14/1977. (X. 31.) MüM rendelet

a vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 14/1975. (XI. 15.) MüM rendelet módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A vállalati bérszabályozás és a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 29/1975. (XI. 15.) MT rendelet 10. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, valamint az ágazati miniszterek véleményének meghallgatásával - a következőket rendelem:
A vállalati bérszabályozás rendsze...

14/1977. (X. 31.) MüM rendelet
a vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 14/1975. (XI. 15.) MüM rendelet módosításáról
A vállalati bérszabályozás és a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 29/1975. (XI. 15.) MT rendelet 10. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, valamint az ágazati miniszterek véleményének meghallgatásával - a következőket rendelem:
1. §
A vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 14/1975. (XI. 15.) MüM rendelet 19. § (5) bekezdésének megjelölése (6) bekezdésre változik és e § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Az a vállalat, amely e rendelet hatálybalépését követően tér át a bértömeg-szabályozás rendszerére, köteles bérszínvonal-tartalékát az áttérést megelőző év képzett összlétszáma alapulvételével bértömeg-tartalékká átszámítani. A bértömeg-tartalék a 13. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint használható fel.
(5) Ha a vállalat e rendelet hatálybalépését követően a bérszínvonal-szabályozás rendszerére tér át, köteles bértömeg-tartalékát az áttérést megelőző év képzett összlétszáma alapulvételével bérszínvonal-tartalékká átszámítani. A bérszínvonal-tartalék a 4. § (4), illetve a 6. § (3) bekezdése szerint használható fel. E vállalatok a 13. § (2) bekezdésének megfelelően képzett bérszínvonal-tartalékot az áttérést követően nem használhatják fel."
2. §
(1) A 14/1975. (XI. 15.) MüM rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) A 14/1975. (XI. 15.) MüM rendelet 2. számú melléklete első bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"A bérköltség terhére történő kifizetések (bértömeg) számbavételénél és a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók létszámának meghatározásánál - eltérő rendelkezés hiányában - a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott "Egységes munkaügyi statisztikai utasítások" rendelkezéseit kell alkalmazni."
(3) A 14/1975. (XI. 15.) MüM rendelet
2. számú melléklete I/3/d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[3. A bérszínvonal számításának alapjául szolgáló bértömegként (1. pont), illetve létszámként (2. pont) nem szabad figyelembe venni:]
"d) a 15/1976. (VI. 4.) ÉVM-MüM együttes rendelettel módosított 15/1971. (V. 22.) ÉVM-MüM együttes rendelet alapján fizetett fagyszüneti díjat és a fagyszüneten levők létszámát;"
(4) A 14/1975. (XI. 15.) MüM rendelet 3. számú melléklete 1/a) pontja és 1/b) pontja első bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"1. A rendelet 5. § (1) bekezdésétől eltérően, a következőkben meghatározott alágazatokban, szakágazatokban az alábbi bérfejlesztési mutatókat kell alkalmazni:
a) A bolti kiskereskedelem (515) alágazatban és a vegyes tevékenységű kereskedelem (518) alágazatban:
- az értékesítési árbevétel összegét és
- az egy főre jutó hozzáadott érték-jellegű mutató (a továbbiakban: "hozzáadott érték") összegét.
b) A kereskedelmi vendéglátás (5171) szakágazatban:
- a szeszesital forgalom nélküli árbevétel összegét."
(5) A 14/1975. (XI. 15.) MüM rendelet 4-5. számú mellékletében foglalt táblázatok helyébe e rendelet 2-3. számú melléklete lép.
3. §
Ez a rendelet 1978. január 1. napján lép hatályba.
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter
1. számú melléklet a 14/1977. (X. 31.) MüM rendelethez Az egyes bérszabályozási formák működési köre 1. A vállalat (tröszt) bérszabályozási rendszerét meghatározó ágazati besorolásra - amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik - a Központi Statisztikai Hivatal hatályos ágazati rendszerét kell alkalmazni.
2. Vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonalszabályozást kell alkalmazni:
- a hő-, hang- és vízszigetelő anyagok gyártása (1516) szakágazatban;
- a kézmű- és háziipar (177) alágazatban;
- az egyéb ipar (18) ágazatban;
- a bolti kiskereskedelem (515) alágazatban;
- a kereskedelmi vendéglátás (5171) szakágazatban;
- a vegyes tevékenységű kereskedelem (518) alágazatban;
- az áruk és szellemi termékek külkereskedelme (5211) szakágazatban.
3. Vállalati teljesítményhez kötött bértömegszabályozást kell alkalmazni:
- a kőolaj- és földgázkitermelés (1114) szakágazatban;
- a bauxitbányászat (1115) szakágazatban;
- az alumíniumkohászat (1312) szakágazatban;
- a gépipar (14) ágazatban;
- a kő- és kavicsbányászat (1512) szakágazatban;
- a betonelemgyártó ipar (1514) szakágazatban;
- a finomkerámia és csiszolókorong ipar (1517) szakágazatban;
- az üvegipar (1518) szakágazatban;
- a vegyipar (16) ágazatban; kivéve az 1613 szakágazatot;
- a fafeldolgozóipar (171) alágazatban;
- a papíripar (172) alágazatban;
- a nyomdaipar (173) alágazatban;
- a textilipar (174) alágazatban;
- a bőr- és szőrmeipar (1751) szakágazatban;
- a textilruházati ipar (176) alágazatban;
- a baromfi- és tojásfeldolgozóipar (1912) szakágazatban;
- a tartósítóipar (1914) szakágazatban;
- a malomipar (1915) szakágazatban;
- a cukoripar (1917) szakágazatban;
- a növényolajipar (1919) szakágazatban;
- a szesz- és keményítőipar (1921) szakágazatban;
- a boripar (1922) szakágazatban;
- a dohányipar (1925) szakágazatban;
- az építőipari kivitelezés (21) ágazatban;
- a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás (3) népgazdasági ágba tartozó állami vállalatoknál;
- a közúti közlekedés (412) alágazatban;
- a termelőeszköz és készletező nagykereskedelem (511) alágazatban;
- a fogyasztási cikk nagykereskedelem (514) alágazatban;
- a Csepel Vas- és Fémművek Trösztnél.
4. Központi bérszínvonal-szabályozást kell alkalmazni:
- a villamosenergiaipar (12) ágazatban;
- a mész- és cementipar (1513) szakágazatban;
- a városi gáz gyártása (1613) szakágazatban;
- a húsipar (1911) szakágazatban;
- a tejipar (1913) szakágazatban;
- a sütő- és tésztaipar (1916) szakágazatban;
- a söripar (1923) szakágazatban;
- az ásvány-, szikvíz- és üdítőital-ipar (1924) szakágazatban;
- a taxiközlekedés (4133) szakágazatban;
- a víziközlekedés (414) alágazatban;
- a légiközlekedés (415) alágazatban;
- a garázstevékenység (4172) szakágazatban;
- a hírközlés (42) ágazatban;
- a melléktermék és hulladékbegyűjtő nagykereskedelem (513) alágazatban;
- a gyógyszerkereskedelem (516) alágazatban;
- a munkahelyi vendéglátás (5172) szakágazatban;
- a kereskedelmi szolgáltatások (519) alágazatban;
- az export fővállalkozás és közvetítő tevékenység (5212) szakágazatban;
- a külkereskedelmi jellegű szolgáltatás (5213) szakágazatban;
- a vízgazdálkodás (6) népgazdasági ágban;
- a személyi és gazdasági szolgáltatás (7) népgazdasági ágban, kivéve a 7141 szakágazatba sorolt vállalatokat;
- a kulturális szolgáltatás (84) ágazatba tartozó vállalatoknál;
- az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál;
- az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál;
- a kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalatoknál.
5. Központi bértömeg-szabályozást kell alkalmazni:
- szénbányászat (1111) szakágazatban;
- az egyéb ércek és ásványok bányászata (1116) szakágazatban;
- a vaskohászat (1311) szakágazatban;
- a tégla-, cserép- és tűzállóanyagipar (1511) szakágazatban;
- a cipőipar (1752) szakágazatban;
- az édesipar (1918) szakágazatban;
- a vasúti közlekedés (411) alágazatban;
- a közúti villamosközlekedés (4131) szakágazatban;
- a vegyes városi közlekedés (4132) szakágazatban;
- a mezőgazdasági termék-nagykereskedelem (512) alágazatban;
valamint valamennyi népgazdasági ágból:
- a vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutató- és fejlesztő intézeteknél;
- az ágazati-gazdasági intézeteknél, ügyvitelszervezési és gépesítési, gépiadatfeldolgozó, valamint üzem- és munkaszervezési vállalatoknál, ideértve az üzemszervezés, ügyvitelgépesítés és -feldolgozás (7141) szakágazatba sorolt vállalatokat is;
- a tervező vállalatoknál;
- a beruházási vállalatoknál.
6. A vállalat bérszabályozási rendszerét, amennyiben az eltér a 2-5. pontokban meghatározottaktól, a munkaügyi miniszter, az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az ágazati miniszterek útján, külön leirattal szabályozza.
2. számú melléklet a 14/1977. (X. 31.) MüM rendelethez
3. számú melléklet a 14/1977. (X. 31.) MüM rendelethez
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.