adozona.hu
7/1977. (V. 18.) MüM-KPM együttes rendelet
7/1977. (V. 18.) MüM-KPM együttes rendelet
a gépjárművezetők munkafeltételeinek és munkabérének (munkadíjának) megállapításáról szóló 16/1971. (VII. 7.) MüM-KPM együttes rendelet módosításáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendeljük:
A gépjárművezetők munkafeltételeinek és munkabérének (munkadíjának) megállapításáról szóló 16/1971. (VII. 7.) MüM-KPM együttes rendelet (a továbbiakban: R) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § E rendelet hatálya kiterjed a munkaviszonyban, valamint az ipari szövetkezeti tagsági viszonyban álló gépkocsivezetők...
A gépjárművezetők munkafeltételeinek és munkabérének (munkadíjának) megállapításáról szóló 16/1971. (VII. 7.) MüM-KPM együttes rendelet (a továbbiakban: R) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § E rendelet hatálya kiterjed a munkaviszonyban, valamint az ipari szövetkezeti tagsági viszonyban álló gépkocsivezetőkre, továbbá az áruszállító motorkerékpárok vezetőire (a továbbiakban együtt: gépjárművezetők)."
2. §
A R 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Azt a gépjárművezetőt, aki "gépjárművezető és karbantartó" szakmunkás vizsgabizonyítvánnyal (OSzJ. 309. sz.) rendelkezik, egy fokkal magasabb szakmai gyakorlati idő szerinti bértétel alapján kell besorolni. Ha az ilyen vizsgabizonyítvánnyal rendelkező gépjárművezetőnek 20 évet meghaladó szakmai gyakorlata van. az ennek megfelelő bértétel felső határa 15 százalékkal emelhető."
3. §
(1) A R 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a kővetkező rendelkezések lépnek:
"(1) A gépjárművezető által évente teljesíthető túlmunka (ideértve a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munkát is) - a (2) bekezdésben említett esetet kivéve - nem haladhatja meg az egy évre számított törvényes munkaidő 30%-át. Ez az éves túlmunkaidő-keret havonta egyenlőtlenül is felhasználható; a havonta teljesített túlmunka azonban - az Mt. V. 46 §-ának (3) bekezdésében foglalt esetek kivételével - nem lehet több mint a havi törvényes munkaidő 40%-a.
(2) A járandósági és a személyi használatú személygépkocsik vezetői tekintetében a miniszter, a folyamatosan működő egészségügyi intézetek (szervek) gépjárművezetői tekintetében a felügyeleti szerv vezetője az évente teljesíthető túlmunka idejét az egy évre számított törvényes munkaidő 40%-áig engedélyezheti."
(2) A R 4. §-a (2)-(3) bekezdésének számozása (3)-(4) bekezdésre, és az új (4) bekezdésben a hivatkozás (1)-(2) bekezdésre változik.
4. §
A R melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:
"Melléklet a 16/1971. (VII. 7.) MüM-KPM együttes rendelethez
A gépjárművezetők bértáblázata
Az a gépjárművezető, aki gépjárműkezelői továbbképző vizsgabizonyítvánnyal (középfokú gépjárművezetői bizonyítvánnyal) rendelkezik, egy fokkal, aki 1969. július 1-ig szerzett felsőfokú gépjárművezetői bizonyítvánnyal rendelkezik két fokkal magasabb szakmai gyakorlati idő szerinti bértétel alapján sorolható be."
5. §
(1) A rendelet 3. §-ának (1) bekezdése 1979. január 1. napján, többi rendelkezése a kihirdetés napján lép hatályba; egyidejűleg
- a gépjárművezetők munkafeltételeinek és munkabérének (munkadíjának) megállapításáról szóló 16/1971. (VII. 7.) MüM-KPM együttes rendelet módosítására kiadott 7/1973. (VII. 11.) MüM-KPM együttes rendelet 2. §-a. valamint
- a munkások és alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló egyes jogszabályok módosítására kiadott 21/1975. (XII. 29.) MüM rendelet mellékletének 3. pontja
hatályát veszti.
(2) A rendelet 4. §-ában meghatározott új bértételek alsó határa helyett 1979. március 31. napjáig a korábban érvényes alsó bérhatárokat kell alkalmazni.
(3) A gépjárművezetők besorolását felül kell vizsgálni és a rendelet szabályainak megfelelően kell megállapítani. A felülvizsgálattal összefüggésben meg kell vizsgálni a gépjárművezető részére fizetett mozgóbéreket (pótlékokat, kiegészítő fizetéseket, prémiumokat) és intézkedni kell az indokolatlan mozgóbérek alapbéresítésére. A személyi besorolásról és alapbérről nyilvántartást kell vezetni.