adozona.hu
33/1980. (XII. 29.) MüM-BkM együttes rendelet
33/1980. (XII. 29.) MüM-BkM együttes rendelet
a belkereskedelem hálózati dolgozói alapbérének megállapításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 58. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:
E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben fogla...
33/1980. (XII. 29.) MüM-BkM együttes rendelet
a belkereskedelem hálózati dolgozói alapbérének megállapításáról
A Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 58. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:
1. §(1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1-2. számú mellékletben megjelölt munkakörben foglalkoztatott dolgozókra terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a gyógyszer-kereskedelemben foglalkoztatottakra, továbbá azokra, akiknek biztosított bérük nincs.
2. §
(1) A hálózati egységvezetőket és helyetteseiket az 1. számú, a beosztott hálózati dolgozókat a 2. számú melléklet szerinti munkakörökbe kell - a 3-4. számú mellékletek figyelembevételével - besorolni és a dolgozók alapbérét a munkakörükhöz tartozó bértétel alapján kell megállapítani.
(2) A kollektív szerződés az egyes munkaköri bértételek alsó és felső határa között további -feltételhez kötött - bérfokozatokat állapíthat meg.
3. §
(1) A hálózati egységeket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - forgalmi, esetleg vállalati jogkörben meghatározott egyéb követelmény alapján kategóriába kell sorolni.
(2) A pavilon, dohánybolt, benzin- és ásvány-olajkút kezelőjét, a kantin, turistaszállás, fogadó, kemping, önálló üdülőház vezetőjét és ezek helyetteseit az egység forgalmától függetlenül kell besorolni.
4. §
(1) A kiskereskedelmi és vendéglátó egységek "kiemelt" és "a" kategóriába sorolásának forgalmi követelményét a 3. számú melléklet tartalmazza. A felügyeleti szerv - a szakszervezettel egyetértésben - a kategóriába sorolás forgalmi követelményeit megemelheti, illetőleg egyéb követelményt is előírhat. A nagykereskedelmi egységek közül a "raktárház" és a "kiemelt" kategóriába sorolás feltételeit a felügyeleti szerv határozza meg.
(2) A kiskereskedelmi és vendéglátó egységek '"b" és "c", valamint a nagykereskedelmi egységek "a", "b" és "c" kategóriába sorolásának forgalmi és esetleges egyéb követelményeit a kollektív szerződésben kell előírni.
(3) Áruházakban és áruház jellegű egységekben működő részlegek vezetői és vezetőhelyettesei az 1. számú melléklet 2-5. és 7-10. jelzőszámú munkaköri bértételek alapján csak az esetben sorolhatók be, ha a részleg forgalmi jutalékát elkülönítetten számolják el. Ez esetben a kategorizálásnál a 3. számú melléklet, illetőleg a kollektív szerződés előírásait kell alkalmazni.
(4) Vezetőnek - az üzemelés idejétől függetlenül - egységenként csak egy fő sorolható be.
(5) Egységenként - kivéve a szerződéses üzemelésű üzleteket - legalább annyi vezetőhelyettest kell foglalkoztatni, hogy a vezető és a vezetőhelyettes (vezetőhelyettesek) törvényes munkaidejének együttes időtartama elérje a nyitva-tartás, valamint a nyitvatartás időn kívüli rendszeres munkavégzés időtartamát.
5. §
A gyakorlati időtől függően bérezett dolgozókat a magasabb bértételre jogosító gyakorlati idő betöltését követő hó első napjával kell átsorolni. A kollektív szerződés az átsorolásra korábbi időpontot, de legfeljebb a tárgyév első napját is előírhatja.
6. §
(1) E rendelet végrehajtásáról a kollektív szerr ződésben kell rendelkezni.
(2) Azokat a kérdéseket, amelyeket a rendelet szerint a kollektív szerződésben kell szabályozni, az ipari, mezőgazdasági szövetkezetek egységeiben foglalkoztatott dolgozókra vonatkozóan a szövetkezeti munkaügyi szabályzat rendezi.
7. §
(1) Ez a rendelet 1981. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet 1-2. számú mellékletében foglalt bértételek alsó határa helyett 1983. március 31. napjáig a kihirdetéskor érvényes bértételek alsó határai alkalmazhatók.
(3) A rendelet hatályba lépésekor már működő egységekre a 3. számú mellékletben szereplő forgalmi követelmények helyett 1981. december 31-ig a korábban érvényes forgalmi követelmények is alkalmazhatók, de ezek alapján az egységet magasabb kategóriába nem lehet átsorolni. Amennyiben a forgalmi követelmény emelése miatt az egységet alacsonyabb kategóriába kell visszasorolni, az egységvezető (egységvezető-helyettes) alapbérét nem lehet csökkenteni.
(4) Az e rendelet alapján bérezett dolgozók besorolását felül kell vizsgálni, és e rendelet előírásainak megfelelően kell megállapítani. Ezzel egyidejűleg az indokolatlan mozgóbéreket (fizetéskiegészítés jellegű pótlékokat, prémiumokat stb.) alapbérré kell átalakítani. A személyi besorolásokról áttekinthető nyilvántartást kell vezetni. A dolgozóknak az 1. és 2. számú mellékletekben meghatározott munkaköri jelzőszámukról, munkakörükről és bérbesorolásuk összegéről csak akkor kell írásos értesítést adni, ha alapbérük összegét bármely okból módosítják.
(5) A gyakornokként besorolt kezdő szakemberek hálózati munkakörben sem részesülhetnek jutalékos bérezésben.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a belkereskedelem hálózati dolgozói alapbérének megállapításáról szóló 5/1977. (II. 19.) MüM-BkM számú együttes rendelet hatályát veszti.
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter
Dr. Sághy Vilmos s. k.,
belkereskedelmi miniszter
1. számú melléklet a 33/1980. (XII. 29.) MüM-BkM együttes rendelethez
Hálózati egységek vezetőinek bértáblázataI.
Ft/hóEz a bértáblázat
a) a kiskereskedelmi
- boltok,
- önálló egységnek nem minősülő, vállalati kategorizálással nem rendelkező áruházak,
- áruházi osztályok,
- áruházi szintek,
b) vendéglátóipari
- melegkonyhával - kivéve a II. táblázatban foglalt melegkonyhás egységeket -, vagy
- termelőrészleggel működő egységek,
- kávéházak,
- termelőüzemek,
c) a nagykereskedelmi
- raktárházak,
- fiókok,
- lerakatok, telepek, - kirendeltségek
vezetőire és ezek helyetteseire vonatkozik.
(A vendéglátóiparban az éttermi-főnök munkakörű dolgozókat a 7., 8., 9. jelzőszámú bértételek alapján kell besorolni.)
II.
Ft/hóEzen bértáblázat 12-17 jelzőszámú bértételei a vendéglátóipari
- bárok (nappali, éjszakai)
- bisztrók
- borkostolók
- borozók
- büfék
- cukrászdák
- eszperesszók
- ételbárok
- fagylaltozók
- falatozók
- italboltok
- kocsmák
- lacikonyhák
- mulatók
- pecsenyesütők
- sörözők
- sütemény szaküzletek
- tálalóéttermek
- teázók
- tejbárok
- tej presszók
- termelői borkimérések
- varieték
- zenés ifjúsági szórakozóhelyek vezetőire és ezek helyetteseire vonatkozik.
III.
Ft/hó2. számú melléklet a 33/1980. (XII. 29.) MüM-BkM számú együttes rendelethez A hálózati egységek beosztott dolgozóinak bértáblázata Ft/hó
3. számú melléklet a 33/1980. (XII. 29.) MüM-BkM együttes rendelethez
A kiskereskedelmi hálózati egységek kategorizálásának alapját képező forgalmi követelmények
(havi átlagos forgalom alsó határa ezer forintban)
Vendéglátó egységek, üzemek kategorizálásának alapját képező forgalmi követelmények
(havi átlagos forgalom alsó határa ezer forintban)
A Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá rendelt nagykereskedelmi vállalatok hálózati egységei kategorizálásának alapját képező forgalmi követelmények
(éves értékesítési forgalom alsó határa millió forintban)
1. Az új hálózati egységeket a tervezett havi átlagos forgalom, termelési érték (továbbiakban: forgalom) alapján kell kategóriába sorolni. A kategóriába sorolást évenként egyszer, általában január 1-i hatállyal kell felülvizsgálni és azt szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat alapja az előző év tényleges havi átlagos forgalma. Az előző év folyamán létesített egységeknél a felülvizsgálatot, illetőleg a szükségszerű módosítást az üzemeltetési időszak havi átlagos forgalma alapján kell végrehajtani. Ha valamely egység működése év közben szünetel, a zárvatartás idejét - teljes naptári hónapra (hónapokra) kerekítve - az átlagos forgalom kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ha a szünetelés figyelmen kívül hagyása az átlagos havi forgalmat jelentősen torzítja, a kategóriamódosítás mellőzhető.2. Az egész évben üzemelő, de az idényben lényegesen magasabb forgalmat bonyolító egységek az idény tartamára és az év többi időszakára eltérő kategóriába sorolhatók. Ez esetben az előző év két időszaka megbontott forgalmának havi átlaga a besorolás alapja. Ezeket az egységeket, továbbá a kategóriaváltozás időpontját kollektív szerződésben kell kijelölni, illetőleg meghatározni.
3. Csak az idényben üzemelő egységek besorolását, illetőleg annak felülvizsgálatát az üzemelési időszak tényleges havi átlagforgalma alapján kell végrehajtani. Az új egységek tekintetében az üzemelési időszak előirányzott forgalma az irányadó.
4. Az átlagostól eltérő forgalomösszetételű (pl. közületi forgalom magas aránya) egységek "kiemelt" és "a" kategóriába sorolásának forgalmi követelményeit a kollektív szerződésben a 3. számú mellékletben foglaltaknál magasabban is meg lehet határozni.
4. számú melléklet a 33/1980. (XII. 29.) MüM-BkM együttes rendelethez A gyakorlati időtől függően bérezett dolgozók gyakorlati idejének megállapítása 1. Teljes mértékben gyakorlati időnek kell tekinteni
- az adott szakmára képesítést nyújtó tanulóképzés idejét,
- a kiskereskedelemben és nagykereskedelemben a közgazdasági technikum kereskedelmi tagozatát és a kereskedelmi szakközépiskolát végzett dolgozóknál 4 évet,
- a vendéglátásban a vendéglátóipari technikumot és a vendéglátóipari szakközépiskolát végzetteknél 4 évet,
- a műszaki képzettséget igénylő szakmákban a szakbavágó technikumot, szakközépiskolát végzetteknél 4 évet,
- az eladóknál és raktári beosztottaknál az adott szakmában egységvezetői, egységvezető-helyettesi, eladói, raktárvezetői, raktárosi, raktári beosztott munkakörben töltött időt,
- ügyintézői vagy ennél magasabb áruforgalmi, üzemeltetési munkakörben bármely szakmában eltöltött időt,
- a volt önálló kereskedők és vendéglátóiparosok működési idejét az adott szakmában,
- a szakácsoknál és cukrászoknál az e munkakörben, továbbá a konyhalegény, konyhalány munkakörben eltöltött gyakorlat idejét
2. A kollektív szerződés részben vagy teljes mértékben gyakorlati időnek minősítheti
- a kiskereskedelemben és nagykereskedelemben a vendéglátóipari technikumot és vendéglátóipari szakközépiskolát végzetteknél 4 évet,
- a vendéglátásban a közgazdasági technikum kereskedelmi tagozatát és a kereskedelmi szakközépiskolát végzett dolgozóknál 4 évet,
- más kereskedelmi, illetőleg vendéglátó szakmára képesítést nyújtó tanulóképzés idejét,
- a kereskedelmi hálózatban bármely munkakörben és az ipari rokonszakmákban töltött gyakorlat idejét, továbbá
- a volt önálló kereskedők és vendéglátóiparosok bármely kereskedelmi szakmában eltöltött, működési idejét.
3. Az esti és levelező iskolák, továbbá tanfolyamok képzési ideje gyakorlati időnek nem minősíthető. Ha a dolgozó a gyakorlati idő alapján bérezett munkakörből katonai szolgálatra vonul be és annak letelte után ugyanilyen munkakörbe tér vissza, katonai szolgálata gyakorlati időnek minősül
4. A besorolásnál csak az igazolt gyakorlat vehető figyelembe.
5. A jelen rendelet hatálybalépésekor jogszabály alapján már korábban elismert gyakorlati időt az adott vállalatnál fennálló munkaviszony megszűnéséig csökkenteni nem szabad. A korábban elismert gyakorlati idő beszámítása szempontjából az áthelyezett dolgozót úgy kell tekinteni, mintha munkaviszonya nem szűnt volna meg.
6. Gyakornoki bértétel szerint sorolhatók azok a kezdő szakemberek, akik közgazdász, illetve kereskedelmi vagy vendéglátóipari (idegenforgalmi) üzemgazdász diplomával rendelkeznek, a vállalatnál a betanulás időszakára - legfeljebb 2 éves időtartamra - különböző, váltakozó munkaterületeken végzik munkájukat.
Lábjegyzet
A 21/1979. (XII. 6.) BkM rendelet 10. § (2) bekezdése.
