adozona.hu
15/1982. (IX. 7.) MÉM rendelet
15/1982. (IX. 7.) MÉM rendelet
a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat területén működő egyesületekről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, az Állami Béres Munkaügyi Hivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben - a következőket rendelem.
A rendelet hatálya kiterjed a vadásztársaságokra, a horgászegyesületekre (helyi egyesületek) továbbá azokra az országos egyesületekre és egyesületeknek a szövetségére (a továbbiakban: egyesület), amelyeknek fő tevékenysége az alapszabályuk szerint a mezőgazdasági és élelmezésügyi m...
15/1982. (IX. 7.) MÉM rendelet
a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat területén működő egyesületekről
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, az Állami Béres Munkaügyi Hivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben - a következőket rendelem.
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed a vadásztársaságokra, a horgászegyesületekre (helyi egyesületek) továbbá azokra az országos egyesületekre és egyesületeknek a szövetségére (a továbbiakban: egyesület), amelyeknek fő tevékenysége az alapszabályuk szerint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ágazati irányítása alá tartozik.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazatban tevékenykedő tagegyesületeire.
2. §
Az egyesületek felügyeletét
a) horgászegyesület esetében a székhely, vadásztársaság esetében a vadászterület szerint illetékes megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: szakigazgatási szerv),
b) országos egyesület, valamint ezek helyi csoportja, továbbá az egyesületek országos szövetsége felett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium [az a) és b) pont alatti felügyeletet ellátó szervek a továbbiakban együtt: felügyelő szerv]
látja el.
3. §
(1) Az egyesület vagy egyesületek szövetségének szervezésére irányuló munka megkezdését be kell jelenteni a felügyelő szervnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell az egyesület tervezett célját, tevékenységi körét, működési területét és tervezett taglétszámát (a tagegyesületek számát), továbbá a működéshez szükséges anyagi és tárgyi feltételeket és ezek forrását.
(2) A szervező munka a felügyelő szerv jóváhagyása után, illetőleg a jóváhagyás feltétele szerint kezdhető meg.
4. §
(1) Az alakuló közgyűlés után az egyesület nyilvántartásba vétele céljából kérelmet nyújt be a felügyelő szervhez, amelyhez csatolni kell az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, az alapítótagok névjegyzékét, az alakuló közgyűlésen megállapított alapszabályt két példányban, a megválasztott ügyintéző és képviselő szerv tagjainak névsorát, valamint a fontos és bizalmas tisztséget, illetőleg munkakört betöltők erkölcsi bizonyítványát.
(2) Az erkölcsi bizonyítványhoz kötött fontos és bizalmas tisztségeket és munkaköröket az 1. számú mellékletben foglaltak szerint az alapszabályban kell meghatározni.
(3) Minden közgyűlésről és küldött közgyűlésről (a továbbiakban: közgyűlés) jegyzőkönyvet kell készíteni és ezt az ülést követő 30 napon belül a felügyelő szervnek meg kell küldeni. Az egyéb testületi ülésekről is jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni. A jegyzőkönyvnek, emlékeztetőnek tartalmaznia kell a határozatképesség megállapításához szükséges adatokat, a határozatokat és a közgyűlésen, illetőleg a testületi ülésen történt lényeges eseményeket.
(4) Az országos egyesület a helyi csoportjának megalakulását, megszűnését, a fontosabb adatait (címét, tisztségviselőket) köteles a 13. § (2) bekezdésében meghatározott szakigazgatási szervnek a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, a későbbiekben pedig a megalakulást, megszűnést, illetőleg változást követő 15 napon belül bejelenteni és egyúttal az egyesület alapszabályát és minden olyan szabályzatát, amely az ellenőrzésnél szükséges lehet, a felügyelő szervnek megküldeni.
5. §
(1) Azokat a rendelkezéseket, amelyeket a vadásztársaság alapszabályába kötelező felvenni, a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Azok az egyesületek, amelyek tagjai az egyesület érdekében külföldi kiutazásokat teljesítenek, a kiutazók személyi kijelölésének rendjét -a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - az alapszabályban határozzák meg.
6. §
(1) Az alapszabályban rendelkezni kell az egyesület pénz- és vagyonkezelésének ellenőrzéséről, a törvényes alapszabályszerű működést ellenőrző testületi szerv (a továbbiakban: felügyelő bizottság) létrehozásáról.
(2) A felügyelő bizottság a közgyűlésnek van alárendelve, elnökét és tagjait a közgyűlés választja. Elnökét az egyesület által létrehozott egyéb testületi szerv ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni. A felügyelő bizottság tagja az egyesületen belül más tisztséget nem viselhet.
(3) A felügyelő bizottság ellenőrzi az alapszabály megtartását, az egyesületre vonatkozó jogszabályok, illetőleg a közgyűlés határozatai végrehajtását, az egyesület pénz- és vagyonkezelését, valamint gazdálkodását. A felügyelő bizottság jogosult az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni.
(4) A felügyelő bizottságnak írásban tájékoztatnia kell az egyesület elnökét, ha a jogszabályt, az alapszabályt, illetőleg az egyesület érdekeit sértő magatartást észlel. Az írásbeli tájékoztatás eredménytelensége esetén kezdeményezheti a közgyűlés összehívását.
(5) A felügyelő bizottság tevékenységéről köteles beszámolni a közgyűlésnek, illetőleg az évi zárszámadást, beszámolót tárgyaló testületi ülésnek.
7. §
(1) Az egyesület közgyűlésének, illetőleg az egyesület évi költségvetését és az ügyintéző szerv évi beszámolóját tárgyaló testületi szervének ülése helyéről, idejéről, napirendjéről az ülést megelőzően legalább 8 nappal tájékoztatni kell a felügyelő szervet.
(2) A felügyelő szerv képviselője az egyesület valamennyi ügyintéző szervének ülésén részt vehet
8. §
Az egyesület által főállásban foglalkoztatott elnök (vezető tisztségviselő, az elnevezéstől függetlenül) személyi anyagát a felügyelő szerv kezeli. Az egyesület főfoglalkozású alkalmazottai esetében a személyzeti nyilvántartásra vonatkozó előírásokat* értelemszerűen kell alkalmazni.
9. §
(1) Összeférhetetlenség áll fenn, ha
a) az egyesület választott tisztségviselői között
b) a pénz- és vagyonkezeléssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük, valamint az egyesület választott tisztségviselői között a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozói viszony van.
(2) Az összeférhetetlenség egyéb eseteit az alapszabály állapíthatja meg.
10. §
Az egyesület gazdasági tevékenységét alapszabálya, valamint az állami költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló jogszabály, és a tevékenységre vonatkozó egyéb előírások megtartásával folytathat
11. §
(1) Az egyesület nemzetközi szervezethez a felügyelő szerv engedélyével csatlakozhat.
(2) A belépési kérelemhez csatolni kell a nemzetközi szervezet alapszabályát, illetve azokat a szabályzatait, amelyek a nemzeti szervezetek kötelezettségeit érintik. A kérelemnek a 3. számú mellékletben felsorolt adatokat kell tartalmaznia.
(3) Ha egyesület tagját a nemzetközi szervezetben tisztséggel bíznak meg, a tisztséggel járó kötelezettségekről a felügyelő szervet tájékoztatni kell.
(4) A felügyelő szervnek előzetesen be kell mutatni a külföldi egyesületekkel kötendő együttműködési megállapodások tervezetét.
12. §
(1) Az egyesület a felügyelő szervnek előzetesen köteles bejelenteni:
a) egyesületek nemzetközi szervezete magyarországi rendezvényeinek megtartását,
b) húsz főnél több külföldi állampolgár részvételével tervezett rendezvényt.
(2) A bejelentést a 3. számú mellékletben előírtak szerint kell elkészíteni.
13. §
(1) A felügyelő szerv
a) az egyesület szervezése megkezdésének bejelentésekor köteles vizsgálni, hogy az egyesület tervezett célja és működése összhangban áll-e a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjével,
b) vizsgálja a képviselő és ügyintéző szervek választásának törvényességét, az összeférhetetlenségi követelmények érvényesülését,
c) mintaalapszabályt állapíthat meg,
d) ellenőrzi, hogy az egyesület alapszabálya megfelel-e a kiadott mintaalapszabálynak, illetőleg a törvényességi követelményeknek, továbbá, hogy az egyesület nem folytat-e jogszabállyal, vagy az alapszabállyal ellentétes tevékenységet,
e) ellenőrzi az országos egyesületre, illetőleg az egyesületek szövetségére átruházott felügyeleti jogok gyakorlásának módját.
(2) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a felügyelete alatt álló országos egyesületek helyi csoportjai felett gyakorolt felügyeleti ellenőrzés alkalmával beszerzi a helyi csoport székhelye szerinti községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének a véleményét.
14. §
(1) Ha a helyi egyesület felügyeletét az illetékes szakigazgatási szerv [2. § a) pont] részben vagy egészben a területi vagy országos szövetségre ruházta át, a szövetségnek az átruházott felügyeleti jogkörben hozott és a tagegyesületre kötelező határozatát meg kell küldenie az illetékes szakigazgatási szervnek.
(2) Az országos egyesület a helyi csoportjainak törvényes és alapszabályszerű működését, pénz- és vagyonkezelését köteles ellenőrizni.
(3) Az országos egyesület a helyi csoportjának működését felfüggesztheti vagy megszüntetheti, ha a helyi csoport törvényes vagy alapszabályszerű működése nincs biztosítva, valamint jogszabályi, alapszabályi előírást sért, illetőleg a működésnek nincsenek meg a gazdasági feltételei.
(4) Ha a felügyeleti jogkörrel fel nem ruházott szövetség a hozzátartozó helyi egyesület működésében felügyeleti intézkedésre okot adó eseményről szerzett tudomást, erről a felügyelő szervet tájékoztatni köteles.
15. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 11/1971. (MÉM É. 14.) MÉM számú, a 9/1973. (MÉM É. 9.) MÉM számú és a 9/1977. (MÉM É. 17.) MÉM számú utasítás hatályát veszti.
Dr. Soós Gábor s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár
1. számú melléklet a 15/1982. (IX. 7.) MÉM számú rendelethez
Erkölcsi bizonyítványhoz kötött tisztségek és munkakörök
1. Választott tisztségviselők:a) az egyesület elnöke, elnökhelyettese, főtitkára, (az elnevezéstől függetlenül az egyesület vezető tisztségviselője),
b) az egyesület közgyűlése által választott és meghatározott feladatokat ellátó testületi szerv (pl. elnökség, intéző bizottság, felügyelő bizottság stb.) elnöke, vezetője és tagjai.
2. Az egyesület ügyintéző szervezetében:
- személyzeti,
- jogügyi,
- ellenőrző, szervezési, önálló számviteli, statisztikai,
- munkaügyi és munkavédelmi,
- titkári, iratkezelői, irattárosi,
- pénz- és anyagkezelői munkakörben foglalkoztatott dolgozók.
A választott tisztségviselők a megválasztásukat követő 30 napon belül kötelesek az erkölcsi bizonyítványt beszerezni. Az alkalmazottak esetén az erkölcsi bizonyítványt a munkaviszony létesítése előtt kell beszerezni. Az erkölcsi bizonyítványokat az egyesület központjában az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni.
Nem kell erkölcsi bizonyítványt beszerezni azoknak a más munkáltatónál foglalkoztatott dolgozóknak, akik a főállásukban fontos és bizalmas munkakört töltenek be, illetőleg büntetlen előélethez kötött engedéllyel, jogosítvánnyal (pl. fegyvertartási engedély) rendelkeznek. Ezekről a személyekről a foglalkozásuk, illetőleg az erkölcsi bizonyítványt helyettesítő engedélyük pontos megjelölésével nyilvántartást kell vezetni.
Az erkölcsi bizonyítvány helyett el lehet fogadni a főállás szerinti munkáltató igazolását azoktól a dolgozóktól, akik a munkahelyükön már igazolták büntetlen előéletüket.
2. számú melléklet a 15/1982. (IX. 7.) MÉM számú rendelethez A vadásztársaságok alapszabályába kötelezően felveendő rendelkezések 1. Az alapszabályban a Ptk. 66. § (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően fel kell tüntetni, hogy a vadásztársaság haszonbérlő vagy termelőszövetkezeti vadásztársaság, rendelkezni kell az egyesületi vagyon hovafordításáról az önkéntes megszűnés esetén, továbbá fel kell venni a vadásztársaság vadgazdálkodásának lényegesebb szabályait.
2. A vadásztársaság közgyűlését (taggyűlését) évente legalább két alkalommal össze kell hívni.
3. A Ptk. 68. § (2) bekezdésében felsoroltakon kívül a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az alapszabály módosítása,
- a tagfelvétel és a tagsági viszony megszüntetése,
- a kizárás és a tisztségviseléstől eltiltás fegyelmi büntetés meghozatala,
- állásfoglalás a haszonbérleti szerződés felmondásának elfogadása kérdésében.
4. A közgyűlés másodszori összehívása esetén a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben csak akkor határozatképes, ha a tagoknak legalább fele jelen van, a határozat meghozatalához a jelenlevő tagok 2/3 részének szavazata szükséges.
5. A vadásztársaság általános ügyintéző szerve az Intéző Bizottság. Jogosult dönteni és intézkedni minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, az alapszabály vagy a taggyűlés nem utalt egyéb szerv hatáskörébe. Tagjait és elnökét 5 év időtartamra a közgyűlés választja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
6. A vadásztársaság vezetője és törvényes képviselője az elnök. Felhatalmazásának keretei között dönt és intézkedik.
7. A vadásztársaság közgyűlése 5 éves időtartamra 3-5 tagú fegyelmi bizottságot választ. A fegyelmi bizottság feladata a fegyelmi eljárások lefolytatása és a fegyelmi határozatok meghozatala. Határozatait szótöbbséggel hozza. Kizárásra és tisztségviseléstől eltiltásra csak javaslatot tesz a közgyűlésnek.
Fegyelmi ügyekben hozott határozatok ellen a MAVOSZ megyei fegyelmi bizottságához lehet fellebbezni.
A vadásztársaság, a fegyelmi bizottság és az ellenőrző bizottság elnökének fegyelmi ügyében első fokon a megyei fegyelmi bizottság jár el.
8. A vadásztársaság tagjai közül ellenőrző bizottságot kell választani. Az ellenőrző bizottság megbízatása 5 évi időtartamra szól, mely idő alatt a bizottság tagjai a vadásztársaságnál más tisztséget nem viselhetnek.
Az ellenőrző bizottság tevékenységéről évenként, de működésének befejezésekor feltétlenül jelentést köteles tenni a közgyűlés részére.
9. A tagsági viszony legalább féléves tagjelöltség után a vadásztársaságba való belépéssel kezdődik. A vadásztársaság tagjai közé felvehető az a személy, aki a vadászat gyakorlása személyi feltételeinek [30/1970. (XII. 24.) MÉM számú rendelet 8. § (1) bekezdése] megfelel, és még nem tagja vadásztársaságnak.
A vadásztársasági tagság megszűnik
- a tag kilépésével, vagy halálával,
- a kizárást kimondó fegyelmi határozattal,
- törléssel.
A vadásztársaságnak tagja az alapszabályban vagy a közgyűlési határozatban foglalt vagyoni hozzájárulást köteles megfizetni és a vadásztársaság vadgazdálkodási feladatainak megvalósításában az alapszabályban vagy közgyűlési határozatban foglalt előírásnak megfelelően személyesen közreműködni.
10. A vadásztársaság vagyonát vadgazdálkodási és vadászati célra kell felhasználni. A vadászat nem lehet munka nélküli jövedelemszerzés eszköze. A vadásztársaság tiszta nyereségét nem szabad a tagok között felosztani. A vadásztársasági tagoknak a vadászat eredményéből adható részesedés (vadrész) mértékét az alapszabályban kell meghatározni.
3. számú melléklet a 15/1982. (IX. 7.) MÉM számú rendelethez
I.
Nemzetközi tagság engedélyezési kérelemben közlendő adatok:1. A nemzetközi szervezet
- neve:
- székhelye:
- alapítási éve:
- tagjai (tagországok):
- kapcsolata más nemzetközi szervezetekkel:
- jellege: (műszaki-gazdasági - tudományos
- kulturális - oktatási - társadalmi - egészségügyi - sport - egyéb:)
2. A belépni kívánó egyesület
- neve:
- tagsága más nemzetközi szervezetben:
- tagságának jellege: intézményi - kollektív - egyéni - egyéni levelező - egyéb:
3. Tagdíj (egyéb hozzájárulás összege):
4. Fizető szerv:
- forintösszeget:
- devizát biztosító szerv:
5. Szervezeti tevékenységgel kapcsolatos
- utazások évente:
- azok deviza kihatása:
- devizát biztosító szerv:
II.
Magyarországon tartandó rendezvények engedélyezéséhez szükséges információk1. A nemzetközi szervezet, amely a rendezvényt Magyarországon kívánja megrendezni:
2. A magyar szerv, amely a rendezvényt lebonyolítja (a rendező szerv):
3. A rendezvény elnevezése, tárgya:
4. A rendezvény tervezett időpontja:
5. A résztvevők várható száma összesen (tőkés országból, illetve szocialista országból állampolgárság szerint részletezve):
6. A rendezvény tervezett helye (város):
7. A külföldi rendező szerv a rendezvényt a magyar szerv felkérésére vagy saját kezdeményezésből kívánja Magyarországon megrendezni?
8. A rendezvény megtartására vonatkozó megállapodás, határozat száma, jellege (nemzetközi szervezet konferenciájának, közgyűlésének vagy valamely szervének döntése, államközi megállapodás stb.):
Lábjegyzet
Lásd: 10/1974. (VIII. 18.) MÉM számú rendelet.
