adozona.hu
13/1972. (VII. 12.) EüM rendelet
13/1972. (VII. 12.) EüM rendelet
az orvosi tevékenységgel és az egészségügyi magántevékenységgel kapcsolatos fegyelmi felelősségről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az orvosok, gyógyszerészek és egyéb egészségügyi képesítésű személyek fegyelmi felelősségéről szóló 17/1972. (IV. 29.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével - a munkaviszony keretében elkövetett fegyelmi vétségek tekintetében pedig a munkaügyi miniszterrel is - egyetértésben a következőket rendelem:
Az orvosi tevékenységtől való eltiltás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedése után három évig m...
13/1972. (VII. 12.) EüM rendelet
az orvosi tevékenységgel és az egészségügyi magántevékenységgel kapcsolatos fegyelmi felelősségről
Az orvosok, gyógyszerészek és egyéb egészségügyi képesítésű személyek fegyelmi felelősségéről szóló 17/1972. (IV. 29.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével - a munkaviszony keretében elkövetett fegyelmi vétségek tekintetében pedig a munkaügyi miniszterrel is - egyetértésben a következőket rendelem:
Az orvosnak a R.-ben meghatározott rendelkezések megszegésével kapcsolatos fegyelmi felelőssége
A fegyelmi büntetésekkel kapcsolatos rendelkezések
(A R. 2. §-ához)
1. §(1) Az orvosi tevékenységtől való eltiltás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedése után három évig mindazokban az esetekben, amikor jogszabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő (pl. hosszabb felmondási idő, munkaviszony alapján járó pótszabadság, jubileumi jutalom stb.), a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedése előtti időt számításon kívül kell hagyni.
(2) Ha a fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje sikeresen eltelt, úgy kell tekinteni, mintha az orvos fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ha viszont ez idő alatt elkövetett cselekmény (mulasztás) miatt újabb jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.
(3) Ha az orvos a fegyelmi büntetés hatályának megszünése előtt a Mt. V. 89. §-ában meghatározott súlyos, vagy a R. 2. §-ának (1) bekezdésében megállapított - újabb - jogerős fegyelmi büntetést kapott, a korábbi fegyelmi büntetés hatályának időtartama az újabb fegyelmi büntetés hatályának időtartamával meghosszabbodik. A fegyelmi jogkört első fokon gyakorló szerv a szakszervezeti bizottság véleményének meghallgatásával - ha a fegyelmi jogkör gyakorlója nem a kinevező szerv, a kinevező szervnek a szakszervezeti bizottság véleménye meghallgatásával tett előterjesztésére - az orvost a fegyelmi büntetés hatálya alól jó munkája és magatartása alapján a három, illetőleg két év eltelte előtt mentesítheti. Ha a fegyelmi büntetést az orvos korábbi munkaviszonyával kapcsolatban szabták ki, a megállapított idő eltelte előtt való mentesítéshez az előző munkáltatójának véleményét is ki kell kérni. Ha pedig a fegyelmi határozatot a R. 8. §-ának (2) bekezdése alapján az egészségügyi miniszter hozta, az orvosnak a fegyelmi büntetés hatálya alól a megállapított idő eltelte előtt való mentesítéséhez az egészségügyi miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.
A fegyelmi eljárást lefolytató szervek
2. §(1) Ha az orvosi oklevélhez kötött munkakörben munkaviszonyban álló orvos a munkaviszonya keretében a R. 1. §-ában meghatározott valamelyik rendelkezésbe ütköző cselekményt vagy mulasztást (a továbbiakban: fegyelmi vétség) követett el, a fegyelmi jogkört első fokon - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a fegyelmi vétséget elkövető orvos kinevező szerve gyakorolja.
(2) A fegyelmi jogkört első fokon gyakorolja:
- községi körzeti orvos esetében a járási hivatal egészségügyi csoportjának vezetője,
- fővárosi kerületi tanács, városi tanács, illetőleg járási hivatal által fenntartott egészségügyi intézmény vezetője esetében a tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője, illetőleg a járási hivatal egészségügyi csoportjának vezetője,
- fővárosi kerületi tanács, városi tanács, illetőleg járási hivatal által fenntartott egészségügyi intézmény vezető állású dolgozója esetében az intézmény vezetője,
- fővárosi tanács, illetőleg megyei tanács által fenntartott egészségügyi intézmény vezetője esetében a tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője által a szakigazgatási szerv beosztott orvos-dolgozói közül kijelölt orvos,
- fővárosi tanács, illetőleg megyei tanács által fenntartott egészségügyi intézmény vezető állású dolgozója esetében az intézmény vezetője,
- megyei városi kerületi hivatal egészségügyi csoportjának vezetője esetében a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője,
- járási hivatal egészségügyi csoportjának vezetője esetében a megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője által a szakigazgatási szerv beosztott orvos-dolgozói közül kijelölt orvos
- fővárosi kerületi tanács, városi tanács, illetőleg megyei városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője esetében a fővárosi, illetőleg az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője által a szakigazgatási szerv beosztott orvos-dolgozói közül kijelölt orvos,
- a fővárosi tanács, illetőleg megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője esetében az egészségügyi miniszter által kijelölt főosztályvezető,
- a fővárosi tanács, illetőleg megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének beosztott orvos-dolgozója esetében a szakigazgatási szerv vezetője által a szakigazgatási szerv beosztott orvos-dolgozói közül kijelölt orvos,
- központi orvosgyakornok esetében az intézmény vezetője,
- orvostudományi egyetemnek olyan orvos-dolgozója esetében, akinek kinevező szerve az orvostudományi egyetem rektora, az orvostudományi egyetem illetékes dékánja, illetőleg, ha az orvostudományi egyetemnek egy kara van, a rektor által egy évi időtartamra kijelölt egyetemi tanár,
- az Egészségügyi Minisztériumnak, orvostudományi egyetemnek, az Orvostovábbképző Intézetnek, illetőleg az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó egyéb intézetnek, intézménynek, szervnek olyan dolgozója esetében, akinek kinevező szerve az egészségügyi miniszter, miniszterhelyettes, vagy az állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő, az illetékes, illetőleg az egészségügyi miniszter által kijelölt minisztériumi főosztályvezető.
(3) Ha a fegyelmi vétséget orvostudományi egyetem rektora, rektorhelyettese, dékánja vagy dékánhelyettese követte el, a fegyelmi eljárást első fokon az illetékes minisztériumi főosztályvezető folytatja le.
(4) Ha a fegyelmi vétséget orvostudományi egyetemnek, az Orvostovábbképző Intézetnek, illetőleg az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó egyéb intézetnek, intézménynek, szervnek olyan orvos-dolgozója követte el, akinek kinevező szerve az egészségügyi miniszter, miniszterhelyettes vagy minisztériumi főosztályvezető, az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult minisztériumi főosztályvezető - ha nem ő a kinevező szerv, a kinevező szerv hozzájárulásával -a fegyelmi jogkör gyakorlását az orvostudományi egyetem illetékes dékánjának, ha az egyetemnek egy kara van, a rektor által egy évi időtartamra kijelölt egyetemi tanárnak, illetőleg az intézet, intézmény, szerv vezetőjének hatáskörébe utalhatja. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az egyetemi tanárra.
3. §
(1) Ha a fegyelmi vétséget tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének orvos-dolgozója, vagy tanács által fenntartott egészségügyi intézmény, szerv orvos-dolgozója követte el, a fegyelmi eljárást másodfokon - az alábbi (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a fővárosi, illetőleg az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervénél alakított fegyelmi tanács folytatja le. A fegyelmi tanács elnöke a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője. Tagjai: a fegyelmi tanács elnöke által a fegyelmi eljárás alá vont orvos szakmai működésének figyelembevételével esetenként kijelölt két orvos, valamint az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének (a továbbiakban: Szakszervezet) budapesti, illetőleg illetékes megyei bizottsága által három évi időtartamra kijelölt két orvos.
(2) Ha a fegyelmi vétséget orvostudományi egyetemnél (egyetemi klinikánál, egyetemi intézetnél) munkaviszonyban álló orvos követte el, a fegyelmi eljárást másodfokon - az alábbi (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az orvostudományi egyetemnél alakított fegyelmi tanács folytatja le. A fegyelmi tanács elnöke a rektor, akadályoztatása esetén az illetékes rektorhelyettes. Tagjai: a fegyelmi tanács elnöke által a fegyelmi eljárás alá vont orvos szakmai működésének figyelembevételével az orvostudományi egyetem orvos-dolgozói közül esetenként kijelölt két orvos, valamint az egyetem szakszervezeti bizottsága által három évi időtartamra kijelölt két orvos.
(3) Ha a fegyelmi vétséget az Orvostovábbképző Intézet, illetőleg az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó egyéb intézet, intézmény, szerv orvos-dolgozója követte el, a fegyelmi eljárást másodfokon - az alábbi (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az Egészségügyi Minisztériumnál alakított fegyelmi tanács folytatja le. A fegyelmi tanács elnöke a minisztérium illetékes főosztályvezetője. Tagjai: a fegyelmi tanács elnöke által esetenként kijelölt két orvos-dolgozó, valamint a Szakszervezet budapesti, illetőleg megyei bizottsága által három évi időtartamra kijelölt két orvos.
(4) Ha a fegyelmi vétséget olyan orvos követte el, akinek kinevező szerve az egészségügyi miniszter, miniszterhelyettes, az állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő, minisztériumi főosztályvezető, vagy a fővárosi, illetőleg megyei tanács, a fegyelmi eljárást másodfokon - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az Egészségügyi Minisztériumnál alakított fegyelmi tanács folytatja le. Ez a fegyelmi tanács folytatja le a fegyelmi eljárást abban az esetben is, ha a fegyelmi vétséget orvostudományi egyetem rektora, rektorhelyettese, dékánja vagy dékánhelyettese követte el. A fegyelmi tanács elnöke az egészségügyi miniszter vagy az általa kijelölt miniszterhelyettes. Tagjai: a fegyelmi tanács elnöke által esetenként kijelölt két orvos-dolgozó, valamint a Szakszervezet elnöksége által három évi időtartamra kijelölt két orvos.
(5) Ha a fegyelmi vétséget orvosgyakornok követte el, a fegyelmi eljárást másodfokon az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint alakított fegyelmi tanács folytatja le. A 2. § (4) bekezdése esetében a fegyelmi ügyben másodfokon az orvostudományi egyetemnél, illetőleg az Egészségügyi Minisztériumnál a fenti (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján alakított fegyelmi tanács jár el.
A fegyelmi eljárás
4. §(1) Ha az orvosi oklevélhez kötött munkakörben munkaviszonyban álló orvos a munkaviszonya keretében az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) rendelkezésébe ütköző fegyelmi vétséget követett el, és a panaszt nem a 2. § alapján, hanem a Mt. szerint a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szervhez nyújtották be, illetőleg a fegyelmi eljárás megindítását ennél a szervnél kezdeményezték, vagy az eljárás megindítását ez a szerv tartja szükségesnek, a fegyelmi eljárás megindítása előtt a 2. § alapján fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szervtől - a panasz, illetőleg a fegyelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló iratok egyidejű megküldésével - véleményt kér abban a kérdésben, hogy az orvos cselekménye (mulasztása) a R. 1. §-ában meghatározott valamelyik rendelkezésbe ütközik-e.
(2) Ha az orvosi oklevélhez kötött munkakörben munkaviszonyban álló orvos ellen a panaszt a 2. § alapján fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szervhez nyújtották be, illetőleg a fegyelmi eljárás megindítását ennél a szervnél kezdeményezték, vagy az eljárás megindítását ez a szerv tartja szükségesnek, a fegyelmi eljárás megindítása előtt vizsgálni köteles, hogy a fegyelmi eljárást a R. és e rendelet rendelkezései, vagy a Mt. és a végrehajtására vonatkozó jogszabályok alapján kell-e lefolytatni. Ha ez a szerv nem azonos a Mt. szerint a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szervvel, és a panaszból, illetőleg a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezésére irányuló bejelentésből a fegyelmi vizsgálat lefolytatása nélkül meg tudja állapítani, hogy az orvos a R. 1. §-ában meghatározott rendelkezésbe ütköző fegyelmi vétséget nem követett el, de cselekménye (mulasztása) a Tv. egyéb rendelkezései, vagy a Mt. alapján fegyelmi vétség lehet, az iratokat három napon belül megküldi a Mt. szerint a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szervnek.
5. §
(1) A fegyelmi eljárás hivatalból vagy panasz alapján indul meg.
(2) A fegyelmi eljárást - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - meg kell indítani, ha
a) a benyújtott panaszból megállapíthatólag alapos a gyanu, hogy az orvos fegyelmi vétséget követett el,
b) a fegyelmi eljárás megindítását az orvos kinevező, illetőleg felügyeleti szerve, az orvosetikai bizottság, az ügyész, az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság, vagy az egészségügyi miniszter kezdeményezte,
c) az orvos ellen büntető eljárás indult, és az ügyben az ügyész vagy a bíróság a bűncselekmény kisebb súlyára való tekintettel a fegyelmi eljárás lefolytatását tartja indokoltnak.
(3) A fegyelmi eljárást a megindításától számított négy héten belül be kell fejezni, kivéve, ha a tényállás teljes tisztázása hosszadalmas vizsgálatot igényel, vagy ha a fegyelmi eljárást a 6. %ban foglalt rendelkezés alapján szüneteltetik.
(4) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a R. 1. §-ában meghatározott valamelyik rendelkezésbe ütköző cselekmény (mulasztás) felfedezése óta három hónap, illetőleg elkövetése óta egy év már eltelt. Ha ilyen cselekmény (mulasztás) miatt büntető eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, a három hónapos határidő a jogerős határozat közlésétől, az egy éves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít. Ha az orvos külföldön követett el a R. 1. §-ában meghatározott fegyelmi vétséget, az említett határidőket az orvosnak belföldre történt visszatérésétől kell számítani. A magasabb vezető állású orvos-dolgozóval szemben fegyelmi felelősségre vonásnak az említett fegyelmi vétség elkövetésétől számított három éven belül, vezető állású orvos-dolgozóval szemben pedig két éven belül van helye.
6. §
(1) Ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény (mulasztás) miatt büntető eljárás indult, és a tényállás annak eredménye nélkül nem tisztázható, a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jog erős befejezéséig szüneteltetni lehet.
(2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont orvost tartalékos katonai szolgálatra hívták be, a fegyelmi eljárást a tartalékos katonai szolgálat tartamára szüneteltetni kell.
(3) A fegyelmi eljárás szüneteltetéséről a fegyelmi eljárás alá vont orvost, valamint a panaszost, illetőleg a fegyelmi eljárás megindítását kezdeményező szervet írásban tájékoztatni kell.
7. §
(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont orvost legfeljebb egy hónapra az állásától felfüggesztheti, ha a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyára és jellegére tekintettel vagy az eljárás sikere érdekében szükségesnek mutatkozik. Az orvosi tevékenységtől való eltiltás büntetéssel - a fegyelmi határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár.
(2) A felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn, azonnal meg kell szüntetni. Enélkül is megszűnik - az orvosi tevékenységtől való eltiltás büntetéssel együttjáró felfüggesztés kivételével - a fegyelmi határozat kézbesítésekor.
(3) A felfüggesztés idejére az orvost átlagkereset illeti meg. Ennek legfeljebb ötven százalékát vissza lehet tartani. A teljes átlagkeresetet vissza kell tartani az orvosi tevékenységtől való eltiltást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig.
(4) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni. A visszatartott összeget nem szabad kifizetni, ha az orvosi tevékenységtől való eltiltást kimondó határozat vált jogerőssé, kivéve, ha végrehajtását felfüggesztették.
(5) Nem jár átlagkereset a felfüggesztésnek arra az időtartamára, amelyre az orvos akkor sem kapna munkabért, ha felfüggesztésére nem került volna sor.
8. §
(1) A fegyelmi eljárás alá vont orvossal közölni kell a vizsgálat során megállapított tényeket és azok bizonyítékait.
(2) A fegyelmi eljárás alá vont orvos és igazolt meghatalmazottja a fegyelmi iratokba betekinthet, azokból jegyzeteket, másolatokat készíthet.
(3) Az orvos részére biztosítani kell, hogy védekezését saját maga vagy igazolt meghatalmazottja útján részletesen kifejthesse és bizonyítékait előterjeszthesse.
9. §
(1) A fegyelmi eljárás során a terhelő és a mentő, valamint a büntetést súlyosbító vagy enyhítő körülményeket egyaránt ki kell deríteni. A bizonyítás során a fegyelmi jogkör gyakorlója tanukat hallgathat ki, iratokat szerezhet be, szakértőket vehet igénybe, és szemlét tarthat.
(2) A fegyelmi eljárás során a fegyelmi eljárás alá vont orvost és kérelmére a panaszost személyesen meg kell hallgatni.
(3) Ha az orvos szóbeli meghallgatása tartós akadályoztatása miatt a fegyelmi eljárásnak határidőn belül történő befejezését gátolná, az orvossal írásban közölni kell a vizsgálat során megállapított tényeket és azok bizonyítékait, és határidő kitűzésével fel kell hívni védekezésének írásban való előterjesztésére.
(4) A fegyelmi határozat meghozatalát nem gátolja, ha a fegyelmi eljárás alá vont orvos
a) szabályszerű idézés ellenére szóbeli meghallgatása végett alapos ok nélkül nem jelent meg,
b) írásbeli meghallgatása esetében a szabályszerű felhívás ellenére a megállapított határidőn belül védekezését nem terjesztette elő.
10. §
(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárás során lefolytatott bizonyításra alapítja; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint a Tv-ben kifejezésre juttatott elveknek megfelelően bírálja el.
(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a lefolytatott fegyelmi eljárás alapján megállapította, hogy a fegyelmi eljárás alá vont orvos
a) a R. 1. §-ában meghatározott valamelyik rendelkezésbe ütköző fegyelmi vétséget követett el, fegyelmi büntetést kiszabó,
b) fegyelmi vétséget nem követett el, a fegyelmi eljárást megszüntető
határozatot hoz.
(3) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója nem azonos a Mt. szerint a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szervvel, és a fegyelmi eljárás alapján azt állapította meg, hogy a fegyelmi eljárás alá vont orvos a R. 1. §-ában meghatározott rendelkezésekbe ütköző fegyelmi vétséget nem követett el, de cselekménye (mulasztása) a Tv. egyéb rendelkezéseivel kapcsolatban, vagy a Mt. alapján fegyelmi vétség lehet, a fegyelmi eljárást megszüntető határozatot hoz, és az iratokat a fegyelmi eljárásnak a Mt. alapján történő lefolytatása végett megküldi a Mt. szerint a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szervnek.
11. §
(1) A fegyelmi határozatot írásba kell foglalni.
(2) A fegyelmi határozat rendelkező részében meg kell határozni, hogy az orvos a Tv. mely rendelkezésének megszegésével követett el fegyelmi vétséget, továbbá a kiszabott fegyelmi büntetést, illetőleg rendelkezni kell a fegyelmi eljárás megszüntetéséről. Fegyelmi büntetésként pénzbírság kiszabása esetében egyben rendelkezni kell arról, hogy a pénzbírságot mennyi időn belül és mely számlára kell befizetni. A rendelkező részben végül a 12. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ismertetésével utalni kell a fellebbezés lehetőségére.
(3) A fegyelmi határozat indokolásában ismertetni kell a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat. Meg kell jelölni a Tv-nek azt a rendelkezését, amely szerint a tényállásban leírt magatartás (cselekmény, mulasztás) fegyelmi vétségnek minősül, és meg kell indokolni a fegyelmi büntetés kiszabását, felsorolva a súlyosbító és az enyhítő körülményeket.
(4) A fegyelmi határozatot meghozatala napjától számított három napon belül kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont orvosnak.
A fegyelmi határozat elleni jogorvoslat
12. §(1) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen a kézbesítése napjától számított tizenöt napon belül a 3. §-ban foglalt rendelkezések szerint illetékes fegyelmi tanácshoz fellebbezhet a fegyelmi eljárás alá vont orvos, továbbá az orvosetikai bizottság, valamint a fegyelmi eljárás alá vont orvos kinevező szerve, ha a kinevező szerv tanács, tanács végrehajtó bizottsága, járási hivatal elnöke, vagy megyei városi kerületi hivatal elnöke. A fellebbezést a fegyelmi határozatot hozó szervhez kell benyújtani.
(2) A fegyelmi határozatot hozó szerv köteles a fellebbezést a fegyelmi ügy irataival együtt a fellebbezési határidő lejártától számított három napon belül a fegyelmi tanács elnökének megküldeni.
13. §
(1) A fegyelmi tanács a fellebbezésnek a fegyelmi tanács elnökéhez érkezése napjától számítot négy héten belül tárgyalást tart, és érdemi határozatot hoz.
(2) A fegyelmi tárgyalásra a fegyelmi eljárás alá vont orvost írásban meg kell idézni. A fegyelmi tárgyalás idejéről a panaszost, az orvosetikai bizottságot és - ha a fegyelmi jogkört nem a kinevező szerv gyakorolja - a kinevező szervet értesíteni kell. A fegyelmi tárgyaláson - megjelenése esetében - a fegyelmi eljárás alá vont orvost és kérelmére a panaszost meg kell hallgatni. Az orvosetikai bizottság képviselője a fegyelmi tárgyaláson véleményét előterjesztheti illetőleg észrevételeit megteheti. Egyebekben a8. és 9. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók
(3) A fegyelmi tanács a tárgyalás befejezése után zárt ülésen szótöbbséggel határoz. A határozatot a fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás alá vont orvos (igazolt meghatalmazottja) előtt nyomban kihirdeti, és röviden ismerteti a határozat indokolását.
(4) A fegyelmi tanács az első fokon hozott fegyelmi határozatot helybenhagyó, megváltoztató vagy hatályon kívül helyező határozatot hoz. A határozatot írásba kell foglalni; ezt a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.
14. §
(1) A jogerős fegyelmi határozatot meg kell küldeni az érdekelteknek.
(2) A fegyelmi eljárás eredményéről a határozat jogerőre emelkedése után a panaszost, illetőleg a fegyelmi eljárás megindítását kezdeményező szervet tájékoztatni kell.
A fegyelmi határozat végrehajtása
15. §(1) Az első fokú fegyelmi határozat a kézbesítése napjától számított tizenötödik nap elteltével jogerőssé és végrehajthatóvá válik, ha ellene az említett időn belül fellebbezést nem nyújtottak be.
(2) Ha az első fokú fegyelmi határozat ellen a kézbesítése napjától számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújtottak be, a fegyelmi határozatot a benyújtott fellebbezés jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha azonban a fegyelmi eljárás alá vont orvos a fellebbezés benyújtására megállapított határidő eltelte vagy a fellebbezés jogerős elintézése előtt a munkaviszonyát megszüntette, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.
(3) A másodfokú fegyelmi határozat kihirdetésével emelkedik jogerőre, a kézbesítése napjával válik végrehajthatóvá.
(4) Az orvosi tevékenységtől való eltiltást kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt végrehajtani nem szabad.
(5) Ha az orvos munkaviszonya a fegyelmi büntetés végrehajtása előtt megszünt, azt az új munkahelyen kell végrehajtani.
16. §
(1) A fegyelmi határozatban kiszabott pénzbírságot a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni. Az első fokú fegyelmi határozatot hozó szerv -méltánylást érdemlő esetben - a pénzbírság megfizetésére legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet.
(2) Ha az orvos a jogerős fegyelmi határozatban kiszabott pénzbírságot a megállapított határidőn belül nem fizette meg, a bírósági végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint végrehajtási lap kiállításának van helye.
Új eljárás kezdeményezése
17. §(1) A fegyelmi eljárás alá vont orvos, valamint a munkáltató a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napjától számított hat hónapon belül új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg jogerős bírósági vagy (hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárás során nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálása esetében az orvosra nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
(2) Ha az orvos, illetőleg a munkáltató az új eljárás kezdeményezésére okot adó körülményről csak hat hónap után szerzett tudomást, vagy jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezhessen, a határidőt ettől az időponttól kell számítani. A határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után új eljárás nem kezdeményezhető.
(3) Az új eljárást a fegyelmi ügyben illetékes fegyelmi tanács elnökénél lehet kezdeményezni, abban az esetben is, ha a fegyelmi ügyben fellebbezési eljárás nem folyt.
A fegyelmi eljárás egyéb szabályai
18. §A fegyelmi eljárás szabályait egységes szerkezetben (fegyelmi szabályzat) az egészségügyi miniszter teszi közzé.
Az orvosi magángyakorlattal kapcsolatos fegyelmi felelősség
19. §(1) A fegyelmi eljárás alá vont orvos az orvosi magángyakorlata körében a Tv. rendelkezéseibe, illetőleg az orvosi magángyakorlattal kapcsolatos rendelkezésekbe ütköző fegyelmi vétség miatt első fokon hozott fegyelmi határozat ellen annak kézbesítése napjától számított tizenöt napon belül az orvosi magángyakorlat helye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervénél a 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint alakított fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést a fegyelmi határozatot hozó szervhez kell benyújtani.
(2) A fegyelmi eljárásra az 5. §-ban, a 8. §-ban, a 9. §-ban, a 10. § (1) és (2) bekezdésében, a 11. §-ban és a 13-16. §-okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Az egészségügyi magántevékenységgel kapcsolatos fegyelmi felelősség
20. §(1) A fegyelmi eljárás alá vont egészségügyi magántevékenységet folytató személy az egészségügyi magántevékenysége körében a Tv. rendelkezéseibe, illetőleg az egészségügyi magántevékenységre vonatkozó rendelkezésekbe ütköző fegyelmi vétség miatt első fokon hozott fegyelmi határozat ellen annak kézbesítése napjától számított tizenöt napon belül az egészségügyi magántevékenység helye szerint illetékes megyei (megyei városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez fellebbezhet. A fellebbezést a fegyelmi határozatot hozó szervhez kell benyújtani.
(2) A fegyelmi eljárásra az 5. §-ban, a 8. §-ban, a 9. §-ban, a 10. § (1) és (2) bekezdésében, a 11. §-ban és a 14-16. §-okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Hatálybaléptető rendelkezés
21. §(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1972. évi július hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Egyidejűleg hatályát veszti:
- az orvosok elleni fegyelmi eljárás egyes szabályairól szóló 6/1960. (VIII. 20.) EüM rendelet,
- az orvosok fegyelmi szabályzatáról szóló 30/ 1960. (Eü K 17.) EüM utasítás,
- az orvosok fegyelmi szabályzatának módosításáról szóló 8/1962. (Eü K 6.) EüM utasítás,
- az orvosok fegyelmi szabályzatának módosításáról szóló 56/1962. (Eü K 24.) EüM utasítás.
(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a hatálybalépéséig első fokon határozatot még nem hoztak.
Dr. Szabó Zoltán s. k.,
egészségügyi miniszter