adozona.hu
3/1982. (XII. 29.) ME rendelet
3/1982. (XII. 29.) ME rendelet
az ipari szövetkezetek tagjainak és alkalmazottainak munkavégzésére vonatkozó szabályokról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. számú törvényerejű rendelet (Iszt) végrehajtása tárgyában kiadott 40/1971. (XI. 30.) Korm. számú rendelet (Iszt. R.) 45. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az illetékes ágazati miniszterekkel, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával (továbbiakban: OKISZ) és - az alkalmazottak tekintetében - a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
Az általános rendelkezésekre - ha jogszabály eltérően nem r...
3/1982. (XII. 29.) ME rendelet
az ipari szövetkezetek tagjainak és alkalmazottainak munkavégzésére vonatkozó szabályokról
Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. számú törvényerejű rendelet (Iszt) végrehajtása tárgyában kiadott 40/1971. (XI. 30.) Korm. számú rendelet (Iszt. R.) 45. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az illetékes ágazati miniszterekkel, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával (továbbiakban: OKISZ) és - az alkalmazottak tekintetében - a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
I. Rész
A tagokra vonatkozó szabályok
1. §Az általános rendelkezésekre - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Munka Törvénykönyvének (Mt.) és a végrehajtásáról szóló minisztertanácsi rendeletnek (Mt. V.), valamint az egyéb általános érvényű jogszabályoknak (a továbbiakban: munkajogi jogszabályok) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
2. §
(1) Ha a megváltozott munkaképességűekkel foglalkozó bizottság szövetkezeti tag ügyét tárgyalja, a bizottság két tagját a szövetkezet jelöli ki, az egyiket a vezetőség, a másikat pedig a szövetkezeti bizottság.
(2) A szövetkezet köteles újból munkával ellátni azt a tagját, aki nála üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés folytán megrokkant és a rokkantsági nyugdíjának megállapítására tekintettel munkamegállapodása hatályát vesztette, ha munkaképessége visszanyerése után a szövetkezetnél munkára jelentkezik.
3. §
A nő- és a fiatalkorú tagok védelmével, valamint a tanulmányi szerződéssel összefüggő kérdésekben a munkajogi jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
4. §
(1) A tagokra vonatkozóan a munkakönyvek kezeléséről szóló jogszabályt - e rendeletben foglalt eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni.
(2) A munkakönyv "a munkáltató neve és székhelye" rovatába - a szövetkezet nevén és székhelyén kívül - "tag", "biztosított bedolgozó tag", illetőleg "bedolgozó tag" bejegyzést kell beírni.
(3) Ha a munkamegállapodás hatályát veszti vagy a tag foglalkoztatását megszüntetik, ezt a munkakönyvnek "a munkaviszony megszűnésének módja" rovatába a munkakönyvekre vonatkozó jogszabályban meghatározott szöveggel kell bejegyezni. Ha a tag - a jogszabályban meghatározott módon - más ipari szövetkezetbe átlép, "áthelyezve" bejegyzést kell tenni.
(4) A foglalkoztatás szüneteltetését - a munkaviszony szünetelésére megállapított szabályok szerint - a munkakönyve be kell jegyezni és a munkakönyvet a dolgozónak kérésére ki kell adni.
5. §
(1) A munkamegállapodásban a személyi alapmunkadíjat akkor is meg kell határozni, ha a tag munkája után járó munkadíj megállapításánál nem a személyi alapmunkadíjat, hanem más számítási módot vesznek alapul.
(2) Ha a tag munkakörébe többféle - nem ugyanazon munkadíjtétel alá eső - munka elvégzése tartozik, személyi alapmunkadíját annak a tevékenységnek alapulvételével kell megállapítani, amellyel munkaidejének nagyobb részét tölti.
(3) Ha a tagot változó munkahelyen kívánják foglalkoztatni, ezt a munkamegállapodásba kell foglalni. A munkamegállapodás külön megegyezés nélkül is változó munkahelyre szól azokon a területeken, illetőleg munkakörökben, amelyekben a tagokat rendszerint változó munkahelyen foglalkoztatják (pl. építőipar egyes munkaköreiben); ezeket a munkaügyi szabályzat határozza meg. A tagot a munkamegállapodás megkötésekor erre a körülményre figyelmeztetni kell.
6. §
(1) A munkában töltött idő alapján járó jogok szempontjából a szövetkezeti tagként és a munkaviszonyban töltött időket a munkajogi jogszabályok szerint kell számítani a (2)-(3) bekezdésben foglalt kiegészítéssel. Ehhez képest a bedolgozó tagként töltött idő csak biztosított bedolgozói vagy azzal egy tekintet alá eső munkavégzés esetén vehető figyelembe.
(2) Az ipari szövetkezetnél figyelembe kell venni azt az időt is, amely alatt a tag iparjogosítvánnyal rendelkező kisiparosként, nyilvántartásba vett háziiparosként, vagy iparengedéllyel rendelkező kiskereskedőként megszakítás nélkül dolozott, feltéve, hogy ezt követően harminc napon belül, legkésőbb 1956. december 31. napjáig ipari szövetkezeti tagsági viszonyt létesített és azóta is szövetkezetnél tag. Ugyanez vonatkozik a segítő, közreműködő családtagra is, ha a kisiparossal, háziiparossal vagy a kiskereskedővel együtt lépett be a szövetkezetbe.
(3) A szövetkezeti tagsági viszonyban, illetőleg munkaviszonyban töltött idő számítása szempontjából a foglalkoztatás szüneteltetése a munkaviszonynak fizetés nélküli szabadság miatti szünetelésével esik egy tekintet alá.
7. §
Érvénytelen az a munkamegállapodás, amelynek megkötése jogszabályba, illetőleg a szövetkezet belső szabályzatába ütközik. Ha pedig a munkamegállapodásnak csak valamely rendelkezése ellentétes a jogszabállyal, vagy a szövetkezet önkormányzati szabályzatával, csak ez a rendelkezés érvénytelen és a munkamegállapodás tartalma a jogszabálynak (szabályzatnak) megfelelően alakul.
8. §
Ha a munkamegállapodás hatályát veszti vagy a tag foglalkoztatását megszüntetik, a tag részére az utolsó munkában töltött napon, illetőleg a munkavégzés alóli mentesítés utolsó napján ki kell adni a munkakönyvét, valamint a munkajogi jogszabályokban megszabott igazolásokat (munkavállalói igazolás lap stb.), továbbá ki kell fizetni munkadíját és azzal egy tekintet alá eső járandóságát.
9. §
Az állandó munkahelyen kívül történő munkavégzés esetén járó költségtérítésre a munkaviszonyban állókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
10. §
A tag munkaidejére és pihenőidejére - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
11. §
(1) A tag díjazására és a részére járó egyéb juttatásokra - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az üdülés megszervezése érdekében a szövetkezet üdülőt, hétvégi üdülőt tarthat fenn, üdülés céljaira épületet bérelhet, más szövetkezettel, vállalattal, szervvel e célból együttműködhet, vagy az üdülésre más alkalmas módon (pl. sátortábor létesítésével) lehetőséget teremthet.
12. §
(1) A foglalkoztatás szüneteltetéséről szóló határozatot a taggal a szüneteltetés kezdő időpontját megelőző harminc nappal kell közölni. A határozatban meg kell jelölni a szüneteltetés várható időtartamát.
(2) Az Iszt. 23. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában a tag részére megfelelő munkának minősül, ha a tag foglalkoztatása a szakképzettségének megfelelő, vagy ahhoz közelálló olyan munkaterületen biztosítható, amely a korábbit megközelítő kereseti lehetőséget nyújt és amely munka végzése a tagra aránytalan sérelemmel nem jár.
(3) Szüneteltetés ideje alatt a tagnak díjazás - ideértve az állásidőre való térítést is - nem jár.
(4) A szüneteltetés ideje alatt betöltött munkaviszony adatait a foglalkoztató munkáltató köteles a tag munkakönyvébe bejegyezni.
13. §
A munkavédelemről szóló jogszabályok alkalmazása során:
a) a gazdálkodó szervezet szakszervezeti szerve helyett a szövetkezeti bizottságot,
b) a szakszervezeti bizottság társadalmi munkavédelmi felügyelője helyett a szövetkezeti bizottság munka- és egészségvédelmi felelősét,
c) a szakszervezet társadalmi munkavédelmi felügyelője helyett a területi szövetségek mellett szervezett szociális- és munkavédelmi szakbizottság (OKISZ) társadalmi munkavédelmi felügyelőjét kell érteni.
14. §
A bedolgozó tag munkavégzéssel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire a bedolgozókra vonatkozó külön jogszabályt kell alkalmazni.
II. Rész
Az alkalmazottakra vonatkozó sajátos szabályok
15. §(1) A kollektív szerződéses szabályozásra utalt kérdéseket a szövetkezet az alkalmazottai tekintetében a munkaügyi szabályzatban rendezi.
(2) A munkaügyi szabályzat rendelkezése esetén - kizárólag a tagsági viszonyhoz fűződő jogosultságok és kötelezettségek kivételével - a szövetkezet alkalmazottjára a szövetkezeti taggal azonos feltételeket kell alkalmazni a munkajogi jogszabályok keretein belül.
III. Rész
Vegyes rendelkezések
16. §(1) A munkajogi jogszabályok alkalmazásánál - ha a szövetkezetre vonatkozó jogszabályokból más nem következik -
- vállalaton a szövetkezetet,
- dolgozón a tagot, illetve az alkalmazottat,
- kollektív szerződésen a szövetkezet munkaügyi szabályzatát,
- munkaviszonyon a tagsági viszonyt,
- a munkaszerződésen a munkamegállapodást,
- a munkabéren a munkadíjat,
- igazgatón a szövetkezet önkormányzati szabályzatában feljogosított szervet, illetve vezetőt,
- munkaügyi döntőbizottságon a szövetkezeti döntőbizottságot kell érteni.
(2) E jogszabály rendelkezéseit - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kisszövetkezetekre és azok dolgozóira a kisszövetkezeti sajátosságoknak megfelelően alkalmazni kell.
17. §
(1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba.
(2) Egyidejűleg hatályát veszti az ipari szövetkezetek tagjainak és alkalmazottainak munkavégzésére vonatkozó szabályokról szóló 21/1971. (XII. 31.) MüM számú rendelet, valamint az azt módosító 8/1977. (VI. 25.) MüM számú és 12/1980. (VII. 12.) MüM számú rendelet.
Faluvégi Lajos s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese