokat a tag kívánságának figyelembevételével egyben, vagy részletekben kell kiadni. A szabadnapokra való jogosultság utoljára abban az évben áll fenn, amelyben a gyermek a tizennegyedik életévét betölti."
4. §
A Vhr. 141. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdés b) és c) pontja szerint foglalkoztatott nő munka után járó részesedése nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző naptári évben elért - a 149. § (1) bekezdésének első mondata szerint kiszámított - átlagrészesedése (átlagkeresete) volt.
(4) A terhes nő terhességi orvosi vizsgálaton való részvételét - amennyiben a terhességi szakrendelés a munkaidővel azonos időre esik - a termelőszövetkezet a munkaidő beosztás módosításával vagy egyéb módon, más lehetőség hiányában - átlagrészesedés (átlagkereset) térítése mellett - munkaidőben is köteles biztosítani."
5. §
A Vhr. 144. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az anyát, illetőleg az egyedülálló apát abban az esetben is keresőképtelennek kell tekinteni, ha egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és emiatt munkáját nem végezheti. Ilyen címen a gyermek hároméves korának betöltéséig gyermekenként és évenként hatvan napig, ha pedig a gyermek háromévesnél idősebb, gyermekenként és évenként harminc napig jár betegségi segély. Egyedülálló tag részére az egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermeke betegsége esetén évenként és gyermekenként hatvan napig jár betegségi segély."
6. §
A Vhr. 147. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jár betegségi segély:)
"c) a keresőképtelenség első három napjára, ha azt részegség okozza,"
7. §
A Vhr. 155. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A vezetőség a R. 102. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel olyan - meghatározott időre szóló - munkaviszony létesítését is engedélyezheti a tag, illetőleg a közösen foglalkoztatott szakember (28. §) részére, amely alapján más szervnél végzendő munka ideje a termelőszövetkezetben fennálló rendszeres munkavégzési kötelezettsége teljesítésének idejével egybeesik, illetőleg azt részben vagy egészben meghaladja. A közösen - tagként vagy alkalmazottként - foglalkoztatott szakember esetében az engedély megadásához valamennyi foglalkoztató termelőszövetkezet vezetőségének a hozzájárulása szükséges.
(4) A (3) bekezdés szerint is csak olyan munkakörben és munkakörre létesíthető munkaviszony, amelyben a munka jellegéből adódóan a feladatok elvégzése nem kívánja meg a munkahelyen való állandó jelenlétet és nem hoz létre összeférhetetlenségi helyzetet. A termelőszövetkezeti munkaidőn túl végzendő munkára csak olyan időre létesíthető munkaviszony, hogy - a tagsági viszony munkaidejét is figyelembevéve - a tag összes munkaideje havi átlagban a háromszáz órát ne haladja meg.
(5) Amenyiben a tag munkaideje a tagsági viszonyban és a munkaviszonyban azonos időtartamra esik, a munkaviszony után egyébként járó munkabérnek, illetőleg a munkaidő meghatározott részére történő alkalmazás esetén a besorolás szerinti munkabér arányos részének csak az 50 százaléka jár.
(6) Ha a tag munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (vállalkozás, megbízás) kíván létesíteni, ehhez - az 5/1967. (X. 8.) MüM számú rendeletnek a 17/1971. (VII. 22.) MüM számú rendelet 2. §-ával megállapított 18/A. §-a (3) bekezdésében foglalt eseteket kivéve - a vezetőség engedélye szükséges."
8. §
A Vhr. 170. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A közös vállalkozásban nem függetlenített munkakörben foglalkoztatott vezetői munkakört betöltő (36. §) tag átengedésére [107. § (1) bek.] és munkadíjazására a 155. § (3)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."
9. §
A Vhr. 175. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A vezetői munkakört betöltő dolgozók részére, a munka szerinti elosztás elvét sértő, a gazdálkodás eredményétől (jövedelemtől, veszteségtől) független javadalmazási formát (pl. pénzforgalmi jutalék) alkalmazni nem lehet"
10. §
A Vhr. 186. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A közgyűlés felhatalmazása alapján a vezetőség a tag kérésére úgy is határozhat, hogy a háztáji föld vagy annak egy része helyett az alapszabályban meghatározott - évenként 6000 négyzetméterre számítva huszonöt métermázsa májusi morzsolt kukoricát, illetőleg annak állami felvásárlási átlagáron számított forintösszegét meg nem haladó - természetbeni vagy pénzbeni juttatást biztosít."
11. §
A Vhr. a következő 229/A. §-sal egészül ki:
"229/A. § A tagsági viszonynak kilépéssel és törléssel történő megszüntetésével kapcsolatos igény - az ezzel összefüggő vagyoni igényt kivéve - az e tárgyban hozott határozat közlésétől számított hat hónap alatt évül el."
12. §
(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; a 3. és 5. §-ban foglalt rendelkezéseket azonban 1974. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
(2) A termelőszövetkezetek kötelesek belső szabályzataikat e rendeletben foglaltaknak megfelelően 1975. március 31. napjáig módosítani.
(3) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek eddig a Vhr. 175. §-ának - e rendelet 9. §-ával megállapított - (2) bekezdésében megjelölt javadalmazási formát alkalmazták, ennek feltételeit vizsgálják felül, és legkésőbb az 1974. évi zárszámadáskor döntsenek arról, hogy az 1974. évre teljesíthető-e még ilyen címen kifizetés.
Dr. Dimény Imre s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter