Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    16/1976. (XII. 11.) MüM rendelet

    16/1976. (XII. 11.) MüM rendelet

    a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Kibocsátó(k):
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet (Mt. V.) 61. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
    E rendelet hatálya - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - az állami vállalatokra, a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami sz...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    16/1976. (XII. 11.) MüM rendelet
    a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról
    A Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet (Mt. V.) 61. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
    1. §
    (1) E rendelet hatálya - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - az állami vállalatokra, a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervekre, a társadalmi szervezetek vállalataira, a szövetkezeti vállalatokra, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekre, az ipari szövetkezetekre, a lakásépítő, illetve fenntartó szövetkezetekre és mindezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásaira, valamint egyesüléseire (a továbbiakban együttesen: vállalatok) terjed ki.
    (2) Az ágazati miniszter javaslatára a munkaügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - engedélyezheti e rendeletnek az ipari, építőipari, mezőgazdasági és más hasonló tevékenységet folytató költségvetési szerveknél való alkalmazását.
    2. §
    (1) A vállalat köteles a fizikai foglalkozásúakat, a termelő tagokat és az ilyen bedolgozókat (a továbbiakban: "fizikai foglalkozásúakat") az általuk ellátott munkaköröket és munkákat e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével minősíteni és ennek alapján azokat a 2. számú melléklet szerinti bércsoportokba besorolni.
    (2) Az ágazati miniszter a munkaügyi miniszterrel, az érintett iparági-ágazati szakszervezetekkel - szövetkezetek tekintetében az országos érdekképviseleti szervekkel is - egyetértésben a minősítésre és a besorolásra további előírásokat állapíthat meg.
    3. §
    (1) A fizikai foglalkozásúak egyes bércsoportjaihoz (kategóriáihoz) tartozó bértételeket (munkadíj-tételeket) a 3. számú melléklet tartalmazza. A napibért a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott törvényes (teljes) napi munkaidő és az órabérek szorzata alapján kell kiszámítani.
    (2) A heti negyvennégy óránál hosszabb vagy rövidebb munkaidő [Mt. V. 43. §-ának (2)-(4) bekezdése] esetén irányadó bértételeket az ágazati miniszter állapítja meg a munkaügyi miniszterrel, az érintett iparági-ágazati szakszervezetekkel - szövetkezetek tekintetében az országos érdekképviseleti szervekkel is - egyetértésben.
    (3) A fizikai foglalkozásúak alapbérét, alapmunkadiját (a továbbiakban: alapbérét) e rendelet bértételei alapján kell megállapítani és a személyi besorolásról nyilvántartást kell vezetni.
    4. §
    (1) A nem fizikai foglalkozásúak alapbérét - a belkereskedelmi ágazatba sorolt vállalatok nem fizikai dolgozónak minősülő egységvezetők és helyettesek kivételével - a 4. számú mellékletben előirt besorolási feltételek, valamint az 5. számú mellékletben foglalt bértételek alapján kell megállapítani.
    (2) Az ágazati miniszter a munkaügyi miniszterrel, az érintett iparági-ágazati szakmai szakszervezetekkel - szövetkezetek esetében az országos érdekképviseleti szervekkel is - egyetértésben megállapítja az ágazati tanfolyamok minősítését, valamint kiegészítheti a besorolási feltételeket az ágazatra jellemző munkakörökkel, képesítési és egyéb feltételekkel.
    (3) A nem fizikai foglalkozásúak személyi besorolásáról és alapbéréről nyilvántartást kell vezetni.
    5. §
    (1) A fizikai foglalkozásúak munkaköreinek minősítésére és besorolására, valamint a nem fizikai foglalkozásúak bércsoportjaiba történő besoroláshoz szükséges képesítésre, gyakorlati időre és egyéb feltételekre vonatkozó részletes előírásokat és korlátozásokat a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) kell megállapítani. A kollektív szerződés ezen kívül a bértételeken belül további bontást is előírhat.
    (2) A Magyar Államvasutak a bértételeket megoszthatja munkaköri bérekre és rangbérekre. Ezek együttes összegének azonban a bércsoporthoz (bérkategóriához) tartozó bértételeken belül kell maradnia.
    6. §
    A minősítést és besorolást meg kell változtatni, ha a minősítés, besorolás alapjául szolgáló feltételek módosulnak.
    7. §
    (1) Ez a rendelet 1977. január 1-én lép hatályba.
    (2) A rendelet mellékletében foglalt bértáblázatok alsó határa helyett 1979. március 31-ig a kihirdetéskor érvényes alsó bérhatárok is alkalmazhatók.
    (3) E rendelet végrehajtásáról - az ágazati végrehajtási rendeletek figyelembevételével - a kollektív szerződésben, illetve a munkaügyi szabályzatban kell rendelkezni.
    (4) E rendelet alapján a fizikai és nem fizikai foglalkozásúak besorolását felül kell vizsgálni és a rendelet előírásainak megfelelően kell megállapítani.
    (5) A (4) bekezdésben előírt felülvizsgálattal összefüggésben meg kell vizsgálni a vállalatnál fizetett mozgóbéreket (pótlékokat, kiegészítő fizetéseket, prémiumokat stb.) és intézkedéseket kell tenni az indokolatlan mozgóbérek alapbéresítésére.
    (6) Hatályát veszti a munkások és alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelet, valamint a munkások és alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló egyes jogszabályok módosítása tárgyában kiadott 21/1975. (XII. 29.) MüM rendelet mellékletének 1. pontja.
    Buda István s. k.,
    munkaügyi minisztériumi államtitkár
    1. számú melléklet a 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelethez Táblázat a szakképzettségi fokozat meghatározásához
    1. Segédmunka
    Az e kategóriába való besoroláshoz legfeljebb egy havi begyakorlási idő kell, szakképzettség nem szükséges. A felvett dolgozók általában minden képzés nélkül, azonnal munkába állíthatók. Ide kell besorolni: a takarítót, a hivatalsegédet, a kézbesítőt, a vízhordót, a küldöncöt, az őröket, a portásokat és az ezzel egyenértékű munkaköröket.
    2. Egyszerű betanított munka
    Szakképzettség e munkák elvégzéséhez sem szükséges, az átlagos munkást figyelembe véve azonban legfeljebb 6 hónapig tartó betanítást igényelhet a munkák elvégzésére való készség kifejlesztése. A betanítási idő adott termék vagy termékcsoport azonos jellegű gyártási folyamat részeinek, technológiájának megismertetése miatt szükséges. Ide kell besorolni: a betanított sokszorosítógép-kezelőket, a fűtőket, a saját kezelésű konyhák betanított dolgozóit, a minősített portásokat és az ezzel egyenértékű munkaköröket.
    3. Bonyolult betanított munka vagy egyszerű szakmunka
    a) Ide tartoznak mindazok a bonyolult betanított munkák, melyeknek elvégzéséhez az átlagos munkást figyelembe véve hat hónapnál hosszabb betanítási, begyakorlási idő szükséges.
    b) Ebben a kategóriába tartoznak azok az egyszerű szakmunkák, amelyeket általában egy évnél kisebb gyakorlattal rendelkező szakmunkás önállóan el tud végezni.
    E kategóriába tartoznak azok a munkák, amelyeknek teljesítéséhez az előző kategóriákban említett feltételek mellett hat hónapnál hosszabb ideig tartó betanulási, illetve begyakorlási idő szükséges. Ide kell besorolni: a saját kezelésű konyhák szakképzett dolgozóit, vizsgázott kazánfűtőket és egyéb ezekkel egyenértékű munkaköröket.
    4. Szakmunka
    Ismerni kell a szakmával kapcsolatos különböző előírásokat, a szakma technológiáját, önálló ítélőképesség, kombináció-képesség és a munka végrehajtásához megfelelő szervezőképesség szükséges. A példatárak kialakítása során kell meghatározni, hogy milyen típusú munkakörök tekintendők az adott területen a fokozatba tartozó szakmunkaköröknek. A szakmunkásbizonyítvány nem egyértelműen meghatározó. Ide kell besorolni: a térmestereket, vizsgázott főszakácsokat (saját kezelésű konyhán), dekorációs szakmunkásokat és az ezzel egyenértékű munkaköröket.
    5. Összetett szakmunka
    A besorolás ismérvei általában az előbbivel azonosak, azzal az eltéréssel, hogy speciális ismeretek (pl.: finommérésekre alkalmas mérőműszerek használata, gépbeállítás, az átlagosnál nagyobb szakmai készség stb.) szükségesek és szakmunkásképesítés, általában 5 évet meghaladó szakmai gyakorlat.
