adozona.hu
7/1971. (IV. 1.) MüM rendelet
7/1971. (IV. 1.) MüM rendelet
a munkások és az alkalmazottak alapbérének megállapításáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet (Mt. V.) 61. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben a következőket rendelem:
E rendelet hatálya - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik* - az állami vállalatokra, az egyéb állami gazdálkodó szervekre, a társadalmi sz...
(1) E rendelet hatálya - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik* - az állami vállalatokra, az egyéb állami gazdálkodó szervekre, a társadalmi szervezetek vállalataira, a kisipari szövetkezetekre, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre, szövetkezeti vállalatokra és mindezeknek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásaira, valamint egyesüléseire (a továbbiakban együttesen: a vállalatokra) terjed ki.
(2) Az ágazati miniszter javaslatára a munkaügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - engedélyezi e rendeletnek az ipari, építőipari, mezőgazdasági és más hasonló tevékenységet folytató, állami költségvetésből gazdálkodó szerveknél való alkalmazását.
2. §
(1) A vállalat köteles a munkásokat, egyéb fizikai dolgozókat, a termelő tagokat és a bedolgozókat (a továbbiakban: munkásokat), az általuk ellátott munkaköröket és munkákat e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével minősíteni és ennek alapján azokat a 2. számú melléklet szerint besorolni.
(2) A minősítésre és a besorolásra az ágazati miniszternek a munkaügyi miniszterrel - szövetkezetek tekintetében a szövetkezeti országos szövetséggel is - egyetértésben további előírásokat kell megállapítani.
3. §
(1) Az egyes kategóriákhoz tartozó bértételeket (munkadíjtételeket) a 3. számú melléklet tartalmazza. A napibért a kollektív szerződés szerinti napi munkaidő és az órabérek szorzata alapján kell kiszámítani.
(2) A hosszabb munkaidő [Mt. V. 43. §-ának (4) bekezdése] esetén irányadó bértételeket az ágazati miniszter állapítja meg a munkaügyi miniszterrel, szövetkezetek tekintetében a szövetkezeti országos szövetséggel is egyetértésben.
(3) A munkások alapbérét (munkadíját) e rendelet bértételei alapján kell megállapítani és a személyi besorolásról, bérről nyilvántartást kell vezetni.
4. §
(1) Az alkalmazottak - a kisipari szövetkezeteknél a nem termelő tagok és alkalmazottak (a továbbiakban: alkalmazottak) - alapbérét (munkadíját) a 4. számú mellékletben előírt besorolási feltételek, valamint az 5. számú mellékletben foglalt bértételek alapján kell megállapítani.
(2) Az ágazati miniszternek a munkaügyi miniszterrel - szövetkezetek tekintetében a szövetkezeti országos szövetséggel is - egyetértésben a besorolási feltételeket az ágazatra jellemző munkakörökkel, képesítési és egyéb feltételekkel kell kiegészíteni.
(3) Az alkalmazottak személyi besorolásáról és az alapbérről nyilvántartást kell vezetni.
5. §
(1) A munkások munkaköreinek minősítésére és besorolására, valamint az alkalmazottak munkaköreibe történő besoroláshoz szükséges képesítésre, gyakorlati időre és egyéb feltételekre vonatkozó részletes előírásokat és korlátozásokat a kollektív szerződésben (szövetkezeti munkaügyi szabályzatban) kell megállapítani. A kollektív szerződés ezen kívül a bértételeken belül további bontást is előírhat.
(2) A Magyar Államvasutak és a Magyar Posta a bértételeket megoszthatja munkaköri bérekre és rangbérekre. Ezek együttes összegének azonban a kategóriához (munkaköri csoporthoz, bércsoporthoz) tartozó bértételen belül kell maradnia.
(3) A minősítést és besorolást meg kell változtatni, ha a minősítés, besorolás alapjául szolgáló feltételek módosulnak.
6. §
(1) Ez a rendelet 1971. július 1. napján lép hatályba.
(2) Azokban az ágazatokban, ahol a munkás keretbesorolási rendszer, vagy a bértételek alkalmazása nem volt kötelező, ott az e rendelet szerinti munkás bérbesorolási rendszert, illetőleg a bértételeket az ágazati miniszter által - a munkaügyi miniszterrel, valamint szövetkezetek tekintetében a szövetkezeti országos szövetséggel is egyetértésben - elrendelt időponttól, de legkésőbb 1973. január 1. napjától kell alkalmazni.
(3) A rendelet mellékleteiben foglalt bértáblázatok alsó határa helyett a kihirdetéskor hatályos alsó bérhatárokat 1972. december 31-ig alkalmazni kell.
(4) A rendelet végrehajtásáról az 1971. évtől kezdődően érvényes kollektív szerződésben, illetve szövetkezeti munkaügyi szabályzatban kell intézkedni.
(5) E rendelet i lapján a munkások és alkalmazottak besorolását felül kell vizsgálni és a rendelet előírásainak megfelelően kell megállapítani.
(6) Ha a dolgozó alapbére a bértétel felső határát meghaladja, az alapbért csökkenteni nem szabad, a különbözetet személyi pótlékként kell kifizetni.
(7) Hatályát veszti:
- a munkák és munkások besorolásáról szóló 113/1967. (15) MüM számú utasítás;
- a vállalati alkalmazottak munkaköri bértáblázatairól szóló, a 103/1964. (3), a 105/1966. (3), a 115/1967. (15) MüM számú utasításokkal módosított 132/1961. (23-24) MüM számú utasítás az ügynökökre vonatkozó bértétel kivételével;
- a szakmérnökök besorolásáról szóló 101/1965. (1) MüM számú utasítás;
- a kezdő szakemberek munkabérének megállapításáról szóló, a 111/1967. (15), a 110/1969. (12) MüM számú utasításokkal módosított 119/1960. (13) MüM számú utasítás, valamint
- a kisipari szövetkezetek tagjainak munkaügyi szabályzatáról szóló 6/1969. (O É 10.) O. V. számú határozat 56. § (2) bekezdése, 59. § (2) bekezdése és 62. továbbá
- a földművesszövetkezetek forgalomtól független (igazgatási) dolgozói munkaköri besorolásáról és alapbérének megállapításáról szóló, a 3/1967. (SzÉ XII. 18.) számú SZÖVOSZ igazgatósági határozattal kiegészített 28/1967. (SzÉ VI. 27.) számú SZÖVOSZ elnöki utasítás.
Az e kategóriába való besoroláshoz legfeljebb egy havi begyakorlási idő kell, szakképzettség nem szükséges. A felvett dolgozók általában minden képzés nélkül, azonnal munkába állíthatók. Ide kell besorolni: a takarítót, a hivatalsegédet, kézbesítőt, vízhordót, küldöncöt, őröket, portásokat és az ezzel egyenértékű munkaköröket.
2. Egyszerű betanított munka
Szakképzettség e munkák elvégzéséhez sem szükséges, az átlagos munkást figyelembe véve azonban legfeljebb 6 hónapig tartó betanítást igényelhet a munkák elvégzésére való készség kifejlesztése. A betanítási idő adott termék, vagy termékcsoport azonos jellegű gyártási folyamat részeinek, technológiájának megismertetése miatt szükséges. Ide kell besorolni: a betanított sokszorosítógép-kezelőket, a fűtőket, a sajátkezelésű konyhák betanított dolgozóit, a minősített portásokat és az ezzel egyenértékű munkaköröket.
3. Bonyolult betanított munka, vagy egyszerű szakmunka
a) Ide tartoznak mindazok a bonyolult betanított munkák, melyeknek elvégzéséhez az átlagos munkást figyelembe véve hat hónapnál hosszabb betanítási, begyakorlási idő szükséges.
b) Ebbe a kategóriába tartoznak azok az egyszerű szakmunkák, amelyeket általában egy évnél kisebb gyakorlattal rendelkező szakmunkás önállóan el tud végezni.
E kategóriába tartoznak azok a munkák, amelyeknek teljesítéséhez az előző kategóriákban említett feltételek mellett hat hónapnál hosszabb ideig tartó betanulási, illetve begyakorlási idő szükséges. Ide kell besorolni: a sajátkezelésű konyhák szakképzett dolgozóit, vizsgázott kazánfűtőket és egyéb ezekkel egyenértékű munkaköröket.
4. Szakmunka
Ismerni kell a szakmával kapcsolatos különböző előírásokat, a szakma technológiáját, önálló ítélőképesség, kombinációképesség és a munka végrehajtásához megfelelő szervezőképesség szükséges. A példatárak kialakítása során kell meghatározni, hogy milyen típusú munkakörök tekintendők az adott területen a fokozatba tartozó szakmunkaköröknek. A szakmunkás bizonyítvány nem egyértelműen meghatározó. Ide kell besorolni: a térmestereket, vizsgázott főszakácsokat (saját kezelésű konyhán), dekorációs szakmunkásokat és az ezzel egyenértékű munkaköröket.
5. Összetett szakmunka
A besorolás ismérvei általában az előbbivel azonosak, azzal az eltéréssel, hogy speciális ismeretek (pl.: finommérésekre alkalmas mérőműszerek használata, gépbeállítás, az átlagosnál nagyobb szakmai készség stb.) szükségesek és szakmunkásképesítés, általában 5 évet meghaladó szakmai gyakorlat.
6. Különlegesen bonyolult szakmunka
Nagy gyakorlati tudást, különleges szakképzettséget, nagy felelősséget igénylő speciális szakmunkák. Általában 10 év szakmai gyakorlat, a szakmunkás képesítésen kívül speciális tanfolyam vagy különleges személyi adottság szükséges.
Kiemelt szakmunkás
Ide lehet besorolni a kivételes szaktudással több szakmával, általában hosszú szakmai gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat.
1. Erőkifejtés
Nehéz az a fizikai munka, amelynél a munka kalóriszükséglete a napi (8 óra) 1300 kcal-t meghaladja. Ilyen erőkifejtés fordul elő 5-10 kg közötti teher mozgatásánál, ha a teherrel való terhelés elemi idejének összege a művelet alapidejének 80 százalékát meghaladja.
Ugyancsak nagy az erőkifejtés a 10-30 kg tehernek 60 százalék feletti és a 30 kg feletti tehernek 40 százalék feletti mozgatása esetén is.
2. Különleges testhelyzet
Különleges testhelyzet alatt azt kell érteni, amikor a dolgozó napi munkavégzés idejének 70 százaléka felett a normális testhelyezettől eltérő helyzetben kénytelen munkát végezni (például: kövező, aszfaltozó stb.)
3. Hőbehatás
A hőbehatás kétfélképpen; vagy a túlzott mértékű hősugárzás, vagy a magas hő miatti erősebb pártartalom révén (relatív nedvesség) nehezíti a munkát. Az előbbi általában nyitott, az utóbbi zárt helyen jelentkezik. Különleges hőbehatás, ha a hőmérséklet nyitott, száraz helyen 40 fok felett van, vagy zárt, párás helyen 25 fok felett van, s a relatív páratartalom a 70 százalékot eléri és a dolgozó napi munkaidejének legalább 70 százalékát tölti ilyen kedvezőtlen körülmények között.
Különleges hőhatás jelentkezik akkor is, ha a dolgozó a munkaidejének 70 százalékában 100 C fok, vagy ennél melegebb anyaggal, kézi megmunkáló eszközzel dolgozik.
4. Egészségi ártalom
Egészségre ártalmas az a munka, amelynek huzamosabb végzése a dolgozó egészségét fokozott mértékbe veszélyezteti. Az egészségi ártalom csak orvosi igazolás alapján vehető figyelembe.
5. Veszélyes munkakörülmény
Veszélyesnek nevezzük azt a munkakörülményt, amely a dolgozót akár az anyag, akár a gyártás technológiája miatt fokozott veszélynek teszi ki és amit védőberendezéssel teljesen kiküszöbölni nem lehet (például: magasban végzett, kellően nem biztosított munkavégzés, robbanóanyagok rakodása stb.). A körülmény csak különleges esetekben ismerhető el.
2. számú melléklet a 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelethez
3. számú melléklet a 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelethez
4. számú melléklet a 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelethez BESOROLÁSI FELTÉTELEK
Vezérigazgató, igazgató, elnök:
Ide kell besorolni a vállalat felügyeleti szerv által kinevezett vezetőjét és az általa kinevezett vállalati, gyáregységi stb. vezetőt, amennyiben az irányítása alatt álló egység önálló kategóriával rendelkezik, továbbá a kisipari és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet közgyűlés által választott elnökét.
Vezérigazgató-, igazgató-, elnökhelyettesek:
Ide kell besorolni a felügyeleti szerv által kinevezett helyetteseket, a kisipari és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet közgyűlés által választott elnökhelyettesét, műszaki-, áruforgalmi vezetőjét és főkönyvelőjét. Ha a vállalat szervezetében gyáregységi stb. igazgatóhelyettesi, vagy főmérnöki, főkönyvelői stb. munkakör rendszeresített, azokat is ide kell besorolni.
Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági vezetők I.:
Ide kell besorolni a főosztályvezetőket, azok kinevezett helyetteseit, valamint az önálló osztályvezetőket.
Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági vezetők II.:
Ide kell besorolni az osztályvezetőket, osztályszervezetbe nem tartozó önálló csoportok vezetőit, a kinevezett helyetteseket, továbbá a vállalati szervezeti séma szerinti egyéb "vezetőket" akiknek irányítása alá főosztály, osztályszervezet, csoport, vagy beosztott nem tartozik, például: vezető jogász, munkaügyi vezető, személyzeti vezető, rendészetvezető stb.
Termelés, forgalomirányítók I.:
Ide kell besorolni azoknak a vállalati egységeknek (gyáregység, gyárrészleg, nagyobb telep stb.) vezetőit és azok helyetteseit, amely egységeknek nincs (a vállalati kategorizálás szerinti) kategóriája.
Termelés, forgalomirányítók II.:
Ide kell besorolni az üzemvezetőket és helyetteseket, illetőleg az ezekkel egyenértékű munkaköröket. Például: gyáregység fődiszpécser, műhelyfőnök, építésvezető, főnökségvezető, hajóparancsnok, másodosztályú repülőgépvezető, gyógyszertárvezető stb.
Termelés, forgalomirányítók III.:
Ide kell besorolni a legalább - a munkakör betöltéséhez szükséges - felsőfokú képesítéssel rendelkező művezetőket, valamint az ezekkel egyenértékű munkaköröket, továbbá a hajógép üzemvezetőt, fedélzetmestert, a termeltetés vezetőjét, pincemestert, takarmánykeverő üzemvezetőt, a központi gyógyszerraktár vezetőjét stb.
Termelés, forgalomirányítók IV.:
Ide kell besorolni a legalább középfokú képesítéssel rendelkező művezetőket, valamint az ezekkel egyenértékű munkaköröket, továbbá a garázsmestert, a kocsimestert (közlekedési vállalatnál) stb.
Termelés, forgalomirányítók V.:
Ide kell besorolni az egyéb művezetőket, valamint az ezekkel egyenértékű munkaköröket, továbbá a magasabb képesítéssel rendelkező kezdő művezetőket stb. a kollektív szerződésben, illetőleg a szövetkezeti munkaügyi szabályzatban meghatározott gyakorlati idő megszerzéséig, legfeljebb azonban 3 évig.
Képesítési fokozat:
- Az I. fokozatba kell besorolni azokat az ügyintézőket, akik a II., III., IV. fokozatokra előírt besorolási feltételekkel nem rendelkeznek.
- a II. fokozatba kell besorolni azokat az ügyintézőket, akik technikusi oklevéllel vagy képesítést nyújtó érettségi bizonyítvánnyal, továbbá ide lehet sorolni azokat, akik szakmunkás bizonyítvánnyal vagy képesítést nem nyújtó érettségivel, de jogszabályban vagy a kollektív szerződésben előírt, a munkakör betöltéséhez szükséges szakvizsgával rendelkeznek.
- A III. fokozatba kell besorolni azokat az ügyintézőket, akik felsőfokú technikumi, azokat akik nem a munkakör betöltéséhez szükséges egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkeznek, továbbá a technikusi oklevéllel, képesítést nyújtó érettségivel és a kollektív szerződésben előírt a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakvizsgával rendelkező ügyintézőket.
- a IV. fokozatba kell sorolni a munkakör betöltéséhez szükséges egyetemi, főiskolai végzettséggel, illetőleg a munkakörre előírt képesítést nem nyújtó egyetemi, főiskolai végzettséggel és jogszabályban vagy a kollektív szerződésben előírt kiegészítő szakvizsgával rendelkező ügyintézőket.
Megjegyzés:
- A népgazdaság valamennyi ágában szakvizsgának minősül az olyan tanfolyam végbizonyítványa, amelyen több ágazatra jellemző szakismeretet sajátítanak el a hallgatók és a bizonyítványt országos hatáskörű szerv állította ki;
- az ágazat területén pedig az olyan tanfolyamok végbizonyítványa, amelyeken az ágazati miniszter által előírt tananyagot oktatták és a végbizonyítványt az ágazati miniszter által kijelölt vizsgabizottság adja ki.
- A speciális képesítéssel, végzettséggel rendelkezők besorolására az ágazati miniszter rendelkezik.
A munkaviszonyban, tagsági-viszonyban eltöltött minden időt gyakorlatként kell elismerni.
5. számú melléklet a 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelethez