10/1981. (IX. 29.) MüM rendelet

a bedolgozók foglalkoztatásáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A bedolgozói munkaviszony szabályozásáról szóló 63/1967. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendelem:
Bedolgozói munkaviszonyt minden munkáltató, bedolgozói szövetkezeti tagsági viszonyt pedig a dolgozókat tagsági viszony keretében foglalkoztató szövetkezet (a továbbiakban: munkáltató) létesíthet.
Bedolgozóként foglalkoztatható m...

10/1981. (IX. 29.) MüM rendelet
a bedolgozók foglalkoztatásáról
A bedolgozói munkaviszony szabályozásáról szóló 63/1967. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendelem:
Általános rendelkezések
1. §
(1) Bedolgozói munkaviszonyt minden munkáltató, bedolgozói szövetkezeti tagsági viszonyt pedig a dolgozókat tagsági viszony keretében foglalkoztató szövetkezet (a továbbiakban: munkáltató) létesíthet.
(2) Bedolgozóként foglalkoztatható minden olyan személy, aki a munkajogi szabályok szerint munkaviszonyt, illetve a szövetkezeti jogszabályok szerint szövetkezeti tagsági viszonyt (a továbbiakban: tagsági viszony) létesíthet.
(3) Bedolgozói munkaviszony, illetve bedolgozói tagsági viszony (a továbbiakban együtt: bedolgozói jogviszony) olyan önállóan végezhető fizikai vagy nem fizikai munkára létesíthető, amelyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározható.
2. §
(1) A bedolgozói tagsági viszonyra a szövetkezeti jogszabályok mellett e rendelet rendelkezéseit - a 3., 13., 16. és 19-20. §-ok kivételével - kell alkalmazni.
(2) Az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alatt álló szociális foglalkoztatóknál az e rendeletben foglaltakat a szociális foglalkoztatók működésére vonatkozó jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A közbiztonságra és a közrendre vonatkozó szabályokat - ide értve a közegészségügyre, valamint a telepengedélyezés feltételeire vonatkozó rendelkezéseket is - a bedolgozói jogviszony keretében végzett munkára is alkalmazni kell.
3. §
(1) Bedolgozói munkaviszony - írásban - határozott vagy határozatlan időre, illetőleg meghatározott munka elvégzésére létesíthető.
(2) A munkáltató és a bedolgozó a bedolgozói munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti.
(3) A határozatlan időre létesített bedolgozói munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a bedolgozó tizenöt napos határidővel felmondhatja. A munkáltatónak a felmondást írásban kell közölnie.
4. §
(1) Munkaviszonyban (munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban) álló dolgozóval bedolgozói jogviszony a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályok betartásával létesíthető.
(2) A bedolgozónak a további bedolgozói jogviszony létesítését a munkáltatónak be kell jelentenie.
5. §
(1) A bedolgozó munkáját a saját, illetőleg a munkáltató által biztosított eszközökkel, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. Munkájához a vele közös háztartásban élő személyek segítségét is igénybe veheti.
(2) A munkavégzés helye a bedolgozó személyi igazolványába bejegyzett állandó, illetve ideiglenes lakása vagy a megállapodásban meghatározott telephely. Ez utóbbi nem lehet olyan munkahely, ahol a munkáltatóval munkaviszonyban, tagsági viszonyban álló dolgozók végzik munkájukat.
(3) A munkáltató a munka teljesítésének helyén időszakonként ellenőrzést tart és a kiadott feldolgozandó anyag, termelési eszköz kezelésére, tárolására előírásokat adhat.
6. §
(1) A bedolgozónak kiadható munkamennyiséget a kollektív szerződésben, illetőleg a munkaügyi szabályzatban (a továbbiakban: kollektív szerződés) kell szabályozni. Ez azonban negyedéves átlagban nem haladhatja meg a munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló dolgozókra meghatározott törvényes munkaidőben - és a kollektív szerződésben megengedett túlmunka keretében - elvégezhető munka mértékét.
(2) A kiadható munkamennyiség több bedolgozói jogviszony esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott mértéket.
7. §
(1) A munka kiadásával egyidejűleg meg kell határozni és a munkalapon rögzíteni kell a munka elvégzéséért járó díjazást.
(2) A bedolgozó a munkáltatóval munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló dolgozókra, illetőleg az elvégzendő munkára irányadó bértételek (munkadíjtételek) és a teljesítménykövetelmény alapján kap díjazást.
8. §
(1) A munkáltató a bedolgozót prémiumban és jutalomban részesítheti. A bedolgozót - keresete és a bedolgozói jogviszonyban töltött ideje alapján - a külön jogszabályban meghatározott munkáltatónál év végi részesedés illeti meg, a kollektív szerződésben meghatározott szabályok szerint.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon felül, egyéb címen a bedolgozónak díjazás nem fizethető. Nem jár díjazás a munka átvételével és átadásával eltöltött időre sem. Ha azonban emiatt a munkáltatónál várakozással eltöltött idő a két órát meghaladja, úgy erre az időre átlagkeresetet kell a bedolgozónak fizetni, kivéve, ha ez a bedolgozó hibájából állt elő.
(3) A munkadíj kifizetésére, az abból való levonásra és az átlagkereset számítására a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
9. §
(1) A bedolgozó részére térítést kell megállapítani az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerülő - a mellékletben felsorolt - rezsiköltségekre. Amennyiben a munka jellege nem teszi lehetővé a tényleges rezsiköltség megállapítását, műszaki számítások alapján rezsiátalányt kell fizetni.
(2) A térítés megállapításának módját és mértékét - ide értve a gép vagy egyéb szerszám közös használatából eredő költségek megtérítésének szabályait - a munkáltatóra irányadó Önköltségszámítási és Árképzési Szabályzat alapján a kollektív szerződésben kell rögzíteni. Erre vonatkozóan az ágazati miniszter (szövetkezeteknél az illetékes érdekképviseleti szervvel egyetértésben) irányelveket adhat ki. A rezsitérítés nem lehet több, mint amennyi a munkának a munkáltatónál történő elvégeztetése során ilyen címen felmerülne.
(3) A térítést az önköltség kalkulációs tételei között, elkülönítetten kell nyilvántartani és az a termék árképzésénél halmozottan nem szerepelhet.
10. §
(1) Ha a termék az előírt követelményeknek - a bedolgozó hibájából - nem felel meg (selejt), és ezért a rendeltetésszerű használatra teljesen alkalmatlan, a bedolgozónak munkadíj és költségtérítés nem jár. Csökkentett mértékű díjazást és költségtérítést kell fizetni, ha a selejtes termékeket a munkáltató részben vagy egészben felhasználja.
(2) A selejtes termék elszámolására vonatkozó rendelkezések nem érintik a bedolgozó anyagi felelősségét a részére kiadott anyag, szerszám stb. megrongálódásáért vagy megsemmisüléséért.
11. §
A munkáltató az általa meghatározott feltételek szerint - a munkaviszonyban (tagsági viszonyban) állókat meg nem haladó mértékben - a bedolgozót is részesítheti szociális és kulturális juttatásokban az e célra biztosított keret terhére.
12. §
(1) A bedolgozót a munkáltató a végzendő munkával kapcsolatban köteles munkavédelmi oktatásban részesíteni és az előírt védőeszközökkel ellátni.
(2) A munkavédelmi szabályok megtartását a munkáltató időszakonként ellenőrzi.
13. §
A munkavégzéssel összefüggő kötelezettségek megsértéséért a munkáltató jogosult indokolt határozattal megvonni vagy csökkenteni mindazokat a juttatásokat és kedvezményeket, amelyek e rendelet szerint a bedolgozót kötelezően nem illetik meg.
14. §
A bedolgozói jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért a munkaviszonyban, valamint tagsági viszonyban levő dolgozókra irányadó szabályok szerint a bedolgozó anyagi felelősséggel tartozik.
15. §
A munkáltató a vele munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyban álló dolgozóra vonatkozó szabályok szerint tartozik felelősséggel a bedolgozónak a bedolgozói jogviszony keretében okozott kárért, ha az:
a) a munkáltató telephelyén következett be, valamint
b) a telephelyen kívül, a munkáltató által a bedolgozó rendelkezésére bocsátott anyag, gép, eszköz hibájából következett be, illetve a kárt a munkáltató ellenőrzést, szállítást stb. végző dolgozói e tevékenységük során okozták.
16. §
A bedolgozó és a munkáltató között a bedolgozói munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerülő vitában (munkaügyi vita) a Munka Törvénykönyve szabályainak megfelelően kell eljárni.
17. §
A munkáltató és a bedolgozó jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat - az e rendelet által meghatározott körben és keretek között - azoknál a munkáltatóknál, amelyek bedolgozókat foglalkoztatnak, a kollektív szerződés függelékében kell megállapítani.
A biztosított bedolgozói munkaviszonyra vonatkozó különleges szabályok
18. §
(1) A munkáltató és a bedolgozó írásban megállapodhat abban, hogy
a) a munkáltató bizonyos munkamennyiséggel a bedolgozót rendszeresen ellátja,
b) a bedolgozó pedig az igényelt mértékben és előírásoknak megfelelően, rendszeresen munkát végez (a továbbiakban: biztosított bedolgozó). A megállapodást legalább olyan mennyiségű munka elvégzésére kell megkötni, amelynek teljesítése esetén a bedolgozó keresete negyedéves átlagban eléri a jogszabályban meghatározott minimális havi munkabér felét.
(2) Ha a munkáltató az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt munkamennyiség biztosítását elmulasztja, a biztosított bedolgozót a megállapodásban erre az esetre meghatározott összegű munkadíj illeti meg. Ez nem lehet kevesebb, mint a társadalombiztosítás fennállásához szükséges kereset összege.
(3) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén a bedolgozókra vonatkozó általános szabályok a 19-22. §-okban foglalt eltérésekkel alkalmazandók.
19. §
(1) A munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a biztosított bedolgozói munkaviszonyt az alábbi időtartam és az azt követő tizenöt nap alatt:
a) sor- vagy tartalékos katonai szolgálat,
b) keresőképtelenséggel járó betegség, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napjától számított egy év, gümőkóros megbetegedés esetén két év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre jogosultság teljes ideje,
c) a terhesség és a szoptatás, a szülést követő hatodik hónap végéig,
d) a biztosított bedolgozó nő férjének sorkatonai szolgálata.
(2) Csak különösen indokolt esetben mondható fel a biztosított bedolgozói munkaviszony az Mt. V. 23. §-ában meghatározott esetekben.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tilalmak, illetve korlátozások nem alkalmazhatók, ha
a) a munkáltató a biztosított bedolgozók foglalkoztatását teljesen vagy abban a helységben levő részlegét, ahol a dolgozó lakik, megszünteti vagy hat hónapot meghaladó időn át szüneteltetni kívánja,
b) a biztosított bedolgozó munkaviszonyban áll vagy nyugdíjra, illetőleg a csökkent munkaképességű dolgozók részére megállapított rendszeres szociális járadékra, illetve szociális segélyre jogosult.
20. §
(1) A határozatlan időre létesített biztosított bedolgozói munkaviszony felmondása esetén a felmondási időre a munkaviszonyban levők felmondási idejének megállapítására vonatkozó szabályok az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az tizenöt naptól három hónapig terjedhet.
(2) A felmondási idő megállapításánál a munkaviszonyban töltött és a 23. §-ban meghatározott időket kell figyelembe venni.
(3) A munkáltató felmondása esetén új munkahely keresése céljából a biztosított bedolgozót a munkavégzés alól tizenöt napra fel kell menteni. Erre az időre átlagkereset jár.
21. §
(1) A biztosított bedolgozót a munkaviszonyban (tagsági viszonyban) állókra vonatkozó szabályok szerint alap- és pótszabadság illeti meg. A pótszabadság a munkaviszonyban (tagsági viszonyban) és a 24. § szerint figyelembe vett bedolgozói jogviszonyban töltött idő alapján jár.
(2) A szabadság idejére átlagkeresetet (átlagos munkadíjat) kell fizetni.
(3) A szabadság kiadására és számítására a munkajogi (szövetkezeti) szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
22. §
A biztosított bedolgozónak - a 24. § szerint figyelembe vett bedolgozói jogviszony beszámításával elért - munkaviszonyban (tagsági viszonyban) töltött ideje után a munkaviszonyban (tagsági viszonyban) állókra vonatkozó szabályok szerint jubileumi jutalom jár, amelynek összege a megállapodásban meghatározott munkadíj [18. § (1) bekezdés].
23. §
(1) A munkakönyvbe be kell jegyezni az 1968. január 1. napja után bedolgozói jogviszonyban töltött időből
a) a biztosított bedolgozói jogviszony időtartamát,
b) a bedolgozó teljesítménye alapján - munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése folytán - a biztosított bedolgozói jogviszonnyal egy tekintet alá eső, a munkáltató által igazolt éveket.
(2) A 18. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésekor a munkakönyv "a munkáltató neve és székhelye" rovatába a "biztosított bedolgozó" bejegyzést, a biztosított bedolgozói jogviszony megszűnésekor pedig a "bedolgozói jogviszony megszűnt" szöveget kell bejegyezni. Az (1) bekezdés b) pontja esetében a munkakönyvi bejegyzést a bedolgozói jogviszony megszűnésekor kell eszközölni.
24. §
A bedolgozói jogviszonynak a 23. § szerint munkakönyvbe bejegyezhető időtartamát - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő - munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni.
25. §
(1) Ha a bedolgozó éves teljesítménye havi átlagban (töredék év esetén a ledolgozott hónapok átlagában) eléri a biztosított bedolgozói munkaviszonyban kiköthető legkisebb munkamennyiség mértékét [13. § (1) bekezdés], a 21-24. §-okban foglalt rendelkezéseket a nem biztosított bedolgozókra is alkalmazni kell.
(2) A bedolgozót a naptári évben elért teljesítménye alapján megillető szabadságot a következő naptári évben kell kiadni, illetőleg a bedolgozói jogviszony megszűnésekor pénzben kell megváltani.
Záró rendelkezések
26. §
Ez a rendelet 1982. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a bedolgozók foglalkoztatásáról szóló 16/1967. (XII. 27.) MüM rendelet, valamint az azt módosító 17/1978. (XII. 23.) MüM rendelet hatályát veszti.
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter
Melléklet a 10/1981. (IX. 29.) MüM rendelethez A bedolgozó részére térítendő rezsiköltségek:
1. a) A bedolgozók tulajdonában levő munkaeszközök elhasználódási költsége - állóeszköz esetében értékcsökkenési leírása - az eszköznek a használat alapján várható élettartama és forgalmi értéke szerint számítva.
b) Bérelt munkaeszköz esetén bérleti díj.
2. A gépek (termelőberendezések) javításának és karbantartásának költségei.
3. A gépek (termelőberendezések) működtetésének energiaköltségei.
4. A bedolgozó által beszerzett segédanyagok igazolt költségei.
5. A munkahely megvilágításának költségei.
6. A munkaanyagok és termékek el- és visszaszállításának költségei.
7. Helyiség vagy helyiségrész használati díja, beleértve például a fűtési, takarítási költségeket is. Bérelt helyiség esetén a bedolgozói munka végzése miatt keletkezett külön költség.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.