    6. Különlegesen bonyolult szakmunka
    Nagy gyakorlati tudást, különleges szakképzettséget, nagy felelősséget igénylő speciális szakmunkák. Általában 10 év szakmai gyakorlat, a szakmunkás-képesítésen kívül speciális tanfolyam vagy különleges személyi adottság szükséges.
    7. Kiemelt szakmunkás
    Ide lehet besorolni a kivételes szaktudással, több szakmával, általában hosszú szakmai gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat.
    Táblázat a munkakörülményi fokozat meghatározásához
    A munkát befolyásoló tényezőknek az átlagon felüli olyan mértéke, amelyet már a munkakörülmény-fokozat meghatározásánál figyelembe kell venni:
    1. Erőkifejtés
    Nehéz az a fizikai munka, amelynél a munka kalóriaszükséglete a napi (8 óra) 1300 kcal-t meghaladja. Ilyen erőkifejtés fordul elő 5-10 kg közötti teher mozgatásánál, ha a teherrel való terhelés elemi idejének összege a művelet idejének 80 százalékát meghaladja.
    Ugyancsak nagy az erőkifejtés a 10-30 kg tehernek 60 százalék feletti és a 30 kg feletti tehernek 40 százalék feletti mozgatása esetén is.
    2. Különleges testhelyzet
    Különleges testhelyzet alatt azt kell érteni, amikor a dolgozó napi munkavégzés idejének 70 százaléka felett a normális testhelyzettől eltérő helyzetben kénytelen munkát végezni (például: útburkoló, stb.).
    3. Hőbehatás
    A hőbehatás kétféleképpen: vagy a túlzott mértékű hősugárzás, vagy a magas hő miatti erősebb páratartalom révén (relatív nedvesség) nehezíti a munkát. Az előbbi általában nyitott, az utóbbi zárt helyen jelentkezik. Különleges hőbehatás, ha a hőmérséklet nyitott, száraz helyen 40 °C felett van, vagy zárt, párás helyen 25 °C felett van, s a relatív páratartalom a 70 százalékot eléri és a dolgozó napi munkaidejének legalább 70 százalékát tölti ilyen kedvezőtlen körülmények között.
    Különleges hőhatás jelentkezik akkor is, ha a dolgozó a munkaidejének 70 százalékában 100 °C, vagy ennél melegebb anyaggal, kézi megmunkáló eszközzel dolgozik.
    4. Egészségi ártalom
    Egészségre ártalmas az a munka, amelynek huzamosabb végzése a dolgozó egészségét fokozott mértékben veszélyezteti. Az egészségi ártalom csak orvosi igazolás alapján vehető figyelembe.
    5. Veszélyes munkakörülmény
    Veszélyesnek nevezzük azt a munkakörülményt, amely a dolgozót akár az anyag, akár a gyártás technológiája miatt fokozott veszélynek teszi ki és amit védőberendezéssel teljesen kiküszöbölni nem lehet (például: magasban végzett, kellően nem biztosított munkavégzés, robbanóanyagok rakodása stb.) A körülmény csak különleges esetekben ismerhető el.
    2. számú melléklet a 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelethez A fizikai foglalkozásúak bérkategóriáinak meghatározásához
    3. számú melléklet a 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelethez A fizikai foglalkozásúak (munkák) tarifa-táblázata
    4. számú melléklet a 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelethez Besorolási feltételek
    Vezetők
    (A)-(B)
    A vezető állású dolgozók alapbérét a vállalatra (vállalati egységre, gyáregységre) meghatározott kategóriától függően kell megállapítani.
    Vezérigazgató, igazgató, elnök:
    Ide kell besorolni a vállalatnak a felügyeleti szerv által kinevezett vezetőjét és az utóbbi által kinevezett vállalati egység, gyáregység-vezetőt, ha ez az egység önálló vállalati kategóriával rendelkezik. Ide tartozik a szövetkezeti közös vállalatok igazgatótanácsa által megválasztott igazgató, továbbá a fogyasztási, értékesítő és beszerző, vajamint a lakásépítő, illetve lakásfenntartó szövetkezetek közgyűlése által választott és munkaviszonyban álló elnök, ilyen hiányában az ügyvezető igazgató, valamint az ipari szövetkezet közgyűlése által megválasztott elnök.
    Vezérigazgató-helyettes, igazgatóhelyettes, elnökhelyettes:
    Ide kell besorolni a vállalatnak a felügyeleti szerv által kinevezett, valamint a szövetkezeti közös vállalatok vezérigazgató-helyettesét, igazgatóhelyettesét és a vállalati egység, gyáregységvezetőjének helyettesét (igazgatóhelyettesét, főmérnökét, főkönyvelőjét), ha az egység önálló vállalati kategóriával rendelkezik. Ide tartozik a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet, valamint az ipari szövetkezet alapszabályban rendszeresített, közgyűlés által választott elnökhelyettese, műszaki-, áruforgalmi vezetője és főkönyvelője.
    Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági vezető I.:
    Ide kell besorolni a főosztályvezetőket, ezek kinevezett helyetteseit, és az önálló osztályvezetőket.
    Műszaki-, forgalmi-, árufogalmi-, gazdasági vezető II.:
    Ide kell besorolni az osztályvezetőket, ezek kinevezett helyetteseit, az önálló osztályvezetők kinevezett helyetteseit, az osztályszervezetbe nem tartozó önálló csoportok vezetőit, és ezek kinevezett helyetteseit, a vállalati szervezeti szabályzat szerint osztályszervezetbe nem tartozó vezetőket - tekintet nélkül arra, hogy beosztottjuk van-e vagy sem - (pl.: vezető jogtanácsos, munkaügyi vezető, személyzeti vezető), valamint a "D" kategóriájú vállalatok és a III-IV. kategóriájú szövetkezetek 1977. I. 1. előtt kinevezett főosztályvezetőit.
    Termelés-, forgalomirányítók I.:
    Ide kell besorolni azoknak a kiemelt A, B és C kategóriájú vállalatokhoz tartozó egységeknek (gyáregység, gyárrészleg, nagyobb telep stb.) vezetőit és azok helyetteseit" amely egységnek nincs (a vállalati kategorizálás szerinti) kategóriája.
    Termelés-, forgalomirányítók II.:
    Ide kell besorolni az üzemvezetőket és helyetteseket, illetőleg az ezekkel egyenértékű munkaköröket. Például: gyáregység fődiszpécser, műhelyfőnök, építésvezető, főnökségvezető, hajóparancsnok, másodosztályú repülőgépvezető, gyógyszertárvezető stb. Ide kell besorolni a "D" kategóriájú vállalatok, valamint III-IV. kategóriájú szövetkezetek vállalati egységeinek (gyáregység, gyárrészleg, nagyobb telep stb.) vezetőit és azok helyetteseit, amely egységnek nincs (a vállalati kategórizálás szerinti) kategóriája.
    Termelés-, forgalomirányítók III.:
    Ide kell besorolni a legalább - a munkakör betöltéséhez szükséges - felsőfokú képesítéssel rendelkező művezetőket, valamint az ezekkel egyenértékű munkaköröket, továbbá a hajógép üzemvezetőt, fedélzetmestert, a termeltetés vezetőjét, pincemestert, takarmánykeverő üzemvezetőt, a központi gyógyszerraktár vezetőjét stb.
    Termelés-, forgalomirányítók IV.:
    Ide kell besorolni a legalább középfokú képesítéssel rendelkező művezetőket, valamint az ezekkel egyenértékű munkaköröket, továbbá a garázsmestert, a kocsimestert (közlekedési vállalatnál,) stb.
    Termelés-, forgalomirányítók V.:
    Ide kell besorolni az egyéb művezetőket, valamint az ezekkel egyenértékű munkaköröket, továbbá a magasabb képesítéssel rendelkező kezdő művezetőket stb. a kollektív szerződésben, illetőleg a szövetkezeti munkaügyi szabályzatban meghatározott gyakorlati idő megszerzéséig, legfeljebb azonban 3. évig.
    Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági ügyintézők:
    (C)
    Ide kell besorolni azokat az érdemi munkát ellátó dolgozókat, akik munkájukat a műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi, gazdaságirányítás és végrehajtás, valamint ellenőrzés területén önállóan, felelősséggel látják el. E munkakörökben foglalkoztatott osztályszervezeten belüli csoportvezetőket 15 százalékkal felemelt alsó és felső bérhatárok között lehet besorolni.
    Ide kell besorolni továbbá az ügyviteli csoportok vezetőit, a könyvviteli ellenőrt és az ezzel egyenértékű ügyviteli munkakörben foglalkoztatott alkalmazottakat.
    Képesítési fokozat
    - Az I. fokozatba kell besorolni azokat az ügyintézőket, akik a II., III., IV. fokozatokra előírt besorolási feltételekkel nem rendelkeznek.
    - A II. fokozatba kell besorolni azokat az ügyintézőket, akik technikusi oklevéllel vagy képesítést nyújtó érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek. Továbbá ide kell sorolni azokat, akik szakmunkás bizonyítvánnyal vagy képesítést nem nyújtó érettségivel (középiskolai végzettséggel) és a munkakör betöltéséhez szükséges, jogszabályban vagy a kollektív szerződésben előírt középfokú szakvizsgával rendelkeznek.
    - A III. fokozatba kell besorolni azokat az ügyintézőket, akik felsőfokú technikumi, vagy nem a munkakör betöltéséhez szükséges egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek, továbbá a technikusi oklevéllel vagy érettségivel és jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt, munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakvizsgával rendelkező ügyintézőket. Az oklevéllel nem, de nem a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú oktatási intézményben lefolytatott tanulmányok elvégzését igazoló végbizonyítvánnyal (ún. absolutoriummal) rendelkező dolgozókat egy fokozattal alacsonyabban kell besorolni.
    - A IV. fokozatba kell besorolni a munkakör betöltéséhez szükséges egyetemi, főiskolai oklevéllel, illetőleg a munkakörre előírt képesítést nem nyújtó egyetemi, főiskolai oklevéllel és jogszabályban vagy a kollektív szerződésben előírt, a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakvizsgával rendelkező ügyintézőket. Az oklevéllel nem, de a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok elvégzését igazoló végbizonyítvánnyal (ún. absolutoriummal) rendelkező dolgozókat egy fokozattal alacsonyabban kell besorolni.
    Megjegyzés:
    - A népgazdaság valamennyi ágában szakvizsgának minősül az olyan tanfolyam végbizonyítványa, amelyben több ágazatra jellemző szakismeretet sajátítanak el a hallgatók és a bizonyítványt országos hatáskörű szerv állította ki. (A központi, funkcionális szervek által rendezett tanfolyamok minősítését a nem fizikai foglalkozásúak kategóriába sorolása szempontjából a 6. számú melléklet tartalmazza);
    - Az ágazat területén szakvizsgának minősül az olyan tanfolyamok végbizonyítványa, amelyeken az ágazati miniszter által előírt tananyagot oktatták és a végbizonyítványt az ágazati miniszter által kijelölt szerv állította ki.
    - A speciális képesítéssel, végzettséggel rendelkezők besorolásáról az ágazati miniszter rendelkezik.
    - Az ágazatok által rendezett tanfolyamok minősítését az ágazati miniszter e rendelet végrehajtási rendeletében, utasításában szabályozza.
    Ügyviteli dolgozók
    (D)
    Ide kell besorolni az adminisztrátorokat, műhelyírnokokat, nyilvántartókat, irat- és rajztárosokat, gyors- és gépírókat, könyvelőket, gépkönyvelőket, bérelszámolókat, pénztárosokat és az ezzel egyenértékű munkaköröket.
    A munkaviszonyban, tagsági viszonyban eltöltött minden időt gyakorlatként kell elismerni.
    5. számú melléklet a 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelethez A nem fizikai dolgozók bértáblázata
    Vállalati vezetők
    (A)
    forint/hónap
    Ipari, valamint fogyasztási, beszerző és értékesítő, továbbá lakásépítő-, illetve fenntartó szövetkezetek vezetői
    (B)
    forint/hónap
    Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági ügyintézők
    (C)
    II. Ügyviteli dolgozók
    (D)
    6. számú melléklet a 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelethez A központi, funkcionális szervek által rendezett tanfolyamok minősítése a nem fizikai dolgozók kategóriába sorolása szempontjából Az egyes tanfolyamok tananyagát a képzés szintjét figyelembe véve, a műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági ügyintézők besorolásánál a központi funkcionális szervek által rendezett tanfolyamokon szerzett szakvizsgákat - amennyiben azok elvégzését külön jogszabály vagy a kollektív szerződés a munkakör betöltése feltételeként írja elő - az alábbiaknak megfelelően kell figyelembe venni:
    7. számú melléklet a 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelethez
    Példatár
    a rakodás és az anyagmozgatás besorolására
    11. Könnyű, normális erőkifejtést kívánó munkák végzése normális körülmények között.
    1. Ömlesztett könnyű anyagok rakodása lapáttal, vagy villával (500 kg/m3) alatti térfogatsúlyú anyagoknál:
    fűrészpor, sajtolási fémhulladék, maghéjak, ampullatörmelék, egyes mezőgazdasági termények; zöldbab, zöldborsó lapáttal való rakodása, szárított cukorrépaszelet, burgonya, hagyma stb.
    2. Darabos anyagok rakodása, ha az egy főre eső egyszerre emelt súly a 10 kg-ot nem haladja meg:
    káposzta kosárba rakása, védőburkolattal ellátott üvegek, gyümölcsfacsemete, botfa, bútorléc, egyenként szállítandó fém, fa és üveglemez, azbesztcsövek stb.
    3. Hordók mozgatása, gurítása 30 kg-nál kisebb súly esetén. 1/4-es söröshordó, 100 liter alatti boroshordó, hullámpapírtekercs.
    4. Szállítás hordsaroglyával 500 kg/m3 térfogatsúly alatti anyagok esetén: fűrészpor, lombhulladék stb.
    5. Utazás gépkocsin stb. (utazó rakodó).
    12. Könnyű, normális erőkifejtést kívánó munkák végzése különleges körülmények között
    1. A 11-es kategóriába sorolt rakodási munkák abban az esetben, ha a munka körülményei az alábbiak:
    - Különleges testhelyzet esetén. Lapátolás uszályban ferdek alól.
    - Erős hőbehatás fennállása esetén. Lapátolás vasfedelű ferdek alól nyáron.
    - Egészségre ártalmas körülmények között.
    - Gabona, faszén, állati csont lapátolása.
    - Veszélyes körülmények fennállása esetén.
    - Hőbehatás és egészségre való ártalom együttes fennállása esetén.
    - Egészségre való ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    2. Űrszerelvény tisztítás jármű alatt.
    - Hó- és jégeltakarítás.
    - Üt- és pályatisztítás drótkefével.
    3. Kötélpályakenés.
    4. Gabona- közet stb. mintavétel.
    5. Kocsirakomány meszelés.
    13. Könnyű, normális erőkifejtést kívánó munkák végzése különlegesen nehéz munkakörülmények között.
    Nagy erőkifejtést kívánó munkák végzése általában normális körülmények között
    1. A 11. kategóriába sorolt munkák abban az esetben, ha a körülmények az alábbiak.
    - Különleges testhelyzet és hőbehatás együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet és egészségi ártalom együttes fennállása esetén.
    - Gabona lapátolás a 3 m-nél hosszabb ferdek alól.
    - Különleges testhelyzet és veszély fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet, hőbehatás és egészségi ártalom együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet, egészségi ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    2. Ömlesztett nehéz anyagok rakodása lapátolással, vagy villával 500 kg/m3 térfogat feletti súlyú anyagoknál, kedvező munkakörülmények között.
    3. Darabos anyagok dobással való rakodása. Terméskő, hasábfa, nyersvas, kötegelt síncsavar, alátétvas stb.
    4. Csilletolás.
    5. Darabos anyagok rakodása abban az esetben, ha az egy főre eső egyszerre emelt súly a 10 kg-ot meghaladja. Burgonya zsákban, konzerv, gyümölcsféleség ládába rakva, zsákolt gabonaféle, takarmány préselt, bálázott állapotban.
    6. A 13-as kategóriába tartozó anyagok rakodása az alábbi kedvezőtlen munkakörülmények között:
    - Különleges testhelyzet esetén.
    - Erős hőbehatás esetén.
    - Egészségi ártalom fennállása esetén.
    - Veszély esetén.
    - Hőbehatás és egészségi ártalom együttes fennállása esetén.
    7. Hordók mozgatása, gurítása 30 kg-nál nagyobb súly esetén.
    8. Hordsaroglyán szállítás 500 kg/m3-nél nagyobb térfogat súlyú anyagok esetén.
    9. Kézi szállítóeszközzel való szállítás az alábbi szállítóeszközökkel:
    talicska, vastalicska, kubikostalicska, tragacs, molnárkocsi, hordárkocsi, kétkerekű talicska, japáner, emelőkocsi, kézikocsi stb.
    10. Hűtőkocsi jegelés.
    11. Ömlesztett anyagok zsákba való töltése és rakodása.
    12. Fagyos anyagok csákányozása, nehéz törmelék és bontási anyagok rámolása.
    14. Nagy erőkifejtést kívánó munkák különösen nehéz munkakörülmények között
    1. Ömlesztett vagy 10 kg-nál nagyobb egy főre eső egyszerre emelt darabos anyag rakodása az alábbi munkakörülmények esetén:
    - Különleges testhelyzet és hőhatás együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet és egészségi ártalom együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet és veszély együttes fennállása esetén.
    - Hőbehatás és veszély együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet, hőbehatás és egészségi ártalom együttes fennállása esetén.
    - Kén lapátolás usztályból 3 m-nél nagyobb, illetve hosszabb ferdek alól nyáron.
    - Különleges testhelyzet, egészségi ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    - Hőbehatás, egészségi ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet, hőbehatás, egészségi ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    2. Elhullott állatok és állati anyagok rakodása.
    21. Betanulást és normális erőkifejtést igénylő munkák végzése normális körülmények között.
    1. Az egyébként a 11. kategóriába sorolt munkák, melyeknél az alkalmazandó technológia rakodási szakismeretet kíván.
    Szalmás szekér rakodása.
    2. Ha a rakodási munkánál a férőhely kihasználása, vagy pedig az anyag minősége kívánja meg a szakszerűséget.
    öblös üvegáru rakodása vagonba, uszályba.
    Érzékeny műszerek és híradástechnikai anyagok rakodása.
    3. Anyagkötözés daruval való emeléshez.
    4. Vitla kezelés.
    5. Sablonnal történő festés.
    6. Tartálykocsi csapolás.
    7. Anyagmérlegelés.
    8. Szállítás közben meghibásodott ládák szegése vagy lezárása (vámolásnál).
    9. Azok a kocsikísérő tevékenységek, melyek szakszempontból a szállítás tartalma alatt a szállított áru felett felügyeletet kívánnak meg.
    22. Betanulást és normális erőkifejtést igénylő munkák végzése különleges munkakörülmények között
    1. A 21-es kategóriába sorolt rakodási és szállítási munkák abban az esetben, ha a körülmények az alábbiak:
    - Különleges testhelyzet esetén.
    - Erős hőbehatás fennállása esetén.
    - Egészségre ártalmas körülmények között.
    - Veszélyes körülmények fennállása esetén.
    - Hőbehatás és egészségre való ártalom együttes fennállása esetén.
    - Egészségre való ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    2. Az egyébként 12. kategóriába sorolt olyan rakodási és szállítási munkák, melyeknél az alkalmazott technológia rakodási szakismeretet kíván és különleges munkakörülmények állnak fenn.
    3. Targoncavezetés.
    4. Áruval rakott közúti járművek lefedése és lekötése. Önjáró járművek lekötése és kiékelése.
    5. Lófogatú jármű hajtása.
    6. Lóápolás.
    23. Betanított és normális erőkifejtést kívánó munkák különlegesen nehéz munkakörülmények között.
    1. A 21-es kategóriába sorolt rakodási és szállítási munkák, ha a munkakörülmények különösen nehezek:
    - Különleges testhelyzet és hőbehatás együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet és egészségi ártalom együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet és veszély fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet, hőbehatás és egészségi ártalom együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet, egészségi ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    - Hőbehatás, egészségi ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet, hőbehatás, egészségi ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    2. Az egyébként 13-as kategóriába sorolt olyan rakodási és szállítási munkák, melyeknél az alkalmazott technológia rakodási szakismeretet kíván és különleges munkakörülmények állnak fenn.
    3. Normális rakodást igénylő 4 q-n felüli nehéz tárgyak (gép, terméskő, buga stb.)
    4. Komplett szobabútor szállítása és rakodása.
    5. Hűtőkocsi rakodás.
    6. Földalatti rakodás csillével.
    7. Mozdony, vagon fordítás fordítókorongon kézzel.
    8. Tartálykocsi tisztítás.
    24. Betanult és nagy erőkifejtést kívánó munkák különösen nehéz munkakörülmények között
    1. 23-as kategóriába sorolt rakodási és szállítási munkák abban az esetben, ha a körülmények az alábbiak:
    - Különleges testhelyzet és hőhatás együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet és egészségi ártalom együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet és veszély együttes fennállása esetén.
    - Hőbehatás és veszély együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet, hőbehatás és egészségi ártalom együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet, egészségi ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    - Hőbehatás, egészségi ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet, hőbehatás, egészségi ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    2. Egyébként a 14-es kategóriába sorolt olyan rakodó és szállítási munkák, melyeknél az alkalmazott technológia rakodási szakismertet kíván és különlegesen nehéz munkakörülmények állnak fenn.
    31. Bonyolult vagy fokozott szakismeretet és normális erőkifejtést kívánó munkák, melyeknél a betanulás 6 hónapot meghaladó időt kíván.
    1. Vagon tolatása, csörlő kezelése, daru kezelése (vizsgához kötött).
    2. Vontató mozdony kezelése 16 lóerő alatt zárt telepen. Ipari villanymozdony vezetése zárt telepen.
    3. Vagonbuktató kezelése.
    4. Azok az utazórakodók által végzett munkák, amelyeknél minőségi átvétel és átadással kapcsolatos ügykezelés történik.
    32. Bonyolult, vagy fokozott szakismeretet és normális erőkifejtést kívánó munkák végzése különleges körülmények között, melyeknél a betanulás 6 hónapot meghaladó időt kíván.
    1. A 31-be sorolt rakodási és szállítási munkák és azzal kapcsolatos tevékenységek, amennyiben különleges munkakörülmények között történik a munka végzése.
    - Különleges testhelyzet esetén.
    - Erős hőbehatás fennállása esetén.
    - Egészségre ártalmas körülmények között.
    - Veszélyes körülmények fennállása esetén.
    - Hőbehatás és egészségre való ártalom együttes fennállása esetén.
    - Hőbehatás és veszély együttes fennállása esetén.
    - Egészségre való ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    2. Motoros targonca vezetése pályaudvaron vagy egyéb forgalmas helyen.
    Vontató mozdony vezetése 16 lóerő alatt, ipari villamosmozdony vezetése közforgalomban.
    3. Élő nagyállatok rakodása.
    33. Bonyolult, vagy fokozott szakismeretet és normális erőkifejtést kívánó munkák végzése különösen nehéz munkakörülmények között.
    Bonyolult, vagy fokozott szakismeretet és nagy erőkifejtést kívánó munkák végzése általában normális, vagy különleges munkakörülmények között.
    1. A 31-es kategóriába sorolt rakodási és szállítási munkák végzése különleges nehéz munkakörülmények között.
    - Különleges testhelyzet és hőbehatás együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet és egészségi ártalom együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet és veszély fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet, hőbehatás és egészségi ártalom együttes fennállása esetén.
    - Különleges testhelyzet, egészségi ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    - Hőbehatás, egészségi ártalom és veszély együttes fennállása esetén,
    - Különleges testhelyzet, hőbehatás, egészségi ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    2. Gép, kazán, trafó, kassza rakodási és szállítási munkák,
    Nagyobb értékű szerszámgépek rakodása. Zongora rakodása.
    Nagyobb táblaüveget tartalmazó ládák rakodása (kirakatüveg.)
    3. Önálló lúg- és savfejtés anyaghordással együtt.
    4. Különleges szaktudást, anyagismeretet igénylő vagy helykihasználási ismeretet kívánó dokkmunkák.
    5. A 33. kategóriába sorolt különleges körülmények között.
    - Különleges testhelyzet esetén.
    - Erős hőbehatás esetén.
    - Egészségi ártalom fennállása esetén.
    - Veszély esetén.
    - Hőbehatás és egészségi ártalom együttes fennállása esetén.
    - Egészségi ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    41. Gyakorlott szakmunkát és normális erőkifejtést kívánó, képesítéshez és szakvizsgához kötött munkák.
    1. Baggor, exkavátor stb. kezelés.
    2. Portáldaru, toronydaru kezelése.
    3. Aknaszállító gép kezelése.
    42. Gyakorlott szakmunkát és normális erőkifejtést kívánó munkák végzése különleges körülmények között.
    1. A 41-es kategóriába sorolt munkák végzése az alábbi különleges munkakörülmények között.
    - Különleges testhelyzet esetén.
    - Erős hőbehatás fennállása esetén.
    - Egészségre ártalmas körülmények között.
    - Veszélyes körülmények fennállása esetén.
    - Hőbehatás és egészségre való ártalom együttes fennállása esetén.
    - Hőbehatás és veszély együttes fennállása esetén.
    - Egészségre való ártalom és veszély együttes fennállása esetén.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében