adozona.hu
22/1982. (XI. 26.) IpM rendelet
22/1982. (XI. 26.) IpM rendelet
a munkavédelemről a kisiparban
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kisiparról szóló 1981. évi 16. számú törvényerejű rendelettel módosított 1977. évi 14. számú törvényerejű rendelet 21. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R) végrehajtására - az érdekelt miniszterekkel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével, a Kisiparosok Országos Szervezete elnökével egyetértésben - a kö...
E rendelet hatálya kiterjed a kisiparosra, valamint a kisiparos által foglalkoztatott alkalmazottra (bedolgozóra), szakmunkástanulóra, továbbá a kisiparos segítő családtagjára (a továbbiakban együtt: dolgozó).
(1) A kisiparosnak az R. 13. § (1) bekezdésének a), b), c), e), g) pontjaiban, továbbá a (2) bekezdésében meghatározott feladatokon felül gondoskodnia kell különösen
a) a munkavédelmi ellenőrzésről és a feltárt hiányosságok megszüntetéséről;
b) a munkakörülmények tervszerű fejlesztéséről;
c) az alkoholtól befolyásolt állapotban történő munkavégzés megakadályozásáról;
d) a kialakult veszélyhelyzetben és az egészségkárosító hatás jelentkezésekor a szükséges intézkedések megtételéről;
e) a munkavédelmi oktatás és továbbképzés feltételeinek biztosításáról;
f) a gyakorlati képzésben részt vevő vagy munkát végző tanuló egészségének és testi épségének védelméről.
(2) A kisiparos köteles gondoskodni arról, hogy saját maga, illetőleg az általa foglalkoztatott dolgozó munkaköri alkalmasságának vizsgálatai (előzetes, esetenkénti, időszakos) megtörténjenek.
A kisiparos az általa üzemeltetett termelő berendezés kezelési vagy használati utasításában határozza meg az egészséges és biztonságos üzemeltetésre vonatkozó követelményeket.
(1) Új üzem, munkahely létesítésénél, meglevő felújításánál, bővítésénél, átalakításánál a kisiparos köteles - a létesítésben való közreműködésének jellege szerint (beruházó, tervező, kivitelező, üzemeltető) a munkavédelmi követelményeket érvényesíteni.
(2) A telepengedélyezési eljárás során a kisiparos vagy az általa megbízott munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakértő* írásban nyilatkozik a munkavédelmi követelmények maradéktalan kielégítéséről.
(1) Belföldi felhasználásra szánt termelőeszközt munkavédelmi minőségtanúsítás nélkül, a munkavédelmi minősítésre kötelezett termelőeszközt érvényes minősítő bizonyítvány hiányában gyártani, reklámozni, kiállítani, forgalmazni, üzembe helyezni és üzemeltetni nem szabad.
(2) A munkavédelmi minőségtanúsításnál és a munkavédelmi minősítésnél az ipari ágazatban a gazdálkodó szervezetre vonatkozó előírások** szerint kell eljárni.
(3) A kisiparos által gyártott termelőeszközök munkavédelmi minőségtanúsításáról, illetőleg munkavédelmi minősítéséről a kisiparos köteles gondoskodni és költségeit viselni.
(4) A kisiparos köteles biztosítani a kijelölt minősítő intézmények ellenőrzéseinek feltételeit.***
A kisiparos emelőberendezést, továbbá hatósági felügyelet alá vont berendezést csak abban az esetben gyárthat, ha arra az illetékes biztonságtechnikai (kazán- és nyomástartóedény stb.) felügyelettől, ennek hiányában az Ipari Minisztériumtól előzetesen engedélyt kapott.
A kisiparos köteles az általa üzemeltetett termelőeszközök rendszeres karbantartásáról gondoskodni.
(1) A kisiparos köteles gondoskodni arról, hogy saját maga, illetőleg az általa foglalkoztatott dolgozó az előírt védőeszközök (egyéni védőfelszerelések) rendeltetésszerű használata mellett végezze munkáját.
(2) A kisiparos köteles gondoskodni az egyéni védőfelszerelések, védőitalok és védőkenőcsök, valamint tisztálkodó szerek beszerzéséről és juttatásáról.
(3) A kisiparos csak olyan egyéni védőfelszerelést állíthat elő, forgalmazhat, illetőleg használhat, amelyen a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet jóváhagyását tanúsító minőségi jegy szerepel.
(1) Munkavédelmi vizsgát kell tennie:
a) az 1. számú mellékletben felsorolt kisipari tevékenységet folytató kisiparosnak;
b) minden olyan kisiparosnak, aki a 2. számú mellékletben meghatározott kisipari tevékenység keretében alkalmazottat vagy szakmunkástanulót foglalkoztat.
(2) A kisiparosnak a vizsga során számot kell adnia az alapvető munkavédelmi jogszabályokban foglalt rendelkezésekről, valamint az adott kisipari tevékenységre vonatkozó kötelező előírásokról (pl.: szabványokról).
(3) A munkavédelmi vizsga letételére a mestervizsga keretében is lehetőséget kell biztosítani.
(4) A munkavédelmi vizsga követelményeit a Kisiparosok Országos Szervezete (a továbbiakban: KIOSZ) a minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel együttműködve a kisipari tevékenységek szerint határozza meg, illetőleg a vizsgát megszervezi.
(5) A vizsgát 5 évenként meg kell ismételni.
10. §
(1) A munkavédelmi vizsga anyagát és követelményeit legalább 30 nappal a vizsga megkezdése előtt a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani.
(2) A vizsgabizottság 3 tagból áll. A vizsgabizottságnak minden esetben tagja a KIOSZ képviselője. A bizottság legalább egy tagjának munkavédelmi képesítéssel kell rendelkeznie.
11. §
(1) A 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységet folytató kisiparos évenként köteles a KIOSZ által szervezett munkavédelmi oktatásban részt venni.
(2) Az 1., valamint a 2. számú mellékletben nem szereplő kisipari tevékenységet folytató kisiparos 3 évenként köteles a KIOSZ által szervezett munkavédelmi oktatásban részt venni.
12. §
(1) A dolgozót munkába álláskor munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A munkavédelmi oktatást a munkavédelmi szempontból jelentős változás esetén, de legalább évenként meg kell ismételni.
(2) A dolgozó munkavédelmi oktatását a kisiparos végzi
(3) A dolgozó munkavédelmi oktatása elméleti és gyakorlati részből áll. Ezen biztosítani kell az általános, valamint a munkahely a munkakör (szakma) szerint szükséges munkavédelmi ismeretek elsajátítását. Fel kell készíteni a dolgozót a veszélyhelyzetben, illetőleg a rendkívüli helyzetben tanúsítandó magatartásra. A munkavédelmi oktatás keretében a dolgozónak meg kell ismerni:
a) a munkavédelemmel kapcsolatban a jogszabályok által számára biztosított általános jogokat és kötelezettségeket;
b) a munkája egészséges, biztonságos végzéséhez szükséges kezelési utasításokat;
c) a munkájával kapcsolatos közlekedésbiztonsági, tűzvédelmi, egészségvédelmi, elsősegélynyújtási stb. ismereteket.
(4) A kisiparosnak meg kell győződnie arról, hogy a dolgozó az oktatott anyagot elsajátította és a gyakorlatban tudja alkalmazni,
(5) A kisiparos köteles a munkavédelmi oktatásról nyilvántartást vezetni.
13. §
A munkavédelmi vizsga, illetőleg a munkavédelmi oktatás költségei a kisiparost terhelik.
(1) A kisiparost és dolgozóját ért üzemi balesetet a vonatkozó rendelkezés**** alapján statisztikai bejelentés és nyilvántartás céljából a kisiparosnak a KIOSZ alapszervezetéhez kell bejelentenie. Az üzemi baleseti jegyzőkönyvet a kisiparos balesete esetén a KIOSZ, a dolgozó balesete esetén pedig a kisiparos veszi fel.
(2) Az azonnali bejelentési kötelezettség alá eső üzemi baleseteket a kisiparosnak a KIOSZ központi ügyeletén is be kell jelentenie, és 24 órán belül írásban is meg kell ismételnie. A sérült személyi adatain (családi állapot, kiskorú gyermekek száma) és az üzemi baleset körülményein túlmenően a bejelentésnek tartalmaznia kell a baleset jellegét, helyét és idejét, továbbá a sérült állapotát.
(1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a kisiparosra az R-nek a dolgozóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A munkavédelmi vizsgáztatás, valamint a balesetek kivizsgálásának, bejelentésének és nyilvántartásának a KlOSZ-ra háruló részletes szabályait a KIOSZ elnöke határozza meg.
(3) A rendelet hatálybalépésekor már iparjogosítvánnyal rendelkező kisiparosnak a munkavédelmi vizsgát 1985. december 31-ig kell letennie. A rendelet hatálybalépését követően iparjogosítványt váltó kisiparosoknak tevékenységük megkezdését követő 3 hónapon belül kell munkavédelmi vizsgát tenni.
16. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a kisipari dolgozók és szakmunkástanulók üzemi baleseteinek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 6/1968. (V. 30.) KipM számú rendelet hatályát veszti.
2. Ács-állványozó
3. Bérfűrészelő (faipari gépek kezelői)
4. Bognár, kádár
5. Felvonószerelő, javító
6. Fényező, dukkozó
7. Autószerelő
8. Gázvezeték és készülékszerelő
9. Galvanizáló (és fémcsiszoló, savazó, marató)
10. Vegytisztító és kelmefestő
11. Hegesztő (villany és gáz)
12. Központifűtés- és csőhálózatszerelő
13. Kőműves
14. Elektronikai műszerész
15. Lakatos (gép és szerkezet karosszéria)
16. Tetőfedő
17. Vegyianyag és -cikk előállító
18. Villanyszerelő
19. Öntő (ólomöntő, ónozó is)
20. Teherfuvarozó (rakodás, anyagmozgatás)
21. Rádió- és televízió műszerész
2. számú melléklet a 22/1982. (XI. 26.) IpM számú rendelethez Munkavédelmi szempontból átlagos veszélyességű kisipari tevékenységek jegyzéke 1. Bádogos
2. Égető (pl. mész, kerámia)
3. Épületburkoló
4. Vízvezetékszerelő
5. Gumijavító
6. Kazántisztító
7. Kútásó, kútfúró
8. Szekérfuvarozó
9. Szikvízkészítő
10. Textilkészítő
11. Rovar- és rágcsálóirtó
12. Zománcozó
13. Személyszállító
14. Általános orvosi műszerész
15. Bronzműves, rézműves
16. Csónaképítő
17. Daráló
18. Faesztergályos, faszobrász
19. Esztergályos
20. Fémnyomó
21. Fogműves
22. Gépjárművillamossági szerelő
23. Irodagépműszerész
24. Kerámiakészítő
25. Kovács
26. Műanyagfeldolgozó
27. Szerszámkészítő
28. Szűcs
29. Tímár
30. Vízszigetelő
31. Hentes és mészáros
32. Pék, sütő, ostyasütő
33. Cukrász
34. Kozmetikus
35. Fodrász
36. Kéz- és lábápoló
37. Késes és köszörűs
38. Fémtömegcikk készítő
39. Papírfeldolgozó
40. Üveges, üvegműves, üvegcsiszoló
41. Gázöngyújtó töltő, javító
42. Parkettcsiszoló, lakkozó
43. Szobafestő és mázoló
44. Ablaktisztító
45. Háztartási gépszerelő
46. Csatornatisztító, szennyvíz-szippantó kocsi kezelő
47. Kőfaragó, műkőkészítő
48. Mechanikai műszerész