adozona.hu
12/1972. (VII. 11.) EüM rendelet
12/1972. (VII. 11.) EüM rendelet
a munkaköri (szakmai) alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (a továbbiakban: Mt.) végrehajtása tárgyában kiadott 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 79. §-ának (4) bekezdésében, valamint az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 20. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az illetékes miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
A munkaköri (...
12/1972. (VII. 11.) EüM rendelet
a munkaköri (szakmai) alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (a továbbiakban: Mt.) végrehajtása tárgyában kiadott 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 79. §-ának (4) bekezdésében, valamint az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 20. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az illetékes miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
A munkaköri (szakmai) alkalmasság orvosi vizsgálatának célja
1. §(1) A munkaköri (szakmai) alkalmasság orvosi vizsgálatának célja annak orvosi elbírálása, hogy a vizsgált személy (a továbbiakban: dolgozó):
a) egészségi szempontból alkalmas-e a választott (kijelölt, betöltött) munkakörben, illetőleg szakmában (a továbbiakban: munkakör) egészségének vagy testi épségének előrelátható károsodása nélkül munka végzésére,
b) esetleges betegsége vagy testi fogyatékossága a munkakör ellátása során nem idézhet-e elő saját személyével vagy dolgozó társaival kapcsolatban fokozott baleseti veszélyt,
c) ha korlátozott munkaképességű, milyen munkakörben foglalkoztatható, illetőleg foglalkoztatható-e korlátozott munkaképességű személyek által betölthető munkakörben,
d) nem szenved-e a 4-6 §-okban meghatározott fertőző betegségben, illetőleg nem hordozza-e szervezetében és nem üríti-e szervezetéből fertőző betegség kórokozóját anélkül, hogy saját maga ilyen fertőző betegség bármely szakában (lappangás, betegség, lábadozás stb.) lenne,
e) nem szenved-e olyan betegségben, amely miatt gyógykezelésre, gondozásra szorul.
(2) A munkaköri (szakmai) alkalmasság orvosi vizsgálata nem terjed ki a munkaképesség-csökkenés általános és százalékos meghatározására, valamint - az egyszeri általános orvosi vizsgálattal megállapítható eseteket kivéve - a szellemi képesség, az elmeállapot elbírálására.
Előzetes és időszakos orvosi vizsgálat a Mt. 52. §-ának (2) bekezdése és a Mt. V. 79. §-a alapján
2. §(1) Azoknál a vállalatoknál és szövetkezeteknél, amelyeknél üzemi egészségügyi szolgálat működik, a fizikai dolgozókat a munkaköri (szakmai) alkalmasság elbírálása végett a munkaviszony létesítése, továbbá a munkakör, munkahely megváltoztatása előtt orvosi vizsgálatban (a továbbiakban: előzetes orvosi vizsgálat) kell részesíteni.
(2) Azoknál a vállalatoknál és szövetkezeteknél, amelyeknél üzemi egészségügyi szolgálat nem működik, valamint az intézeteknél, intézményeknél előzetes orvosi vizsgálatban kell részesíteni:
1. a 18. életévüket be nem töltött és az 50. életévüket betöltött, valamint - korukra való tekintet nélkül - az egészségi állapotuk miatt korlátozott munkaképességű dolgozókat bármely fizikai munkakörben történő foglalkoztatásuk esetén,
2. az 1. pont alá nem eső dolgozókat:
a) az e rendelet mellékletében meghatározott, illetőleg az első fokú vagy másodfokú közegészségügyi-járványügyi hatóság által megállapított, foglalkozási ártalom veszélyével járó,
b) az építkezéssel kapcsolatos fizikai,
c) a föld felszíne alatti bányászati,
d) a robbanásveszélyes,
e) a villamosenergia-feszültség alatt és a villamosenergia-feszültség közelében végzendő,
f) egyéb baleseti veszéllyel járó (gépjárműnek nem minősülő vontató és munkagépek vezetése, kezelése, darukezelés, szállítószalagkezelés, hengerész, hengerkormányos, más balesetveszélyes gépekkel, magas és mozgó felületen végzendő munka)
munkakörben történő foglalkoztatásuk esetén.
(3) A (2) bekezdés 2. e) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából villamosenergia-feszültség alatt végzendő munkakörnek kell tekinteni azt a munkakört, amelynél a munka közben - ide értve a munkához való előkészületet és a munka befejezése utáni műveleteket is - a dolgozónak a villamosenergia-vezetőt testével közvetlenül, vagy a munkaeszközével, illetőleg a munkadarabbal meg kell érintenie, meg kell fognia, vagy a villamosenergia-vezetőt átívelési távolságra vagy azon belül meg kell közelítenie. Villamosenergia-feszültség közelében végzendő munkakörnek pedig azt a munkakört kell tekinteni, amelynél a dolgozó csak kellő elővigyázatossággal kerülheti el, hogy a villamosenergia-vezetőt a munka közben (a munkához való előkészület, a munka befejezése utáni művelet során) testével közvetlenül vagy a munkaeszközével, illetőleg a munkadarabbal megérintse, megfogja, vagy a villamosenergia-vezetőt átívelési távolságra, vagy azon belül megközelítse.
3. §
(1) A munkaviszony fennállása alatt a munkaköri (szakmai) alkalmasság újbóli elbírálása végett orvosi vizsgálatban (a továbbiakban: időszakos orvosi vizsgálat) kell részesíteni:
a) a fizikai munkakörben foglalkoztatott 18. életévüket be nem töltött dolgozókat évenként,
b) a 2. § (2) bekezdésének 2. a) pontjában megállapított munkakörökben dolgozókat az e rendelet mellékletében, illetőleg az első fokú vagy másodfokú közegészségügyi-járványügyi hatóság által meghatározott időközönként,
c) a 2. § (2) bekezdésének 2. b), c) és f) pontjában említett dolgozókat évenként.
(2) Az előzetes, illetőleg időszakos orvosi vizsgálatot végző orvos - vizsgálatának eredménye alapján - az időszakos (újabb időszakos) orvosi vizsgálatra az e rendelet mellékletében, illetőleg az (1) bekezdés a) és c) pontjában megállapítottnál rövidebb időt állapíthat meg. Ebben az esetben a dolgozót az orvos által megállapított időben kell időszakos orvosi vizsgálatban részesíteni.
(3) A vállalat, szövetkezet, intézet, intézmény (a továbbiakban együtt: munkáltató) felhívhatja a dolgozót, hogy a munkaköri (szakmai) alkalmasság elbírálása végett az időszakos orvosi vizsgálatra megállapított időpont előtt vesse magát alá orvosi vizsgálatnak. A dolgozót - kérelmére -a munkáltató köteles a munkaköri (szakmai) alkalmasság elbírálása végett orvosi vizsgálatra küldeni.
Előzetes és időszakos orvosi vizsgálat a Tv. 20. §-ának (2) bekezdése alapján közegészségügyi-járványügyi érdekből
4. §(1) A dolgozókat annak megállapítása végett, hogy nem szenvednek-e fertőző gümőkóros betegségben, vagy nem gyanúsak-e fertőző gümőkóros betegségre, előzetes orvosi vizsgálatnak kell alávetni:
a) a gyógyító-megelőző ellátás körében a betegek gyógykezelése (vizsgálata, ápolása, gondozása) munkakörben,
b) a bölcsődékben, óvodákban és csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetőleg gyermekek gondozása, ápolása, étkeztetése munkakörben,
c) alsó fokú és középfokú oktatási intézményben, szakmunkástanuló-intézetben (iskolában), tanműhelyben oktató-nevelői munkakörben, továbbá nevelőotthonban, gyermek- és ifjúságvédő intézetben, középiskolai diákotthonban a tanulók (növendékek) felügyeletével kapcsolatos munkakörben,
d) az élelmiszeripar, az élelmiszer-kereskedelem és a vendéglátóipar körében, továbbá bármely közétkeztetésnél élelmiszer, ital, fűszer, élvezeti cikk (a továbbiakban: élelmiszer) előállításával, feldolgozásával, elkészítésével, kezelésével, csomagolásával, tárolásával, szállításával, kiadásával kapcsolatos olyan munkakörben, amelyben a dolgozó az élelmiszerrel közvetlenül érintkezik,
e) állami gazdaságnál és mezőgazdasági termelőszövetkezetnél (mezőgazdasági szakszövetkezetnél) szarvasmarha-tenyésztés, tejtermelés és feldolgozás munkakörben,
f) ivóvízellátást szolgáló berendezések, létesítmények (szűrők, víztisztítók, koagulátorok, hűtőmedencék, tárolómedencék, védőterületek stb.) működésével, szerelésével és karbantartásával kapcsolatos munkakörben,
g) fodrász (borbély), kozmetikus, kéz- és lábápoló, fürdős munkakörben
történő foglalkoztatásuk esetén.
