adozona.hu
13/1977. (VII. 23.) PM-ÁH rendelet
13/1977. (VII. 23.) PM-ÁH rendelet
az árkalkulátori és árszakértői képesítés rendjéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az árkalkulátori és árszakértői képzéssel, képesítéssel és továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
Az árszakértői szakképesítés szerve a pénzügyminiszter és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének együttes felügyelete alatt és az általuk jóváhagyott működési szabályzat alapján működő Árszakértői Képesítő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság). Feladata a szakképesítés követelményrendszeréne...
13/1977. (VII. 23.) PM-ÁH rendelet
az árkalkulátori és árszakértői képesítés rendjéről
Az árkalkulátori és árszakértői képzéssel, képesítéssel és továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
Árszakértői Képesítő Bizottság
1. §(1) Az árszakértői szakképesítés szerve a pénzügyminiszter és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének együttes felügyelete alatt és az általuk jóváhagyott működési szabályzat alapján működő Árszakértői Képesítő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság). Feladata a szakképesítés követelményrendszerének kialakítása, a jelöltek vizsgáztatása és a szakképesítés megadása.
(2) A Bizottság elnökből, elnökhelyettesekből, titkárból (a továbbiakban: Elnökség), valamint vizsgáztató bizottsági elnökökből és tagokból áll.
(3) Az Elnökség tagjait határozatlan időre, a vizsgáztató bizottsági elnököket és a tagokat 3 éves időtartamra a pénzügyminiszter és az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke együttesen nevezi ki.
(4) A Bizottság mellett Titkárság működik.
(5) Az Elnökség feladatai:
a) az árkalkulátori és árszakértői képzés, a továbbképzés céljának, irányának, tárgyának (tárgyainak) és követelmény-rendszerének, a vizsgáztatással kapcsolatos rendelkezéseknek meghatározása;
b) a szakvizsgák vizsgáztató bizottsági elnökeinek és tagjainak kijelölése;
c) a szakképesítést tanúsító oklevelek kiadása és nyilvántartásba vétele, valamint a továbbképzésről szóló "Igazoló okmány"-ok kiadása.
(6) Az Elnökség dönt a vizsgajogosultság elismerésével kapcsolatos fellebbezési, valamint a vizsgákkal kapcsolatos felmentési, beszámítási és halasztási ügyekben.
(7) A Titkárság feladatai:
a) a képesítő, a kiegészítő és a kiegészítő szakosító szakvizsgákra jelentkezők kérelmének elbírálása;
b) a képesítő, a kiegészítő és a kiegészítő szakosító szakvizsgák szervezése és technikai lebonyolítása;
c) az árszakértői képesítéssel már rendelkezők részére továbbképző tanfolyamok szervezése;
d) a vizsgadíjak kezelése és nyilvántartása;
e) az Elnökség döntési körébe tartozó ügyek előkészítése.
Képesítési fokozatok
2. §(1) A képesítés fokozatai a következők:
a) képesített árkalkulátor,
b) képesített árszakértő (bányászati és energetikai, vegyipari, kohó- és gépipari, könnyűipari, építőipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari, közlekedési, valamint belkereskedelmi szakon).
(2) Azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez képesített árkalkulátori, illetve képesített árszakértői képesítés szükséges, e rendelet melléklete határozza meg.
A képesítés megszerzése
3. §Az árkalkulátori képesítés az ágazati minisztérium által a 6. § szerint szervezett tanfolyam elvégzésével és a vizsgabizottság előtt sikeres szakvizsgával szerezhető meg.
4. §
(1) Az árszakértői szakvizsgára jelentkezés előfeltétele:
a) képesített árkalkulátori képesítés és
b) legalább 6 éves gyakorlat árkalkulátori vagy számviteli munkakörben.
(2) Az árszakértői szakvizsgák tantárgyai:
I. szakvizsga tantárgyai:
a) Politikai gazdaságtan (szóbeli),
b) Gazdasági és pénzügyi ismeretek (szóbeli).
II. szakvizsga tantárgyai:
a) Számvitel (írásbeli és szóbeli),
b) Gazdasági tevékenység elemzése (írásbeli és szóbeli).
III. szakvizsga tantárgyai:
a) Árpolitika, árképzés és árellenőrzés (írásbeli és szóbeli),
b) Szakmai technológiai ismeretek (szóbeli).
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott I. szakvizsga tantárgyai valamelyikéből egyetemen vagy főiskolán szigorlatot vagy államvizsgát tett, abból a tárgyból az árszakértői szakvizsgán felmentését kérheti. A szakmai technológiai ismeretek tantárgy vizsgája alól felmentését kérheti, aki a választott szaknak megfelelő technikusi oklevéllel rendelkezik. A kérelmet a Titkársághoz kell benyújtani.
(4) Aki valamilyen szakon már szerzett árszakértői oklevelet, más szakon is tehet kiegészítő szakvizsgát. Ilyen esetben a kiegészítő szakvizsgák tárgyai a szakosításnak megfelelően a következők:
I. kiegészítő szakvizsga
Számvitel (írásbeli és szóbeli)
Gazdasági tevékenység elemzése (írásbeli és szóbeli)
II. kiegészítő szakvizsga
Árpolitika, árképzés és árellenőrzés (írásbeli és szóbeli)
Szakmai technológiai ismeretek (szóbeli)
(5) Aki valamelyik ipari szakon (bányászati és energetikai, vegyipari, kohó- és gépipari vagy könnyűipari szakon) már szerzett árszakértői oklevelet, más ipari szakon kiegészítő szakosító szakvizsgát tehet. A kiegészítő szakosító szakvizsga tantárgyai a szakosításnak megfelelően:
Árpolitika, árképzés és árellenőrzés (írásbeli és szóbeli) Szakmai technológiai ismeretek (szóbeli)
(6) A rendelet melléklete szerinti munkaköröket külön szakképesítés megszerzése nélkül is betölthetik:
a) a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen vagy a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karán oklevelet nyert közgazdászok,
b) a mérnök-közgazdászok,
c) azok a 45. életévüket betöltött nők, illetve 50. életévüket betöltött férfiak, akik huzamosabb idő óta dolgoznak a felsorolt munkakörök valamelyikében,
d) azok, akiknek az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke a képesítés megszerzése alól hosszú szakmai gyakorlat alapján felmentést adott.
Az árszakértői vizsgáztatás rendje
5. §(1) A vizsgajogosultság elismertetése iránti kérelmeket - a feltételek meglétét igazoló iratokkal együtt - a Titkársághoz kell benyújtani. Az árszakértői szakvizsgára azok is jelentkezhetnek, akik a 7. § szerinti előkészítő oktatásban nem vettek részt.
(2) A szakvizsgákra a jelentkezési kérelmeket - szakvizsgánként - a vizsga időpontját 2 hónappal megelőzően kell a Titkársághoz benyújtani.
(3) A jelölteknek a három szakvizsgát a vizsgajogosultság elismerésétől (a jelentkezés elfogadásától) számított 3 éven belül kell letenniük. Aki e határidőig az összes szakvizsgát (beleértve az esetleges pótvizsgákat is) nem tette le, annak a szakképesítést igazoló oklevél megszerzéséhez újból kell szakvizsgára jelentkeznie. Az újbóli jelentkezés esetén a már sikeresen letett szakvizsgákat is meg kell ismételni.
(4) Aki írásbeli vizsgadolgozatára "elégtelen" osztályzatot kapott, - abból a tárgyból - szóbeli vizsgára nem bocsátható.
(5) A szakvizsgák szóbeli tárgyaiból a jelölteknek egy vizsganapon kell a vizsgabizottság előtt vizsgázniuk.
(6) A szakvizsgák tantárgyai vizsgaeredményeinek osztályzatai: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2). elégtelen (1).
(7) A vizsgázót abból a tárgyból, amelyből elégtelen osztályzatot kapott, pótvizsgára kell utasítani. Pótvizsgára a sikertelen vizsga után egy hónap elteltével, de legfeljebb 6 hónapon belül lehet jelentkezni. A pótvizsga kétszer ismételhető. Aki a másodszori pótvizsgán is elégtelen osztályzatot kapott, vagy pótvizsgára az előírt határidőn belül nem jelentkezett - az előző szakvizsgák eredményeinek beszámítása nélkül -, csak újbóli jelentkezéssel kezdheti meg a szakvizsgák letételét.
(8) A jelölt a szakvizsgák sikeres letétele után oklevelet kap. A szakképesítés minősítését az oklevélben a sikeresen letett szakvizsgák tantárgyai vizsgaeredményének átlagában kell megállapítani. Kitüntetéses minősítésű oklevelet az a jelölt kaphat, aki pótvizsgát nem tett, és az összes tantárgyból jeles eredménnyel vizsgázott.
Előkészítő oktatás
6. §(1) A képesített árkalkulátori előkészítő oktatásra jelentkezés előfeltétele:
a) középiskolai végzettség és
b) legalább 2 évi munkaviszony vagy szövetkezeti tagság.
(2) Az előkészítő oktatás időtartamát a tanfolyamot szervező minisztérium határozza meg. A tanfolyam látogatása kötelező.
(3) Aki az előkészítő oktatáson rendszeresen részt vett, a tanfolyam elvégzése után jelentkezhet képesített árkalkulátori szakvizsgára.
(4) Az árkalkulátori szakvizsga tantárgyait és tématervét a tanfolyam szervezésére illetékes ágazati minisztérium az Országos Anyag- és Ár-hivatallal egyetértésben határozza meg.
7. §
(1) A képesített árszakértői előkészítő oktatást - a rendeletben meghatározott szakokon és tantárgyakból - a Pénzügyminisztérium Továbbképző Intézete (a továbbiakban: Intézet) esti és levelező tagozaton szervezi.
(2) Az Árpolitika, árképzés és árellenőrzés, valamint a Szakmai technológiai ismeretek tantárgyak tématervét az Országos Anyag- és Árhivatal az Oktatási Minisztériummal és az illetékes ágazati minisztériummal, a többi tantárgy tématervét a Pénzügyminisztérium az Országos Anyag- és Árhivatallal, valamint az Oktatási Minisztériummal egyetértésben határozza meg.
(3) Az előkészítő oktatásra jelentkezés előfeltétele:
a) képesített árkalkulátori képesítés és
b) legalább 3 éves gyakorlat árkalkulátori vagy számviteli munkakörben.
(4) Az előkészítő oktatás időtartama 6 félév.
(5) Az előkészítő oktatás során a hallgatók Politikai gazdaságtan, Gazdasági és pénzügyi ismeretek tantárgyakból a Bizottság előtt vizsgát tesznek, a többi tantárgyból a tanfolyam előadója előtt beszámolhatnak.
(6) Akik az előkészítő oktatás során az előző bekezdésben meghatározott vizsgákat letették, erről "Igazoló okmány"-t kapnak. Ha a jelölt az "Igazoló okmány" megszerzését követően 1 éven belül jelentkezik képesítő szakvizsgára, a szakvizsgán felmentést kap az (5) bekezdésben meghatározott tárgyak vizsgáinak letétele alól.
Továbbképzés
8. §(1) Az árszakértői szakképesítéssel már rendelkezők részére a Titkárság továbbképző tanfolyamokat szervez.
(2) A továbbképzésben részt vett hallgatók a részvételt hivatalosan tanúsító "Igazoló okmány"-t kapnak.
(3) A továbbképző tanfolyamokra árszakértői szakképesítés nélkül is lehet jelentkezni, de ebben az esetben a hallgató a továbbképzésben részvételről "Igazoló okmány"-t nem kap.
9. §
(1) A pénzügyminiszter, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. számú törvény 43. §-a alapján - amely rendkívüli szabadság megadását lehetővé teszi - a felügyelete alá tartozó szerveknél azoknak a dolgozóknak, akiknek az árszakértői szakképesítés megszerzését a munkáltató szerv vezetője előírta, szakvizsgánként 6 munkanap rendkívüli szabadságot engedélyez.
(2) A szakvizsgák (pótvizsgák) vizsga- és jelentkezési díjait, valamint a továbbképző tanfolyamok díját az Elnökség, az előkészítő tanfolyamok díját az Intézet közleményben teszi közzé. A költségeket a hallgatók viselik. A munkáltató (egészben vagy részben) magára vállalhatja a költségeket.
Vegyes és záró rendelkezések
10. §(1) A rendelet alkalmazásában szakmai gyakorlatnak kell tekinteni az iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány (egyetemi, főiskolai oklevél) megszerzése előtt szerzett szakmai gyakorlatot is.
(2) Azoknak, akik a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet eredményesen elvégezték, Politikai gazdaságtan tantárgyból vizsgázniuk nem kell. Az ott szerzett osztályzat kerül elismerésre.
(3) Azok, akik mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói oklevéllel rendelkeznek, az árszakértői képesítést az Árpolitika, árképzés és árellenőrzés, valamint a Szakmai technológiai ismeretek tantárgyakból letett sikeres kiegészítő szakvizsgával szerezhetik meg.
(4) Az e rendelettel hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján megszerzett és elismert árkalkulátori és árszakértői képesítések továbbra is változatlanul érvényesek.
(5) Az elveszett bizonyítványok és oklevelek pótlására az Elnökség a szakvizsga-iratok (nyilvántartásai) alapján - kérelemre - igazolást adhat ki. A kérelmet a Titkársághoz kell benyújtani.
(6) A Bizottság és az Intézet közleményeit a Pénzügyi Közlönyben, valamint az Árszabályozás és Termékforgalmazás című hivatalos lapban teszi közzé.
(7) Ez a rendelet - a 4. § (1) bekezdése a) pontja kivételével, melyet 1979. szeptember 1-től kezdődően kell alkalmazni - 1978. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 14/1961. (ÁSZ. 45.) PM-ÁH együttes utasítással kiegészített 10/1961. (ÁSZ. 34.) PM-ÁH együttes utasítás hatályát veszti. Akik tanulmányaikat a hatályon kívül helyezett utasítás alapján kezdték meg, a korábbi tanulmányi és vizsgarend szerint 1981. június 30-ig vizsgázhatnak.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet a 13/1977. (VII. 23.) PM-ÁH rendelethez
1. Képesített árszakértői képesítéshez kötött munkaköröka) minisztériumi (országos hatáskörű szerveknél működő) árosztály (árcsoport) főelőadói és előadói,
b) megyei, megyei városi és fővárosi tanács V. B. árügyekkel foglalkozó főelőadói és előadói,
c) az illetékes miniszter és az Országos Anyag-és Árhivatal elnöke által meghatározott munkakörök.
2. Képesített árkalkulátori képesítéshez kötött munkakörök:
a) az illetékes miniszter által meghatározott kalkulációs munkakörök (előkalkulátor, árellenőr stb.),
b) a megyei (fővárosi, megyei városi) tanács elnöke által meghatározott - az alsóbbfokú tanácsi szakigazgatási szervnél betöltött - árakkal kapcsolatos munkakörök.