adozona.hu
21/1980. (IX. 13.) ÉVM rendelet
21/1980. (IX. 13.) ÉVM rendelet
a magántervezési tevékenységről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtásáról kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 21. §-ának (2) bekezdése alapján - a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a nehézipari miniszterrel, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet alkalmazása szempontjából magántervezési tevékenység a magánszemély, a lakás-, üdülő- és garázsszövekezet részére magánszemély (a továbbiakban: magántervező) által munkaviszon...
21/1980. (IX. 13.) ÉVM rendelet
a magántervezési tevékenységről
Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtásáról kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 21. §-ának (2) bekezdése alapján - a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a nehézipari miniszterrel, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
Általános rendelkezések
1. §A rendelet alkalmazása szempontjából magántervezési tevékenység a magánszemély, a lakás-, üdülő- és garázsszövekezet részére magánszemély (a továbbiakban: magántervező) által munkaviszonyon (szövetkezeti tagsági viszonyon) kívül végzett következő építéstervezési munka:
a) az épület és más építmény (a továbbiakban: építmény) építéséhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, korszerűsítéséhez, bővítéséhez, elmozdításához, illetőleg bontásához, továbbá a terep rendezéséhez, valamint a kert építéséhez szükséges műszaki terv (a továbbiakban: műszaki terv) készítése, módosítása, ajánlott terv helyszínre alkalmazása (adaptálása),
b) a lakó- és üdülőépületek és az ezekhez, tartozó melléképületek és melléklétesítmények telekhatáron belüli fűtési, melegvízszolgáltatási, szellőzési, klimatizáló fűtési, víz-, gázellátó és szennyvízelvezető rendszereinek és kapcsolódó berendezéseinek létesítésével, bővítésével és felújításával összefüggő tervezés és az ezekhez szükséges felmérési munka,
c) az a) és a b) pontban említett, építéstervezési munkával összefüggő geodéziai, talajmechanikai munka és vizsgálat,
d) építményfelmérés végzése,
e) az a) és a b) pontban említett építéstervezési munkával összefüggő tervezői művezetés.
2. §
Városképi, vagy idegenforgalmi szempontból jelentős területen, illetve ilyen épület, épületegyüttes, építmény esetében, valamint telepszerű többszintes szervezett, új magánlakás- vagy üdülőépítés céljára kijelölt területen a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben és műemlékvédelem alatt álló építmény esetében pedig a műemléki hatóság a magántervezési tevékenységet, megtilthatja, korlátozhatja, illetőleg feltételekhez kötheti.
3. §
(1) Magántervezési tevékenység főfoglalkozás-szerűen nem folytatható.
(2) Munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló magántervező magántervezői tevékenységet csak munkáltatójának (szövetkezetnek) hozzájárulásával folytathat.
(3) Kisipari tevékenység gyakorlására iparjogosítvánnyal rendelkező, a 10. § (1) bekezdésben felsorolt szakképesítésű magánszemély magán-tervezési tevékenységként - a 8. § (2) bekezdésben említett eset kivételével - csak ajánlott terv helyszínre alkalmazását végezheti.
(4) Építőipari kisiparos az építmény teherhordó szerkezetét nem érintő, külső megjelenésének megváltoztatásával nem járó felújítási, átalakítási, karbantartási - építési engedély nélkül vagy bejelentés alapján végezhető - építési munkák költségvetését, felmérési rajzát elkészítheti.
(5) Villamos műszaki tervezést
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület vagy.
b) 20 kW-nál nem nagyobb teljesítményigényű egyéb épület esetében, villanyszerelő kisiparos is elvégezheti, ha a kivitelezést maga végzi.
4. §
(1) A tanács elnöke, elnökhelyettese, a végrehajtó bizottság titkára, továbbá a szakigazgatási szerv vezetője, valamint a fővárosi, megyei, megyei városi, városi főépítész magántervezési tevékenységet - a 8. § (2) bekezdésében említett eset kivételével - nem folytathat.
(2) A tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének dolgozója a 10. §-ban felsorolt szakképesítés esetén magántervezési tevékenységként - a 8. § (2) bekezdésében említett eset kivételével - csak ajánlott terv helyszínre alkalmazását végezheti.
(3) Az a magántervező, aki a város (község) általános, illetőleg részletes rendezési tervének készítésében részt vett, a rendezési tervvel érintett területen magántervezési tevékenységet nem folytathat.
5. §
Több magántervező csak meghatározott építéstervezési munka elvégzésére irányuló eseti megbízás teljesítése érdekében működhet együtt,
6. §
(1) A magántervező felelős a tervezésre vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások és szakmai követelmények érvényesítéséért, az általa készített műszaki terv és költségvetés helyességéért, gazdaságosságáért és teljességéért, valamint azért, hogy a terv műszakilag és gazdaságosan kivitelezhető legyen; felelős továbbá a terv esztétikai és korszerű műszaki színvonaláért és a szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítéséért. A magántervező köteles figyelemmel kísérni és tanácsaival, észrevételeinek megtételével előmozdítani a kivitelezésnek a műszaki terv szerint történő végrehajtását.
(2) Ha a magántervező más magántervező közreműködését veszi igénybe az (1) bekezdésben foglaltakon felül az építéstervezési munka egészének összefüggéseiért és egyeztetéséért is felél.
(3) Valamennyi közreműködő magántervező köteles az általa készített építéstervezési munkarészt aláírni.
A Magántervezői Névjegyzék
7. §(1) A magántervezési tevékenység folytatására jogosult magánszemélyekről Magántervezői Névjegyzéket kell vezetni.
(2) A Magántervezői Névjegyzéket a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve vezeti.
8. §
(1) Magántervezési tevékenységet csak az a magántervező folytathat, akit a Magántervezői Névjegyzékbe felvettek. A magántervező a magántervezési tevékenységet az ország egész területén folytathatja.
(2) Az a magánszemély, aki a magántervezőkre előírt szakképesítéssel rendelkezik, a saját, illetőleg a házastársa, egyenesági rokona, örökbe fogadó, mostoha és nevelő szülője, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke, testvére, élettársa építkezéséhez szükséges építéstervezési munkát akkor is elvégezheti, ha a Magántervezői Névjegyzékben nem szerepel, a szakképesítését azonban - felhívásra - igazolnia kell.
(3) Az építőközösség, illetőleg a lakás-, üdülő vagy garázsszövetkezet tagja az építőközösség, illetőleg a szövetkezet építkezéséhez szükséges építéstervezési munkát a (2) bekezdés szerint elvégezheti, amennyiben a megfelelő szakképesítéssel rendelkezik.
9. §
(1) A Magántervezői Névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet a kérelmező állandó lakhelye szerinti fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a szakképesítést igazoló okirat hiteles másolatát,
b) a szakmai gyakorlati idő letöltésének igazolását,
c) a kérelmező munkáltatójának (szövetkezeti tag esetében a szövetkezet vezetőségének.) a magántervezési tevékenység folytatásához adott hozzájárulását (nyugdíjas esetében - a foglalkoztatására vonatkozó társadalombiztosítási szabályok figyelembevételével - a nyugdíjjogosultság igazolását), továbbá
d) három hónapnál nem régebbi keletű hatósági erkölcsi bizonyítványt.
10. §
(1) Az előirt feltételek fennállása esetén a Magántervezői Névjegyzékbe - kérelmére - fel lehet venni:
a) "A" osztályba az építészmérnöki, okleveles mérnöki, valamint a szerkezetépítő szakos építőmérnöki képesítéssel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező magánszemélyt,
b) "B" osztályba az építőipari üzemmérnöki, építőipari felsőfokú technikusi vagy építőmesteri szakképesítéssel és legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező magánszemélyt,
c) "C" osztályba az építőipari technikusi képesítéssel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező magánszemélyt.
(2) A Magántervezői Névjegyzék szakági tervezői osztályaiba (a továbbiakban: "Sz" osztályok) - kérelmére - fel lehet venni:
a) "SzM" osztályba a vízépítő szakos építőmérnöki és közlekedésépítő szakos építőmérnök képesítéssel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező magánszemélyt, valamint a mélyépítő szakos üzemmérnöki, illetve vízellátás és csatornázás szakos üzemmérnöki képesítéssel és legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező magánszemélyt.
b) "Sz k" osztályba a táj- és kertépítész szakos kertészmérnök képesítéssel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező magánszemélyt,
c) "Sze" osztályba a földmérő mérnöki szakos építőmérnöki képesítéssel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező magánszemélyt, valamint a földmérési és földrendezési szakos üzemmérnöki, a mérnökgeológia szakos üzemmérnöki képesítéssel és legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező magánszemélyt,
d) "Szg" osztályba az okleveles épületgépész, illetve a hőerőgépész vagy épületgépész ágazaton szerzett okleveles gépészmérnöki képesítéssel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező magánszemélyt,
e) "Szv" osztályba az okleveles erősáramú szakos villamosmérnöki képesítéssel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező magánszemélyt, valamint az épületvillamosítási vagy felvonó ágazatos üzemmérnöki, az okleveles épületgépész szakos üzemmérnöki és a villamosenergia-ipari szakos üzemmérnöki képesítéssel és legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező magánszemélyt.
(3) Szakmai gyakorlati időként a szakképzettség megszerzése után
a) az építés- (területrendezés-) tervezési
b) az építőipari kivitelezési műszaki,
c) az építésügyi, közlekedésügyi, illetve vizügyi hatósági,
d) a beruházási műszaki,
e) a szakoktatási intézménynél építés- (területrendezés-) tervezési munka műszaki ismereteit oktató munkakörben eltöltött időt kell figyelembe venni.
11. §
Nem vehető fel a Magántervezői Névjegyzékbe az a magánszemély:
a) akit gazdasági, vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek,
b) akit bármely szándékos bűncselekmény miatt két évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek,
c) akit a 10. § (3) bekezdésben megjelölt foglalkozástól eltiltottak,
d) akinek magántervezési tevékenységéhez a munkáltatója (szövetkezeti tag esetében a szövetkezet vezetősége) nem járult hozzá,
e) akit a Magántervezői Névjegyzékből korábban kizártak, s a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év még nem telt el.
12. §
Ki kell zárni a Magántervezői Névjegyzékből azt a magántervezőt,
a) akivel szemben a 11. §-ban említett felvételt kizáró ok merült fel,
b) aki az általa végzett építéstervezési munkát más magántervező munkájaként igazolta, vagy más által végzett építéstervezési munkát a sajátjaként szolgáltatta,
c) aki a 14. §-ban előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztotta,
d) akinek műszaki tervei a tervezésre vonatkozó hatósági előírásoknak, vagy a korszerű építészeti-műszaki követelményeknek ismételten nem felelnek meg,
e) aki a kivitelezés figyelemmel kísérése során nem tett észrevételt a műszaki terv építési engedély nélküli alkalmazása, illetőleg az engedélyezett tervtől való olyan eltérés ellen, amelyhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges,
f) akinek tevékenységében az illetékes építésügyi hatóság építésfelügyeleti jogkörében ismételten szabálytalanságot állapított meg.
13. §
Törölni kell a Magántervezői Névjegyzékből azt a magántervezőt,
a) aki elhalálozott,
b) aki a törlést kérte,
c) akinek a munkáltató (szövetkezet) a magántervezési tevékenység folytatásához korábban adott hozzájárulását visszavonta, vagy munkahely-változtatás esetén hozzájárulását nem adta meg,
d) aki a Magántervezői Névjegyzéket vezető építésügyi hatóság illetékességi területéről állandó jelleggel elköltözött.
14. §
(1) A Magántervezői Névjegyzéket vezető építésügyi hatóság illetékességi területéről állandó jelleggel történő elköltözés esetén a magántervező köteles a lakóhelyváltozást az építésügyi hatósághoz 30 napon belül bejelenteni. Az építésügyi hatóság a bejelentés alapján köteles a magántervező felvételére és addig folytatott tevékenységére vonatkozó iratokat az új lakóhelye szerinti Magántervezői Névjegyzéket vezető építésügyi hatósághoz megküldeni, amely a magántervezőt a Magántervezői Névjegyzékbe bejegyzi.
(2) A magántervező a munkahelyének változását a változástól számított 60 napon belül köteles bejelenteni a Magántervezői Névjegyzéket vezető építésügyi hatósághoz.
A bejelentéshez csatolnia kell az új munkáltató (szövetkezet) hozzájárulását. Ilyen esetben a magántervező tervezési jogosultsága változatlan marad. Ha azonban az új munkáltató (szövetkezet) hozzájárulást nem adja meg a 13. § c) pontja szerint kell eljárni.
15. §
A Magántervezői Névjegyzékbe való felvétel, kizárás, illetve az abból való törlés ügyében első fokon az állandó lakhely szerint illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve határoz.
Az eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
A magántervező tervezési jogosultsága
16. §(1) A Magántervezői Névjegyzék "A" osztályába felvett magántervező végezhet
a) egyedi tervezést
- lakóépület, lakóépület-együttes esetében legfeljebb 5 szint és legfeljebb 36 lakás nagyságig,
- Üdülőépület, üdülőépület-együttes esetében legfeljebb 3 szint és 24 üdülőegység nagyságig, valamint
- melléképületekre, melléklétesítményekre,- személygépkocsi tároló esetében azonban legfeljebb 50 személygépkocsi befogadóképesség nagyságig.
b) ajánlott (típus vagy tipizált) terv helyszínre alkalmazását az a) pontban meghatározott nagyságig,
c) meglevő épületek, építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának korszerűsítésének, bővítésének, elmozdításának, bontásának tervezését, bővítését, bővítés esetében az a) pontban meghatározott nagyságú épület, épületegyüttes, építmény kialakításáig.
(2) A Magántervezői Névjegyzék "B" osztályába felvett magántervező végezhet
a) egyedi tervezést
- lakóépület esetében legfeljebb 2 szint és legfeljebb 2 lakás, lakóépület-együttes esetében legfeljebb 2 épület nagyságrendig,
- üdülőépület esetében legfeljebb 1 szint és 1 üdülőegység nagyságban,
- melléképületekre, melléképítményekre, személygépkocsi tároló esetében azonban legfeljebb 10 személygépkocsi befogadóképesség nagyságig,
b) ajánlott (típus vagy tipizált) terv helyszínre alkalmazását
- lakóépület esetében legfeljebb 3 szint és legfeljebb 12 lakás nagyságig,
- üdülőépület esetében legfeljebb 2 szint és legfeljebb 4 üdülőegység nagyságig,
c) meglevő épületek, építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának, bővítésének tervezését az a) pontban meghatározott nagyságú épület, építmény kialakításáig.
(3) A Magántervezői Névjegyzék "C" osztályában felvett magántervező végezhet
a) egyedi tervezést,
- melléképületekre, melléképítményekre személygépkocsi tároló esetében azonban legfeljebb 2 személygépkocsi befogadóképesség nagyságig,
b) ajánlott (tipus vagy tipizált) terv helyszínre alkalmazását
- lakóépület esetében legfeljebb 2 szint és legfeljebb 2 lakás nagyságig,
- üdülőépület esetében legfeljebb 2 szint és legfeljebb 2 üdülőegység nagyságig,
c) - lakásmegosztás esetét kivéve meglevő épületek, építmények, teherhordó szerkezetet nem érintő, a külső megjelenés megváltoztatásával nem járó felújításának, helyreállításának, átalakításának, korszerűsítésének valamint az a) pont szerinti melléképületek, melléképítmények bővítésének tervezését.
17. §
(1) A Magántervezői Névjegyzék "SzM" osztályába felvett magántervező végezhet
- a szakághoz tartozó építmények - közmű-és közműpótló építmények és berendezések tervezését és ezek ajánlott (típus vagy tipizált) tervének helyszínre alkalmazását,
- egyéb melléképítmények tervezését,
- az építéstervezési munkával összefüggő geodéziai, talajmechanikai munkát és vizsgálatot,
- építmény-felmérést,
- a meglevő épületek, építmények külső megjelenésének megváltoztatásával nem járó felújításának, helyreállításának tervezését, továbbá bontás tervezését.
(2) A Magántervezői Névjegyzék "SzM" osztályba felvett magántervező végezhet tereprendezési, kerttervezési munkát, továbbá geodéziai munkát.
(3) A Magántervezői Névjegyzék "Szf" osztályába felvett magántervező végezhet az építéstervezési munkával összefüggő geodéziai, illetőleg talajmechanikai munkát és vizsgálatot.
(4) A Magántervezői Névjegyzék "Szg" osztályába felvett magántervező végezheti a lakó- és üdülőépületek és az ezekhez tartozó melléképületek és melléképítmények telekhatáron belüli fűtési, melegvíz-szolgáltatási, szellőzési, klimatizáló fűtési, víz-, gázellátó és szennyvízelvezető rendszereinek és kapcsolódó berendezéseinek létesítésével, bővítésével és felújításával összefüggő tervezési és az ezekhez szükséges felmérési munkát.
(5) A Magántervezői Névjegyzék "Szv" osztályába felvett magántervező végezheti a lakó- és üdülőépületek és az ezekhez tartozó melléképületek, melléképítmények, valamint a telekhatáron belüli villamosenergia fogyasztói berendezéseinek és azok ellátására szolgáló fogyasztói vezetékhálózat létesítésével, bővítésével és felújításával összefüggő tervezést és az ezekhez szükséges felmérési munkát.
18. §
Magántervező a tervezési feladatok megoldásához csak a Magántervezői Névjegyzékbe felvett más magántervező közreműködését veheti igénybe
19. §
Magántervező - az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által meghatározott körön kívül - nem végezheti nagyelemes (házgyári és poligon rendszerű) épületszerkezetekkel megvalósuló épületek, építmények tervezését és a vonatkozó típustervek adaptálását, valamint az újfajta termékek és építési módok [6/1969. (II. 12.) ÉVM rendelet] alkalmazásával megvalósuló építmények tervezését és adaptálását.
20. §
A magántervezőt az általa végzett munkáért külön jogszabályban meghatározott díjazás illeti meg.
A Magántervezési Szakértői Bizottság
21. §(1) A magántervezési tevékenység építészeti, műszaki, gazdasági színvonalának emelése céljából a fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve Magántervezési Szakértői Bizottságot (a továbbiakban: MSZB) működtethet.
(2) Az MSZB tanácsadó-véleményező szerv, a feladatkörére, működésére, költségeinek fedezésére és a közreműködők díjazására vonatkozó előírásokat a rendelet melléklete tartalmazza.
(3) Az MSZB-hez az egyedi műszaki tervet szakvéleményezésre - az építési engedélyezést megelőzően a szakigazgatási szerv állásfoglalásának megfelelően - a magántervező köteles bemutatni.
(4) A műszaki tervnek az MSZB-hez való benyújtásakor a magántervezőnek a rendelet mellékletében meghatározott díjat kell az MSZB-hez befizetnie.
Záró rendelkezések
22. §(1) Ez a rendelet 1981. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 7/1968. (VII. 16.) ÉVM rendelettel módosított 2/1964. (VII. 5.) ÉM rendelet 8. §-ának (3)-(4) bekezdése, továbbá a 2/1967. (IV. 9.) ÉM rendelet hatályát veszti.
(2)
a) A rendelet hatálybalépését követően a Magántervezői Névjegyzékbe való felvételét a 9. § szerint annak is kérnie kell, aki jelenleg magántervezési jogosultsággal rendelkezik. Megszűnik a korábbi magántervezői jogosultsága annak a magántervezőnek, aki 1981. március 31-ig az új Magántervezői Névjegyzékbe való felvételét nem kérte.
b) Azok a magántervezők, akik az új Magántervezői Névjegyzékbe való felvételt kérték, a magántervezői jogosultságukra vonatkozó határozat kiadásáig a korábbi Tervezői Névjegyzék alapján végezhetnek magántervezési tevékenységet.
Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter
Melléklet a 21/1980. (IX. 13.) ÉVM rendelethez
A Magántervezési Szakértői Bizottság működésének szabályai
1. A Magántervezési Szakértői Bizottság (a továbbiakban: MSZB) szervezéseMSZB-t a fővárosi; a megyei és a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) működtethet. Az MSZB keretén belül szükség esetén több albizottság is szervezhető. Az albizottságok számát a szakigazgatási szerv határozza meg.
2. Az MSZB összetétele
Az MSZB vezetőjének, tagjának a fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének dolgozóit, továbbá az illetékességi területén működő
a) építéstervező szervek dolgozóit,
b) felsőfokú szakoktatási intézmények oktatóit és
- a Magyar Építőművészek Szövetsége,
- a Magyar Urbanisztikai Társaság,
- az Építőipari Tudományos Egyesület tagjait lehet megbízni.
Szakkérdés elbírálása esetén más szervek dolgozói (tagjai) is bevonhatók.
Megbízás csak annak adható, aki a rendelet 10. §-ban az A, az Szo, illetve Szv osztály számára előirt képesítési feltételeknek megfelel.
Az MSZB tagjait a szakigazgatási szerv a vonatkozó munkaügyi rendelkezések figyelembevételével bízza meg.
3. Az MSZB-hez szakvéleményezésre bemutatandó tervek köre
A terveket - az építési engedélyezést megelőzően a szakigazgatási szerv állásfoglalásának megfelelően - az MSZB-hez a magántervező köteles bemutatni.
Az MSZB-hez bemutatandó tervek körét a szakigazgatási szerv a helyi igényeknek és adottságoknak megfelelően az alábbiak figyelembevételével határozza meg: Az MSZB-hez a magántervező, illetve magánszemély által a rendelet 8. §-a (2)-(3) bekezdésének alapján
- az egyedi tervezésű új lakó-, illetve üdülőépület építésére,
- meglevő lakó-, illetve üdülőépület külső megjelenésének megváltoztatásával járó átalakítására, bővítésére, helyreállítására készített műszaki terveinek és helyszínrajzának benyújtását lehet előírni.
Az építési engedélyezési eljárásról szóló módo-sítqtt 2/1977. (I. 18.) ÉVM rendelet 11. §-ban az építési engedély kérelem mellékleteként előírt terveket 3 példányban az MSZ 1228/1-72. sz. szabvány szerint kell kidolgozni.
Az ajánlott tervek országos katalógusában, valamint a hatályos típus tervek jegyzékében közzétett ajánlott, illetőleg típusterv helyszínre alkalmazása esetén az MSZB szakvéleményeztetése nem írható elő.
4. Az MSZB-hez benyújtott tervek szakvéleményezése
Az MSZB a benyújtott műszaki terveket a beérkezéstől számított 15 napon belül véleményezi.
Az MSZB a benyújtott tervekről részletes szakvéleményt készít, melyet a bizottság vezetője ír alá.
Az elbírálásra nem alkalmas műszaki terveket az MSZB részletes szakvéleményezés nélkül visszautasíthatja.
Az MSZB-hez benyújtott tervek szakvéleményezése során vizsgálni kell:
- az épületnek (építménynek) az építéssel érintett földrészleten való elhelyezhetőségét, helyszínrajz továbbá az Országos Építésügyi Szabályzat előírásai és a helyi város (község) rendezési tervek és szabályok alapján,
- a környezethez való illeszkedést, a városképbe (utcaképbe) illeszthetőséget, a meglevő beépítéshez való csatlakozást,
- az épület (építmény) építészeti kialakítását, korszerűségét, a homlokzatokon alkalmazott anyagok, építészeti elemek, építészeti-esztétikai szempontból való megfelelőségét - az építési területen támasztható követelmények alapján.
- az épület (építmény) külső határoló elemeinek és az alkalmazott nyílászáró szerkezetek hőszigetelési megoldásait,
- az épületben (lakásban) tervezett helyiségek elrendezésének, funkcionális kapcsolatainak, méretezésének megfelelőségét,
- az épület (építmény) fűtési rendszerét, különös tekintettel a környezetvédelmi és az energiatakarékossági követelményekre,
- a terv gazdaságosságát a területfelhasználás, funkcionális elrendezése, a helyiségek méretezése,
az alkamazott anyagok és szerkezetek vonatkozásában.
5. Az MSZB szakvéleménye
Az MSZB a benyújtott műszaki tervet az alábbiak szerint minősíti:
- engedélyezésre javasolt, vagy
- hiánypótlás után engedélyezésre javasolt, vagy
- átdolgozás után engedélyezésre javasolt, vagy
- engedélyezésre nem javasolt.
A hiánypótlási, illetve átdolgozási javaslat, valamint az "engedélyezésre nem javasolt" minősítés indokait a hibák megjelölésével a szakvéleményben közölni kell.
Az MSZB a szakvéleményt a tervezővel, az építtetővel, valamint az építkezés helye szerint illetékes első fokú építésügyi hatósággal közli.
Az MSZB szakvéleménye nem helyettesíti az építési engedélyezési eljárásban előírt egyeztetési kötelezettségeket.
6. Az MSZB működésével kapcsolatos adminisztráció, a működési költségeinek fedezete.
Az építési engedélyezési műszaki terveknek, az MSZB-hez történő benyújtásakor 100- Ft díjat kell befizetni.
Az MSZB működésével kapcsolatos költségek fedezetéül a befizetésre kerülő díjak összege szolgál, amelyet elkülönítetten kell kezelni.
Az MSZB munkájában közreműködnek a tevékenységükért járó díjat a végzett munkájukkal arányosan a másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatás szabályainak figyelembevételével az építésügyi szakigazgatási szerv vezetője állapítja meg.