adozona.hu
391/B/2007. AB végzés
391/B/2007. AB végzés
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 174. § (1) bekezdés a) pontja, 178. § 8. pontja, valamint 182. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 174. § (1) bekezdés a) pontja, 178. § 8. pontja, valamint 182. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
1. Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a további...
391/B/2007. AB végzés
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 174. § (1) bekezdés a) pontja, 178. § 8. pontja, valamint 182. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványról
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 174. § (1) bekezdés a) pontja, 178. § 8. pontja, valamint 182. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.Indokolás
1. Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 174. § (1) bekezdésének a) pontját, 178. § 8. pontját, valamint 182. § (1) bekezdését érintően. Az Art. 174. § (1) bekezdés a) pontja az indítvány benyújtásakor úgy rendelkezett, hogy a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának a meghatározott időre történő üzletbezárás, illetve a tevékenység meghatározott időre történő felfüggesztése a szankciója. Az Art. 178. § 8. pontja a be nem jelentett alkalmazott fogalmát határozza meg. Az indítványozó azt kifogásolta, hogy a jogalkotó nem rendelkezett külön arról az esetről, ha a munkáltató - gondatlanságból vagy feledékenységből - bejelentési kötelezettsége teljesítését ugyan elmulasztotta, de a munkavállaló utáni adó- és járulékfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a mulasztás miatt tehát az államháztartást nem érte kár. Az indítványozó véleménye szerint az Art. ily módon két különböző súlyú, mértékű és hatású jogsértéshez ugyanazt a szankciót kapcsolja, ami - tekintve, hogy a jogalkalmazónak nincs mérlegelési lehetősége a szankció alkalmazásával kapcsolatban - az indítványozó szerint sérti a jogállamiságból levezethető jogbiztonság elvét és a jogegyenlőség követelményét [az indítványozó tévesen az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdését jelölte meg, de tartalmilag egyértelműen a 70/A. § (1) bekezdésének a sérelmét állította]. Az indítványozó mindezekkel összefüggésben az Art. 182. § (1) bekezdését is támadta. Előadta, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: régi Art.) 74/B. § (1) bekezdése szerint a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, illetőleg az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az üzletbezárás, illetve a tevékenység gyakorlásának felfüggesztése még csak lehetőség volt, a hatályos szabályok alapján azonban kötelezően alkalmazandó szankció. Mindez pedig azt jelenti, hogy az Art. az adózókra nézve súlyosabb, terhesebb jogkövetkezményt határoz meg, mint a régi Art., ami az indítványozó véleménye szerint azért alkotmányellenes, mert az Art. 182. § (1) bekezdése alapján a kifogásolt rendelkezést a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség 12 nyitvatartási napra történő lezárását, illetve az adóköteles tevékenység gyakorlása ugyanezen időtartamra felfüggesztését mint szankciót a régi Art. [74/B. § (1) bekezdés], és az azt felváltó új Art. is tartalmazza [174. § (1) bekezdés a) pont]. Az indítványozó által támadott, a régi és az új Art. között fennálló szabályozási különbséget - jelesül azt, hogy a régi Art. a helyiség lezárását, illetve a tevékenység felfüggesztésének elrendelését kiszabható, az indítvány benyújtásakor hatályos Art. pedig kiszabandó büntetésként szabályozta -, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 213. §-a 2008. január 1-jei hatállyal megszüntette. A Módtv. nyomán a helyiség lezárása, illetve a tevékenység felfüggesztése mint szankció alkalmazása ismét csupán a jogalkalmazó mérlegelési jogkörébe tartozó lehetőség. E körben a jogalkalmazó adott esetben a be nem jelentett munkavállaló után teljesített befizetéseket is megfelelően értékelheti.
Mindezekre tekintettel az utólagos normakontrollra irányuló indítvány okafogyottá vált, ezért az Alkotmánybíróság eljárását - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozata (ABH 2003, 2065.) 31. § e) pontjára figyelemmel - megszüntette.
Budapest, 2008. január 22.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró