adozona.hu
67/1975. (XI. 29.) PM-MüM együttes rendelet
67/1975. (XI. 29.) PM-MüM együttes rendelet
a takarékszövetkezetek jövedelem-és bérszabályozásának rendszeréről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 28/1975. (XI. 15.) MT rendelet 1. íjának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük.
A takarékszövetkezet a működése során elért nyereségből nyereségadót köteles fizetni.
Az adó alapja a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa (a továbbiakban: SZÖVOSZ), valamint a területi szövetség fenntartásához -külön jogszabály sz...
67/1975. (XI. 29.) PM-MüM együttes rendelet
a takarékszövetkezetek jövedelem-és bérszabályozásának rendszeréről
A 28/1975. (XI. 15.) MT rendelet 1. íjának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük.
Az adókötelezettség
1. §(1) A takarékszövetkezet a működése során elért nyereségből nyereségadót köteles fizetni.
(2) Az adó alapja a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa (a továbbiakban: SZÖVOSZ), valamint a területi szövetség fenntartásához -külön jogszabály szerint - elszámolható hozzájárulás összegével csökkentett mérlegszerinti nyereség.
(3) A nyereségadó mértéke: 15 százalék.
(4) A takarékszövetkezet eszközlekötési járulékot, illetményadót, forgalmiadót, termelési, tevékenységi (kereskedelmi) adót, valamint városi és községi hozzájárulást nem fizet.
Az adózott nyereség jelhasználása
2. §(1) Az adózott nyereség felhasználásáról - a (2)-(5) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével, a szakszervezeti szerv véleményének meghallgatása után - az alapszabály szerint a közgyűlés (küldöttgyűlés) határoz.
(2) A takarékszövetkezet a tagjainak a tárgyév december 31-ig befizetett részjegyeik után az alapszabályban meghatározott mértékben részesedést (részjegy utáni térítést) fizethet.
(3) A tisztségviselőknek, választott testületi tagoknak az alapszabályban meghatározott nagyságrendben fizethető jutalom (külön díjazás). Az egy személynek kifizetett jutalom mértéke azonban nem haladhatja meg az elnök (ügyvezető igazgató) egyhavi átlagos alapbérének és jutalékának együttes összegét. Azokat a tisztségviselőket, választott testületi tagokat, akik több szövetkezeti szervnél töltenek be választott tisztséget, egy - az általuk megjelölt - szövetkezeti szervnél lehet jutalomban részesíteni.
(4) Az adózott nyereség legfeljebb 25%-ából a közgyűlés (küldöttgyűlés) által megállapított ösz-szeg fizethető a területi szövetségnél és a SZÖVOSZ-nál kezelt Kölcsönös Támogatási Alapba.
(5) A takarékszövetkezet a (2)-(4) bekezdésekben foglalt jogcímeken történt kifizetések teljesítése után az adózott nyereség megmaradó részéből jutalmazási alapot és tartalékalapot köteles képezni.
Jóléti és kulturális alap képzése és jelhasználása
3. §(1) A takarékszövetkezet köteles jóléti és kulturális alapot képezni.
(2) Közvetlenül a jóléti és kulturális alapba kell helyezni - a számviteli előírásoknak megfelelően - a különféle ráfordításként elszámolt következő összegeket:
a) A képzett összlétszámra vetítve évenként és dolgozónként 750 Ft-ot.
b) A gyermekintézmények fenntartási és üzemeltetési költségeihez való hozzájárulás címén a gyermekintézményt kezelő (üzemeltető) szerv, vállalat részére átutalt összeget, amely egy gyermek után nem lehet több a tanácsi költségvetési intézményeknél alkalmazott tervezési iránynorma (1976-ban bölcsőde esetében 18 967 Ft; napközi otthonos óvodánál 7208 Ft) szülői hozzájárulással csökkentett összegénél. Ha azonban az üzemeltető szervnél a tényleges nettó működtetési költség 10%-nál nagyobb mértékben haladja meg a bevételekkel csökkentett iránynormát, a 10% feletti részt különféle ráfordításként a takarékszövetkezet közvetlenül a jóléti és kulturális alapba helyezheti. Az ilyen címen elszámolt összeget 1977-től évenként egyötöd résszel csökkenteni kell.
c) A jóléti állóeszközök állóeszközfenntartási költségei címen ténylegesen felmerült kiadásokat.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt negyedévenként egyenlő részletekben elszámolandó ösz-szeget 1977-től évenként a külön jogszabályban meghatározott ütemben kell növelni.
(4) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül közvetlenül a jóléti és kulturális alapba helyezhetők
a) a jóléti és kulturális alapból fenntartott intézmények bevételei (ideértve a dolgozók befizetéseit is);
b) a takarékszövetkezetnek juttatott egyéb jóléti célú összegek.
(5) A jóléti és kulturális alap a jutalmazási alapból (9. §) kiegészíthető.
(6) A jóléti és kulturális alaphiányt a jutalmazási alapból kell fedezni. A fel nem használt összeg a következő évre átvihető.
4. §
(1) A takarékszövetkezet jóléti és kulturális alapját a dolgozók szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésére a következő jogcímeken használhatja fel:
a) a jóléti intézmények fenntartási és üzemeltetési (a továbbiakban: működtetési), valamint állóeszközfenntartási költségeinek fedezésére;
b) gyermekintézmények támogatására;
c) kedvezményes üzemi étkeztetésre;
d) segélyekre;
e) szociális, kulturális és sport célokra;
f) a dolgozók üdültetéseinek kiadásaira:
g) az ifjúságpolitikai célok megvalósítása érdekében teljesített kifizetésékre;
h) egyéb, külön jogszabályban meghatározott és az alapot terhelő szociális, kulturális kifizetésekre.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) és e)-g) pontjai szerint finanszírozható célokra a takarékszövetkezet más vállalatok, szervek által fenntartott intézmény működtetéséhez a jóléti és kulturális alapjából hozzájárulást adhat.
5. §
(1) A jóléti és kulturális alap 4. §-ban felsorolt felhasználási jogcímek szerinti felosztását a takarékszövetkezet igazgatósága a szakszervezeti szervvel egyetértésben munkaügyi szabályzatban állapítja meg.
(2) A takarékszövetkezet igazgatósága - a szakszervezeti szerv véleményének kikérésével - dönt a 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt célokra felhasználható rész tekintetében; a g) pontban megjelölt összeg felhasználásáról a KISZ-szervezet dönt a takarékszövetkezet igazgatósága és a szakszervezeti szerv véleményének meghallgatásával. A 4. § (1) bekezdés d)-f) és h) pontjában szereplő célokra szánt összegek felhasználásáról a szakszervezeti szerv határoz a takarékszövetkezet igazgatósága véleményének kikérése után.
6. §
(1) A takarékszövetkezet jóléti (szociális, kulturális és sport) intézményeket - ideértve a meglevők fejlesztését is - csak a fejlesztési célt szolgáló saját tartalékalapja és más szervtől kapott fejlesztési pénzeszközök terhére létesíthet.
(2) Jóléti intézménynek más takarékszövetkezetekkel, vagy más szervekkel és szerveknél történő létesítéséhez a takarékszövetkezet hozzájárulást adhat saját fejlesztési célokat szolgáló tartalékalapjából, ha azt jogszabály nem zárja ki.
Az érdekeltségi alapok képzése és felhasználása
7. §(1) A takarékszövetkezetnél a jutalmazási és tartalékalap forrása az adózott nyereség, illetőleg az e jogszabályban vagy más külön jogszabályban meghatározott jogcímek szerint az alapba helyezhető összegek.
(2) Az érdekeltségi alapok képzésével és felhasználásával kapcsolatos elszámolási és nyilvántartási előírásokat a Pénzintézeti Számlakeret (takarékszövetkezetek részére) tartalmazza.
Jutalmazási alap
8. §(1) Az adózott nyereségből képzett jutalmazási alap a bérköltség legfeljebb 6%-a lehet.
(2) A jutalmazási alap javára kell elszámolni a takarékszövetkezet jutalom jellegű bevételeit (például az éves munkaversenyben kitünteti takarékszövetkezet részére adott jutalom).
(3) A jutalmazási alap felhasználását a takarékszövetkezet igazgatósága - a 3. § (6) és a 11. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -a szakszervezeti szervvel egyetértésben szabályozza.
(4) A takarékszövetkezeti jutalmazási alap a tartalékalap növelésére nem használható fel.
Tartalékalap
9. §(1) Az adózott nyereségből képzett tartalékalapot növelni kell
a) a tanács fejlesztési alapjából juttatott összegekkel és
b) a Kölcsönös Támogatási Alapból visszafizetési kötelezettség nélkül folyósított összegekkel.
(2) A tartalékalapot - amennyiben állóeszközfejlesztésre kívánja a takarékszövetkezet felhasználni - a számviteli előírásoknak megfelelően elkülönített bankszámlán kell kezelni.
(3) A tartalékalapot a következő célokra lehet felhasználni:
a) az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésiére;
b) a vállalatokkal, szervekkel szemben fennálló (a tartalékalapból fizetendő) fejlesztési jellegű tartozások, kötelezettségek rendezésére;
c) saját elhatározású fejlesztési célú kifizetésekre (ideértve a 6. §-ban foglaltakat is);
d) kölcsönnyújtásra;
e) külön jogszabályban meghatározott célra;
f) veszteség fedezetére.
(4) A tartalékalapból a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók évi tényleges átlagos statisztikai létszáma alapján egy főre számítva évenként legfeljebb 1000 Ft a lakásépítési alapba helyezhető. A lakásépítési alap felhasználásának, illetőleg a lakásépítés-vásárlás támogatásának szabályait - a módosított és kiegészített 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet előírásai alapján - a lakásépítési szabályzatban a takarékszövetkezet igazgatósága - a szakszervezeti szervvel közösen - határozza meg.
(5) A takarékszövetkezet állóeszközfejlesztési célokra hitelt csak a kölcsönös támogatási alapokból vehet igénybe.
A takarékszövetkezeti dolgozók bérrendszere és a bérszabályozás rendje
10. §(1) A takarékszövetkezet a vele munkaviszonyban álló dolgozók részére a bérköltség terhére a következő címeken teljesíthet kifizetést:
a) alapbér,
b) bérpótlékok,
c) kiegészítő fizetések,
d) betétjutalék,
e) egyéb jutalék,
f) egyszeri bérjellegű jutalom.
(2) Az alapbért, bérpótlékot, kiegészítő fizetést külön jogszabály szerint kell megállapítani.
(3) Betétjutalékot
a) a betétállomány és
b) a betétállomány növekedése után lehet számfejteni, illetve kifizetni.
(4) A jutalékkulcsokat évenként az igazgatóság hagyja jóvá úgy, hogy azok mértéke nem haladhatja meg
a) a betétállomány 0,05%-át és
b) a betétállomány növekedés 0,5%-át, továbbá, hogy a jutalék nagyobb hányada a betétnövekedést ösztönözze. A betétjutalék számfejtett összegét a kölcsönalap kihasználás mértékétől függően lehet kifizetni. A kifizethető összeg megállapítása az 1. számú melléklet szerint történik.
(5) A betétjutalék címen kifizethető összeg szövetkezeti és éves szinten nem haladhatja meg sem a számfejtett betétjutalék összegét, sem pedig a (2) bekezdés szerint megállapított alapbér 20%-át, illetve dolgozónként az alapbér 40%-át.
(6) Az egyéb jutalékok címén kifizethető összegek mértékéről a szakszervezeti szervvel egyetértésben az igazgatóság dönt. Az ilyen címen kifizetett bérek összege azonban nem haladhatja meg a takarékszövetkezet részére térített jutalék összegének 75%-át.
11. §
(1) A takarékszövetkezetnél központi bérszínvonal szabályozást kell alkalmazni. A takarékszövetkezet a bérszínvonalát évente külön rendelkezésben meghatározott mértékben bérfejlesztési befizetés nélkül emelheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mértéket meghaladó bérszínvonal növekedés után a takarékszövetkezet jutalmazási alapja terhére progresszív bérfejlesztési befizetést tartozik teljesíteni a következők szerint:
Ha a jutalmazási alap a bérfejlesztési befizetésre nem, vagy csak részben nyújt fedezetet, a befizetési hiányt a következő évben képződő jutalmazási alapból kell fedezni.
(3) Ha a takarékszövetkezet bérszínvonal növekedése nem éri el az (1) bekezdés szerinti mértéket, a bérszínvonalkülönbözet összegét a takarékszövetkezet a következő évben mint tartalékolt bérszínvonal növekedést bérfejlesztési befizetés nélkül használhatja fel.
(4) A bérszínvonal számításának módját a 2. számú melléklet tartalmazza.
Vegyes és átmeneti rendelkezések
12. §(1) Új takarékszövetkezet alapítása, illetőleg takarékszövetkezetek egyesülése esetén a bérszabályozáshoz szükséges bázismutatókat - a megyei szövetség véleményének meghallgatása mellett - a pénzügyminiszter határozza meg, illetve módosítja.
(2) A bérszínvonal bázisa az 1975. évi, illetőleg az előző évi tényleges bérszínvonal.
(3) Az előző évről áthozott juttatási alap maradványát, továbbá az 1975. évi nyereségből e címen képzett összeget a jutalmazási alapba kell helyezni.
(4) A 10. § (3) bekezdésében említett betétállomány, illetve betétállomány növekedés után képezhető betét jutalékot negyedévenként - a zárókimutatás elkészülte után és annak alapján - kell számfejteni és kifizetni, de arra a dolgozóknak havonta előleg is fizethető.
(5) A Kölcsönös Támogatási Alapból a takarékszövetkezetnek adott végleges juttatás vagy kölcsön tagsági kölcsön (hitel) folyósítás a céljára nem használható fel.
Eljárási szabályok
13. §(1) A nyereségadó és a bérfejlesztési befizetés bevallása és befizetése önadóztatás formájában történik.
(2) A nyereségadó és a bérfejlesztési befizetés bevallására, befizetésére, elszámolására, ellenőrzésére, továbbá a mulasztásokkal, szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, illetőleg a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit a (3)-(4) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(3) A takarékszövetkezet bérfejlesztési befizetését évente egyszer utólag, az éves bevallás időpontjáig teljesíti.
(4) A takarékszövetkezet negyedéves bevallásra nem - kötelezett. Nyereségadó bevallását az első félév vonatkozásában július 20-ig, az éves bevallást az 1977. évi mérlegbenyújtásig február 20-ig, azt követően február 15-ig tartozik benyújtani.
(5) Ha a szövetkezet bejelentése (önrevízió) vagy a pénzügyi revízió alapján hozott jogerős adóhatósági határozat szerint a lezárt év nyereségadójának és bérfejlesztési befizetésének a szövetkezet részéről való megállapítása helytelennek bizonyult, a hiba elkövetésének időszakában érvényes jogszabályoknak megfelelően meg kell határozni a nyereségadó alapjának és a bérfejlesztési befizetés helyes összegét. A különbözetet a számviteli előírások szerint kell elszámolni, és az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül úgy kell rendezni, hogy a költségvetési elszámolások a jogszabályszerű mértékre módosuljanak.
(6) Az évközi beszámoló alapján elszámolt nyereségadót utólag kell a 61/1970. (XII. 31.) PM rendelet melléklete I. 1. pontjában foglalt határidőig befizetni.
Hatálybalépés
14. §(1) Ez a rendelet 1976. január 1. napján lép hatályba. A nyereségadózásra, az adózott nyereség felhasználására és az érdekeltségi alapok képzésére vonatkozó rendelkezéseit azonban első ízben az 1976. évi eredmény elszámolásánál kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 23/1974. (VIII. 10.) PM-MüM rendelettel módosított 10/1971. (III. 13.) PM-MüM rendelet hatályát veszti.
(3) A részesedési alap felhasználásáról szóló 15/1975. (XI. 15.) MüM rendeletet és a vállalatok vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 16/1975. (XI. 15.) MüM rendeletet a takarékszövetkezetekre alkalmazni nem kell.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
Karakas László s. k.,
munkaügyi miniszter
1. számú melléklet a 67/1975. (XI. 29.) PM-MüM együttes rendelethez
A kifizethető betétjutalék megállapítása
1. A kifizethető betétjutalék összege megállapításának képlete:(Kihelyezett kölcsönök összege / Kölcsönalap x 0,9) x számfejtett betétjutalék
2. A kihelyezett kölcsönök összege között kell szerepeltetni :
a) a tényleges lakossági kölcsönöket,
b) az OTP-nél tartós betétként elhelyezett kölcsönalap összegét.
2. számú melléklet a 67/1975. (XI. 29.) PM-MüM együttes rendelethez A bértömeg és létszám számbavétele, a bérszínvonal mutatójának számítása 1. A bérszínvonal számításának alapjául szolgáló bértömegként a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére a bérköltség terhére fizetett összeget (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, betétjutalék és egyéb bér) és a bérköltség terhére folyósított egyéb kifizetéseket keíl számbavenni.
2. Létszámként a teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszámát - beleértve a nyári szünidőben a havi törvényes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi (főiskolai) és középiskolai tanulókat is - és a bérköltség terhére folyósított összes egyéb kifizetés alapján "képzett létszámot" együtt 'kell számításba venni.
3. A bérköltség terhére folyósított egyéb kifizetésként
- a részmunkaidőben, valamint a másodállás és mellékfoglalkozás formájában foglalkoztatottak;
- a nyugdíjasok és
- az egyéb megbízásos jogviszonyban állók részére kifizetett összegeket kell számításba venni.
4. A "képzett létszámot" a bérköltség terhére folyósított összes egyéb kifizetéseknek a teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagbérével való osztásával kell meghatározni.
5. A bérszínvonal az 1. pont szerinti bértömeg és a 2. pont szerinti létszám hányadosa.
6. A számításoknál a bérköltséget 1000 Ft pontossággal kell számbavenni, az átlagbért és a bérszínvonalat forint pontossággal, a "képzett létszámot" és az összes létszámot egy tizedes pontossággal kell meghatározni. A bérszínvonal százalékban kifejezett változását két tizedes pontossággal kell meghatározni.