adozona.hu
62/1975. (XI. 22.) PM rendelet
62/1975. (XI. 22.) PM rendelet
a fogyasztási szolgáltató vállalatok kijelöléséről, valamint jövedelemszabályozási rendszeréről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 28/1975. (XI. 15.) MT rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya kiterjed a 28/1975. (XI. 15.) MT rendelet hatálya alá tartozó, az ipar és az építőipar népgazdasági ágba, a személyi szolgáltatás alág...
A rendelet hatálya kiterjed a 28/1975. (XI. 15.) MT rendelet hatálya alá tartozó, az ipar és az építőipar népgazdasági ágba, a személyi szolgáltatás alágazatba, az egyéb üzleti szolgáltatás és a kölcsönző vállalatok szakágazatba sorolt arra a vállalatra és szövetkezetre, amelyet fogyasztási szolgáltató vállalatnak, szövetkezetnek (a továbbiakban együtt: vállalat) a 2. §-ban foglaltak szerint kijelölnek (a továbbiakban: kijelölés).
2. §
(1) A kijelölést az a vállalat kérheti, amelynek tevékenysége túlnyomó - általában kétharmad - részben tartósan fogyasztási szolgáltatás, és ezen belül a szolgáltatás jelentős részét közvetlenül a lakosság részére végzi.
(2) A kijelölés szempontjából figyelembe vehető fogyasztási szolgáltatásokat a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 37/1975. (XI. 15.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. számú mellékletének I/A 1. és 2. pontja tartalmazza.
(3) Az érdekelt vállalat a kijelölést a székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának - szövetkezet esetében a területileg illetékes érdekképviseleti szerv meghallgatásával adott - javaslata alapján az ágazati minisztérium útján kérheti.
(4) A kijelölést - az országos és területi szolgáltatáspolitikai szempontok figyelembevételével - az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium együttesen végzi. Az ágazati minisztériumnak a kijelölésre vonatkozó javaslatot - szövetkezet esetében az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának meghallgatásával - a tárgyévet megelőző év december l-ig a Pénzügyminisztériumnak kell megküldeni.
(5) A kijelölésről a vállalatot és az érdekelt szerveket a Pénzügyminisztérium értesíti.
3. §
(1) A vállalat - a tárgyévet követő év január hónap 31. napjáig - köteles az ágazati minisztériumnak és az első fokú adóhatóság útján a Pénzügyminisztériumnak bejelenteni, ha fogyasztási szolgáltató tevékenységének aránya az előző évhez képest csökkent.
(2) Ha a vállalatnál - a kijelölés során - figyelembe vett fogyasztási szolgáltató tevékenység, vagy ezen belül a lakossági szolgáltatás aránya indokolatlanul csökken, a kijelölést vissza kell vonni. Az ágazati minisztérium köteles figyelemmel kísérni a vállalat fogyasztási (és lakossági) szolgáltató tevékenységének alakulását, és a tevékenység arányának indokolatlan csökkenése esetén hivatalból kezdeményezni a visszavonást.
(3) A kijelölést és a visszavonást a vállalati, illetve szövetkezeti törzskönyvbe be kell vezetni.
(4) A kijelölés visszavonására a 2. § (4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
4. §
A vállalatra a vállalati jövedelemszabályozásról szóló jogszabályokat az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
5. §
A vállalat 8% illetményadót és 22% társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
6. §
A vállalat eszközlekötési járulékot nem fizet: termelési költségei között eszközlekötési járulékot nem számolhat el, de az árban érvényesítheti.
7. §
A vállalatnál a költségként elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét a fejlesztési alapba kell helyezni.
8. §
(1) A vállalat a fogyasztási szolgáltatásnak nem minősülő tevékenysége után termelési adót köteles fizetni. A termelési adót különféle ráfordítás címén kell elszámolni. A vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a termelési adóköteles árbevétel megállapítható legyen.
(2) A termelési adó alapja a fogyasztási szolgáltatásnak nem minősülő tevékenységből elért - a kereskedelmi tevékenységnél az eladott áruk beszerzési áron számított értékével csökkentett - nettó árbevétel.
(3) A termelési adó mértéke: 7%.
(4) Az a vállalat, amelynél a fogyasztási szolgáltatásnak minősülő tevékenység aránya a 85%-ot eléri, vagy a termelési adó alapját képező tevékenysége szorosan kapcsolódik a lakossági szolgáltatás fejlesztéséhez, a Pénzügyminisztériumtól a termelési adó mérséklését, vagy elengedését kérheti.
9. §
(1) Az R. alapján fizetendő általános nyereségadóból a vállalatot 100% adóvisszatartási kedvezmény illeti meg. A visszatartott összeg felhasználására az adózott nyereség szabályai vonatkoznak.
(2) A vállalat a R. 3. § (2) bekezdése szerint csökkentett mérleg szerinti nyereségének alapulvételével évenként 10% kötelező tartalékalapot képez.
(3) Az anyagi ösztönzés érvényesítése céljából a vállalat - saját hatáskörében és a nyereség nagyságától függetlenül - a tárgyévi bérköltségének legfeljebb 5%-át közvetlenül a részesedési alapjába helyezheti, amelyet - a számviteli előírásoknak megfelelően - év végén egy összegben, különféle ráfordításként kell elszámolni.
(4) A R. 20. § (1) bekezdésétől eltérően a kötelező tartalékalapból a nyereségcsökkenés 30%-át meghaladó része visszapótlási kötelezettség nélkül, a 15% és 30% közötti nyereségcsökkenés 5 éves visszapótlási kötelezettséggel vehető igénybe.
10. §
(1) Ez a rendelet az 1976. évi január hó 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8/1975. (II. 11.) PM-Mü M együttes rendelettel kiegészített 50/1973. (XII. 30.) PM-MüM együttes rendelet hatályát veszti; az 1975. évi eredmény után esedékes nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok befizetésénél és kiszámításánál azonban rendelkezéseit még alkalmazni kell.
(3) Az 50/1973. (XII. 30.) PM-MüM együttes rendelet alapján történt vállalati kijelölések - visszavonásig - érvényesek.