adozona.hu
6490/1945. ME rendelet
6490/1945. ME rendelet
a testi munkások munkaközvetítése tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
A munkaközvetítés a testi munkakereslet és munkakinálat esetében kizárólag a szabadi szakszervezetek feladata.
A jelen rendelet hatálybalépésével a testi munkások tekintetében a szakszervezeti munkaközvetítésen kivül minden más munkaközvetitést meg kell szüntetni, tekintet nélkül arra, 1 hogy azt ingyenesen vagy díjazásért. hatóság, egyesület, a...
6490/1945. ME rendelet
a testi munkások munkaközvetítése tárgyában
Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. §(1) A munkaközvetítés a testi munkakereslet és munkakinálat esetében kizárólag a szabadi szakszervezetek feladata.
(2) A jelen rendelet hatálybalépésével a testi munkások tekintetében a szakszervezeti munkaközvetítésen kivül minden más munkaközvetitést meg kell szüntetni, tekintet nélkül arra, 1 hogy azt ingyenesen vagy díjazásért. hatóság, egyesület, avagy magánszemély végezte-e. A testi munkásokra vonatkozóan bármilyen munkaközvetítésre kiadott hatósági jogosítvány - amennyiben eddig még érvényét nem vesztette - a jelen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti; ilyen jogosítványt a jövőben kiadni nem szabad.
(3) A jelen rendelet rendelkezései nem terjednek ki a mező- és erdőgazdasági munkaközvetítésre.
2. §
(1) Az illetékes szabad szakszervezetek Nagy-Budapest területére valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének aszódi, budakörnyéki, gödöllői, gyömrői, központi, monori, nagykátai, | ráckevei, szentendrei és váci járása területére kiterjedő működési körrel Budapest székhellyel szakmánként külön-külön munkaközvetítő irodákat, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye többi járásainak területére kiterjedően működési kör rel Kecskeméten, a többi vármegyei, illetőleg városi törvényhatóság területére kiterjedő működési körrel az illető vármegye székhelyén, illetőleg az illető törvényhatósági jogú városban pedig szakmaközi munkaközvetítő irodákat kötelesek fenntartani. A járási székhelye ken és a megyei városokban munkaközvetítő irodáknak fiókjait lehet felállítani. A nagyobb ipari központokban a szakmaközi munkaközvetitő irodák helyett a szükséghez képest szakmánként külön-külön munkaközvetítő irodák állíthatók fel.
(2) A tanoncok közvetitését Nagy-Budapest területén, valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének az (1) bekezdésben megjelölt járásaiban a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanács) - az alábbiakban: Szakszervezeti Tanács -, egyéb helyeken pedig a munkaközvetítő irodák, illetőleg ezek fiókjai végzik. A tanoncközvetítés céljából ezeknél a szerveknél külön osztályt kell létesíteni.
(3) Azokon a helyeken, ahol szakszervezeti munkaközvetítő nincsen, munkaközvetítésért mind a testi munkás, mind a munkáltató a lakóhelyéhez (telephelyéhez) legközelebb eső helyen lévő szakszervezeti munkaközvetítőhöz kötetes fordulni.
3. §
A szakszervezeti munkaközvetítők a közvetítést arra tekintet nélkül kötelesek ellátni hogy a közvetítés iránt hozzájuk forduló tagja-e a szakszervezetnek vagy sem; a közvetítésnél azért, mert a munkás vagy a munkáltató nem tagja a szakszervezetnek, hátránnyal sem a munkást, sem a munkáltatót nem sújthatják. Dijat vagy költséget sem a munkással, sem aj munkáltatóval szemben nem számithatnak fel.
4. §
(1) A munkáltató - az alábbi bekezdésekben megállapított kivételekkel - csak olyan testi munkást alkalmazhat, akit részére a szakszervezeti munkaközvetítő közvetített, i
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés az állam, vármegye, a város és a község alkalmazottai közül csak azokra terjed ki, akik magánjogi szerződés utján nyernek alkalmazást és szakmájuknak van szakszervezeti munka-, közvetítése.
(3) Nem esnek az (1) bekezdés hatálya alá a bizalmi állásra alkalmazni kívánt munkások, (ilyeneknek minősülnek különösen azok a munkások, akikre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki).
(4) Amennyiben a szakszervezeti munkaközvetítő a munkáltató munkaerőszükségletét három napon belül kielégíteni nem tudná, erről a munkáltatónak azonnal - de legkésőbben a bárom nap elteltével - tanúsítványt köteles adni, amely tanúsítvány alapján a munkáltatónak jogában áll munkaerő-szükségletét a szakszervezeti munkaközvetítésen kivül elégíteni ki.
5. §
A munkáltató a szakszervezeti munkaközvetitőtől név szerint meghatározott testi munkás; közvetítését is Kívánhatja. Ennek a munkásnak a közvetítését a szakszervezeti munkaközvetítő csak abban az esetben mellőzheti, ha a közvetítés a fennálló törvényekkel, rendeletekkel, birói vagy igazolóbizottsági határozattal, avagy az illető munkás érdekeivel ellenkezik.
6. §
(1) A munkáltató köteles testi munkását a külön rendelettel megállapított módon az illetékes szakszervezeti munkaközvetítőhöz bejelenteni.
(2) Mind a munkáltató, mind a testi munkás - mégpedig arra tekintet nélkül, hogy tagja-e a szakszervezetnek vagy sem - köteles a munkavállalói jogviszony megszűnését az attól számított három napon belül az illetékes szakszervezeti munkaközvetítőhöz szóban vagy írásban bejelenteni.
(3) A bejelentés részletes szabályait az iparügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
7. §
(1) A szakszervezeti munkaközvetítők a jelen rendeletben megállapított feladatuk ellátása érdekében munkaerőnyilvántartást kötelesek vezetni. E nyilvántartás elkészítése és a változások folyamatos keresztül vezetése végett bármely hatóságnál vezetett személynyilvántartást megtekinthetnek és arról másolatot készithetnek.
(2) A szakszervezeti munkaközvetítők kötelesek munkaközvetitői tevékenységükről nyilvántartást vezetni és az iparügyi miniszternek adatokat szolgáltatni.
(3) A munkaerőkről, valamint a munkaköz-vetítői tevékenységről szóló nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak részletes szabályait az iparügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
8. §
Az egyes szakszervezeti munkaközvetítők közölt a munkakereslet és kínálat kiegyenlítéséről a Szakszervezeti Tanács köteles gondoskodni.
9. §
A szabad szakszervezetek munkaközvetítői tevékenységük során, a Szakszervezeti Tanácsi pedig kiegyenlítő tevékenysége során követendő eljárásukról munkaközvetitő-szabályzatot kötelesek készíteni; a szabályzatot jóvá-liagyás végett be kell mutatni az iparügyi miniszternek.
10. §
(1) A szabad szakszervezetek és a Szakszervezeti Tanács munkaközvetítői, illetőleg kiegyenlítő tevékenységével kapcsolatban fel-merülő személyi és dologi kiadások fedezéséről az állami költségvetés keretében - az iparügyi tárca terhére - kell gondoskodni.
(2) A Szakszervezeti Tanács köteles évenkint, a költségvetési év első negyedében az iparügyi miniszterhez az (1) bekezdésben említett kiadások tárgyában költségelőirányzatot előterjeszteni.
11. §
(1) A szabad szakszervezetek, valamint a Szakszervezeti Tanács munkaközvetítői, illetőleg kiegyenlítő tevékenysége felett a felügyelej let az iparügyi miniszter gyakorolja.
(2) A szabad szakszervezetek, valamint a Szakszervezeti Tanács kötelesek az iparügyi miniszternek a munkaerőgazdálkodás körében kiadott utasításait végrehajtani.
12. §
(1) A munkaközvetítést érintő összes ügyekben való véleménynyilvánítás végett minden szakszervezeti munkaközvetítő mellé munkáltatókból és munkásokból álló paritásos bizottságot kell felállítani.
(2) A bizottságok megalakítását, munkakörét és eljárását az iparügyi miniszter rendelettel szabályozza.
13. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a jelen rendelet valamelyik rendelkezését megszegi vagy kijátssza.
(2) A kihágás miatt kiszabható pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb mértéke - a 6000/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 95. száma) rendelkezéseire is tekintettel - nyolcvanezer pengő.
(3) A kihágás elkövetése esetében a rendőrhatósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak), visszaesés esetében pedig az iparűzési jog elvonásának is helye van.
(4) A kihágás miatt az eljárás közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni.
14. §
A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az iparügyi miniszter gondoskodik.
Budapest, 1945. évi augusztus hó 8-án,
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök