adozona.hu
28/1975. (XI. 15.) MT rendelet
28/1975. (XI. 15.) MT rendelet
a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - mindezeknek egymással vagy más szocialista gazdálkodó szervezetekkel, illetve az utóbbiaknak egymással létrehozott és jogi személyiséggel rendelkező társulására, valamint az egyesülés...
28/1975. (XI. 15.) MT rendelet
a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről
A rendelet hatálya
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - mindezeknek egymással vagy más szocialista gazdálkodó szervezetekkel, illetve az utóbbiaknak egymással létrehozott és jogi személyiséggel rendelkező társulására, valamint az egyesülésre (a továbbiakban együtt: vállalat).
(2) A rendelet mellékletében felsorolt vállalatok jövedelemszabályozásának rendszerét a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben és az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével állapítja meg.
Az értékcsökkenési leírás központosított részének befizetése
2. §A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) felügyelete alá tartozó vállalat az állóeszközállománya után elszámolt éves értékcsökkenési leírás 40%-át köteles az állami költségvetés javára befizetni. A tanácsi vállalat értékcsökkenési leírásának 40%-a a felügyeletet ellátó tanács fejlesztési alapját illeti meg. A pénzügyminiszter egyes vállalatokra vagy meghatározott célokat szolgáló állóeszközökre más befizetési mértéket is megállapíthat. A szövetkezetek (szövetkezeti vállalatok) az értékcsökkenési leírás teljes összegét megtartják.
A nyereségadózást megelőző kötelezettségek
3. §(1) A vállalatnak a gazdálkodása során a termelésben (forgalomban stb.) lekötött álló- és forgóeszközök értéke után eszközlekötési járulékot kell fizetnie. A járulék kulcsa 5%, alapja az állóeszközök nettó értékének és a forgóeszközök értékének - meghatározott hitelekkel (kölcsönökkel) csökkentett - állománya.
(2) A vállalat a kifizetett munkabérek 35%-ának megfelelő bérjárulékot (illetményadót és társadalombiztosítási járulékot) fizet.
(3) Az eszközlekötési és bérjárulék fizetése alól a pénzügyminiszter mentesítést adhat.
4. §
(1) A vállalat a természeti feltételek eltéréséből, a termelési, forgalmazási és árrendszer! sajátosságokból származó jövedelmek után termelési (kereskedelmi) adót fizet.
(2) A termelési (kereskedelmi) adót a pénzügyminiszter - az ágazati miniszter véleményének figyelembevételével, szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és szövetkezeti közös vállalatok esetében az országos érdekképviseleti szerv véleményének meghallgatásával - külön jogszabályban állapíthat meg, vagy - indokolt esetben e rendelet alapján - közvetlenül is kivethet.
A támogatás
5. §A pénzügyminiszter a vállalatnak termelési, értékesítési, export és fejlesztési célokra - külön jogszabály szerint - termelési árkiegészítés, dotáció, fogyasztói árkiegészítés, állami visszatérítés formájában vagy egyéb formában támogatást nyújthat. A támogatás folyósítását a pénzügyminiszter előre meghatározott feltételek teljesítéséhez kötheti. A támogatás feltételeit a felügyeletet ellátó és az ágazatilag illetékes szerv véleményének figyelembevételével - szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és szövetkezeti közös válalatok esetében az országos érdekképviseleti szerv véleményét is meghallgatva - állapítja meg.
A jóléti és kulturális alap
6. §(1) A jóléti és kulturális alapot a vállalati kollektíva jóléti (szociális, kulturális és sport) céljaira kell felhasználni.
(2) A jóléti és kulturális alap forrásairól külön jogszabály rendelkezik.
A városi és községi hozzájárulás
7. §A vállalat a mérleg szerinti nyeresége 6%-át - külön jogszabály szerint - a tanács javára városi és községi hozzájárulásként fizeti be.
