adozona.hu
27/1981. (XI. 26.) ÉVM rendelet
27/1981. (XI. 26.) ÉVM rendelet
a fővárosban foglalkoztatott építőipari dolgozók különélési pótlékáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával és az illetékes szakmai szakszervezetekkel, továbbá az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.
A rendelet hatálya a mellékletben felsorolt gazdálkodó s...
27/1981. (XI. 26.) ÉVM rendelet
a fővárosban foglalkoztatott építőipari dolgozók különélési pótlékáról
Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával és az illetékes szakmai szakszervezetekkel, továbbá az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.
1. §(1) A rendelet hatálya a mellékletben felsorolt gazdálkodó szervezetek, illetőleg azok építőipari részlegei által Budapest közigazgatási határán belül foglalkoztatott fizikai, valamint itt levő építési munkahelyre alkalmazott nem fizikai dolgozóira (a továbbiakban: dolgozó) terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a gépjárművezetőkre (kivéve a dömpervezetőket és az építőipari gépláncban dolgozó tehergépjárművezetőket);
b) a munkakönyv nélkül alkalmazott tanulókra, szakmunkástanulókra;
c) a szövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozókra.
2. §
(1) A dolgozónak különélési pótlék jár,
a) ha a menetrend szerinti közforgalmú közlekedési eszközzel, vagy a munkáltató által szervezett csoportos szállítás igénybevételével, vagy egyéb módon (például saját járművel) naponta - az adott munkahelyre (munkakörre) érvényes munkaidőbeosztás betartásával - munkahelyére bejárva az állandó lakóhelyétől távol töltött idő a napi 14 órát - ha a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerinti mindenkor érvényes heti munkaidő 42 óra vagy ennél kevesebb, a 12 órát - eléri, illetőleg meghaladja (a továbbiakban: naponként bejáró), továbbá
b) ha napi bejárás helyett munkásszállást (magánszállást, egyéb szállást) vesz igénybe (a továbbiakban: szálláson elhelyezett).
(2) Az állami (tanácsi) építőipari vállalat (melléklet 1. a) pont) állandó telephelyre alkalmazott, nem építéshelyi fizikai dolgozójának különélési pótlék akkor jár, ha állandó telephelyén kívül más helységben foglalkoztatják, és menetrend szerinti közforgalmú közlekedési eszközzel, vagy a munkáltató által szervezett csoportos szállítással - a munkahelyére (munkakörére) érvényes munkaidőbeosztás betartásával - naponta sem állandó lakóhelyére, sem telephelyére nem tud visszatérni, vagy visszatér ugyan, de távolléte a napi 12 órát eléri vagy meghaladja.
(3) A távollét időtartamának megállapításakor
a) figyelembe kell venni a - munkaközi szünettel növelt - napi törvényes munkaidőt, az elrendelt túlmunka idejét, a munka utáni tisztálkodási időt, továbbá az igénybe vett közlekedési eszköz menetrendje szerinti (saját jármű használata esetén az utazási távolsággal arányos) napi utazással és a szükséges várakozással eltöltött időt;
b) figyelembe lehet venni a dolgozó lakóhelyén a helyi közlekedéshez szükséges időt, ez azonban napi egy óránál több nem lehet.
(4) Ha a dolgozó munkahelye és állandó lakóhelye azonos helységben van, különélési pótlékra akkor sem jogosult, ha a távollétének időtartama az előző bekezdésekben meghatározott mértéket eléri.
3. §
(1) A különélési pótlék a dolgozót minden munkában töltött, igazolatlan késés nélkül ledolgozott napra megilleti. Ebből a szempontból munkában töltött időnek kell tekinteni még:
a) a készenléti időt;
b) a 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 60. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában említett, továbbá munkásőrségben eltöltött átlagkeresettel díjazott időt;
c) a tanfolyami vagy iskolai részvétel idejét, ha a munkáltató erre az időre munkabért folyósít a dolgozónak;
d) a betegállomány első hat napját (a kórházi betegellátás esetét kivéve),
feltéve, hogy a különélés 2. §-ban meghatározott feltételei ezekben az esetekben is fennállnak.
(2) Egy napnál hosszabb időtartamú pótlékjogosultság esetén arra az utolsó munkában töltött napra is jár különélési pótlék, amelyiken a dolgozó állandó lakóhelyére (telephelyére) visszatér és távolléte 14, illetőleg 12 óránál kevesebb (pl. szabad szombat előtti péntekre).
(3) Az ötnapos munkahéttől eltérő (pl. folyamatos, váltásos) munkaidőbeosztásban foglalkoztatott dolgozó különélési pótlékra jogosító munkanapjainak számát úgy kell megállapítani, hogy a dolgozó által a tárgyhónapban állandó lakóhelyétől távoli munkahelyen teljesített túlóra nélküli munkaórák számát az ötnapos munkaidőbeosztás szerint számított napi törvényes munkaidővel kell osztani.
4. §
A különélési pótlék napi összege:
a) a melléklet 1. pontjában megjelölt szervezeteknél
- a szálláson elhelyezetteknek 30,- Ft
- a naponként bejáróknak 20,- Ft
b) a melléklet 2. pontjában megjelölt szervezeteknél egységesen 20,- Ft
c) a melléklet 3. pontjában megjelölt szervezeteknél egységesen 10,- Ft
5. §
(1) A jogosultság elbírálásának és a pótlék elszámolásának egyszerűsítése céljából (pl. gyakori átirányítás, folytonos vagy idénymunkarend esetén) a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) különélési pótlékátalány fizetését írhatja elő.
(2) A különélési pótlékátalányt havi szinten a 4. § (1) bekezdéséiben meghatározott mértékek és a dolgozó állandó lakóhelytől távoli munkahelyen átlagosan ledolgozott munkanapjainak figyelembevételével kell megállapítani. E munkanapok meghatározásakor az átalány megállapítását megelőző legalább 6 hónapos időtartamot célszerű alapul venni.
(3) Szabadság és a hat napot meghaladó betegállomány idejére különélési pótlékátalány sem fizethető.
(4) A különélési pótlékátalány mértékét legalább évente felül kell vizsgálni.
(5) A 6-7. §-ban foglalt rendelkezésiek a különélési pótlékátalányra is vonatkoznak.
6. §
(1) Igazolatlan hiányzás esetén minden igazolatlan nap után legalább hat napi különélési pótlékot kell megvonni; törtnapi igazolatlan hiányzás esetén pedig erre a napra különélési pótlék nem fizethető.
(2) A munkafegyelem javítása és az indokolatlan munkahelyváltoztatás mérséklése céljából a pótlék további csökkentésére (megvonására) a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) intézkedhet.
7. §
(1) A különélési pótlékot havonta egyszer, a munkabérek végelszámolása alkalmával kell kifizetni. Egy elszámolási időszakon belül, rövidebb időre történő munkahelyi átirányítás alkalmával a pótlék az átirányítás teljesítését követően hó közben is kifizethető.
(2) A különélési pótlék nem bérjellegű kifizetés, ezért az átlagkeresetbe nem számítható be.
(3) Különélési pótlék a bérköltség, a részesedési alap, vagy más forrás terhére nem növelhető.
(4) Állandó lakóhelyének változását a dolgozó köteles nyolc napon belül a munkáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztásából származó többletkifizetés visszafizetésére az Mt. V. 65. §-ában foglaltak az irányadók.
(5) A rendelet hatálya alá tartozó dolgozónak kiküldetési (külszolgálati) élelmezési költségtérítés (napidíj) nem fizethető.
8. §
(1) Ez a rendelet 1982. január 1-én lép hatályba.
(2) Az építőipari dolgozók különélési pótlékáról szóló, a 8/1973. (IV. 10.) ÉVM-MüM, valamint a 14/1977. (II. 9.) ÉVM-MüM együttes rendelettel módosított 16/1971. (V. 22.) ÉVM-MüM együttes rendelet 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki; egyidejűleg a (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4)-re változik:
"(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a fővárosban foglalkoztatott építőipari dolgozók különélési pótlékáról szóló 27/1981. (XI. 26.) ÉVM rendelet 1. §-a szerinti dolgozókra."
Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter
Melléklet a 27/1981. (XI. 26.) ÉVM rendelethez
A rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében említett gazdálkodó szervezetek, illetőleg azok építőipari részlegei1. a) az állami (tanácsi) építőipari vállalatok;
b) a MÁV építési főnökségek;
c) a Fővárosi Gázművek Vállalat, a Vízművek (Budapest),
a Fővárosi Csatornázási Művek építőipari részlegei;
d) a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat építőipari részlege;
e) a Budapesti Közlekedési Vállalat építőipari részlege;
f) a Fővárosi Kertészeti Vállalat építőipari részlege;
g) a "Fémmunkás" Vállalat építés-szerelési üzeme;
2. a) az építési munkahelyeken foglalkoztatottak tekintetében a közúti igazgatóságok, a vízügyi igazgatóságok, a Vízkutató és Fúró Vállalat, az Országos Műemléki Felügyelőség;
b) a közműépítési (fenntartási) tevékenységen foglalkoztatottak tekintetében a víz-, csatornamű-és fürdő vállalatok, a regionális vízmű- és vízgazdálkodási vállalatok;
c) az ingatlankezelő, város- és községgazdálkodási, parképítő, köztisztasági vállalatok (építőipari részlegei, útépítés-karbantartás);
d)* az építőipari ágazatba sorolt szövetkezetek;
e)* az építőipari gazdasági társulások (közös vállalatok stb.);
3. a)* a vízgazdálkodási társulatok;
b) a nem közműépítési (fenntartási) tevékenységen foglalkoztatottak tekintetében a víz-, csatornamű- és fürdő vállalatok, valamint a regionális vízmű- és vízgazdálkodási vállalatok;
c) a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok építőipari részlegei;
d) a kéményseprő, temetkezési vállalatok építőipari részlegei;
e) a nem építőipari ágazatba sorolt szövetkezetek építőipari részlegei;
f) a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek építőipari részlegei;
g) a "KERIPAR" Berendezési Gyárának építőipari részlege.
Lábjegyzet
* Az építőipari tevékenységen foglalkoztatott dolgozókat illetően.
* Az építőipari tevékenységen foglalkoztatott dolgozókat illetően.
* Az építőipari tevékenységen foglalkoztatott dolgozókat illetően.
