adozona.hu
120700/1945. VII. PM rendelet
120700/1945. VII. PM rendelet
az újjáépítési közmunkaváltság kivetése és kezelése tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az újjáépítési közmunkakőtelezettség szabályozásáról szóló 4000/1945. ME rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 1945. évi 63. számában) 26. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
Újjáépítési közmunkaváltságot (a továbbiakban: váltságot) köteles fizetni minden olyan közmunkára kötelezett személy, aki szabad választása szerint a közmunka természetbeni teljesítése helyett váltságot kiván fizetni, feltéve, hogy természetbeni közmunkára kötelezve nincs. Válts...
120700/1945. VII. PM rendelet
az újjáépítési közmunkaváltság kivetése és kezelése tárgyában
Az újjáépítési közmunkakőtelezettség szabályozásáról szóló 4000/1945. ME rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 1945. évi 63. számában) 26. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
I. CÍMAnyagi jogszabályok
I. FEJEZET
Váltság fizetésére kötelezett személyek
1. §(1) Újjáépítési közmunkaváltságot (a továbbiakban: váltságot) köteles fizetni minden olyan közmunkára kötelezett személy, aki szabad választása szerint a közmunka természetbeni teljesítése helyett váltságot kiván fizetni, feltéve, hogy természetbeni közmunkára kötelezve nincs. Váltságot kell fizetnie annak a közmunkára kötelezettnek is, aki annak a tőrvényhatóságnak területén vagy a tőrvényhatóságnak azon a részén lakik, amelynek területére az újjáépítési miniszter a közmunkakötelezettségnek váltság megfizetésével való teljesítését rendelte el. Végül törvényes szavatosságánál fogva váltságot kell fizetnie a 4000/1945. ME rendelet 8. §-ában részletesen felsoroltak közül annak az üzemnek vagy vállalatnak Is, amelynek testi és szellemi munkavállalói az illetékei miniszter rendelete folytán közmunkakötelezettségüknek rendes munkahelyükön természetben teljesített közmunkával tesznek eleget.
(2) Annak természetes vagy jogi személynek a terhére, aki, illetőleg amely az (1) bekezdés szerint készpénzfizetésre van kötelezve, váltságot kell kivetni.
2. §
(1) A váltság fizetése alól állandóan vagy ideiglenesen mentes minden olyan - egyébként közmunkára kötelezett - személy, akit a 4.000/1945. ME rendelet 3. §-a a köz-munkakötelezettség alól állandóan vagy meghatározott időtartamra felmentett.
(2) Azok a személyek, akik az (1) bekezdés alapján a váltság fizetése alól állandó vagy ideiglenes mentességre tartanak igényt, az újjáépítési miniszter által szabályozott módon kötelesek igazolni, hogy a közmunkakötelezettség alól is állandó vagy ideiglenes mentességet élveznek és hogy vagyonuk és jövedelmük nincs.
(3) A közmunkakötelezettség alól ideiglenesen mentes személyeknél a váltság fizetési kötelezettség azt a hónapot követő hónap első napjával áll be, amely hónapba, az ideiglenes mentesség alapjául szolgáló indok vagy jogcím megszűnt.
(4) A váltság alól állandóan vagy ideiglenesen mentes személyekről a kivető hatóság külön-külön nyilvántartást köteles vezetni s abban a mentesség jogcímét, az annak alapjául szolgáló bizonyítványok (nyilatkozatok) adatait, a mentesség kezdetét, illetőleg ideiglenes mentesség esetében a mentesség időtartamát s lejáratának végső napját fel kell tüntetni. A nyilvántartás alapján lehetőleg havonta ellenőrizni kell, hogy az ideiglenes mentesség jogalapja fennáll-e vagy sem.
3. §
Az állandó mentességet a kivetési eljárás során, az ideiglenes mentességet pedig az esetenként tett bejelentések alkalmával kell elbírálni. A mentesség engedélyezéséről és annak időtartamáról az érdekelt váltságkötelest végzés utján értesíteni s egyidejűleg a mentesség tartamára járó havi váltság törlése iránt intézkedni kell.
II. FEJEZET
A váltság alapja
4. §(1) A közmunkára kötelezett szentély vagy a helyette fizetésre kötelezett munkáltató által fizetendő váltság összegét a váltságköteles jövedelmi viszonyaihoz igazodó váltságalap után kell kivetni.
(2) A váltság alapjának megállapítása szempontjából a váltságkötelesek három csoportba tartoznak:
Az első csoportba tartoznak a jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint jövedelemadóval megadóztatott természetes személyek, valamint az ilyen személyekkel közös háztartásban élő családtagok,
a második csoportba azok a természetes személyek és az ilyen személyekkel közös háztartásban élő családtagok, akik a jövedelemadónak nem alanyai,
a harmadik csoportba azok a közmunkakötelesek, akik a jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint jövedelemadó alá esnek, azonban bevallást nem adtak és jövedelemadóval még megadóztatva nincsenek.
(3) A közmunkakötelezettség alá eső családtag váltságalapjának megállapításánál mindig az az irányadó, hogy a családfő a (2) bekezdés első vagy második csoportjába tartozik vagy tartoznék, ha ő is váltság fizetésére köteles volna. Ebből következik, hogy a családfő jogi helyzete irányadó abban az esetben is, ha a családfő, akivel a váltságköteles családtag közös háztartásban él s azzal egy adóalanyt alkot, váltságfizetésre kötelezve nincs, mert közmunkakötelezettségének természetbeni közmunka teljesítése által tesz eleget, avagy akár koránál fogva, akár állandó vagy ideiglenes mentessége következtében közmunkakötelezett-ség alá nem esik. Ha ellenben a váltságkötelest a családfővel közös háztartásban élő, azzal egy adóalanyt alkotó családtagnak tekinteni nem lehet, az ilyen váltságköteles jogi helyzetét nem a családtagokra, hanem a családfőre irányadó szabályok szerint kell elbírálni.
(4) Annak az elbírálásában, hogy az előző bekezdések alkalmazása során kit kell családfővel közös háztartásban élő, azzal egy adóalanyt alkotó családtagnak tekinteni, a jövedelem- és vagyonadóról szóló 1927. évi 500/PM számú Hivatalos Összeállítás ( a továbbiakban J. V. H. Ö.) 3. §-ában foglalt szabályok az irányadók.
5. §
(1) A váltság alapja a 4. § (2) bekezdésének első csoportjában említett váltságköteleseknél a váltságköteles terhére a jövedelemadó kivetése során a váltságkötelezettség évére számításba vett tiszta jövedelemnek az a része, amely az előző évben igazoltan fizetett együttesen kezelt közadók és az előző évben igazoltan fizetett újjáépítési közmunkaváltság levonása után megmarad.
(2) Ha a jövedelemadó kivetésnél számításba vett jövedelemben a családfő jövedelmén kívül a vele egy adóalanyt alkotó közös háztartásban élő családtagok jövedelme is szerepel, a családfő és a vele közös háztartásban élő családtagok jövedelmét meg kell osztani és egy-egy váltságköteles családtagnál a tiszta jövedelemnek azt a részét kell váltságalapként számításba venni, amely az őt illető jövedelemből a tehertételek arányos részének levonása után fennmarad. Ami a tehertételek közül különösen az együttesen kezelt közadókra teljesített befizetést illeti, azt a családfő és a családtag váltságalapja között abban az arányban kell megosztani, amily arányban a családfő és a családtag vagyona, illetőleg jövedelme után kivetett adók egymáshoz állanak.
(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazásában a családtag saját jövedelme alapján kiszámítható váltság összege kisebb, mint a családfő terhére kivethető váltság összegének egynegyed része, a 4000/1945. ME rendelet 12. §-ának (3) bekezdése szerint ez utóbbit kell a családtagot terhelő váltság összegeként megállapítani. A családfő váltságának egynegyed részét kell számításba venni abban az esetben is, ha a családtagnak saját jövedelme nincsen; az idézett rendelkezés azonban gondoskodik arról is, hogy annál a családfőnél, akinek négynél több vele közös háztartásban élő váltságköteles családtagja van, az ezekre megállapitott váltság együttesen ne legyen több. mint amennyit a családfőre megállapítottak. A családtagok váltságát tehát - a családfő váltságösszegének a családtagok számával való osztása utján akként kell megállapítani, hogy a családtagok együttes váltságösszege a családfő váltság-összegét meg ne haladja. Ezt az eljárást kell alkalmazni abban az esetben is, ha a családfő a maga személyében nem váltságköteles, viszont a váltság fizetésére köteles családtagoknak önálló jövedelmük nincsen. Ilyen esetben a családfő jövedelme alapján a váltságösszegei ugy kell megállapítani, mintha maga a családfő is váltságköteles volna és az egyébként megállapitott összeg alapulvételével kell a családtagok váltságát a fentieknek megfelelően kiszámítani.
(4) A váltság alapjából csak azokat az együttesen kezelt közadókat lehet levonásba hozni, amelyeket a váltságköteles az előző évben tényleg befizetett és ezt a váltságköles hiteltérdemlően igazolta. A tényleg fizetett együttesen kezelt közadók levonásának is azonban csak akkor, illetőleg csak abban a részében van helye, amennyiben azok a jövedelemadó , alapjául szolgáló egyes jövedelemforrások jövedelmének becslés utján megállapításánál még nem vonattak le. (J. V. H. Ö. 12 §-ának (4) bekezdése.)
(5) Újjáépítést közmunkaváltság címén csak a megelőző évben készpénzben lefizetett váltság összegét lehet levonni. Ebből következik, hogy ha a váltságköteles a váltságfizetési kötelezettség évét megelőző évben kötelezettségének - ide nem értve a 4.000/1945. ME rendelet 8. §-a alá eső természetbeni közmunka esetét - természetbeni közmunka teljesítése utján tett eleget, ennek a közmunkának pénzbeli ellenértékét a váltság alapjából levonásba hozni nem lehet. Nem lehet levonásba hozni a váltság alapjából a fizetett váltság ősszegét akkor sem, ha annak fizetését a munkáltató akár kollektív szerződés alapján, akár önkéntesen teljesítette a váltság fizetésére kötelezeit helyett.
6. §
(1) A váltság alapját a 4. § (2) bekezdésének második csoportjában említett váltságköteleseknél akként kell megállapítani, hogy számításba kell venni:
a) a földbirtokból származó jövedelem fejében a tulajdonában vagy haszonélvezetében levő földbirtok kataszteri tiszta jövedelmének tízszeresét;
b) a házbirtokból eredő jövedelem fejében a tulajdonában levő, vagy haszonélvezetében levő házbirtok után a váltságkötelezettség évére megállapitott házadóalapjának 50%-át;
c) általános kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozás jövedelme fejében a váltság-kötelezettség évére megállapitott általános kereseti adó kivetésénél alapul vett tiszta jövedelmet;
d) a tökevágyon jövedelme fejében az előző évi jövedelemadó kivetésnél megállapitott. illetőleg az ebből a szempontból irányadó jövedelmet;
e) a szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelem fejében a váltságkötelezettség évének első felében kézhezvett szolgálati illetmény egy évre átszámított összegét, levonva abból a családi pótlékot, a gyermeknevelési pótlékot, a túlóradíj összegét, a közszolgálati alkalmazottaknál ezeken felül az I. lakáspénzosztály szerinti lakáspénzre jogosultak külön pótlékát és a közlekedési segélyt.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt jövedelmek megállapításánál számításba kell venni a váltságkötelesnek nemcsak a lakóhelyén, hanem az esetleg más községből (városból) származó jövedelmét is és az ekként számításba vett összes jövedelmeinek együttes összege alkotja a váltság alapját.
(3) Az olyan épületeknél, amelyek után a házadót az 1940: XXII. tc. 12. §-ának 1) bekezdésében foglalt állandó tételek szerint kell kivetni, az épület házadóalapjának a váltság szempontjából való kiszámításánál a földből vagy vályogból épült egyszobás házaknál a váltságköteles viszonyaihoz képest 30-40 P-t, a kétszobás házaknál 70-100 P-t, a téglából, kőből vagy más szilárd anyagból épült egyszobás házaknál 50-00 P-t, a kétszobás házaknál 120-140 P-t kell házadónlapnak tekinteni.
(4) Az általános kereseti adó kivetésnél alapul ve;t tiszta jövedelem alatt - a váltság alapjának megállapítása szempontjából - azt az összeget kell érteni, amelyet a váltságfizetés évében a váltságköteles személyre ideiglenes arányszám alkalmazásával kivetett kereseti adónál alapul vettek. Minthogy a 4850/1945. ME rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 1945. évi 78. számában) 2. §-ának (2) bekezdése szerint a kivetett kereseti adó tekintetében mind az adózónak, mind a kincstárnak helyesbitésre van igénye, a helyesbítés eredményének megfelelően a váltságot is hivatalból helyesbíteni kell, Az 1940: XXII. tc. 21. §-ának (8) bekezdése alá tartozó ügynököknél az általános kereseti adó alapját a befizetett általános kereseti adó husszorosával kell számításba venni.
(5) Annak megállapításában, hogy szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelem alatt milyen jövedelmeket kell érteni, a kereseti adóról szóló 1927. évi 300/PM számú Hivatalos összeállítás (a továbbiakban: K. H. Ö.) 16. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. Ha a váltságköteles által az év első felében kézhezvett szolgálati illetményt fizetési előleg, vagy a munkaadótól (közszolgálati alkalmazottnál a Pénzintézeti Központtól, a Lakásépítési Állandó Bizottságtól) felvett kölcsön törlesztési részletei és kamatai fejében, avagy egyéb címeken (nőtartásból, gyermektartásból, áruvásárlásból származó, vagy bíróilag megitélt bármely követelés cimén) letiltások terhelik, a letiltások cimén levont összeget a kézhezvett szolgálati illetmény összegéhez hozzá kell számítani. Nem szabad azonban hozzáadni a szolgálati illetményekhez ez 1940: XXII. tc. 25. §-ának (4) bekezdése értelmében az alkalmazottak kereseti adóalapjához nem tartozó azokat a szolgálati járandóságokat, amelyek meghatározott hivatali, illetőleg szolgálati kiadással (üzleti utazással, stb.) vannak egybekötve. A szolgálati illetményből az azt terhelő adókat, nyugdíjjárulékokat, a munkáltató által akár kollektív szerződés alapján, akár önkéntesen fizetett váltságot, stb. levonni nem lehet, minthogy azok már a kézhezvett járandóságban nem szerepelnek. Ha a szolgálati illetmény egészben vagy részben természetbeni szolgáltatásokban van megállapítva, a természetbeni járandóságok pénzbeli értékének kiszámításánál a K. H. Ö. 16. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött utasítás (8) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.
(6) A jelen § alapján megállapitott váltságalapból az együttesen kezelt adók és Újjáépítési közmunkaváltság fejében fizetett összegek levonásának helye nincs.
7. §
A 4. § (2) bekezdésének harmadik csoportjába tartozó olyan váltságköteles terhére, aki bár nyilvánvalóan jövedelemadó alá esik, a jövedelemadó kivetése céljából bevallást nem adott, valamint az ilyen személyekkel közös háztartásban élő, azzal egy adóalanyt alkotó családtagok terhére a váltság alapját a váltságfize-tési kötelezettség első évében átmenetileg a 6. § alapján kell megállapítani. Ha azonban a jövedelemadó kivetés során megállapítást nyer, hogy a váltságköteles a jövedelemadónak is alanya, a váltság alapját az 5. 8-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával - a 6. § alapján megállapított váltságalap után járó váltság törlése mellett - újból meg kell állapítani s terhére a váltságot ennek eredményéhez képest kell újból kivetni.
8. §
(1) Ha az 5. és 6. § szerint a váltság alapjául veit adóalapok jogorvoslat folytán változnak, a váltság összegét megfelelően helyesbíteni kell.
(2) Ugyancsak helyesbíteni keli a 6. § alapján megállapított váltság alapját, ha a házbirtok házadóját a házadóról szóló 1927. évi 200. PM számú Hivatalos Összeállítás 20., illetőleg 22. §-a értelmében a bérjövedelem évközi emelkedése, vagy csökkenése, avagy adótörlés következtében helyesbítették.
9. §
A földadóra, a házadóra és kereseti bármily címen engedélyezett ideiglenes adómentesség a váltság alapját nem érinti. A váltság alapjának kiszámításánál tehát figyelembe kell venni az ideiglenesen adómentes földek kataszteri tiszta jövedelmét, az ideiglenesen adómentes házak házadó alapját, illetőleg azt a jövedelmet is, amelyre az általános kereseti adó szabályai szerint ideiglenes adómentességet engedélyeztek.
10. §
(1) A közutakról és vámokról szóló 1890: I. tc. 48. és következő §-ai alapján akár természetben, akár váltságfizetés utján teljesített községi közmunkát, illetőleg annak pénzbeli ellenértékéből egy hónapra eső Összeget a jelen rendelet alapján megállapított havi váltság összegéből való levonás utján kell számításba venni.
(2) Az (1) bekezdés szerint beszámítandó közmunkának azt a részét, amelyet a váltságköteles természetben teljesített, a községi közmunka váltság-ára szerint kell pénzértékre átszámítani.
11. §
A váltság kivetéséhez (követeléséhez) való jog elévül, ha a váltságot nem vetik ki, illetőleg nem érvényesitik öt év alatt, annak a naptári évnek utolsó napjától számítva, amelyben a követelési jog beállott, illetőleg a kivető hatóságnak tudomására jutott, hogy a váltságot kivetheti.
III. FEJEZET
A váltság kulcsa
12. §(1) A váltságot az 5., 6. vagy 7. § szerint megállapított évi váltságalap egy hónapra eső részénele alapulvételével kell kivetni.
(2) A váltság kulcsa a következő 1 Ha a váltságalap egy hónapra
a 20.000 P-t meghaladó és minden további megkezdett 5.000 P után a váltságkulcs mind Budapesten, mind vidéken 2-2%-kal emelkedik, de legfeljebb 50% lehet.
(3) A magasabb kivetési kulcs alkalmazásával járó váltságtöbblet nem lehet nagyobb, mint az előző fokozatot meghaladó jövedelem fele. Ennek értelmében pl. 3.040 P-nél (vidéken) a váltság nem (3040X4%) 121 P 60 f - amennyi 3010 P-nek a táblázat szerint megfelel -, hanem csak 110 P, mert az előző kivetési kulcs alá eső legmagasabb jövedelem, vagyis 3000 P után (3000X3%) 90 P váltság jár s a 3000 P-t meghaladó 40 P jövedelem fele 20 P, tehát a kivetett váltság összege (90+20) 110 P lesz.
(4) A családtagok váltságösszegétiek kiszámítására a jelen rendelet 5. §-a tartalmaz részletes utasításokat. Ehelyütt meg kell még jegyezni, hogy négynél több váltságköteles családtag esetében nincs helye mérséklésnek az olyan családtagra eső hányad tekintetében, akinek terhére a saját jövedelme alapján kivetett váltság összege a családfő váltságának egynegyed részét eléri vagy meghaladja. Abban az esetben pedig, ha a gyermekes anyának vagy a terhes állapotban levő nőnek önálló keresete vagy jövedelme van és emiatt az ideiglenes mentességre igénye nincs, a fizetendő váltság összege mindaddig, amíg jövedelem hiányában egyébként ideiglenes mentességre lenne igénye, a saját keresetének (jövedelmének) összegénél több meg abban az esetben sem lehet, ha a családfő váltságösszegének egynegyed része az anya jövedelmét meghaladja.
(5) Ha a családtagnak saját jövedelme van, a (4) bekezdésben foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazása céljából minden esetben meg kell állapítani azt, hogy mily összeget tesz ki egyrészt a váltságköteles családtag saját keresete (jövedelme) alapján megállapítható váltság összege, másrészt a családfő váltságnak egynegyed része. A váltságköteles családtagot terhelő váltságnak mindig azt az Összeget kell tekinteni, amelyik a kétféle számítás szerint nagyobb.
II. Cím
Eljárási szabályok
I. FEJEZET
Kivetési eljárás
13. §(1) A váltságkötelesek - a következő szakaszban említettek kivételével - az 1945. évben a jelen rendelet megjelenésétől számított 15 nap alatt, a kővetkező években pedig minden év július hó 15. napjáig a lakóhely szerint illetékes községi előljáróságnál (városi adóhivatalnál, kerületi adószámviteli osztálynál) részletes és számszerű bevallást kötelesek adni.
(2) A bevallás céljára az 1945. évre hivatalos nyomtatvány - technikai akadályok miatt - nem készül. Az 1946. évtől kezdődően azonban a bevallást az e célra szolgáló hivatalos nyomtatványon kell majd megtenni. A bevallás céljára szolgáló hivatalos nyomtatvány az előállítási költség megtérítése ellenében a községi előljáróságnál (városi adóhivatalnál, kerületi adószámviteli osztálynál) szerezhető be.
(3) A nem önjogu természetes személy nevében a bevallást a törvényes képviselő adja, aki képviseltjének érdekeit az egész kivetési eljárás során - felelősség mellett - képviseli.
(4) A bevallásban a váltságköteles személyi adatain (név, lakás, foglalkozás, születési hely és év) kivül mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, amelyek a váltság alapjának és a fizetendő váltság összegének megállapításához szükségesek.
(5) A bevallási iv rovatai a bevallási ív mikénti kitöltésére megfelelő utasítással szolgálnak ugyan, mégis a helyes eljárás biztosítása és a kivető hatóságok kivetési munkájának megkönnyítése érdekében a bevallás adásánál a következőket kell szem előtt tartani:
I. Azok a váltságkötelesek, akik a 4. § (2) bekezdésének első csoportjába tartoznak, - vagyis azok, akik a jövedelemadónak alanyai, valamint az ilyenekkel közös háztartásban élő, azzal egy adóalanyt alkotó váltságköteles családtagok - kötelesek bevallani, hogy
1. a váltságköteles, illetőleg ha ez mint családtag a családfővel egy adóalanyt alkot, a családfő mely községben (városban) lesz a váltságkötelezettség évében jövedelemadóval megadóztatva;
2. mennyi a családfő jövedelemadó kivetésénél a váltságkötelezettség évében számításba vett, illetőleg ha a jövedelemadó kivetés még nem történt meg, az ennek kivetése céljára bevallott tiszta jövedelem;
3. ha a családfő jövedelemadó alapjához a vele egy adóalanyt alkotó családtagok jövedelmét is hozzá kell számítani, a jövedelemadó kivetésnél számításba vett tiszta jövedelemből mennyi esik
a) a név szerint feltüntetendő családfőre
b) a családfővel egy adóalanyt alkotó, név-szerint feltüntetett családtagokra külön-külön,
4. mennyi esik a 3. pont alatt megoszlott jövedelemből a váltságkötelesre,
5. mennyi vonható le a 4. pont alatti jövedelemből az előző évben tényleg (igazoltan) fizetett
a) együttesen kezelt közadókból a váltságkötelesre (jövedelemforrásai alapján) eső rész cimén,
b) újjáépítési közmunkaváltság cimén;
6. mennyi - az 5. pont alatti levonások után a 4. pont alatti jövedelemből fennmaradó - váltság alapjának összege;
7. mennyi a 6. pont alatti váltságalapnak egy hónapra eső összege;
8. mennyi a havi váltság összege a 7. pont alatti havi váltságalap után;
9. mily összeget tesz ki a közutakról és vámokról szóló 1890: I. tc. 48. és következő §-ai alapján az újjáépítési közmunkakötelezettség évében akár természetben, akár váltságfizetés utján igazoltan teljesítendő községi közmunka váltságának évi összege, illetőleg annak egy hónapra cső része;
10. mennyi a havi váltság összege a 9. pont alattinak a 8. pont alattiból való levonása után:
11. mennyi a családfő havi váltságának egynegyed része abban az esetben, ha a váltság-kötelesnek, mint családtagnak saját jövedelme nincs, vagy ha a saját jövedelme alapján kivethető havi váltság a családfő havi váltságának egynegyed részénél kisebb.
II. Azok a váltságkötelesek, akik a 4. § (2) bekezdésének második csoportjába tartoznak - vagyis azok, akik a jövedelemadónak nem alanyai, valamint az ilyen személyekkel közös háztartásban élő, azzal egy adóalanyt alkotó váltságköleles családtagok, továbbá a váltságfizetési kötelezettség első évében a 7. §-ban emiitfitt azok a váltságkötelesek, akik a jövedelemadó kivetése céljára bevallást nem adtak, habár nyilvánvalóan jövedelemadó alá esnek, valamint az ilyen személyekkel közös háztartásban élő, azzal egy adóalanyt alkotó váltság-köteles családtagok - kötelesek bevallani, hogy
1. földbirtokuk, házbirtokuk és az általános kereseti adó alá eső hasznothajtó foglalkozásuk mely községben (városban) van s közös vagyon esetében kik a birtokostársak s mennyi az egyes vagyontárgyakból, illetőleg jövedelemforrásból őket illető részarány;
2. az egyes községekben (városokban) fekvő földbirtoknak mennyi a területe és kataszteri tiszta jövedelme, továbbá annak a tízszeres összege;
3. az egyes községekben (városokban) fekvő (utca, házszám feltüntetésével megjelölendő) házbirtoknak külön-külön mennyi az évi házadóalapja, továbbá a házadóalap 50%-a;
4. mi az általános kereseti adó alá eső hasznothajtó foglalkozások cégszerű megnevezése és (utca, házszám feltüntetésével) hol van azoknak a telephelye, továbbá hogy e foglalkozásuk után a váltságkötelezettség évében mily összeg után vannak általános kereseti adóval ideiglenes arányszám alkalmazásával megadóztatva, illetőleg ha a bevallás időpontjában az általános kereseti adó kivetése még nem történt meg, mennyi az ennek kivetése céljára bejelentett félévi tiszta jövedelem;
5. a tőkevagyonból eredő jövedelem miből származik s mily összeget tesz ki az előző évi jövedelemadó kivetésnél megállapított, illetőleg az ebből a szempontból irányadó évi jövedelem;
6. a taniemadó alá eső jövedelmet mely vállalattól kapták s mennyi a tantiemadó alá eső évi jövedelem;
7. szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelem esetében ki a munkáltató (annak cégszerű megnevezésével és telephelyének feltüntetésével), továbbá, hogy a szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelem fejében a váltságfizetési kötelezettség évének első felében mily összegü szolgálati illetményt vettek kézhez, mennyi esik ebből külön-külön a családi pótlékra, a gyermeknevelési pótlékra, a túlóradíjra s ezeken felül közszolgálati alkalmazottaknál az I. lakáspénzosztály szerinti lakáspénzre jogosultaknál a külön pótlékra és a közlekedési segélyre s végül, hogy ezeknek a pótlékoknak stb. levonása után mennyit tesz ki a félévre eső, illetőleg mennyit az egész évre átszámított összeg;
8. mennyi a 2-7. pontok alatti jövedelem együttes összegéből előálló évi váltságalap összege;
9. mennyi a 8. pont alatti váltságalapnak egy hónapra eső összege;
10. mennyi a havi váltság összege a 9. pont alatti havi váltságalap után;
11. a közutakról és vámokról szóló 1890: I. tc. 48. és következő §-ai alapján az újjáépítési közmunkakötelezettség évében akár természetben, akár váltságfizetés utján igazoltan teljesítendő közmunka pénzben meghatározott évi összege, illetőleg annak egy hónapra eső része;
12. mennyi a havi váltság összege a 11. pont alattinak a 10. pont alattiból való levonása után;
13. mennyi a családfő havi váltságának egynegyed része abban az esetben, ha a váltságkötelesnek, mint családtagnak saját jövedelme nincs, vagy ha a saját jövedelme alapján kivethető havi váltság a családfő havi váltságának egynegyed részénél kisebb.
III. Azok a váltságkötelesek, akik a 4. § [2) bekezdésének harmadik csoportjába tartóznak, bevallásukat általában az előző II. pontban szabályozott módon kötelesek kiállítani és benyújtani. Attól az évtől kezdve pedig, amelyre jövedelemadókölelezettségüket megállapították, a bevallás kiállítására az I. pontban foglalt szabályok az irányadók.
(6) Ha a családfővel közös háztartásban élő váltságköteles családtagnak saját jövedelme nincs, bevallásában a családfő jövedelmére vonatkozó adatokat tartozik feltüntetni, tekintettel arra, hogy az ilyen családtag havi váltságát a családfő terhére kivetett havi váltság egynegyed részében kell megállapítani. Ha pedig a családfővel közös háztartásban élő váltságköteles családtagnak saját jövedelme van, az ilyen váltságköteles bevallásában a saját jövedelmére vonatkozó adatokon kivül a családfő jövedelmére vonatkozó adatokat is tartozik feltüntetni, tekintettel arra, hogy a saját jövedelme alapján kiszámított váltság összege a családfő terhére kivethető havi váltság egynegyed részénél kisebb nem lehet. A bevallás helyes kitöltése érdekében a családfő köteles a szükséges adatokat a családtag rendelkezésére bocsátani.
(7) Az a váltságköteles, akinek a váltságfizetési kötelezettsége a következő évek valamelyikében áll be, a kötelezettség első évében az év január hó 5. napjáig ideiglenes bevallást is tartozik benyújtani. Az ideiglenes bevallásban az előző bekezdésben meghatározott adatoknak megfelelően, de a váltságfizetési kötelezettség évét megelőző évi saját jövedelméről, illetőleg annak a családfőnek megelőző évi jövedelméről, akivel közös háztartásban együtt él s vele egy adóalanyt alkot, kell bevallást tenni. Az ideiglenes bevallást abból a célból kell megtenni, hogy - addig is, amig a rendes határidőben, július hó 15. napjáig megteendő bevallását benyújtja - az őt terhelő havi váltság összegét miként számította ki és annak alapján ideiglenesen mily összegű váltságot fizet be havonkint.
(8) Az (5) bekezdés I. pontja alá tartozó váltságköteles a bevallásában vagy az ahhoz csatolt hatósági bizonyítványban igazolni tartozik, hogy együttesen kezelt adók és újjáépítési közmunkaváltság cimén az előző évben tényleg mily összeget fizetett. Ugyancsak igazolni tartozik éspedig az (5) bekezdésnek mind az I., mind a II. pontja alá tartozó váltságköte-les a közutakról és vámokról szóló 1890: I. tc. 48. és következő §-ai alapján a váltságfizetési kötelezettség évére akár természetben, akár váltságfizetés utján teljesített közmunka pénzértékben kifejezett összegét is. Amennyiben a váltságköteles az említett tehertételeket nem igazolja, azokkal a váltság alapját, illetőleg a községi közmunka pénzértékével a váltság összegét csökkenteni nem lehet.
(9) A váltságköteles a munkáltató által ki-állitott bizonyítvánnyal igazolni tartozik azt is, hogy a váltságfizetési kötelezettség első évében tényleg mennyi volt a váltság alapjánál számításba veendő első félévi illetménye, illetőleg mily összeget tesz ki a levonható különféle pótlék, stb. összege.
(10) Amennyiben a váltságköteles a bevallását a megfelelő igazolásokkal felszerelve az 1945. évre már a jelen rendelet megjelenése előtt benyújtotta, ujabb bevallást tenni nem kell. Ha ellenben a bevallás nem felel meg a jelen §-ban előirt követelményeknek, ujabb szabályszerű bevallását az (1) bekezdésben előirt határidőben tegye meg.
(11) A bevallás benyújtására kitűzött határidőt az állami adóhivatal (kerületi adófelügyelőség) kérelemre indokolt esetben legfeljebb négy héttel meghosszabbíthatja.
(12) A váltságkötelesek által benyújtott bevallásokat zár alatt kell őrizni, hogy azokba idegen betekintést ne nyerhessen és azok el ne kallódhassanak. A váltságköteles azonban akár személyesen, akár igazolt megbízottja utján bevallását és a saját váltsására vonatkozó határozatokat - a hivatalos órák alatt - bármikor megtekintheti és azokból kivonatokat készíthet.
14. §
(1) Azok a közmunkára kötelezettek, akik az illetékes miniszter rendelete folytán közmunka kötelezettségüknek rendes munkahelyükön természetben teljesített közmunkával tesznek eleget és a szolgálati és munkabérviszonyból eredő jövedelmükön kivül más jövedelmük nincsen, a 13. §-ban szabályozott bevallási kötelezettségüknek a munkáltató által - a munkavállalók lakóhelye szerinti csoportosítással - külön erre a célra készített illetmény-jegyzékkel tesznek eleget.
(2) Az (1) bekezdésben említett illetményjegyzéket községenkint (városonkint, illetőleg Budapesten kerületi adószámviteli osztályon-kint) és akként kell készíteni, hogy egy-egy jegyzékbe azokat kell felvenni, akik állandóan egy és ugyanabban a községben (városban, Budapesten kerületi adószámviteli osztály területén) laknak. Az illetményjegyzékbe az egy-egy munkavállaló váltságát is be kell vezetni és végül az illetményjegyzéket összegezni kell.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései szerint készített illetményjegyzékeket az illetékes községeknek (városoknak, Budapesten a kerületi adószámviteli osztályoknak) minden év július hó 15. napjáig, illetőleg az 1945. évre a jelen rendelet megjelenésétől számított 15 nap alatt meg kell küldeni és a 4000/1945. ME rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében foglalt kötelezésnél fogva az esedékes váltságot minden hónapban egy összegben kell az illetékes községi előljárósághoz (városi adóhivatalhoz, kerületi adószámviteli osztályhoz) befizetni.
(4) Azokat a váltságköteleseket, akiknek a szolgálati járandóságukon kivül a váltságnál figyelembe veendő egyéb jövedelmük is van, a váltságköteles lakóhelyére illetékes község (város, kerületi adószámviteli osztály) illetményjegyzékében - külön csoportosítással - szintén fel kell venni s a szolgálati járandóságra eső váltságot minden hónapban befizetni, azonban színes tintával meg kell jelölni, hogy ezek tekintetében a munkáltató az egyéb jövedelmek után járó váltságfizetési kötelezettségének a váltság összegének megállapítása után fog eleget tenni. Az ilyen váltságkötelesekre tehát nem a jelen szakasz, hanem a 13. § rendelkezései az irányadók.
(5) Ha a munkavállalók személyében évközben változás áll be, a munkáltató köteles a községi előljáróságnak (városi adóhivatalnak, adószámviteli osztálynak) a változást az azt kővető hónap 5. napjáig abból a célból bejelenteni, hogy ha a váltságköteles szavatossággal tartozó más munkáltatónál áll folytatólag alkalmazásában, annak illetményjegyzékébe vezesse át vagy ha a munkáltató szavatossága a váltságköteles tekintetében megszűnik, a kivetett váltság összegét egyéni számlalapon könyvelje el.
15. §
(1) A pénzügyigazgatóságok az 1945. évben a jelen rendelet megjelenése után azonnal, a következő években pedig minden év június hó 15. napjáig megindítják a kivetési eljárást és megtesznek minden intézkedést annak befejezése iránt. Evégett
1. utasítják a községi előljáróságokat (városi adóhivatalokat, kerületi adószámviteli osztályokat), hogy a váltság kivetésére szolgáló bevallások beadására a pénzügyigazgatóság által elkészitendő "Felhivás"-t tegyék közhírré, a községházán függesszék ki, városokban még falragaszok utján is tegyék közzé s azonkívül a helyi lapokban és egyéb helyi szokás szerint (dobszó, stb. utján) hívják fel a közönség figyelmét a megteendő bevallások adataira, benyújtásának idejére és helyére, a beadás elmulasztásának, továbbá a hamis vagy helytelen bevallások következményeire, valamint a váltság kivetési kulcsára, a fizetési határidőkre és azok. elmulasztásának következményeire. Amennyiben pedig a váltságkötelesek a jelen rendelet megjelenése előtt bevallásukat már megtették volna, de az a 13. §-ban előirt követelményeknek nem felel meg, figyelmeztetni kell a felhívásban a váltságköteleseket arra is, hogy tegyenek az előző bevallásukat megfelelően kiegészítő uj bevallást. A bevallások beadására vonatkozó "Felhívás" elkészítéséről és annak a szükséges példányszámban való sokszorosításáról vagy kinyomatásáról a pénzügyigazgatóság - az újjáépítési alap részéről leendő megtérítés ellenében - átmenetileg a saját hitele terhére gondoskodik;
2. intézkedik a pénzügyigazgatóság, hogy az állami adóhivatalok a jövedelemadó kivetésnél számításba vett tiszta jövedelemnek a családtagok közötti megoszlásáról, továbbá arról, hogy az előző évben fizetett együttesen kezelt adók a J. V. H. Ö. 12. §-ának (4) bekezdése értelmében mely esetben vagy mely jövedelemforrás tekintetében nem vonhatók le, a községi előljáróságot (városi adóhivatalt, kerületi adószámviteli osztályt) értesítsék.
(2) A községi előljáróságok (városi adóhivatalok, kerületi adószámviteli osztályok) az idegen községben lakó váltságkötelesek földbirtokának területére és kataszteri tiszta jövedelmére, házbirtokának házadóalapjára, az állami adóhivatalok (kerületi adófelügyelősé-gek) pedig az általános kereseti adóalapjára vonatkozó adatokat az illetékes kivető hatósággal haladéktalanul kötelesek közölni.
16. §
(1) A váltságot a községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) évenkint veti ki.
(2) A kivetés foganatosítására az a községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) illetékes, amelynek területén a váltságköteles a váltság fizetési kötelezettség évében állandóan lakik, illetőleg több állandó lakóhely esetében, amelynek területén a váltságkötelesnek a váltságfizetési kötelezettség évére szóló jövedelem- és vagyonadóját kivetik.
(3) A községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) a váltság összegét a váltságkötelesek által benyújtott bevallásokból, valamint a különböző adókivetési laj-stromokból és kivetési iratokból rendelkezésre álló, illetőleg az állami adóhivatal által a váltságköteles családtagok jövedelmének megoszlása s a váltság alapjának megállapításához szükséges egyéb adatok tekintetében rendelkezésre bocsájtott, vagy a bevallásoktól függetlenül hivatalból beszerzett adatok alapján állapítja meg.
(4) A községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) az olyan váltságkötelesek, valamint ezek váltságköteles családtagjai tekintetében, akik bevallásuk szerint általános kereseti adó alá eső hasznothajtó foglalkozást nem folytatnak s terhükre előreláthatólag jövedelemadó sem lesz kivethető, a váltság kivetését haladéktalanul megkezdeni és mielőbb befejezni tartoznak. A többi váltságkötelesek tekintetében pedig a kivetési eljárást csak akkor kötelesek foganatosítani, amikor már az általános kereseti, illetőleg a jövedelemadó kivetése is befejezést nyert.
(5) A váltság alapjának megállapításában a fillért kitevő összeget el kell hagyni, a váltságot pedig olyképen kell kivetni, hogy fél pengőnél kisebb töredéket el kell hagyni, a fél pengőt vagy annál nagyobb töredéket pedig egész pengőre kell kikerekíteni.
(6) Azoknak a váltságköteleseknek a tekintetében, akiknél a bevallást a munkáltató által a 14. § rendelkezései szerint készített illetményjegyzék pótolja, a kivetést az illetményjegyzéken kell elvégezni, illetőleg a vállalat által kiszámított váltságösszegek helyességét az illetményjegyzéken kell tételről-tételre ellenőrizni. A tételenkint átvizsgált és esetleg helyesbített váltságösszegeket a munkáltató neve vagy cége alatt kell kivetni.
(7) Azoknak a váltságköteleseknek a tekintetében, akiknek szolgálati illetményükön kivül egyéb jövedelmük is van és akiket a munkáltató az illetményjegyzéken külön csoportosítással szines tintával megjelölve vett fel, a ki-velést soronkivül kell elvégezni és a kivetett összegről annak befizetése végett a munkáltatót soronkivül kell értesíteni.
17. §
(1) A községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) a kivetett váltság összegéről a váltságkötelest fizetési meghagyás utján értesiti. A fizetési meghagyást abban az esetben is ki kell bocsájtani, ha a kivetésről a 16. § (7) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltatót is értesitették.
(2) A fizetési meghagyás kézbesítésének napját a főkönyv erre a célra szolgáló hasábjában fel kell jegyezni.
II. FEJEZET
Jogorvoslatok
18. §(1) A váltság jogosságának és mérvének kérdésében a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt az állami adóhivatalhoz (kerületi adófelügyelőséghez) fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési jog a munkáltatót is megilleti, ha a 14. § és 16. § (6) és (7) bekezdései értelmében a váltságot a munkáltató köteles viselni.
(2) A fellebbezést a községi előljáróságnál (városi adóhivatalnál, kerületi adószámviteli osztálynál) Írásban kell benyújtani.
(3) A községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) a fellebbezést főkönyvi kivonattal a a megfellebbezett váltságra vonatkozó kivetési iratokkal felszerelve a fellebbezés minden részére kiterjedő javaslat kíséretében a fellebbezés beadásától számított 8 napon belül felterjeszti az illetékes állami adóhivatalhoz.
(4) A kellő időben beadott fellebbezésnek annyiban van halasztó hatálya, hogy ilyen esetben csak a megelőző évre kivetett váltságnak megfelelő összeget, vagy ha a bevallásban vagy a fellebbezésben foglaltaknak változatlan elfogadása esetében a kivethető ősszeg ennél nagyobb, csak ezt az összeget lehet behajtani.
(5) Ha azok ellen az adók ellen, amelyeknél az alapul vett jövedelem a váltság alapjául is szolgál, halasztó hatályú fellebbezést adtak be, a fellebbezés hatálya a váltságra is kiterjed s ilyen esetben az állami adóhivatal erre vonatkozó értesítése alapján meg kell állapítani, hogy a közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/PM sz. Hivatalos Összeállítás (a továbbiakban K. K. H. Ö.) 111. §-a szerint mennyit tesz ki az a váltságösszeg, amelynek behajtását a beadott fellebbezés elbírálásáig függőben kell tartani.
(6) A fellebbezési határidő elmulasztása miatt a váltságköteles igazolással élhet, ha a fellebbezést el nem hárítható akadály miatt nem adhatta be a megszabott határidőben.
(7) A hitelt érdemlő módon indokolt igazolási kérelmet ebben az esetben a fellebbezéssel együtt 15 nap alatt kell beadni attól a naptól számítva, amelyen a fellebbezés legkésőbb beadható lett volna, vagy ha az akadály később szűnt meg, amelyen az megszűnt. A mulasztás napjától számított hat hónap eltelte után azonban igazolási kérelmet többé nem lehet előterjeszteni.
(8) Az igazolási határidő elmulasztása esetében további jogorvoslatnak helye nincs.
(9) Az igazolási kérelmet az állami adóhivatal az ügy érdemének tárgyalása előtt bírálja el s amennyiben az igazolást elfogadja, egyben az ügy érdemében is határoz; ha az igazolást nem fogadja el, a fellebbezést visszautasítja.
(10) El nem hárítható az olyan akadály, amely a válságkötelest önhibáján kivül gátolja a fellebbezés beadásában és a váltságköteles ezt a gátló körülményt a kellő gondosság ellenére nem tudja elhárítani, illetőleg megszüntetni. Ilyen, el nem hárítható akadály pl. a váltságkötelesnek legalább 15 napon át tartó betegsége, vagy külföldön való távolléte, de csakis abban az esetben, ha ez alatt az idő alatt nem volt helyettese, alkalmazottja, vagy megbízottja, aki üzleti ügyeit lebonyolította, illetőleg vagyonát kezelte, vagy ha az említett idő alatt az üzlet vagy vagyon kezelése is szünetelt.
19. §
(1) Az állami adóhivatalnak a váltság jogossága és mérve kérdésében hozott határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz fellebbezésnek van helye. A pénzügyigazgatóság a fellebbezés tárgyában végsőfokon határoz.
(2) A pénzügyigazgatósághoz intézett fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.
(3) A fellebbezést az állami adóhivatalnál kell benyújtani.
(4) Az állami adóhivatalnak a fellebbezési elkésés miatt visszautasító, valamint az igazolási kérelmet elutasító határozata ellen szintén a pénzügyigazgatósághoz lehet felfolyamodással élni.
III. FEJEZET
Könyvelés és nyilvántartás
20. §(1) A váltságot könyveli és nyilvántartja
1. egyénenkint a községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály),
2. községenkint (városonkint) az állami adóhivatal,
3. adóhivatalonkint, megyei városonkint és törvényhatóságonkint a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség.
(2) Budapest székesfővárosban és azokban az 50.000 lélekszámot meghaladó lakosságú vidéki városokban, amelyekben a város lakossága házankint házmegbizottat, házcsoporton-kint pedig háztömbmegbizottat választ, az egy házban lakó váltságkötelesek tekintetében a váltságot a főkönyvben házankint egy tételszám alatt kell könyvelni.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában az egy házban lakók váltságának nyilvántartása szabadlapokon (kartoték) történik. Ha a váltságot a 14 § és 16. § (6) és (7) bekezdése értelmében a munkáltató köteles viselni, a szabadlapokon - a munkáltató nevének és főkönyvi tételszámának feljegyzése mellett - ezt kell nyilvántartani. A váltságkötelesek lakásváltoztatását és a kötelezettség tekintetében irányadó minden változást a házmegbizott három napon belül köteles a városi adóhivatalnak (kerületi adószámviteli osztálynak) bejelenteni. A házmegbizott ellenőrzi, hogy a házban lakó vált-ságkötelesek havonta pontosan eleget tesznek-e fizetési kötelezettségüknek. Azokat a váltságköteleseket, akik a kivetett váltság havi összegének befizetését igazolni nem tudják, a városi adóhivatalnak (kerületi adószámviteli osztálynak) haladék nélkül be kell jelenteni.
21. §
(1) A kivetett váltságot a községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) az együttesen kezelt adóktól elkülönítve az "Újjáépítési közmunkaváltság főkönyv"-ben egyénenkint írja elő, könyveli és tartja nyilván.
(2) A főkönyv első része a váltságalap kivetésére vonatkozó adatok nyilvántartására szolgál és a kivetési lajstromot helyettesíti. A főkönyv második része a tulajdonképeni főkönyv a ez a rész szolgál egyrészt a váltság összegének s a beálló évközi változásoknak feltüntetésére, másrészt a lerovási adatoknak elkönyvelésére.
(3) Budapest székesfővárosban és a 20. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó városokban a házankint kivetett és szabadon álló lapokon nyilvántartott váltságot a főkönyvben egy tétel alatt az utca és házszám megjelölésével kell elkönyvelni.
22. §
(1) A községi előljáróság (polgármester) a közmunkakötelezettség alá eső minden személy részére igazolványt állit ki, amely a munka teljesítésének vagy a váltság befizetésének, illetőleg a közmunka alól való állandó vagy ideiglenes mentesítésének tanúsítására szolgál. A közmunka igazolvány kiállításáért díj nem szedhető.
(2) Az (1) bekezdésben említett igazolvány a mult évről áthozott hátralék vagy túlfizetés és a folyó előírás feltüntetésére, az évközi változások bevezetésére, valamint a befizetések nyugtázására is szolgál.
(3) A váltságkötelesek részére kiállítandó közmunkaigazolvány számaként a főkönyv megfelelő tételszámát kell feltüntetni. Budapest székesfővárosban és a 20. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó városokban az egyes váltságkötelesek igazolványszámaként azt a főkönyvi tételszámot kell feltüntetni, amely tételszám alatt az egyes házak lakói terhére kivetett váltságot a 21. § (3) bekezdése szerint nyilvántartják, illetőleg a főkönyvi tételszámon kfrfll azzal az alszámmal kell ellátni az igazolványt, amely alszám alatt a szabadlapokon (kartoték) a váltságköteles nyilván van tartva. Ha a váltságköteles évközben más házba költözik, az adóév végéig abban a házban kell nyilvántartani és fizetésre kötelezni, amelyben a váltságot kivetették; ilyen esetben a szabadlapokon a lakásváltoztatást az uj lakáscím feltüntetésével piros tintával keresztül kell vezetni és az adóév lejártával az uj lakóhelyre illetékes városi adóhivatallal (kerületi adószámviteli osztállyal) nyilvántartásba vétel végett közölni kell.
23. §
(1) A községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) a kivetés befejezése után, de legkésőbb október hó 31. napjáig a váltság alapjára és a kivetett váltságra vonatkozó adatokat a főkönyv megfelelő hasábjába bevezetni és a kivetésnek mind a váltság alapjára, mind a kivetett váltság összegére vonatkozó hasábjait lezárni tartozik. A lezárás után a zárlat eredményéről - házilag - készített előírási kimutatást az állami adóhivatalnak az év november hó 5. napjáig meg kell küldeni. A kimutatásban fel kell tüntetni a váltságkötelesek számát mind a váltság alapjának, mind a kivetett váltságnak az összegét.
(2) Az állami adóhivatal az együttesen kezelt községi adófőkönyv előírási részének felülvizsgálata alkalmával köteles az újjáépítési közmunkaváltság főkönyvet is részletesen megvizsgálni és ellenőrizni azt is, hogy a községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) a váltság alapjának kiszámításánál, a váltság kivetésénél, az állandó és ideiglenes mentességek engedélyezésénél helyesen járt-e el, Illetőleg a mentességekre vonatkozó nyilvántartásban az összes tételek szerepelnek-e. A vizsgálat megtörténtét a főkönyvben és a mentességek nyilvántartásában igazolni kell.
(3) Az állami adóhivatal az (1) bekezdés szerint hozzá felterjesztett községi (városi) kimutatások alapján a váltság alapjáról s a kivetett váltság összegéről községenkinti részletezéssel összesítést készít s azt minden év november hó 15. napjáig a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnek megküldi. A számvevőség adóhivatalonkinti részletezéssel - de ezen belül a városok és községek adatait külön választva - főösszesitést készit s azt minden év november hó 30. napjáig a pénzügyminiszteri számvevőség egyenesadó- és jövedékügyi csoportjához felterjeszti.
(4) A főkönyv lerovási részét a váltságévet követő év január hó végéig le kell zárni. A zárlatról az állami adóhivatalt értesiteni kell.
(5) A főkönyv előírási és lerovási részének lezárására és hitelesítésére egyébként a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók.
(6) Budapest székesfővárosban és a 20. § (2) bekezdése alá tartozó városokban a jelen szakasz (1) és (2) bekezdésében említett vizsgálat alatt a szabadlapok adatainak felülvizsgálatát és az azokon nyilvántartott váltság-tartozások és lerovások végösszegének a főkönyvben az illető ház tekintetében előirt sommás összeggel való összehasonlítását kell érteni.
24. §
(1) A váltság alapjául vett adóalapoknak bármely okból bekövetkező törvényes változtatása, a váltságnak jogorvoslati eljárás következtében vagy a jogorvoslati eljárástól függetlenül (pl. a váltságkötelest természetbeni közmunkára kötelezték, stb.) beállott változása setében az ezek alapján kivetett váltság össze-ét is hivatalból felül kell vizsgálni. A váltság lapjára és összegére is kiható változások esetében a kivetett váltság összege is megfelelően kiigazitandó. A váltság fizetési kötelezettség megállapítása vagy megszüntetése esetében az erre vonatkozó rendelet kiadását követő hó 1. napjától terjedő időre kell a váltságot pótkivetés útján elöirni, avagy a kivetett váltság megfelelő részét törölni.
(2) Az évközi változás feltüntetésére az együttesen kezelt közadóknál használatos "Községi változási jegyzék" (2035. rakt ex.), illetőleg "Havi változási jegyzék" (2075. rakt. sz.) szolgál. A keresztülvezetés céljaira a vármegyei közmunkaváltság hasábot kell felhasználni olyképen, hogy a váltságban beállott változást az említett hasábban a vármegyét illető (1890: I. tc. alapján kivetett) közmunkaváltság összege fölé zöldszinü tintával kell bejegyezni.
(3) A községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) az együttesen kezelt állami adókban vagy a külön kezelt földadóban elrendelt változás keresztülvezetésével egyidejűleg megállapítja, hogy a tőrlés vagy szaporodás alapján a váltság alapját módosítani kell-e, illetőleg, hogy a törölt vagy szaporodásba hozott alapadóknak milyen adóalap felel meg. E megállapítás után kiszámítja, hogy a változás következtében mennyi lesz a váltság alapja és ennek folytán a váltság összegéből mily összeget kell pótlólag előírni vagy törölni. A váltság alapjában és a váltság összegében bekövetkezett változások keresztülvezetése végett ezeknek az adatoknak a községi változási jegyzékbe felvétele végett az állami adóhivatalhoz előterjesztést tesz. Ameny-nyiben valamely hónapban havi változási jegyzékbe felveendő változás nincs, erről a körülményről nemleges jelentést kell tenni.
(4) A váltság összegében bekövetkező változást - a havi változási jegyzékbe való felvétellel egyidejűleg - a behajtási eljárásnál leendő figyelembevétel céljából ironnal azonnal elő kell jegyezni, végleg azonban csak az (5) bekezdés értelmében való eljárás után szabad a főkönyvben keresztülvezetni.
(5) Az épületátalakitásokkal kapcsolatban engedélyezett adókedvezmény címén keresztülvezetett házadótörlés, vagy a váltság alapjául vett adóalapok alapján kivetett adókra engedélyezett ideiglenes mentesség cimén való törlés a váltság alapját nem befolyásolja, ilyen esetben tehát a váltság összegének törlése iránt a havi változási jegyzék utján előterjesztést sem kell tenni.
(6) A váltságra vonatkozó változási jegyzék felülvizsgálása után az állami adóhivatal a havi változási jegyzéket az annak felterjesztését követő hónap 5. napjáig a községi előljáróságnak (városi adóhivatalnak, kerületi adószámviteli osztálynak) a főkönyvben való keresztülvezetése végett visszaküldi.
25. §
(1) Az állami adóhivatal a kerületében kivetett váltságot községenkint (városonkint) és sommásan a váltság számfejtőkönyvében a községi (városi) előírási kimutatások adatai alapján írja elő és tartja nyilván.
(2) A váltság nyilvántartására és könyvelésére vonatkozó uj nyomtatványok elkészültéig az állami adóhivatal által vezetett együttesen kezelt közadók számfejtő könyve: Községi számla és Kerületi sommás számla (2077. és 2073. rakt. sz.) elnevezésű nyomtatványokat kell felhasználni. Erre a célra a községi számla függőleges 1. hasábjának vízszintes 20/a., a kerületi sommás számlára pedig annak függőleges 1. hasábja 19. sorszáma alatti együttesen kezelt közmunkaváltság elnevezésű rovat szolgál olyképen, hogy a váltságot mind a községi számlánál, mind a kerületi sommás számlánál az említett rovatokban a vármegyét illető (az 1890: I. tc. alapján kivetett) közmunkaváltság összege fölé a 3. hasábban zöld színű tintával kell bejegyezni. A zöld szinü- tintával bejegyzett összegeket az együttes kezelésbe vont adókról készitett összesítéshez hozzáadni nem szabad. Ügyelni kell arra is, hogy a megosztási kulcsok kiszámításánál a zöld szinü tintával bejegyzett, külön összesített váltság figyelmen kivül maradjon.
(3) A váltság (bírság) összegében előálló változásokat az állami adóhivatal a községi előljáróság városi adóhivatal, kerületi adószám-viteü osztály) előterjesztése, illetőleg elbírálása során elrendelt változások alapján, de a kimutatásnak a községhez (városhoz) való visszaküldése előtt vezeti be a számfejtőkönyvbe. A számfejtőkönyvben keresztülvezetett változásokról az állami adóhivatal a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséget értesiti.
(4) Az évközi változásoknak a községi számla, illetőleg kerületi sommás számlán történő keresztülvezetésére átmenetileg - ugyancsak zöld szinü felülírással - a vármegyét illető közmunkaváltság céljaira szolgáló hasá-bot kell felhasználni.
(5) A váltság számfejtőkönyvet legkésőbb november hó 25. napjáig kell lezárni.
26. §
Az állami adóhivatal a váltság számfejtő-könyv alapján az egyes községek részére minden év elején legkésőbb január hó végéig váltságfizetési ivet állit ki.
27. §
(1) A váltság (bírság) ősszegében a kivetés befejezése után előállott szaporodásokról és külön-külön a törlésekről a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség havi változási jegyzéket vezet. Ebben nyilvántartja egyrészt az állami adóhivatal, másrészt a pénzügyigazgatóság által elrendelt változásokat
(3) A pénzügyigazgatóság a váltság (bírság) kivetése ellen benyújtott fellebbezések elbírálása során elrendelt összes változásokat a mellé renden számvevőséggel esetről-esetre közli. A számvevőség az elrendelt változás számszaki megvizsgálása után a helyes eredményeket a változási jegyzékbe bejegyzi.
(3) A számvevőség a (2) bekezdésben említett változásokra vonatkozó havi változási jegyzéket foganatosítás végett az állami adó- hivatalnak a következő hónap 5. napjáig kiadja.
(4) Az állami adóhivatal a (3) bekezdésben említett változásokat a község által előterjesztett havi változási jegyzékbe bevezeti. A lezárt községi változási jegyzéket a községnek legkésőbb a következő hó ötödik napjáig ki kell adni.
28. §
Az állami adóhivatal a váltság számfejtő-könyv és községi fizetési ivek lezárása után - az állami egyenesadók céljaira rendszeresitett nyomtatványon a hasábok megfelelő felhasználásával és módosításával - a kezelés eredményéről évi számadást készít és azt legkésőbb a következő év április havának végéig a pénz ügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez megküldi.
29. §
(1) A pénzügyigazgatásig mellé rendelt számvevőség a váltságot (bírságot), továbbá az ezekben beállott változásokat (26. § (3) bekezdés és 28. §) a számvevőségi főkönyvben könyveli és tartja nyilván. Erre a célra főkönyvének külön kezelési részében rendelkezésre álló üres hasábokat használja fel.
(2) Az előző év december havában befizetett összegekről vezetett január havi adóhivatali naplót a főkönyvben december havi lerovásként kell könyvelni.
(3) Az évi pénzkezelési kimutatásokat a pénzügyminisztériumi számvevőség egyenesadó- és jövedékügyi csoportjához kell beküldeni.
(4) A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség a K. K. H. Ö. 23. §-ához fűzött utasítás (34) és (35) bekezdéseiben szabályozott számvevőségi helyszíni ellenőrzés alkalmával köteles a váltság kezelését is ellenőrizni.
30. §
(1) A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség a váltságkönyvben elkönyvelt lerovások eredményeiről a pénzügyminiszteri számvevőség egyenesadó- és jövedékügyi csoportjának, illetőleg az újjáépítési miniszteri számvevőségnek minden hó 5. napjáig havi eredménykimutatást köteles küldeni. A kimutatás adatait a főkönyvből kell bejegyezni.
(2) A ki mutatás zárlati eredményeinek a postatakarékpénztári számlakivonat végösszegével egyeznie kell.
(3) Az eredménykimutatások elkészítése és megküldése tekintetében egyébként a K. K. H. Ö. 38. §-ának (3) bekezdéséhez fűzött utasiás III-V. fejezeteiben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.
31. §
A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség a váltságkönyvben nyilvántartott kezelési eredményekről a pénzügyminiszteri számvevőség egyenesadó- és jövedékügyi csoportjának, illetőleg az újjáépítési miniszteri számvevőségnek negyedévi eredménykimutatást köteles minden év január hó 20., valamint április, július és október hó 10. napjáig küldeni. A kimutatás adatait a főkönyvből kell bejegyezni.
32. §
A visszautalásokat az állami adóhivatal szállítmányi letéti számláján befolyt váltságösszegek terhére az állami adóhivatalnál kell elrendelni.
IV. FEJEZET
Esedékesség. Késedelmi kamat. Befizetés. Behajtás. A lerovás elmulasztásának következményei
33. §(1) A közmunkaváltság havonta, minden hónap első napján esedékes és azt a hónap 5. napjáig kamatmentesen lehet befizetni.
(2) A váltságfizetési kötelezettség első évében a váltságköteles tartozik a jövedelemadó bevallása, illetőleg a 13. § (5) bekezdése szerint kiszámított jövedelem alapján, a munkáltató pedig a 14. § értelmében készített illetményjegyzék alapján őt terhelő váltságnak egy-egy hónapra eső ősszegét - a váltság kivetésének bevárása nélkül - minden hónap 5. napjáig megfizetni. A váltságfizetési kötelezettség következő éveiben a váltság összegét az előző évi kivetés szerint kell mindaddig fizetni, amig az arra az évre vonatkozó váltság kivetve nincs. A jelen bekezdés alapján teljesített fizetések és a megállapított váltság esedékessé vált részének összege közötti különbözetet a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap alatt kell megfizetni.
34. §
(1) A váltságnak a 33. §-ban megállapított határidőkig való befizetését a fizetésre kötelezett a hatóság felszólítására igazolni tartozik.
(2) Az (1) bekezdésben említett hatóság alatt a váltság kivetésére vagy behajtására illetékes hatóságot, illetőleg e hatóságok megbízásából a 20. § (3) bekezdése értelmében eljáró házmegbizottat, továbbá lakásváltoztatás esetében (48. § (3) bekezdés) az uj lakóhely szerint illetékes községi előljáróságot (városi adóhivatalt, kerületi adószámviteli osztályt) kell érteni. Más hatóság a váltságkötelest a váltság befizetésének igazolására fel nem szólíthatja.
(3) Az (1) bekezdésben említett igazolásra a 22. § szerint kiállított közmunkaigazolvány szolgál. Amig a váltságköteles által teljesített befizetést a közmunkaigazolványban fel nem tüntetik, igazolásul a befizetést tanusitó nyugta, a postautalvány feladóvevénye, illetőleg a postatakarékpénztári befizetési lap elismer-vénye szolgál. Ha a vállalatban visszatartás utján közmunkát, végző munkavállaló helyett a váltságot - szavatosságánál fogva - a munkáltató fizeti, a váltság kellő időben történő lerovását a munkáltató cégszerü aláírással - a tárgyhónapra szóló érvénnyel - kiállított bizonyítványával kell igazolni.
35. §
(1) A váltságkötelesek tartozásukra fizetési halasztást rendszerint nem igényelhetnek.
(2) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a tartozás megfizetésére a hátralékos egyéni kérelme alapján az állami adóhivatal legfeljebb egy havi fizetési halasztást engedélyezhet. Ezt a határidőt a pénzügyigazgatóság rendkívül indokolt esetekben legfeljebb három hónapra felemelheti.
(3) A fizetési kedvezmény engedélyezésének módja tekintetében általában a közadók kezelésére vonatkozó szabályok az irányadók.
36. §
(1) A váltságot kis- és nagyközségekben a községi előljáróságoknál (községi adóhivatalnál), törvényhatósági joggal felruházott és megyei városokban a városi adóhivataloknál (kerületi adószámviteli osztálynál) a K. K. H. Ö. 85. §-a szerint közadók átvételére jogosított községi (városi) közegek kezeihez kell befizetni.
(2) A váltságot, mint községi (városi) közegek által beszedendő közadót beszedik és azok befizetésének megtörténtét az átvett összeg beírása és neveik bejegyzése mellett a közmunkaigazolványban, illetőleg nyugtában jogérvényesen igazolják:
1. kisközségekben a pénztárnok és a körjegyző, illetőleg ott, ahol pénztárnok nincs, a biró és a körjegyző;
2. nagyközségekben a pénztárnok és a jegyző; ha azonban a községnek pénztárnoka és ellenőre van, a pénztárnok és ellenőr;
3. törvényhatósági joggal felruházott és megyei városokban a városi adóhivatal pénztárnoka és ellenőre.
(3) Nem tekinthető a váltságbefizetés megtörténtnek, ha valaki nem közadók átvételére jogosított személyeknek, hanem más személynek adja át a váltságfizetésre szolgáló pénzt. Ebben az esetben a váltságköteles a pénz átvételére nem jogosított személynek átadott összeg erejéig a kincstárral szemben továbbra is felelős marad, fennmaradván az a joga, hogy a pénz átvételére nem jogosított személlyel szemben igényét magánjogi uton érvényesítse.
(4) A váltságköteles a befizetések alkalmával tartozik közmunkaigazolványát magával hozni. Ha a váltságköteles a közmunkaigazolványát nem hozza el, a befizetésről ideiglenes nyugtát kell kiállítani, amelynek kiállításáért a pénzügyminiszter által engedélyezett díj szedhető. A közmunkaigazolvány kiállítása előtt teijesitett fizetésekről szintén ideiglenes nyugtát kell kiállítani, de ennek kiállításáért dij nem szedhető.
(5) A váltságkötelesek a községi előljáróságnál (városi adóhivatalnál, kerületi adószámviteli osztálynál) fizetendő tartozásukat postautalványon vagy a postatakarékpénztári csekk és kliringforgalom igénybevételével is beküldhetik a községi előljáróságnak (városi adóhivatalnak, kerületi adószámviteli osztálynak). Ebben az esetben a csekklap elismervényén az összeg rendeltetése mellett a közmunkaigazolvány számát (alszámát) és a befizető nevét is fel kell tüntetni. Ezeknek az adatoknak feltüntetése nélkül a befizetési lap elismervénye, a 22. §-ban említett közmunkaigazolvány mellett a tartozás kiegyenlítésének bizonyítására el nem fogadható.
(6) A községnél (városnál) befizetett váltság összegét a községi adóbeszedési napló (2060. rakt. sz.) egyik üresen hagyott (14-17) hasábjában kell bevételezni. Ugyanitt kell bevételezni a munkáltató által a 14. § értelmében készített illetményjegyzék alapján teljesített befizetéseket, illetőleg Budapest székesfőváros és a 20. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó vidéki városok váltságfőkönyvében házankint egy tételszám alatt előirt, de az egyes házakban lakó váltságköteleseket egyénenként terhelő váltságnak szabadlapokon nyilvántartott összegére az egyes váltságkötelesek által egyé-nenkint teljesített fizetéseket is.
(7) A befizetett összeget a jegyző (községi, városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) köteles még aznap a főkönyvben is elkönyvelni. Budapest székesfőváros és a 20. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó vidéki városok váltságfőkönyvvében házankint egy tételszám alatt előirt, de az egyes házakban lakó váltságköteleseket egyénenkint terhelő váltságnak a szabadlapokon nyilvántartott összegére az egyes váltságkötelesek által egyénenkint teljesített befizetéseket az adóbeszedési naplóból még a bevételezés napján a házanként készített szabadlapokon is el kell könyvelni. Az ekként elkönyvelt befizetéseket viszont az egyes házak szabadlapjain havonta kell összegezni és a havi lerovás végösszeget kell havonta egy tételben minden hónap utolsó köznapján a váltságfőkönyvbe az illető ház váltságköteleseinek együttes főkönyvi tételszáma alatt bejegyezni.
(8) Ha az adózó váltságát postautalványon, illetőleg a postatakarékpénztári csekk- és kliringforgalom igénybevételével küldi be, a pénz feladása, illetőleg befizetése alkalmával köteles a postautalványt, Illetőleg postatakarékpénztári befizetési lapot - a postai előjegyzések rovatait kivéve - tisztán és olvashatóan kitölteni, azon a nevét, az összeg rendeltetését és a főkönyvi tételszámot feljegyezni.
(9) Ha a váltságköteles a váltságot a postatakarékpénztárnál fennálló számlaköveteléséből kliringátutalá3 utján rójja le, avagy azt a postatakarékpénztár utján csekkszámlája terhére készpénzben utalja ki, akkor a vonatkozó csekkhez is kell befizetési lapot csatolni, amelyen az összeg elszámolásához szükséges adatokat - a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően - szintén fel kell jegyezni.
(10) A községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) a befizetési lapokat a szükségelt mennyiségben a váltság köteleseknek kívánságukra, áruk megtérítése ellenében bocsátja rendelkezésre, illetőleg posta utján, mint portóköteles levelet küldi meg.
(11) A postán feladott, illetőleg postatakarékpénztár utján befizetett vagy átutalt összegekről kiállított postai feladóvevény, illetőleg elismervény nyugtául szolgál.
(12) A közadók postautalványon, illetőleg postatakarékpénztár utján történő befizetéséből származó összes költségeket a váltságköteles tartozik viselni
37. §
(1) A községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) a váltság cimén beszedett összegeket minden hét utolsó köznapján az állami adóhivatal szállítmányi leteti számlája javára köteles beszállítani. A szállítást az együttesen kezelt közadóktól elkülönítve, külön befizetési lapon vagy külön átutalással kell eszközölni, mindenkor pontosan feltüntetve, hogy a befizetett vagy átutalt összeg váltság cimén szállíttatott be.
(2) Az állami adóhivatal (kerületi adófel-ügyelőség) a váltság cimén a szállítmányi letéti számlájára befolyt összegek elszámolására a szállítmányi letéti naplóban külön hasábot nyit. A befolyt váltságösszeget az "Egyenesadó napló" (2072. rakt. sz.) nyomtatvány 24. és 25. hasábjában kell bevételként elszámolni.
(3) A lerovások könyvelésére mind a községi számlánál, mind a kerületi sommás számlánál a külön kezelési részben üresen hagyott hasábok egyikét kell felhasználni.
(4) A naplóban bevételezett összegeket minden hét utolsó köznapján a pénzügyigazgatóság részére a postatakarékpénztárnál erre a célra nyitott "Újjáépítési közmunkaváltság bevételi számla" elnevezésű postatakarékpénztári számlára kell átutalni.
38. §
A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség a pénzügyigazgatóságnak az újjáépítési közmunkaváltság bevételi számlájára befolyt bevételeket a postatakarékpénztárnál erre a célra nyitott "Újjáépítési minisztérium: Újjáépítési Közmunkaváltságalap, Budapest" elnevezésű 189.500. számú postatakarékpénztárt számlára utalja át.
39. §
(1) Amennyiben a váltság fizetésére kötelezett a váltságnak egy-egy hónapra eső összegét a hónap 5. napjáig igazolt ok nélkül nem fizeti meg, ebben a hónapban a váltság behajtása helyett természetbeni közmunkára lehet igénybevenni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából a fizetést nem teljesítőket ki mutatásba kell foglalni és a kimutatást a természetbeni közmunka megszervezésével megbízott hatóságnak meg kell küldeni. A kimutatásba nem kell felvenni s ennélfogva természetbeni közmunkára nem vehető igénybe az a váltságköteles, aki a váltság határidőben való megfizetésének elmulasztását legfeljebb a kimutatás összeállítása előtt a községi előljáróságnál (városi adóhivatalnál, kerületi adószámviteli osztálynál) igazolja, vagy tartozásának megfizetésére fizetési kedvezményben (35. §) részesült. Minthogy a közmunka megszervezésével megbízott hatóság a váltságköle-lescket a váltság megfizetésének igazolt ok nélkül való elmulasztása cimén csak akkor fogja természetbeni közmunkára kötelezni, ha a közmunkaszükséglet nagyobb a természetbeni közmunkára kötelezettek létszámánál, a nevezett hatóság a fizetést elmulasztó azokat a váltságköteleseket, akiket természetbeni közmunkára igénybe nem vett, a tartozás behajtása végett a községi előljáróságnak (városi adóhivatalnak, kerületi adószámviteli osztálynak) haladék nélkül visszamutatni köteles.
40. §
(1) Amennyiben a közmunkaváltság be nem hajtható, a le nem rótt váltságnak megfelelő közmunkakötelezettséget természetbeni közmunkával kell teljesíteni.
(2) A behajthatatlanság tényének megállapítása után a községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) a természetbeni közmunka megszervezésére illetékes hatóságot a hátralékosnak természetbeni közmunkára igénybevétele tekintetében megteendő további intézkedés végett azonnal értesíteni köteles.
(3) A (2) bekezdésben említett eljárást mellőzni kell, ha a hátralékos, akitől a váltság igazoltan be nem hajtható, állandó munkaképtelenségét hatósági orvosi bizonyitvánnyal, vagy látóképességének hiányát a Vakok Országos Szövetségének igazolásával igazolja. Ebben az esetben terhéről a hátralékot behajthatatlanság cimén tőrölni kell.
41. §
Ha a váltság fizetésére kötelezettet természetbeni közmunka teljesítésére kötelezik, - ide nem értve a vállalatnál, üzemnél közmunkára visszatartott (4000/1945. ME rendelet 8. §-a) váltságkötelest - a terhére kivetett váltság arányos részét havi változási jegyzék utján törölni kell.
42. §
(1) A váltságot az tartozik megfizetni, akire azt kivetették. A váltság tekintetében egyetemleges fizetési kötelezettséggel sem a családtagok, sem harmadik személyek nem tartoznak.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában azok ellen a kőzmunkakötelezettek ellen, akik az illetékes miniszter rendelete folytán közmunkakötelezettségüknek a 4.000/1945. ME rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében felsorolt vállalatoknál (üzemeknél) tesznek eleget, a vállalat (üzem) terhére szavatosságánál fogva kivetett váltság erejéig végrehajtást vezetni nem lehet.
43. §
A váltság beszedésére, behajtására, biztosítására, behajtásának elévülésére és a késedelmes fizetés esetében járó késedelmi kamatokra vonatkozólag egyebekben - amennyiben a jelen rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók.
V. FEJEZET
Újjáépítési közmunkaváltságalap
44. §(1) A jelen rendelet alapján kivetett váltságot és az annak terhére teljesített kiadásokat az államháztartás egyéb bevételeitől és kiadásaitól elkülönítetten, külön alapként kell kezelni és a zárszámadásban ennek megfelelően kell elszámolni. Az alap elnevezése: "Újjáépítési Közmunkaváltságalap".
(2) Az alap teljes bevételét újjáépítési célokra kell fordítani.
(3) Az Újjáépítési Közmunkaváltságalap központi kezelését, könyvelését és nyilvántartását - az alapszabályzat és az állami, valamint az államigazgatás alatt álló alapok és alapítványok vagyonának és vagyonváltozásának ellenőrzésérői, elszámolásáról és könyveléséről szóló 900/1932. PM számú Utasításban (Pénzügyi Közlöny 1932. évi 14. szám) foglalt rendelkezéseknek megfelelően - az újjáépítési miniszteri számvevőség végzi.
III. Cím
Büntető rendelkezések
I. FEJEZET
Bírság
45. §(1) Aki a 13. § szerint a váltság kivetése céljából szükséges bevallását a megállapított határidőben nem adja be, a kivetés során megállapított váltság 10%-át, ha pedig a bevallás beadására hozzá intézett felhívásnak a kitüzött határidőben nem tesz eleget, a megállapított váltságnak 50%-át fizeti bírság fejében. A bírságot a községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámvitell osztály) a váltsággal egyszerre állapítja meg és a kivetési lajstromul is szolgáló főkönyvbe bevezeti. Ugyanezt a bírságot kell alkalmazni azzal a munkáltatóval szemben is, aki a 14. § (3) bekezdésében megszabott határidőig az illetményjegyzékeket a községi előljáróságnak (városi adóhivatalnak, adószámviteli osztálynak) nem küldi meg.
(2) Ha a váltságköteles a váltság elsőfokú megállapításáig igazolja, hogy bevallását vétlen mulasztásból nem adhatta be, avagy a hozzá intézett felhívásnak hibáján kivül nem felelhetett meg, a bírság kivetését mellőzni kell.
(3) Ha a kivetett váltság a jogorvoslati eljárás során emelkedik vagy csökken, ennek megfelelően a bírságot is helyesbíteni kell.
(4) Törölni kell a bírságot, ha a fizetésre kötelezett a jogorvoslati eljárás során igazolja, hogy mulasztása vétlen volt.
II. FEJEZET
Jövedéki kihágás
46. §(1) Súlyos jövedéki kihágást követ el a bevallás adására kötelezett személy, ha bevallásában, a hatóság felhívására adott nyilatkozatában vagy jogorvoslat bejelentését (indokolását) tartalmazó beadványában vagyoni helyzetére, illetve jövedelmének összegére tudatosan valótlan adatot közöl, vagy a valóságnak megfelelő adatot tudatosan elhallgat és ezáltal a váltság összegét megrövidíti vagy a megrövidítés veszélyének teszi ki.
(2) A jelen szakasz alá eső jövedéki kihágás büntetése pénzbüntetés, amelynek összege a megrövidített vagy veszélyeztetett váltság egyszeresétől nyolcszorosáig terjedhet.
(3) Nem büntethető az elkövető, ha a cselekmény felfedezése előtt bevallását (nyilatkozatát, beadványát) a valóságnak megfelelően módosítja.
(4) A (3) bekezdés szerint az eltitkolt jövedelmet és vagyont - a váltság szempontjából - büntető következmények nélkül bármikor be lehet jelenteni, kivéve, hogy ha az eltitkolást már előzetesen felfedezték. Az ilyen utólagos bejelentés a pótkivetés alól természetesen nem mentesít s nem mentesít az olyan büntetőjogi következményektől sem, amelyek nem a váltságkötelezettséggel kapcsolatosak. (Pl. ha a jövedelem általános kereseti adó vagy jövedelemadó alá is esik.)
(5) Ha a (2) bekezdésben említett pénzbüntetést nem lehet behajtani, vagy ha a behajtás az elitéltnek teljes elszegényedését okozná, a pénzbüntetést a jövedéki büntető eljárásról szóló 18400/1928. PM rendelet 6. §-a értelmében fogházbüntetésre kell átváltoztatni, ennélfogva a pénzbüntetés meg nem fizetése miatt természetbeni közmunkára kötelezésnek (39. §) helye nincs.
(6) A kihágás esetében folyamatba teendő eljárásra, illetőleg a jövedéki büntető eljárás lefolytatására egyebekben a 18400/1928. PM rendelet s az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 45900/1928. PM számú pénzügyminiszteri, illetőleg 31000/1928. IM számú igazságügyminiszteri rendelet rendelkezései az irányadók.
(7) A jelen szakasz rendelkezéseit azzal a munkáltatóval szemben is alkalmazni kell, aki az (1) bekezdésben említett cselekményeket a 14. §-han előirt illetményjegyzékek tekintetében követi el.
IV. CIM
Vegyes rendelkezések
47. §
(1) Mindazok, akik közmunkára kötelezettek, vagy ez alól ideiglenesen mentesittettek, kötelesek az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a községi előljáróságnál (polgármesternél) az 1945. évre vonatkozóan a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt, minden további évre vonatkozóan pedig az előző év november havának 30. napjáig bejelenteni, hogy közmunkakötelezettségüknek tényleges munkateljesítéssel kívánnak-e eleget tenni, avagy azt közmunkaváltság fizetésével kívánják-e megváltani. Azokat, akik ezt a bejelentést elmulasztják, ugy kell tekinteni, hogy közmunkakötelezettségüknek természetben kivannak eleget tenni.
(2) A községi előljáróság (polgármester) a bejelentések alapján külön-külön lajstromot készít egyfelől azokról, akik természetbeni közmunkát kívánnak teljesíteni, illetőleg bejelentést nem tettek és másfelől azokról, akik váltságot kívánnak fizetni.
(3) A váltság fizetésére jelentkezőkről a (2) bekezdés szerint elkészítendő lajstromot vagy annak egy másodpéldányát a váltság kivetésére illetékes községi előljárósági közeg-nek (városi adóhivatalnak, kerületi adószámviteli osztálynak) át kell adni abból a célból, hogy annak felhasználásával a váltságfőkönyvet felfektethesse.
48. §
(1) A váltságkötelesek személyében vagy adataiban, bekövetkező minden változást a községi előljáróságnál (városi adóhivatalnál, kerületi adószámviteli osztálynál) be kell jelenteni. Ilyen változásnak kell tekinteni, ha a váltságköteles
1. a váltságfizetési kötelezettségének évközben természetbeni közmunka utján lerovására vagy természetbeni közmunka helyett váltságfizetés utján teljesítésére köteleztetett,
2. állandó vagy ideiglenes mentessége megszűnt, vagy mentesség engedélyezésére alapul szolgáló körülmény következett be,
3. a válságköteles állandó lakóhelyét megváltoztatja,
4. meghal.
(2) Az (1) bekezdés 1., 2. és 4. pontja esetében a kivető hatóság a váltság megfelelő részének változási jegyzék utján előírása vagy törlése iránt intézkedik.
(3) Az (1) bekezdés 3. pontja esetében az állandó lakóhely megváltoztatását, ha a váltságköteles más kivető hatóság területére költözött, mind a régi, mind az uj lakóhely szerint illetékes kivető hatóságnál jelenteni kell; ilyen esetben a váltságot ott kell kivetni, ahol a váltságköteles az 1915. évben július hó 1. napján, az 1945. évet követő években pedig az év január hó 1. napján állandóan lakott. Lakóhelyváltozás cimén ennélfogva a váltságot évközben törölni nem kell, hanem az adóév végéig ott kell nyilvántartani, ahol az előbbiek szerint a váltságot kivetették. Visszaélések elkerülése céljából a váltságkötelest az uj lakóhely szerint illetékes községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi adószámviteli osztály) a váltságfizetési kötelezettség teljesítésének igazolására felszólíthatja.
49. §
(1) Az országos építésügyi kormánybiztosnak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, a helyi nemzeti bizottságoknak, a polgármestereknek s általában a helyi hatóságoknak minden olyan rendelkezése, amely újjáépítési munkát vagy ehhez hasonló jellegű közszol gáltatást rendelt el, hatályát veszti.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezése folytán minden olyan rendelet, amelyet a 4.000/1945. ME rendelet "végrehajtása" tárgyában bármely hatóság vagy hivatal kiadott, a jelen rendelet életbeléptetésével hatályát veszti.
50. §
(1) A 49. § (1) bekezdése értelmébe hatályon kivül helyett rendeletek alapján a váltságköteleseklől ujjáépitési közmunka vagy ehhez hasonló jellegű közszolgáltatás cimén beszedeti összegeket a váltságköteleseknek a jelen rendelet alapján kivetendő váltságtartozására, illetőleg ilyen nemlétében egyéb köz adótartozására hivatalból kell elszámolni, avagy köztartozás hiányában - az illetékes pénzügyigazgatóságnál előterjesztett kérelmére - a befizetést teljesítő részese a K. K. H. Ö. 92. §-a alapján vissza kell fizetni.
(2) A pénzügyigazgatóság az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés 90 napon belüli teljesítését ellenőrizni köteles. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek határidőre nem tesznek eleget, erről a pénzügyminiszterhez jelentést kell tenni.
51. §
Jelen rendelet az 1945. évi július elsejei érvénnyel kihirdetése napján lép hatályba.
Budapest, 1945. évi augusztus hó 10-én.
Dr. Oltványi Imre s. k.,
pénzügyminiszter