1/1972. (III. 11.) MM rendelet

a munkások és alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelet alkalmazásáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A munkaügyi miniszterrel, az érdekelt miniszterekkel, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével, a Nyomda-, Papíripar és Sajtó Dolgozóinak Szakszervezetével, a Vas- Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben a munkások és az alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról az alábbiakat...

1/1972. (III. 11.) MM rendelet
a munkások és alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelet alkalmazásáról
A munkaügyi miniszterrel, az érdekelt miniszterekkel, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével, a Nyomda-, Papíripar és Sajtó Dolgozóinak Szakszervezetével, a Vas- Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben a munkások és az alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról az alábbiakat rendelem:
1. §
(az R. 1. §-ához)
(1) A rendelet hatálya a felügyeleti hatóságra tekintet nélkül kiterjed a kulturális ágazatba sorolt állami vállalatokra, vállalati rendszerben gazdálkodó állami szervekre és szövetkezetekre, továbbá társadalmi szervezetek vagy szövetkezetek kulturális ágazatba tartozó vállalataira, valamint más ágazathoz tartozó vállalatok és szövetkezetek kulturális ágazati tevékenységet végző részlegeire, illetőleg dolgozóira. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatokra, szervezetekre és dolgozókra külön jogszabály rendelkezik.
(2) A kulturális ágazatba sorolt munkáltatóknál más ágazatba tartozó tevékenységet ellátó dolgozók besorolásának és munkabérének megállapításánál az illetékes ágazati miniszter előírásait kell alkalmazni.
2. §
(az R. 2. és 3. §-ához)
(1) A munkás munkakörök és egyéb fizikai munkakörök (munkák) szakképzettségi, valamint munkakörülményi fokozata, továbbá munkabére megállapításánál az R. 1., 2. és 3. számú mellékletében foglaltakat az e rendelet 4. és 5. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni és ennek megfelelően a korábbi kisegítő és nem ipari állományú, továbbá a szakalkalmazotti állománycsoportba sorolt fizikai munkát végző dolgozók munkabérét is a munkások minősítési és besorolási rendszere szerint kell megállapítani.
(2) A heti 48 óránál hosszabb munkaidővel foglalkoztatott havidíjas őrök, portások havi alapbérének megállapításánál a kategóriájuknak megfelelő alsó-felső bérhatárokat időarányosan emelten kell alkalmazni. Ez a rendelkezés nem érinti a törvényesnél hosszabb munkaidő teljesítése esetén járó bérpótlékokat.
3. §
(az R. 4. §-ához)
Az alkalmazottak besorolásánál és munkabérének megállapításánál e rendelet 1., 2., 3. és 5. számú mellékletében foglaltakat is figyelembe kell venni.
4. §
(az R. 6. §-ához)
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ahol a munkás keretbesorolási rendszer nem volt kötelező, az R. szerinti munkás besorolási rendszert és bértételeket az 1972. január 1. napjától kell alkalmazni. Egyidejűleg a vállalati alkalmazottak munkaköri bértáblázatáról szóló 109 1962. (MK 3.) MM számú és az azt módosító 105/1964. (MK 2.) MM utasítás, továbbá az alsó-felső határos bértételeket tartalmazó munkaköri bértáblázatok módosításáról szóló 118/1966. (MK 6.) MM utasítás 1. a) alpontja, és 3. pontja hatályát veszti.
Dr. Orbán László s. k.,
a művelődésügyi miniszter első helyettese
1. számú melléklet az 1/1972. (III. 11.) MM rendelethez Besorolási feltételek vezető állású dolgozók
Kulturális-, művészeti-, műszaki-, áruforgalmi-, gazdasági vezető I.
Ide kell besorolni:
a filmgyártó vállalat stúdió vezetőjét,
kinevezett stúdióvezető helyettest,
főgyártás vezetőt,
önálló szerkesztőségek vezetőjét (több szerkesztőségi csoport munkáját irányítja),
szerkesztőség vezetőjét, (ha a tevékenység tematikailag több területet ölel fel),
önálló művészeti vezetőt (főosztályszervezet nélkül az igazgató közvetlen irányításával dolgozó vezetőt),
a vállalatok művészeti vezetőjét, akik több tervezőcsoport, vagy műterem irányítását látják el, valamint az ezekkel egyenértékű munkaköröket.
Kulturális-, művészeti-, műszaki-, áruforgalmi-, gazdasági vezető II.
Ide kell besorolni: az
önálló vezetőt (osztályszervezet nélkül dolgozó vezetőt),
az önálló vállalatok, gyárak, gyáregységek, szövetkezetek művészeti vezetőit,
szerkesztőségvezetőt (egy területtel foglalkozó főszerkesztőt), valamint az ezekkel egyenértékű munkaköröket.
Kulturális-, művészeti-, termelési és forgalomirányítók I-V.
I-III. fokozatba kell besorolni:
a kiemelkedő eredményt elért
- művészeti együttesek vezetőjét (pl. karmestert, táncegyüttes vezetőjét),
- operatőrt,
- rendezőt,
- műterem művészeti vezetőjét,
- önálló üzemegységvezetőt (pl. MACIVA-nál),
- felelős szerkesztőt,
- műszaki szerkesztőt.
IV-V. fokozatba kell besorolni: a
- művezetőt,
- garázsmestert,
- a kiemelkedő eredményeket elért artistát, valamint az ezekkel egyenértékű munkaköröket.
2. számú melléklet az 1/1972. (III. 11.) MM rendelethez
Kulturális-, művészeti-, műszaki-, áruforgalmi-, gazdasági ügyintézők
Ide kell besorolni: az archívum kezelőt, artistát,
artista instruktort,
állatidomárt,
berendezőt,
díszlet-, ruha-, makett-tervezőt,
diszpécsert,
dokumentátort,
dramaturgot,
felelős szerkesztőt,
felvételvezetőt,
filmcikkírót,
filmszínházi üzemvezetőt,
filmszakelőadót,
fotóriportert,
főcimrajzolót,
fővilágosítót,
grafikust,
gyártásvezetőt,
hangmérnököt,
hangszalag sokszorosítót,
kameramannt,
karmestert,
képszerkesztőt,
kéziratelőkészítőt,
kulcs- és fázisrajzolót,
műsorbeosztót,
műsorszerkesztőt,
műszaki rajzolót,
műszaki szerkesztőt,
művészeti együttes vezetőjét,
művészeti kar tagját (zenei, ének, tánc),
művészeti előadót,
művészeti titkárt,
osztályszervezeten belüli csoportok vagy részlegek vezetőjét,
operatőrt,
önálló üzemegységek gazdasági vezetőjét,
propagandistát,
rendezőt,
rendező asszisztenst,
revizort (belső ellenőrt),
scenikust,
segédoperatőrt,
statisztikust,
szerkesztőt,
szerkesztőségi korrektort, szerkesztőségi-, műszaki gyakornokot,
szerkesztőségi titkárt,
színészegyeztetőt,
technikust,
tervező iparművészt,
telepek adminisztrációs vezetőjét,
terv- és pénzügyi előadót,
TMK. előadót,
titkárság vezetőjét,
trükkfilm tervezőt, trükk rajzolót,
ügyelőt,
vágót (alkotó munkakörben),
üzemtechnikust,
zenészt,
valamint az ezekkel egyenértékű munkaköröket.
Kulturális-, művészeti-, műszaki-, gazdasági tanácsadó
Ide lehet besorolni a vállalat legfontosabb jelenlegi, vagy távlati kulturális, művészeti, illetve gazdasági feladatainak kialakításán, vagy megoldásán dolgozó kiemelkedő képességű és nagy szakmai gyakorlattal rendelkező felsőfokú iskolai végzettségű dolgozót, továbbá a kimagasló művészeti eredményt elért dolgozót (rendezőt, operatőrt, művészeti együttes vezetőjét, tipografust).
3. számú melléklet az 1/1972. (III. 11.) MM rendelethez Ügyviteli alkalmazottak
Ide kell besorolni: az anyagárazót,
beosztott anyaggazdálkodót,
beosztott nyilvántartó statisztikust,
hangosbemondót,
leltározót,
bérelszámolót,
munkabeírót,
pénztárost,
raktárkezelőt,
rovancsolót,
számlázót,
telefonközpont kezelőt,
telex gépkezelőt,
titkárnőt,
utókalkulátort,
valamint az ezekkel egyenértékű munkaköröket.
4. számú melléklet az 1/1972. (III. 11.) MM rendelethez Munkások besorolása A korábbi kisegítő vagy nem ipari állományú, továbbá a szakalkalmazotti állománycsoportba sorolt fizikai munkát végző dolgozók közül a munkások közé kell sorolni: az
aggregátorkezelőt,
állatápolót,
bevásárlót,
brigádvezetőt,
dekorációs munkást,
díszletezőt,
fénymásolót,
gépészt,
hivatalsegédet,
hőközpont kezelőt,
jegykezelőt,
kapust,
kályhafűtőt; kazánfűtőt,
kellékest,
kertészt,
kézbesítőt,
kísérőt (kocsikísérő),
kocsimosót,
kocsist,
konyhalányt,
konyhai dolgozót,
liftkezelőt,
mosónőt,
motozót,
negatív vágót,
öltöztetőt,
őrt (éjjeliőr, telepőr, öltözőőr),
portást,
rakodó munkást,
ruhatárost,
sátormestert,
segédidomárt,
sokszorosítógép kezelőt,
szakácsot,
szertárost,
színpadmestert,
szobaasszonyt,
takarítót,
tekercselőt,
térmestert,
udvarost,
varrónőt,
vasalónőt,
valamint az ezekkel egyenértékű munkaköröket.
5. számú melléklet az 1/1972. (III. 11.) MM rendelethez Bosorolási útmutató A vállalati alkalmazottak besorolásánál a jelen mellékletben foglaltakat is figyelembe kell venni.
1. Annak elbírálása, hogy a kulturális-, művészeti-, termelési- és forgalomirányító munkakörbe sorolás szempontjából ki tekinthető "kiemelkedő eredményt elért" dolgozónak, az igazgató hatáskörébe tartozik. (Kivételes esetekben irányító kategóriába sorolható a dolgozó a vállalat szervezetétől eltérően is.)
2. A kollektív szerződésben munkakörönként meg kell határozni azokat a képesítéseket, amelyek az ügyintézőket az egyes fokozatba való sorolásra jogosítják:
Pl.: Tervező iparművész, grafikus, fotóművész besorolása:
Ügyintéző II. fokozat
Ide kell besorolni azt, akinek az Iparrajziskola, Szépműves Líceum, Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola (Gimnázium) elvégzését tanúsító oklevele van.
Ügyintéző III. fokozat
Ide kell besorolni azt, akinek az Iparművészeti Iskola 4 évfolyama elvégzését tanúsító, vagy Pedagógiai Főiskolai rajztanári oklevele van, valamint akit művészi munkássága alapján a Művészeti Alap tagjai sorába felvett.
Ügyintéző IV. fokozat
Ide kell besorolni azt, akinek az Iparművészeti Iskola 6 évfolyamának elvégzését, továbbá a Képzőművészeti-, vagy Iparművészeti Főiskola elvégzését tanúsító oklevele van, valamint akit művészeti munkája alapján a Művészeti Alap és a Magyar Képzőművészek Szövetsége is, fotóművészek vonatkozásában a Magyar Fotóművészek Szövetsége is tagjai sorába felvett.
3. A munkakörre előírtnál magasabb képesítési fokozatba nem sorolható az a dolgozó, akinek -a 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelet 5. § (1) bekezdése alapján - a kollektív szerződés meghatározta a munkaköre ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakmai képesítést, vagy akinek a munkaköréhez iskolai végzettség nem szükséges,
Pl.: A korrektori, kéziratelőkészítői, szerkesztőségi titkári, dokumentátori, idegen nyelvű levelezői munkakörökben a szakmunkásbizonyítvány vagy a középfokú iskolai végzettség tekinthető a munkakör ellátásához szükséges és a besorolásnál figyelembe vehető legmagasabb iskolai végzettségnek.
A munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú iskolai végzettség vagy képesítés meghatározása a kollektív szerződésben történik.
4. Az ügyintézői munkaköröknél a besorolásokhoz szakmai gyakorlatként elismerhető munkaviszonyokat és a megkövetelt gyakorlati idő tartamát a vállalatoknak a kollektív szerződésben kell meghatározniuk.
Pl.: Tervező iparművészek, grafikusok, fotóművészek esetében a "szakmai gyakorlati idő"-be be kell számítani a Művészeti Alap tagjaként szabadpályán eltöltött időt is.
5. A munkások kategórizálásánál a kollektív szerződésben kell meghatározni a képzettségi és a munkakörülményi fokozatokat.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.