A nyereségadózás
8. §A vállalat nyereségadót fizet a következők szerint:
a) a beszámolási időszak mérleg szerinti nyereségének - jogszabályban meghatározott rendelkezések alapján - módosított összege után 36% általános nyereségadót. Az általános nyereségadóból a pénzügyminiszter egyes területeken adóvisszatartási kedvezményt engedélyezhet;
b) az általános nyereségadóval csökkentett nyereségből jogszabályban meghatározott módon képzett részesedési alap után progresszív nyereségadót.
9. §
A nyereségadó bevallása és befizetése önadóztatás formájában történik.
A kötelező tartalékalap
10. §(1) A vállalat a (2) bekezdés szerint képzett kötelező tartalékalapot - visszapótlási kötelezettséggel - veszteség rendezésére, illetőleg az általános nyereségadóval csökkentett nyereség kiegészítésére felhasználhatja.
(2) A vállalat az általános nyereségadóval csökkentett nyeresége arányában kötelező tartalékalapot képez a jogszabályban meghatározott szint eléréséig.
Az érdekeltségi alapok
11. §(1) A vállalat a jogszabályok előírásainak figyelembevételével dönt arról, hogy az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalappal csökkentett nyereség mekkora hányadát fordítja fejlesztési, illetőleg részesedési alap képzésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntésnél a szakszervezet vállalati szervének véleményét ki kell kérni.
(3) Ha a vállalat az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalappal csökkentett nyereséget nem kívánja az (1) bekezdésben meghatározott alapokra a mérlegkészítés időpontjában felosztani, a fel nem osztott részből elkülönített tartalékalapot képez.
(4) A vállalat az elkülönített tartalékalapot a részesedési és a fejlesztési alapra vonatkozó szabályok szerint - a tárgyévben és az azt követő években, évközben is - felhasználhatja.
A fejlesztési alap
12. §(1) A fejlesztési alapot a vállalat álló- és forgóeszközeinek pótlására és bővítésére kell fordítani. Ha a vállalat a fejlesztési alapot terhelő egyéb kötelezettségeinek eleget tett, fejlesztési alapját más vállalatnak vagy a tanácsnak is átengedheti, a pénzügyminiszter által meghatározott módon.
(2) A fejlesztési alap pénzügyi forrásairól külön jogszabály rendelkezik.
A részesedési alap
13. §(1) A részesedési alapot - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vállalati kollektíva anyagi ösztönzésére kell fordítani.
(2) A vállalat a részesedési alapból - külön jogszabály szerint - bérfejlesztési befizetést köteles teljesíteni.
(3) A vállalat az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalappal csökkentett nyereségből progresszív adófizetési kötelezettség mellett részesedési alapot képezhet.
(4) A részesedési alapba kell helyezni a jogszabályban meghatározott egyéb pénzeszközöket is.
Záró rendelkezések
14. §Ez a rendelet 1976. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 16/1971. (IV. 25.) Korm., a 12/1972. (IV. 1.) Korm., a 36/1972. (XI. 6.) MT, a 47/1972. (XII. 31.) MT, a 36/1973. (XII. 24.) MT és a 48 1974. (XII. 23.) MT rendelettel módosított és kiegészített 41/1970. (X. 27.) Korm. rendelet hatályát veszti. A rendelet végrehajtásának szabályait és a tartalékalap 1976. évi felhasználására vonatkozó átmeneti rendelkezéseket - a részesedési alap felhasználásának és a bérszabályozás rendjének szabályait kivéve - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben és az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke
Melléklet a 28/1975. (XI. 15.) MT rendelethez
A pénzügyminiszter állapítja meg a következő gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozási rendszerét:1. Kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok
2. Kulturális szolgáltatás ágazatba sorolt vállalatok
3. Kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalatok
4. Állami mezőgazdaság és állami erdőgazdaságok szakágazatba tartozó vállalatok
5. Az egészségügyi miniszter felügyelete alá tartozó vállalatok
6. A lakásszolgáltatás ágazatba tartozó önálló ingatlankezelő vállalatok
7. Költségvetési üzemek
8. Vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutató-fejlesztő intézetek
9. Szervezési és számítástechnikai intézetek
10. Az építőipari és technológiai tervezés és a beruházások szervezése és lebonyolítása alágazatba tartozó vállalatok
11. Pénzintézetek, beleértve a takarékszövetkezeteket is