(2) Az (1) bekezdésben említett célból előzetes orvosi vizsgálaton kötelesek részt venni:
a) azok a személyek, akik a magánkereskedés és a kisipar körében élelmiszer előállításával, feldolgozásával, elkészítésével, forgalomba hozatalával (árusításával), kiszolgáltatásával, közétkeztetéssel kapcsolatos, illetőleg fodrász-, kozmetikus iparra (tevékenységre) iparigazolványt (iparjogosítványt) kaptak, az ipar (tevékenység) gyakorlásának megkezdése előtt, valamint e személyeknek az ipar (tevékenység) keretében foglalkoztatott családtagjai a foglalkoztatásuk megkezdése előtt.
b) az élelmiszerek piaci, vásári, utcai árusításával hivatásszerűen foglalkozó személyek e tevékenységük megkezdése előtt.
(3) Az (1) bekezdésben említett célból évenként időszakos orvosi vizsgálaton kötelesek részt venni az (1) bekezdésben megállapított munkakörökben foglalkoztatott dolgozók, továbbá a (2) bekezdés a) pontjában megjelölt iparral (tevékenységgel) foglalkozó személyek és e személyeknek az ipar (tevékenység) keretében foglalkoztatott családtagjai, valamint a (2) bekezdés b) pontjában említett személyek.
(4) Az (1)-(3) bekezdések alapján nem kell tüdőszűrő vizsgálatnak alávetni azt a személyt, aki igazolja, hogy egy éven belül tüdőszűrő vizsgálaton részt vett.
5. §
(1) Annak megállapítása végett, hogy nincsenek-e nemi betegségnek (vérbaj, kankó, lágyfekély vagy lymphogranuloma inguinale) fertőző állapotában, vagy nem gyanúsak-e ilyen fertőző nemi betegségre, előzetes orvosi vizsgálatnak kötelesek magukat alávetni:
a) a dolgozók a 4. § (1) bekezdésének d) és g) pontjában megállapított munkakörökben történő foglalkoztatásuk esetén,
b) azok a személyek, akik a 4. § (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt iparra (tevékenységre) iparigazolványt (iparjogosítványt) kaptak, az ipar (tevékenység) gyakorlásának megkezdése előtt, valamint e személyeknek az ipar (tevékenység) keretében foglalkoztatott családtagjai a foglalkoztatásuk megkezdése előtt,
c) a 4. § (2) bekezdésének b) pontjában említett személyek tevékenységük megkezdése előtt.
(2) Az (1) bekezdésben említett célból kétévenként időszakos orvosi vizsgálatnak kötelesek magukat alávetni a 4. § (1) bekezdésének d) és g) pontjában foglalkoztatott dolgozók, továbbá a 4. § (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt iparral (tevékenységgel) foglalkozó személyek és e személyeknek az ipar (tevékenység) körében foglalkoztatott családtagjai, valamint a 4. § (2) bekezdésének b) pontjában említett személyek.
(3) A dolgozót (személyt) negatív eredményű szűrővizsgálatról szóló igazolás (az egészségügyi könyvbe történt bejegyzés) napját követő két éven belül nem kell szifilisz-szerológiai vizsgálatnak alávetni, kivéve, ha a vizsgálatra kötelezett dolgozó (személy) nemi betegségre klinikailag vagy epidemiológiailag gyanús.
6. §
(1) Annak megállapítása végett, hogy nem hordoznak-e szervezetükben és nem ürítenek-e szervezetükből hastífusz vagy paratífusz fertőző betegség kórokozóját anélkül, hogy saját maguk ilyen fertőző betegség bármely szakában (lappangás, betegség, lábadozás stb.) lennének, előzetes orvosi vizsgálaton kötelesek részt venni:
a) a dolgozók a 4. § (1) bekezdésében megállapított munkakörökben történő foglalkoztatásuk esetén,
b) azok a személyek, akik a 4. § (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt iparra (tevékenységre) iparigazolványt (iparjogosítványt) kaptak, az ipar (tevékenység) gyakorlásának megkezdése előtt, valamint e személyeknek az ipar (tevékenység) keretében foglalkoztatott családtagjai a foglalkoztatásuk megkezdése előtt,
c) a 4. § (2) bekezdésének b) pontjában említett személyek tevékenységük megkezdése előtt.
(2) Az (1) bekezdésben említett célból kétévenként időszakos orvosi vizsgálaton kötelesek részt venni a 4. § (1) bekezdésében meghatározott munkakörökben foglalkoztatott dolgozók, továbbá a 4. § (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt iparral (tevékenységgel) foglalkozó személyek és e személyeknek az ipar (tevékenység) keretében foglalkoztatott családtagjai, valamint a 4. § (2) bekezdésének b) pontjában említett személyek. Az említett dolgozók és személyek az időközben fellépő bizonytalan eredetű lázas, vagy gyomor-bél megbetegedésüket követően minden alkalommal kötelesek magukat orvosi vizsgálatnak alávetni.
Az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatot végző szervek
7. §(1) A dolgozók előzetes és időszakos általános orvosi (belgyógyászati) vizsgálatát és munkaköri (szakmai) alkalmasságuk orvosi véleményezését:
a) azokban az üzemekben, amelyekben üzemi egészségügyi szolgálat működik, az üzemi (műhelykörzeti), üzemi-körzeti orvos (a továbbiakban: üzemi orvos),
b) azoknál az üzemeknél, amelyeknél üzemi egészségügyi szolgálat nincs, a fővárosi kerületi, városi, megyei városi, illetőleg megyei tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve által e feladatra kijelölt egészségügyi intézmény, szolgálat orvosa
végzi.
(2) A munkaköri szakmai alkalmasságot első fokon véleményező orvos (a továbbiakban: első fokú egészségügyi szerv), vagy a vizsgálatra küldött dolgozó kívánságára a munkáltató, illetőleg az üzemi szakszervezeti bizottság megbízottja a munkakörülményekre vonatkozó és az alkalmasság elbírálását elősegítő egyéb adatok közlésével közreműködhet a munkaköri (szakmai) alkalmassági orvosi vélemény kialakításában, a dolgozó orvosi vizsgálatánál azonban nem lehet jelen.
(3) A 4. § (2) bekezdésében említett személyeknél a 4-6. §-ok alapján az előzetes és időszakos általános orvosi (belgyógyászati) vizsgálatot és a munkaköri (szakmai) alkalmasság orvosi véleményezését a lakóhelyük szerint illetékes körzeti orvos végzi.
8. §
(1) Ha az első fokú egészségügyi szerv véleményével a dolgozó vagy a munkáltató, illetőleg a 4. § (2) bekezdésében említett személy nem ért egyet, az orvosi vélemény közlésétől (12. §) számított tizenöt napon belül kérheti a munkaköri (szakmai) alkalmasságnak másodfokon történő elbírálását.
(2) A dolgozók munkaköri (szakmai) alkalmasságának másodfokon történő orvosi vizsgálatát és véleményezését, ha a munkahelyen
a) üzemi egészségügyi szolgálat működik és azt üzemi főorvos vezeti, az üzemi főorvosból (helyetteséből) és az üzemi egészségügyi szolgálat egy orvosából álló bizottság,
b) üzemi egészségügyi szolgálat működik, de azt nem üzemi főorvos vezeti, vagy üzemi egészségügyi szolgálat nem működik, az Országos Orvosszakértői Intézetnek a munkahely szerint illetékes - a fővárosi kerületi, városi, megyei városi, illetőleg megyei tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve által kijelölt üzemi orvossal kiegészült - első fokú orvosi bizottsága
végzi.
(3) A 4. § (2) bekezdésében említett személyek munkaköri (szakmai) alkalmasságának másodfokon történő orvosi vizsgálatát és véleményezését az Országos Orvosszakértői Intézetnek a lakóhelyük szerint illetékes első fokú orvosi bizottsága végzi.
(4) A másodfokú egészségügyi szerv véleménye végleges.
9. §
Az Országos Munkaegészségügyi Intézet végzi az előzetes és az időszakos orvosi vizsgálatot azoknál a munkáltatóknál, illetőleg munkaköröknél, amelyeknél ezt az egészségügyi miniszter elrendelte, továbbá amelyeknél az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatok végzését az Országos Munkaegészségügyi Intézet magának tartotta fenn, és ezt a munkáltatóval közölte. Ezekben az esetekben a munkaköri (szakmai) alkalmasságra vonatkozó véleményt az Intézet kijelölt orvosa, másodfokon az Intézetben szervezett másodfokú bizottság adja meg.
10. §
Munkaköri (szakmai) alkalmasságra vonatkozó orvosi véleményt e rendeletben nem említett egészségügyi szerv csak akkor adhat, ha erre jogszabály felhatalmazza.
Az orvosi vizsgálattal és az orvosi vélemény megadásával kapcsolatos rendelkezések, az egészségügyi törzslap
11. §(1) A munkáltató köteles a 2. §-ban és a 4. § (1) bekezdésében meghatározott munkakörökben való alkalmazás (foglalkoztatás) előtt a dolgozókat előzetes orvosi vizsgálatra, továbbá a 3. §-ban meghatározott munkakörökben foglalkoztatott dolgozókat az e §-ban megállapított időközönként, a 4. § (1) bekezdésében meghatározott munkakörökben foglalkoztatott dolgozókat pedig évenként időszakos orvosi vizsgálatra küldeni.
(2) A munkáltató a dolgozó munkaköri (szakmai) alkalmasságának előzetes és időszakos orvosi vizsgálatát és véleményezését "Munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra utalás" elnevezésű -ha a munkáltatónál üzemi egészségügyi szolgálat működik, A. 3510-216. raktári számú, ha üzemi egészségügyi szolgálat nem működik, A. 3510-217. raktári számú - nyomtatványűrlapon, csoportos alkalmazás esetén jegyzékkel kéri az első fokú egészségügyi szervtől. Ha a dolgozó vagy a munkáltató a munkaköri (szakmai) alkalmasságnak másodfokon történő elbírálását kéri, a munkáltató a "II. fokú munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra utalás" elnevezésű, A. 3510-218. raktári számú nyomtatványűrlapon, a nyomtatványűrlap hátoldalán megadott rendelkezések szerint kéri a másodfokú egészségügyi szervtől a dolgozó munkaköri (szakmai) alkalmasságára vonatkozó véleményének közlését.
(3) A 4. § (2) bekezdésében említett személyek az egészségügyi könyvvel [16. § (3) bek.] jelentkeznek az előzetes és az időszakos orvosi vizsgálatra, valamint, ha az első fokú egészségügyi szerv véleményével nem értenek egyet, a 8. § (3) bekezdésében megállapított orvosi bizottságnál felülvizsgálatra.
(4) Az orvosi vizsgálat díjtalan.
12. §
(1) Az első fokú és a másodfokú egészségügyi szerv a munkaköri (szakmai) alkalmasságra vonatkozó véleményét "alkalmas", illetőleg "nem alkalmas", ha pedig a munkakörre való alkalmasságot a vizsgálat napján határozottan nem lehet megállapítani, "ideiglenesen alkalmas" megjelöléssel írásban közli a munkáltatóval. Az egészségügyi szerv, ha a dolgozót alkalmatlannak vagy ideiglenesen alkalmasnak véleményezte, szóbelileg egyben közli vele annak okát, valamint az egészsége szempontjából fontos egyéb adatokat.
(2) Az első fokú és a másodfokú egészségügyi szerv a vizsgálat alapján megállapított betegséget (kórismét), illetőleg az alkalmatlanságnak vagy az "ideiglenesen" alkalmasságnak az okát a munkáltatóval kizárólag csak a vizsgált dolgozó írásbeli hozzájárulásával közölheti, mert ezekkel az adatokkal kapcsolatban az egészségügyi szervet köti a titoktartási kötelezettség.
(3) Az első fokú egészségügyi szerv a munkaköri (szakmai) alkalmasságra vonatkozó véleményét az A. 3510-216. raktári számú nyomtatványűrlap hátoldalán, illetőleg az A. 3510-217. raktári számú nyomtatványűrlap e célra szolgáló szelvényén, ha pedig a munkáltató csoportos alkalmazás esetén jegyzékkel kérte az orvosi vizsgálatot, a jegyzéken adja meg. A másodfokú egészségügyi szerv a véleményét az A. 3510-218. raktári számú nyomtatványűrlapon adja meg. Az egészségügyi könyvvel ellátott dolgozóknál [16. § (1) bek.], valamint a 4. § (2) bekezdésében említett személyeknél mind az első fokú, mind a másodfokú egészségügyi szerv az orvosi véleményét az egészségügyi könyvbe vezeti be.
13. §
(1) Az első fokú egészségügyi szerv az előzetes orvosi vizsgálaton részt vett dolgozó részére a "Dolgozó egészségügyi törzslapja" elnevezésű, B. 3161-4 raktári számú nyomtatványűrlapot (a továbbiakban: egészségügyi törzslap) állít ki. Az egészségügyi törzslap kiállításakor az első fokú egészségügyi szerv a dolgozó munkakönyvébe, az első oldal felső szabad részén, 4x70 mm nagyságú bélyegző alkalmazásával bejegyzi a következő szöveget: "Eü. törzslap kiállítva".
(2) Ha az előzetes orvosi vizsgálatot üzemi orvos végzi, az egészségügyi törzslapot a munkaviszony megszűnéséig, illetőleg a dolgozónak más munkáltatóhoz való áthelyezéséig az üzemi orvos őrzi meg.
(3) Ha az előzetes orvosi vizsgálatot nem az üzemi orvos, hanem más egészségügyi szerv (rendelőintézeti orvos stb.) végzi, az egészségügyi szerv az általa kiállított egészségügyi törzslapot lezárt és hivatali bélyegzőjének lenyomatával ellátott borítékban a dolgozóval megküldi a munkáltatónak. A munkáltató (a munkakönyvek kezelésével megbízott dolgozó) köteles az egészségügyi törzslapot - a megküldött borítékban, felbontatlanul - megőrizni.
(4) Ha a dolgozó munkaviszonya megszűnt, vagy a dolgozót más munkáltatóhoz helyezték át, az egészségügyi törzslapot köteles a munkáltató (a munkakönyvek vezetésével megbízott dolgozó) a nála őrzött borítékban, illetőleg az üzemi orvos lezárt és hivatali bélyegzőjének lenyomatával ellátott borítékban a dolgozónak átadni. A dolgozónak az egészségügyi törzslapot újbóli munkaviszonyba lépéséig a lezárt borítékban felbontatlanul meg kell őriznie. A boríték felbontására csak az első fokú egészségügyi szerv jogosult. A dolgozó újbóli munkaviszonyba lépése alkalmával köteles az egészségügyi törzslapot, ha az újabb munkahelyen üzemi egészségügyi szolgálat működik, az üzemi orvosnak, ha üzemi egészségügyi szolgálat nem működik, a munkáltatónak (munkakönyvek vezetésével megbízott dolgozónak) átadni.
14. §
(1) Ha az első fokú vagy másodfokú egészségügyi szerv a vizsgálatot a dolgozó munkahelyén kívánja elvégezni, a munkáltató köteles ezt elősegíteni.
(2) Ha az első fokú vagy másodfokú egészségügyi szerv a dolgozó munkakörével kapcsolatban adatok közlését tartja szükségesnek, kérésére a munkáltató köteles a szükséges adatokat közölni. Az egészségügyi szervnek a munkáltató által közölt üzemi adatokat szolgálati titokként kell kezelnie.
Az orvosi vizsgálaton meg nem jelenés, vagy alkalmatlanság esetén követendő eljárás
15. §(1) Azt a dolgozót, aki a kötelező előzetes orvosi vizsgálaton nem vett részt, a munkáltató nem alkalmazhatja (foglalkoztathatja). Ha a dolgozó a kötelező időszakos orvosi vizsgálaton, vagy a munkáltató felhívására [3. § (3) bek.] az orvosi vizsgálaton figyelmeztetés ellenére saját hibájából nem vett részt, a betöltött munkakörében való további munkavégzéstől a vizsgálaton való megjelenéséig el kell tiltani.
(2) A munkáltató azt a dolgozót, aki az első fokú, illetőleg a másodfokú egészségügyi szerv véleménye szerint a megjelölt munkakörre alkalmatlan, ebben a munkakörben nem alkalmazhatja, illetőleg munkakörében tovább nem foglalkoztathatja. Nem alkalmazható, illetőleg nem foglalkoztatható a dolgozó abban az esetben sem, ha a dolgozó vagy a munkáltató az egészségügyi szerv véleményében megállapított feltételeknek nem tud eleget tenni.
(3) A munkáltató köteles azt a dolgozót, aki az első fokú vagy másodfokú egészségügyi szerv véleménye szerint ideiglenesen alkalmas, az orvos által megjelölt időben, de legkésőbb a hatodik hét elteltével az ideiglenes alkalmasságot véleményező egészségügyi szervhez újabb orvosi vizsgálatra küldeni.
Az egészségügyi könyv
16. §(1) A 4. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában megállapított, valamint az egészségügyi miniszter által meghatározott egyéb munkakörökben dolgozókat - egészségügyi adataik nyilvántartása, valamint az előzetes orvosi vizsgálat és az időszakos orvosi vizsgálatok megtörténtének igazolása céljából - el kell látni az erre a célra rendszeresített egészségügyi könyvvel. Az egészségügyi könyvet a munkáltató szerzi be, állítja ki, és adja át a dolgozónak.
(2) A munkáltató köteles az egészségügyi könyv alapján ellenőrizni, hogy a dolgozó a kötelező időszakos orvosi vizsgálatokon reszt vett-e.
(3) A 4. § (2) bekezdésében említett személyek kötelesek az (1) bekezdésben említett célból az egészségügyi könyvet beszerezni és azt kiállítani.
(4) Az (1) bekezdésben említett dolgozók egészségügyi könyvét a munkáltató őrzi a munkahelyen. A (3) bekezdésben megjelölt személyek kötelesek az egészségügyi könyvet a munkahelyükön állandóan maguknál tartani. Az egészségügyi könyvet az ellenőrző szervek kívánságára fel kell mutatni.
(5) Az egészségügyi könyv Budapesten az 1. számú Nyomtatványboltban, vidéken a Kiskereskedelmi Vállalat nyomtatványszaküzletében szerezhető be.
Záró rendelkezések
17. §(1) A munkaköri (szakmai) alkalmasság orvosi vizsgálatának és véleményezésének szakmai irányítását és ellenőrzését - az illetékes országos jellegű intézettel, valamint a munkaképességcsökkenést véleményező első fokú orvosi bizottságok tekintetében az Országos Orvosszakértői Intézettel egyetértésben - az Országos Munkaegészségügyi Intézet végzi.
(2) E rendelet rendelkezéseinek végrehajtását az első fokú és a másodfokú közegészségügyi-járványügyi hatóságok, valamint az első fokú egészségügyi hatóságok, illetőleg a munkaköri (szakmai) alkalmasság orvosi vizsgálatát és véleményezését végző szervek felügyeleti szervei ellenőrzik.
18. §
(1) E rendelet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából:
- első fokú közegészségügyi-járványügyi hatóság: a fővárosi kerületi, megyei városi, városi közegészségügyi-járványügyi szolgálat keretében, valamint a járási, illetőleg megyei városi kerületi, üzemi, hajózási, repülőtéri közegészségügyi-járványügyi kirendeltség keretében működő állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség,
- másodfokú közegészségügyi-járványügyi hatóság: a fővárosi, megyei, megyei városi közegészségügyi-járványügyi állomás keretében működő állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség, ha megyei városban nem közegészségügyi-járványügyi állomás, hanem szolgálat működik, a megyei felügyelőség.
(2) Első fokú egészségügyi hatóság: a fővárosi kerületi tanács és a városi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, valamint a járási, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal.
19. §
(1) A gépjárművezetők - ide értve az autóbuszvezetőket is -, valamint a helyi közforgalmú vasúti jármű- és trolibuszvezetők munkaköri (szakmai) alkalmasságának orvosi vizsgálatát és véleményezését külön jogszabály szabályozza. Ugyancsak külön jogszabályok szabályozzák a szakközépiskolai tanulók, a szakmunkástanulók, valamint a felsőoktatási intézményekbe felvételre jelentkező személyek alkalmasságának orvosi vizsgálatát és véleményezését.
(2) Az országos közforgalmú vasutaknál, a hajózásnál és a légi közlekedésnél dolgozók munkaköri (szakmai) alkalmasságának orvosi vizsgálatát és véleményezését az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a közlekedés- és postaügyi miniszter szabályozza.
(3) A fegyveres erők és a fegyveres testületek vonatkozásában a munkaköri (szakmai) alkalmasság orvosi szolgálatát és véleményezését az illetékes miniszter szabályozza.
20. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1972. évi július hó 1. napjától kell alkalmazni.
(2) Az e rendelet mellékletében megállapított orvosi vizsgálatok közül azokkal az orvosi vizsgálatokkal - köztük a zajártalomra vonatkozó vizsgálatokkal - kapcsolatban megállapított rendelkezéseket, amelyeknek elvégzéséhez szükséges feltételek e rendelet hatálybalépése napján még nincsenek biztosítva, fokozatosan, a feltételek biztosításának lehetőségétől függően kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik:
- a munkaviszony megkezdése előtti orvosi vizsgálatról szóló 134/1951. (XII. 12.) EüM rendelet,
- a sugárzó (radioaktív) anyagokról és készítményekről szóló 10/1964. (V. 7.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 1/1964. (V. 7.) EüM rendelet 10. §-a és 3. számú melléklete, a fodrász-, a kozmetikus és a lábápoló ipar, valamint a körükbe tartozó tevékenységek folytatásának közegészségügyi szabályairól szóló 6/1969. (IX. 4.) EüM rendelet 3. §-a,
- a balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályoknak az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatra vonatkozó rendelkezései.
Dr. Tóth Béla s. k.,
egészségügyi miniszterhelyettes
Melléklet a 12/1972. (VII. 11.) EüM rendelethez
A fokozott egészségi ártalom veszélyével járó munkakörök