adozona.hu
3/1965. (II. 11.) IM rendelet
3/1965. (II. 11.) IM rendelet
a bíróság eljárásáról munkaügyi vitákban
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 53/1953. (XI. 28.) MT számú rendeletnek a 33/1964. (XII. 18.) Korm. számú rendelet 14 §-ával módosított 244. §-ában kapott felhatalmazás alapján a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
A munkáltató és a dolgozó között a munkajogviszonnyal összefüggésben felmerült olyan jogvitákban, amelyek felülvizsgálati kérelem folytán bíróság elé vihetők, a Polgári Perrendtartásnak az elsőfokú eljá...
3/1965. (II. 11.) IM rendelet
a bíróság eljárásáról munkaügyi vitákban
A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 53/1953. (XI. 28.) MT számú rendeletnek a 33/1964. (XII. 18.) Korm. számú rendelet 14 §-ával módosított 244. §-ában kapott felhatalmazás alapján a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
1. §A munkáltató és a dolgozó között a munkajogviszonnyal összefüggésben felmerült olyan jogvitákban, amelyek felülvizsgálati kérelem folytán bíróság elé vihetők, a Polgári Perrendtartásnak az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályait e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. §
(1) A felülvizsgálat a járásbíróság (városi, kerületi bíróság, a továbbiakban: járásbíróság) hatáskörébe tartozik. Az eljárásra kizárólag annak a megyei bíróságnak a székhelyén levő járásbíróság illetékes, amely megye területén a megtámadott határozatot hozták. Budapest területén kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el.
(2) A felülvizsgálati kérelem folytán indult bírósági eljárásban felperes az, aki a munkaügyi döntőbizottság, illetőleg a szolgálati felettes előtt az eljárást kezdeményezte, alperes pedig az, aki ellen az eljárás indult.
3. §
(1) A felülvizsgálati kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A járásbíróság hivatalból intézkedik a munkaügyi döntőbizottság, illetőleg a szolgálati felettes előtt folyó eljárás iratainak beszerzése felől, ha a jogosult a felülvizsgálati kérelmet közvetlenül a járásbíróságnál nyújtotta be. A felülvizsgálati kérelem benyújtására megszabott határidőre ilyen esetben a kérelemnek a járásbírósághoz történő érkezése irányadó.
(3) A felülvizsgálati kérelem beadására megállapított határidő elmulasztása esetében a kimentés iránti kérelmet a járásbíróság az igazolásra vonatkozó szabályok szerint bírálja el.
4. §
(1) A tárgyalást - ha külön intézkedésre (előkészítés, hiánypótlás stb.) nincs szükség - legkésőbb a felülvizsgálati kérelemnek a bírósághoz érkezésétől számított tizenötödik napra ki kell tűzni.
(2) A felülvizsgálati kérelmet az ellenfél hozzájárulása nélkül is vissza lehet vonni. Visszavonása esetében a járásbíróság a pert megszünteti és erről a határozatot hozó szervet is értesíti. A visszavonás esetén a felülvizsgálati kérelmet újból előterjeszteni nem lehet.
(3) A járásbíróság a felülvizsgálattal megtámadott határozat végrehajtását indokolt esetben hivatalból is felfüggesztheti.
5. §
(1) A szabályszerűen idézett felek távolmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Ha azonban a járásbíróság a felek meghallgatását szükségesnek tartja, hivatalból új tárgyalást tűz ki.
(2) A járásbíróság az ügyet az iratok és - ha jelen vannak - a felek meghallgatása alapján bírálja el. Ha azonban a tényállást nem látja tisztázottnak, bizonyítást rendel el.
(3) Az eljárás szünetelésének nincs helye.
6. §
(1) A munkaügyi döntőbizottság, illetőleg a szolgálati felettes előtt érvényesített igény felemelésének, illetőleg a - munkaügyi vita keretei között - felülvizsgálati kérelem változtatásának a tárgyalás berekesztéséig helye van.
(2) Az alperes a határozat hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a tárgyaláson elismert, illetőleg közokirattal bizonyított követelés alapján beszámítási kifogást terjeszthet elő.
(3) Viszontkereset előterjesztésének nincs helye.
7. §
A járásbíróság az ügy érdemében határozattal dönt. A határozatnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.
8. §
(1) A járásbíróság a határozatot teljes egészében hatályon kívül helyezi és a munkaügyi döntőbizottságot új eljárásra utasítja, ha annak eljáró tanácsa nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy abban kizárt személy vett részt. Ha a munkaügyi döntőbizottság, illetőleg a szolgálati felettes hatáskörét túllépve járt el, határozatát a járásbíróság ebben a részében helyezi hatályon kívül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a járásbíróság a munkaügyi döntőbizottságot nem utasíthatja újabb eljárásra.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül, a járásbíróság az ügy érdemében dönt és a munkaügyi döntőbizottság, illetőleg a szolgálati felettes határozatát egészben vagy részben megváltoztatja, illetőleg a felülvizsgálati kérelmet elutasítja.
9. §
A járásbíróság határozata, illetőleg végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.
10. §
(1) A járásbíróság határozata, illetőleg az egyezséget jóváhagyó végzése ellen perújításnak helye nincs.
(2) Az új eljárás (Mt 149/B. §) kezdeményezése iránti kérelmet annál a járásbíróságnál kell benyújtani, amely a felülvizsgálati kérelem felől döntött, illetőleg amelynek hatáskörébe tartozott volna a felülvizsgálati kérelem elbírálása.
(3) Az új eljárás kezdeményezése iránti kérelem tárgyában a járásbíróság tárgyalást tart, és ha megállapítása szerint új eljárásnak helye van, az iratokat az ügyben eljárt munkaügyi döntőbizottsághoz megküldi.
11. §
(1) A bíróság előtt 1965. január 1. napját megelőzően már megindított eljárásban - ideértve a fellebbezési eljárást is - a korábbi eljárási szabályok irányadók. A fellebbezés és a törvényességi óvás eredményeként ilyen ügyekben elrendelt új eljárásra azonban már az Mt, illetőleg az Mt V szabályai irányadók.
(2) Azokban az ügyekben, amelyek a korábbi szabályok szerint bírósági hatáskörbe tartoztak, perújításnak nincs helye; ilyen esetben az új eljárás kezdeményezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Ha a határozat 1965. január 1. napját megelőzően emelkedett jogerőre, az Mt. V 251. §-ában megjelölt hároméves határidőt e rendelet hatálybalépésétől kell számítani.
12. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Nezvál Ferenc s. k.,
igazságügyminiszter