adozona.hu
6/1974. (VI. 21.) IM rendelet
6/1974. (VI. 21.) IM rendelet
az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyáról szóló jogszabályoknak az igazságügyi szervezetben történő végrehajtásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 38/1973. (XII. 27.) Mt. számú rendelet 24. § (3) bekezdésében, valamint a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 3. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a munkaügyi miniszterrel és a Közalkalmazottak Szakszervezetével - a Legfelsőbb Bíróság vonatkozásában pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökével - egyetértésben a következőket ...
6/1974. (VI. 21.) IM rendelet
az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyáról szóló jogszabályoknak az igazságügyi szervezetben történő végrehajtásáról
Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 38/1973. (XII. 27.) Mt. számú rendelet 24. § (3) bekezdésében, valamint a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 3. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a munkaügyi miniszterrel és a Közalkalmazottak Szakszervezetével - a Legfelsőbb Bíróság vonatkozásában pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökével - egyetértésben a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed az Igazságügyi Minisztériummal, a Legfelsőbb Bírósággal, a bíróságokkal, a munkaügyi bíróságokkal és az igazságügyi szakértői intézetekkel létrejött minden munkaviszonyra.
(2) A rendeletet a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírák munkaviszonyára is alkalmazni kell.
A munkáltatói jogok gyakorlása
2. §(1) A munkáltatói jogokat
a) az Igazságügyi Minisztérium,
b) fővárosi és a megyei bíróság - a felügyelete alá tartozó bíróságok tekintetében is -,
c) a fővárosi és a megyei munkaügyi bíróság és az
d) igazságügyi szakértői intézet
(a továbbiakban: igazságügyi szerv) dolgozói tekintetében az igazságügyi szerv vezetője az 1. számú mellékletben foglaltak szerint gyakorolja.*
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az Igazságügyi Minisztériumban a főosztályokat, az osztályokat és a főosztály szervezetbe nem tartozó önálló csoportokat is érteni kell.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt minisztériumi szervek vezetői a hatáskörükbe tartozó munkáltatói jogokat az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási főosztályának vezetőjével egyetértésben gyakorolják.
3. §
A Legfelsőbb Bíróság dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat a Legfelsőbb Bíróság elnöke gyakorolja.
4. §
(1) Az igazságügyminiszter, az igazságügyi minisztériumi államtitkár és az igazságügyminiszterhelyettes hatáskörébe tartozó személyzeti és munkaügyi kérdésekben az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási főosztályának vezetője tesz javaslatot.
(2) Az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási főosztályának a vezetője az (1) bekezdés szerinti javaslatot az igazságügyi szerv vezetője, továbbá az Igazságügyi Minisztérium érintett főosztályvezetője véleményének kikérése után teszi meg.
A munkakönyv őrzése
5. §Az igazságügyi szerv vezetőjének munkakönyvét az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti főosztályán, a többi dolgozó munkakönyvét pedig az igazságügyi szerv központjában kell őrizni és kezelni.
Eskütétel
6. §(1) A Legfelsőbb Bíróság bírája a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a fővárosi, megyei és a járásbíróság (városi, kerületi bíróság) bírája a fővárosi, megyei bíróság elnöke, a munkaügyi bíróság bírája pedig a munkaügyi bíróság elnöke előtt tesz esküt az alábbi szöveggel: "Én .................. esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek; az állami és szolgálati titkot megőrzöm, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szolgálatában eljárok és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy bírói működésemmel a Magyar Népköztársaság fejlődését előmozdítsam.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett igazságügyi dolgozók a 14/1973. (XII. 27.) MüM sz. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése szerinti esküt tesznek.
(3) Az eskütételről a 2., illetve a 3. számú melléklet* szerinti esküokmányt kell készíteni, és azt a minisztériumi vezetők kinevezési, illetve beosztási jogkörébe tartozó dolgozókról az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási főosztályához kell felterjeszteni. Az esküokmányt a dolgozó személyzeti nyilvántartásában kell megőrizni. A kinevezési, illetőleg beosztási okiraton az eskü letételének és az állás elfoglalásának napját fel kell tüntetni.
Munkavégzés
9. §A bíró részére az igazságügyi szerv vezetője engedélyezheti, hogy bírói munkáját csak tárgyalási napokon és a félfogadási időben végezze a munkahelyén. Az engedélyt vissza kell vonni, ha a bíró a munkáját nem megfelelően végzi. Az engedély visszavonása ellen panasznak nincs helye.
10. §
(1) Fontos hivatali érdekből a dolgozó - az Mt.V. 40. § (2) bekezdésében meghatározott kivételtől eltekintve - más munkahelyen történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). A kirendelés időtartama naptári évenként legfeljebb 6 hónap, amelyet az igazságügyminiszter - a bírák kivételével - további 3 hónappal meghosszabbíthat.
(2) A kirendelést - a megkezdését megelőzően legalább 3 nappal - a dolgozóval írásban kell közölni, megjelölve a kirendelés helyét, kezdő időpontját és időtartamát.
Túlmunkaigazolás
11. §A túlmunkáról névre szóló igazolást kell kiállítani, akár díjazásra, akár szabad idő megváltásra jogosult a dolgozó. Az igazolásban a végzett munka tartamát, időpontját és az elrendelés okát kell feltüntetni.
Szabadság
12. §A szabadságot a munka zavartalanságát biztosító terv szerint kell kiadni. A szabadság kiadási terv elkészítéséért és annak végrehajtásáért az igazságügyi szerv vezetője felelős.
13. §
(1) Az igazságügyi szerv vezetőjének jutalomszabadságát az igazságügyminiszter engedélyezi.
(2) Az igazságügyi szerv vezetője - külön irányelv alapján - a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben évente 12 munkanapig terjedő jutalomszabadságban részesítheti azt a dolgozót, aki munkáját kiemelkedően végzi és magatartása is példamutató.
14. §
A bírósági fogalmazót a bírói-ügyészi vizsgára való felkészülés céljából összesen 30 munkanap rendkívüli szabadság illeti meg.
A bírói címmel járó pótlék
15. §(1) A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 56. § (5) bekezdése alapján adományozott
- megyei bírósági bírói címmel havi 300 forint,
- a megyei bírósági tanácselnöki címmel havi 400 forint alapbér jellegű pótlék jár.
(2) Ha a bíró az (1) bekezdésben említett bírói címre méltatlanná vált, azt tőle az igazságügy-miniszter visszavonhatja.
Munkaköri elnevezések
16. §Az a bírósági ügyintéző, akinek munkaköre a bírósági végrehajtás foganatosítása, a "bírósági végrehajtó" munkaköri elnevezés használatára jogosult.
17. §
(1) Az igazságügyi szerv vezetője a dolgozót irodafőigazgató, irodaigazgató, illetve irodatiszt munkaköri elnevezés használatára jogosíthatja fel.
(2) Irodafőigazgatói munkaköri elnevezés használatára lehet feljogosítani,
- a fővárosi és megyei (Pesti Központi Kerületi, fővárosi munkaügyi) bírósági elnöki iroda vezetőjét,
- a fővárosi és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a nem jogi munkakörben dolgozók személyi és munkaügyeit intéző, irányító munkakört ellátó dolgozót.
(3) Irodaigazgatói munkaköri elnevezés használatára lehet feljogosítani
- a fővárosi és megyei bírósági büntetésvégrehajtási iroda vezetőjét,
- a beosztottal dolgozó iroda vezetőjét,
- a járásbíróság elnöki irodája vezetőjét,
- a szakértői intézeteknél a személyi és munkaügyeket intéző dolgozót.
(4) Irodatiszt munkaköri elnevezés használatára lehet feljogosítani az előadói munkakörbe nem sorolható, munkájukat önállóan végző jegyzőkönyvvezetőket és más ügyviteli alkalmazottakat.
(5) A dolgozó a munkaköri elnevezés használatára addig jogosult, amíg a (2)-(4) bekezdésekben megjelölt beosztásban dolgozik.
18. §
A 16-17. §-okban említett munkaköri elnevezésekkel pótlék vagy egyéb kedvezmény nem jár.
Munkaügyi döntőbizottság
19. §(1) A munkaügyi vitákban első fokon
a) az Igazságügyi Minisztériumban,
b) a Legfelsőbb Bíróságon és
c) a fővárosi és a megyei bíróságokon alakult igazságügyi munkaügyi döntőbizottságok járnak el.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett munkaügyi döntőbizottság illetékessége az igazságügyi szakértői intézetekre, a c) pontban említett munkaügyi döntőbizottság illetékessége pedig a megye területén levő járásbíróságokra (városi, kerületi bíróságokra) és munkaügyi bíróságra is kiterjed.
Vezető állású bírák
20. §(1) Magasabb vezető állású dolgozónak kell tekinteni a munkaügyi bíróság elnökét is.
(2) A bírák közül vezető állású dolgozók: a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökhelyettese és csoportvezető bírája, a munkaügyi bíróság és a járásbíróság elnökhelyettese, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezetőhelyettes bírája.
21. §
(1) Ez a rendelet 1974. évi július hó 1. napján lép hatályba.
(2) Egyidejűleg ennek a rendeletnek a hatálya alá tartozó dolgozók tekintetében a 3/1967. (XII. 14.) IM számú rendelet, továbbá a 123/1973. (IK 1974. 1.) IM számú utasítás 84., 85. §-ai hatályukat vesztik.
Dr. Korom Mihály s. k.,
igazságügyminiszter
Lábjegyzet
* A mellékletet az Igazságügyi Közlöny közli.
* A mellékletet az Igazságügyi Közlöny közli.
