adozona.hu
62/1982. (XI. 30.) MT rendelet
62/1982. (XI. 30.) MT rendelet
a vállalati bérszabályozás, a részesedési alap felhasználása és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
E rendelet hatálya kiterjed - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetre, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá a jogi személyiségű gazdasági társulásra (a továbbiakban együtt: vállalat).
A bérszabályozási rendszer célja, hogy a dolgozók kollektív anyagi érdek...
62/1982. (XI. 30.) MT rendelet
a vállalati bérszabályozás, a részesedési alap felhasználása és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről
I. A rendelet hatálya
1. §E rendelet hatálya kiterjed - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetre, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá a jogi személyiségű gazdasági társulásra (a továbbiakban együtt: vállalat).
II. A vállalati bérszabályozás rendszere
2. §(1) A bérszabályozási rendszer célja, hogy a dolgozók kollektív anyagi érdekeltségére építve, a vállalatokat hatékonyabb gazdálkodásra ösztönözze, egyúttal járuljon hozzá a keresetként kiáramló vásárlóerő tervszerű szabályozásához.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt cél megvalósítása érdekében a következő bérszabályozási formák alkalmazhatók:
a) vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozás,
b) központi bérszabályozás.
(3) A vállalatnál alkalmazandó bérszabályozási formát a Központi Statisztikai Hivatal egységes ágazati osztályozási rendszere szerinti besorolás alapulvételével kell meghatározni. A vállalatnál alkalmazott bérszabályozási forma csak kivételesen változtatható.
(4) Az általánosnál szigorúbb feltételrendszer vállalása esetén a vállalat saját döntése alapján is alkalmazhatja a központi bérszabályozást
3. §
(1) A vállalat által megvalósított bérszínvonalnövekedést a részesedési alap adójával együttesen meghatározott adó (progresszív nyereségadó) terheli.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt adó forrása a részesedési alap.
4. §
A vállalat a megvalósított bérfejlesztés adója alól mentesül:
a) a jövedelmezőség színvonala szerint, illetve - központi bérszabályozásban - a központilag engedélyezett mértékig,
b) a létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítás mértékétől függően,
c) jogszabályban meghatározott egyéb jogcímen.
5. §
A bérszabályozás rendszerének részletes szabályait - ide értve az adóelengedés jogcímeit is - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a külön jogszabályban meghatározott esetekben az ágazati miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
III. A részesedési alap felhasználása
6. §A részesedési alapnak a progresszív nyereségadó teljesítése után fennmaradó részét a vállalat
- jóléti és kulturális alaphiány kiegyenlítésére, majd
- prémiumok, jutalmak és év végi részesedés kifizetésére,
- újítási díjakra és a műszaki fejlesztést szolgáló - nyilvánosan meg nem hirdetett - pályázatok díjazására,
- a jóléti és kulturális alap kiegészítésére,
- tanulmányi ösztöndíjakra,
- vissza nem térülő lakásépítési támogatásra, valamint
- a jogszabályok által meghatározott egyéb célokra használhatja fel.
7. §
A részesedési alap felhasználására vonatkozó részletes szabályokat az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a külön jogszabályban meghatározott esetekben az ágazati miniszterrel egyetértésben - állapítja meg.
IV. A magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszere
8. §(1) A vállalatok magasabb vezető állású, ipari szövetkezetnél magasabb vezetői munkakört betöltő (a továbbiakban együtt: magasabb vezető állású) dolgozói részére vállalati jövedelmezőségi mutatóhoz kötött éves prémiumfeladatot kell kitűzni, valamint részükre éves tevékenységük átfogó értékelése alapján jutalom fizethető.
(2) A magasabb vezető állású dolgozó az alapbérét, ipari szövetkezeteknél alapmunkadíját (a továbbiakban: alapbér), valamint az (1) bekezdésben megjelölt prémiumot és jutalmat meghaladóan egyéb díjazásban - jogszabályban meghatározott eseteken kívül - nem részesülhet.
9. §
(1) A prémiumfeladat alapjául a vállalati jövedelmezőségi mutató tárgyévi és az azt megelőző két évi átlagát kell előírni.
(2) Azokon a területeken, ahol nyereségérdekeltség nem, vagy csak korlátozottan érvényesíthető, illetve ahol a gazdálkodás hatékonysága javítása mellett más gazdaságpolitikai célok érvényesítése elsődleges, a felügyeleti szerv javaslata alapján a miniszter az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben más mutató vagy prémiumfeladat (prémiumszorzó) alkalmazását is engedélyezheti.
10. §
(1) A magasabb vezető állású dolgozó tevékenységének átfogó értékelésén alapuló jutalom mértékét, a jutalmazás szempontjait - a népgazdasági terv célkitűzései, az ezek végrehajtását szolgáló központi rendelkezések és az ágazatpolitikai célok figyelembevételével - a felügyeleti szerv határozza meg. A jutalmazás szempontjaira a miniszter központi előírásokat adhat.
(2) A komplex jutalmazásra fordított összeg a felügyeleti szerv (szövetkezetek esetében a megye) szintjén nem haladhatja meg a felügyeleti szerv által kinevezett (választott) magasabb vezető állású dolgozók átlagos évi alapbére 20 százalékát.
11. §
(1) A magasabb vezető állású dolgozó éves prémiumának és a tevékenység átfogó értékelésén alapuló jutalmának forrása - eltérő rendelkezés hiányában - a városi-községi hozzájárulással - szövetkezetnél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is - a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettségekkel, valamint az általános nyereségadóval, a kötelező tartalékképzéssel, és a minimális részesedési alapképzéssel csökkentett, az elkülönített tartalékalap igénybevétellel növelt nyereség.
(2) A magasabb vezető állású dolgozó prémiumát és jutalmát a munkajogi, a társadalombiztosítási, valamint a térítési díjak alapjául szolgáló átlagkereset számításánál figyelembe kell venni.
12. §
A vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségére vonatkozó részletes szabályokat az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a külön jogszabályban meghatározott esetekben az ágazati miniszterrel egyetértésben - állapítja meg, ennek során e szabályok megfelelő alkalmazását a vállalati igazgatóhelyettesek tekintetében is előírhatja.
V. Záró rendelkezések
13. §(1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a vállalati bérszabályozás, a részesedési alap felhasználása, és a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 37/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet és az azt módosító 44/1980. (X. 29.) MT számú, a 10/1981. (IV. 2.) MT számú és az 52/1981. (X. 30.) MT számú rendelet, valamint a gazdasági társulások munkaügyi kérdéseiről szóló 12/1978. (IX. 5.) MüM számú rendelet 3. §-ának (1) bekezdése, a fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző vállalatok bérkedvezményéről szóló 15/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelet és az azt módosító 19/1980. (X. 29.) MüM számú rendelet, továbbá az 1980. január 1-én életbe léptetett intézkedések eredményre gyakorolt hatásának meghatározásáról, valamint a bérfejlesztési mutató bázisának megállapításáról szóló 4/1980. (II. 1.) MüM-PM számú együttes rendelet hatályát veszti.
(2) A törzsgárdáról szóló 1021/1980. (VII. 10.) Mt.-SZOT számú együttes határozat 3/d pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"d) A törzsgárdához tartozó, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács által kinevezett személyek, a minisztériumok, országos hatáskörű szervek főosztályvezetői, az ezeknek megfelelő vagy ezeknél magasabb beosztású vezetők, a megyei (fővárosi), megyei városi tanácsok vb-titkárai, továbbá a választott vezetők közül a megyei (fővárosi), megyei városi tanácsok elnökei és elnökhelyettesei, valamint más szervezetek ezeknek megfelelő vagy ezeknél magasabb beosztású vezetői - ide értve a vállalatok igazgatóhelyetteseit is - e címen anyagi elismerésben nem részesíthetők."
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke