adozona.hu
4/1980. (II. 1.) MüM-PM együttes rendelet
4/1980. (II. 1.) MüM-PM együttes rendelet
az 1980. január 1-én életbe léptetett intézkedések eredményre gyakorolt hatásának meghatározásáról, valamint a bérfejlesztési mutató bázisának megállapításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, az Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a 12/1979. (XI. 1.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) 29. §-a (1) bekezdésére figyelemmel - a következőket rendeljük:
Az R. 1. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott vállalat köteles az e rendelet 1. számú melléklete szerint...
4/1980. (II. 1.) MüM-PM együttes rendelet
az 1980. január 1-én életbe léptetett intézkedések eredményre gyakorolt hatásának meghatározásáról, valamint a bérfejlesztési mutató bázisának megállapításáról
Az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, az Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a 12/1979. (XI. 1.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) 29. §-a (1) bekezdésére figyelemmel - a következőket rendeljük:
1. §(1) Az R. 1. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott vállalat köteles az e rendelet 1. számú melléklete szerint meghatározni az 1980. január 1-i árváltozások, pénzügyi rendelkezések és egyéb központi intézkedések elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredményre gyakorolt - jogszabályban vagy jogszabály alapján kiadott rendelkezésben előirt összegszerű - hatását.
(2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott adatokat és azok számítási anyagát a vállalat - az R. 23. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - köteles nyilvántartani és megőrizni.
(3) Az (1) bekezdésben emlitett intézkedések eredményre gyakorolt hatását a vállalat legkésőbb 1980. április 25-ig köteles az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott nyomtatványon a területileg illetékes elsőfokú adóhatóságnak két példányban bejelenteni, továbbá egy-egy példányban az ágazati minisztériumnak, a felügyeleti szervnek, a tanácsi vállalatok és a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szervének, szövetkezetek az illetékes területi vagy szakmai szövetségnek is megküldeni.
(4) A tröszt az (1) bekezdésben említett intézkedések hatását a tröszt egészére köteles meghatározni és a keretében működő vállalatok adatlapjaival egyidejűleg benyújtani a (3) bekezdésben megjelölt szerveknek.
2. §
(1) Az R. 3. számú mellékletének 1., 2/c, 3., 4/a és 4/c pontjaiban előirt bérfejlesztési mutatót alkalmazó vállalat az 1980. évi bérfejlesztési mutató bázisát az e rendelet 1. számú melléklete szerint köteles meghatározni.
(2) Az 1980. évi bérfejlesztési mutató bázisának megállapítása során az R. 13. §-a (6) bekezdésének előírásait nem kell alkalmazni.
(3) A bérfejlesztési mutató bázisát a vállalat az 1. § (3) bekezdése szerint köteles bejelenteni.
3. §
A bérfejlesztési mutató bázisának megállapításával kapcsolatos eljárás során az R. 23. §-a (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
4. §
A pénzügyi, ár- és felügyeleti ellenőrzés során e rendelet végrehajtását is ellenőrizni kell.
5. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminisztériumi államtitkár
1. számú melléklet a 4/1980. (II. 1.) MüM-PM számú együttes rendelethez
Útmutató az 1980. január 1-én életbe léptetett intézkedések eredményre gyakorolt hatásának, valamint a bérfejlesztési mutató bázisának megállapításához
Az 1980. január 1-én életbe léptetett intézkedések eredményre gyakorolt hatásának meghatározásakor, a bérfejlesztési mutató 1980. évi bázisának megállapításához, a 836/1980. PM XII. számú számviteli közlemény alapján - amelynek űrlapját a vállalatok az 1980. I. negyedévi bevallás nyomtatványaival együtt kapják meg - bekért 1980. I. negyedév adatszolgáltatás 71-130. sorait kell kitölteni. Az "erdőgazdálkodás" ágazatba sorolt vállalatok is - amelyek az I. negyedévi adatszolgáltatásra nem kötelezettek - a bevallási nyomtatványokkal együtt kapják meg az űrlapokat.Az űrlap kitöltése
Az űrlapon a megjelölt helyen a felső négyzetsorba, ügyelve arra, hogy az egyes számjegyek külön-külön négyzetbe kerüljenek - függetlenül attól, hogy a vállalat a besorolásról az értesítést milyen időpontban kapta meg -, a tárgyév január 1-i hatállyal érvényes statisztikai számjelet (15 számjegy) kell beírni. Az első öt számjegy a törzsszámot, a második négy számjegy az ágazati számot, a következő két számjegy a szektor, az azt követő két számjegy a felügyelet, a következő két számjegy pedig a megye számjelét tartalmazza.Az alsó négyzetsorba a vállalat pénzforgalmi jelzőszámát kell beírni. A pénzforgalmi jelzőszám utáni két üres kockába 59-es számot, az utolsó két üres kockába az 1979. évi éves mérlegbeszámoló borító lapján levő kétjegyű számot kell beírni (pl. iparvállalatoknál 01).
A "d" oszlopba az 1979. évi adatokat az 1980. I. negyedévi adatszolgáltatásban jelentett adatokkal egyezően kell beírni.
Az "e" oszlop megnevezését "1979. évi korrigált"-ra kell módosítani és kitöltésénél a következők szerint kell eljárni:
- A vállalati árkülönbözeti tartalékalapok [22/1979. (XI. 1.) PM rendelet] nem vehetők figyelembe.
- A 71. sorban az 1979. évi anyagköltségből a közvetlen anyagfelhasználás legalább 85 százalékát tételesen át kell árazni, összehasonlítható termékcsoportok esetén a tételes átárazásból származó index is alkalmazható. Az átárazásnál az 1980. január 1-én érvényben levő új árakat, illetve árképzési szabályokat kell alapul venni. Ha árjegyzékből, leltározási segédletből (vagy árindexek alapján) a vásárolt termékek árváltozása tételesen nem állapítható meg, a vevő kérésére a szállító vállalatok kötelesek az árváltozást követő 30 napon belüli írásos árközlést adni. Az árváltozás mértékének megállapításakor árindex csak akkor vehető alapul, ha árjegyzék, leltározási segédlet vagy egyéb cikkenkénti árközlés (pl. szállító árközlése) nem áll rendelkezésre, illetve, ha a vállalat az árváltozást követő két hónapon belül a kérdéses cikkből nem vásárolt, és így annak számla szerinti új árát nem ismeri. Az összeg magában foglalja a beszerzéskor és a saját továbbfelhasználás után fizetendő különbözeti termelői forgalmi adót, valamint az anyagfelhasználás után igénybe vehető, leiratilag engedélyezett támogatást is. A közvetlen importanyagok esetén (bizományi, társulásos vagy saját számlás beszerzés) kizárólag a különbözeti termelői forgalmi adó és a rubelszorzó, illetve az árfolyam változás vehető figyelembe. (A közvetlen import-anyagköltséget az 1979. december 31-i, illetve 1980. január 1-én érvényes rubelszorzó, illetőleg valutanemenkénti, vagy dollár árfolyam hányadosaival kell módosítani, figyelembe véve a viszonylati kasszákból járó összeget is.)
A "kereskedelem" népgazdasági ágba sorolt vállalatok az alaptevékenységgel kapcsolatosan felmerült anyagköltségeket az 1980. január 1-i árváltozások miatti anyagkészlet átértékelésének hányadosával (1980. január 1.: 1979. december 31. anyagkészlet %) módosíthatják. Itt kell figyelembe venni az energiahordozók tarifaváltozását is.
Az "építőipari kivitelezés" ágazatba sorolt vállalatok az anyagköltség átárazását az 1979. évi éves Építőipari Statisztikai Jelentés "6. A felhasznált anyagok mennyisége és értéke" című táblájának "b" oszlopában szerepeltetett értékösszegeknek árindexekkel való átszámításával kötelesek végrehajtani. Az alkalmazható árindexeket és a részletes módszert az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium - a Pénzügyminisztériummal egyetértésben - közleményben teszi közzé.
- A 72. sorban csak az árfolyam, illetve rubelszorzó módosításnak az exportüzletköltéssel kapcsolatban devizában fizetett költségekre (pl. jutalék) gyakorolt (71. sorban meghatározott módon számított) hatása, továbbá a fuvarköltség változása szerepeltethető, a "d" rovattól való eltérésként. A fuvarköltség változását az 1979. évi évzáró mérlegbeszámoló III. mellékletének 43. "c" rovatából a szállítási tarifa változása alapján kell meghatározni és a "d" rovatban szereplő fuvarköltségre vetítve beállítani.
Az "építőipari kivitelezés" ágazatba sorolt vállalatok a belföldi szállítás fuvardíjának változását (az 1979. évi évzáró mérlegbeszámoló III. mérlegmelléklet 43. sor "c" rovat) fuvarozási módonként differenciált árindexekkel határozzák meg. Az alkalmazható indexeket az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium - a Pénzügyminisztériummal egyetértésben - közleményben teszi közzé. Az 1979. évi fuvarköltség fuvarozási módonkénti megoszlását a vállalatoknak az 1979. évi május és november hónapjaiban költségként elszámolt fuvarszámlák alapján kell meghatározni.
- A 73. sor "d" és "e" rovata megegyezik.
- A 74. sorban a "d" rovatban szereplő összeget csökkenteni kell a december hónapban pótlólag elszámolt (13. havi) 110 forintos bérkiegészítéssel (835/1979. PM XII. Számviteli Közlemény) és növelni kell az 1979. július 23-i fogyasztói árintézkedések miatt nyújtott bérkiegészítés összegének kétszeresével. [106+107. sor. "d" rovat) x 2 -(105. sor "d" rovat: 13)]
- 75. sor "e" rovatába a 73. sor "e" rovata 24 százalékának megfelelő összeget kell beírni. Ha a 73. sor "e" rovatában nem szerepel a bérjárulék alapjául szolgáló költség egy része (munkaruha), ennek hatását is figyelembe kell venni.
- A 76. sorban adat nem szerepelhet.
- A 77. sor "d" és "e" rovata megegyezik.
- A 78. sor "d" és "e" rovata csak a nem lakás céljaira szolgáló ingatlanok bérleti díja (az 1979. évi évzáró mérlegbeszámoló IV. 43. sor, "d") módosításának hatásával térhet el.
- A 79. sorban csak a telekhasználati díj módosításának hatásával térhet el az "e" rovatban leírt összeg a "d" rovattól.
- A 81. sorban az 1980-tól érvényes termelési adófizetési kötelezettség alapján számított összeget kell szerepeltetni.
- A 82. sorban az értékesítés után számított különbözeti termelői forgalmi adó összegét kell közölni [21/1979. (XI. 1.) PM rendelet].
- A 83. sor "d" és "e" rovata megegyezik.
- A 84. sorban nem szerepeltethető az árkülönbözeti alapok képzése és az import-export árkülönbözeti tartalékalap képzése (az 1979. évi évzáró mérlegbeszámoló II. 21-22. "e"), az "e" rovatban szereplő összeg csak az előbb felsorolt tételekkel térhet el a "d" rovatban levő összegtől.
- A 85. sorba összeg nem hozható.
- A 86. sorban a 98-102. sorok összegének, valamint a 80-84. sorok összegének különbözete szerepel, ha az előbbi a nagyobb.
- A 87. és a 104. sorokba azonos összeget kell felvenni.
- A 88. sorban a "d" rovatban szereplő árbevétel legalább 85 százalékát az 1980. I. 1-én érvényes árakat (árképzési szabályokat) és az 1979. évi mennyiségi teljesítéseket figyelembe véve tételesen át kell árazni. A fennmaradó hányadot a tételes átárazásból számított indexszel kell korrigálni. Ha az értékesítési irányok szerint eltérő árak érvényesíthetők (közületi értékesítés, lakosság felé közvetlen eladás), akkor az új értékesítési ár annak a relációnak az ára, ahová a vállalat 1979-ben a termék legnagyobb részét értékesítette. Az árbevétel meghatározásánál az új értékesítési árban ugyanolyan mértékű felár vagy engedmény vehető figyelembe, mint amilyen az 1979. évi tényleges értékesítésben érvényesült.
A "külkereskedelem" ágazatba sorolt vállalatoknak a 88. sor "d" oszlopában kell szerepeltetniük minden, az 1979. évi évzáró mérleg II. 09 sor "f" oszlopba elszámolt bevételüket, a saját számlás export árbevétel kivételével. Az "e" oszlopban szerepeltetendő 1980-as szintre korrigált bevételek kiszámításánál az árréseket, bizományi díjakat, rezsi térítéseket és költségáthárításokat a 14'1979. ÁH utasításnak megfelelően; a devizában jelentkező bevételeket (ügynöki jutalék, import visszatérítések stb.) az 1980. január 1-től érvényes új árfolyamon számított áruellenérték és devizaköltségek, továbbá a 14/1979. ÁH utasítás szerint kalkulálható költségek, illetve árrés figyelembevételével kell meghatározni.
Az "építőipari kivitelezés" ágazatba sorolt vállalatok az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium árszabályozása alá tartozó belföldi építésiszerelési munkák 1979. június és december hóban árbevételként elszámolt számlái tételes átárazásával határozzák meg azt az árindexet, mellyel az 1979. évi éves ilyen tevékenységük teljes saját -alvállalkozók nélküli - árbevételét 1980. évi árszintűre átszámítják.
A belföldi műszaki-tervezési, beruházás-lebonyolítási, valamint kutatási, fejlesztési és szervezési alaptevékenység saját árbevételének átárazásához az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közleményben tesz közzé átszámítási indexeket.
A "belkereskedelem" ágazatba sorolt vállalatoknak az alaptevékenység árbevételét korrigálni kell:
- a nagykereskedelemben és a vendéglátásban (szövetkezeti vendéglátásban) az 1979. július 23-i központi fogyasztói áremelésekkel kapcsolatosan elszámolt árkülönbözet összegével (118. sor "d" rovat összegével növelni);
- a nagykereskedelemben az 1979. július 23-i központi fogyasztói áremelésekkel nem érintett cikkeknél az 1980. január 1-i árváltozás összegével, amelyet a rendelkezésre bocsátott árjegyzékek, leltározási segédletek alapján a vállalat által kialakított árindexek segítségével kell megállapítani;
- a bolti kiskereskedelemben (szövetkezetek kiskereskedelmi tevékenységében) az 1980. január 1-i árváltozásoknak a Belkereskedelmi Minisztérium által a Pénzügyminisztériummal egyetértésben metodikai tájékoztatóban kiadandó árindexekkel számított összegével;
- az idegenforgalomban az 1980. évi kereskedelmi és az 1979. évi nem kereskedelmi árfolyam alapján számított árbevétel különbözetének összegével, kivéve a devizaátváltásból származó árbevételt;
- az 1980. január 1-i könyvviteli módosítások árbevételre gyakorolt hatásával [807/02/1979. (PK 21.), PM XII. számú számviteli közlemény].
- A 89. sorban az 1979. évi rubel elszámolású árbevételt az 1979. december 31-én vételi árfolyamon érvényes szorzóval rubelre kell visszaszámítani, majd az 1980. január 1-én érvényes szorzó alapján kell meghatározni.
- A 90. sorban az 1979. évi nem rubel elszámolású árbevételt az 1979. december 31-én érvényes vételi árfolyamok alapján (figyelembe véve a viszonylati kasszákba fizetendő összeget is) kell valutanemenként, vagy dollárban meghatározni, majd az 1980. január 1-én érvényes árfolyamoknak megfelelően kell beállítani (figyelembe véve a viszonylati kasszákba fizetendő összeget is).
- a 91-92. sorokban az 1980. január 1-től érvényes kulcsok alapján a 88. sorban szereplő összeg után számított árbevételbe beszámító (fogyasztói) árkiegészítést kell szerepeltetni.
- A 93. sorban az 1980. január 1-től érvényes, árbevételt csökkentő forgalmi adó összegét kell közölni. A forgalmi adó "d" rovatba beállított összegét csökkenteni kell az 1979. július 23-i központi fogyasztói áremelésekkel kapcsolatosan elszámolt összeggel (118. sor "d" rovat).
A nagykereskedelemben módosítani kell továbbá a 88. sor "e" rovatába beállított árbevételre 1980. január 1-től érvényes forgalmi adó kulcsokkal számított összeggel.
- A 95. sorban az eladott áruk beszerzési értékének meghatározásakor - a tételes átértékelés kötelező hányada és az alkalmazható árak tekintetében - az anyagköltség átértékelésénél leírtakat kell figyelembe venni.
A "külkereskedelem" ágazatba sorolt vállalatok az importból származó termékek bekerülési árát és a devizában jelentkező költségeket az árfolyamváltozások miatt átárazzák. A saját számlás exporttermékek belföldi átvételi árát az 1980. január 1-től érvényes, dokumentálható belföldi árváltozásokkal lehet korrigálni.
Az "építőipari kivitelezés" ágazatba sorolt vállalatok az alvállalkozói teljesítményeket változatlan összegben szerepeltetik.
A "belkereskedelem" ágazatban az eladott áruk beszerzési értékét korrigálni kell:
- a nagykereskedelemben az 1980. január 1-i termelői árváltozások miatti készletátértékelési különbözet átlagos mértékével,
- a vendéglátásban (szövetkezeti vendéglátásban) az 1979. július 23-i központi fogyasztói áremelésekkel kapcsolatosan elszámolt árkülönbözet összegével (118. sor "d" rovat összegével növelni),
- a bolti kiskereskedelemben (szövetkezetek kiskereskedelmi tevékenységében) a Belkereskedelmi Minisztérium által a Pénzügyminisztériummal egyetértésben metodikai tájékoztatóban kiadandó árindexekkel számított összeggel,
- az idegenforgalomban a Belkereskedelmi Minisztérium által a Pénzügyminisztériummal egyetértésben kiadandó metodikai tájékoztató szerint,
- az 1980. január 1-i könyvviteli módosítások eladott áruk beszerzési értékére gyakorolt hatásával [807/02/1979. (PK 21.) PM XII. számú Számviteli Közlemény].
- A 96. sor "d" és "e" rovata megegyezik.
- A 97. sorba az 1980. I. negyedévi adatszolgáltatás 05, 06, 07, 08 sorai "d" és "c" rovatainak különbözetét az előjelnek megfelelően kell beírni.
- A 99. sorba az 1980. évre érvényes termeléskorszerűsítési támogatásból, a támogatási okirat szerint a mérleg szerinti eredménybe beszámító, a 89. sorba felvett árbevétel hányada alapján számított összeget kell beírni.
- A 100. sorban a különbözeti termelői forgalmi adó visszatérítés összegét, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás összegét kell szerepeltetni.
- A 101. sorban az 1980. január 1-től érvényes és a mérleg szerinti eredménybe beszámító dotáció összegét kell feltüntetni.
- A 102. sorban az árkülönbözeti alapok és az export-import árkülönbözeti tartalékalap (az 1979. évi évzáró mérlegbeszámoló II. 46-47. "i") felhasználása nem szerepeltethető; az "e" rovatban szereplő összeg csak az előbb felsorolt összegekkel térhet el a "d" rovatban levő összegtől.
- A 103. sorba a 98-102. sorok összegének és a 80-84. sorok összegének a különbözetét kell beírni, ha az utóbbi a nagyobb.
- A 105-109. sorokba összeg nem vehető fel.
- A 110. sorba az 1980. január 1-től érvényes, a mérleg szerinti eredménybe be nem számító (nem normatív) elvonások összegét kell beállítani.
- A 111-113. sorokba összeg nem vehető fél.
- A 114-117. sorokba beállítandó adatok kitöltésénél a 12/1979. (XI. 1.) MüM rendeletben (a továbbiakban: R.) foglalt előírásokat kell figyelembe venni.
- A 114. sorban az R. 26. §-a és 2. számú melléklete szerinti meghatározott - a bérszabályozás hatálya alá tartozó - 1979. évi bértömeget kell szerepeltetni.
- A 115. sorban az R. 26. §-a és a 2. számú melléklete szerint meghatározott 1979. évi képzett összlétszámot kell közölni. (Mértékegység: fő, egy tizedes pontossággal; ezt a 00 sorba, mint egész számot kell összeadni.)
- A 116. sorban az R. 26. §-a és 2. számú melléklete szerint meghatározott 1979. évi bérszínvonalat kell szerepeltetni. A közölt bérszínvonalnak meg kell egyeznie a 114. és 115. sorok hányadosával (Mértékegység forint.)
- A 117. sorban az 1980. évi bérfejlesztési mutató következők szerint meghatározott bázisát kötelesek jelenteni az e rendelet 2. §-a (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalatok:
a) Az R. 3. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott bérfejlesztési mutató bázisát a 73., 74., 75., 77. és 130. sorok "e" rovatainak összegeként kell meghatározni.
b) Az R. 3. számú mellékletének 3. pontjában meghatározott bérfejlesztési mutató bázisában a bérköltséget a 114. sor, a nyereséget a 130. sor, a létszámot a 115. sor "e" rovatával egyezően kell figyelembe venni. Ha a 130. sor veszteséget mutat, az R. 3. számú mellékletének 5. pontja alapján a veszteség helyett nullát kell szerepeltetni. (Mértékegység forint.)
c) Az R. 3. számú mellékletének 2/c pontjában meghatározott bérfejlesztési mutató bázisaként a 98. sor "e" rovatában szereplő összeget kell alkalmazni.
d) Az R. 3. számú mellékletének 4/a pontjában meghatározott bérfejlesztési mutatót az a) pont szerinti bérfejlesztési mutató és a 115. sor hányadosaként kell meghatározni. (Mértékegység forint.)
e) Az R. 3. számú mellékletének 4/c pontjában meghatározott bérfejlesztési mutató bázisának számlálójában a 88., illetve a 94. sor "e" rovatából az árbevételnek azt a részét kell figyelembe venni, amelyet az 1980. január 1-én érvényes előírások alapján bérfejlesztési mutatóként alkalmazni kell.
A nevezőben szereplő képzett összlétszámot a 115. sor "e" rovatával egyezően kell szerepeltetni. (Mértékegység forint.)
f) Az e rendelet 2. §-a (1) bekezdése alapján a bérfejlesztési mutató ismételt megállapítására nem kötelezett vállalat (az R. 3. számú melléklete 2/a, 2/b, 4/b pontok) a bérfejlesztési mutató bázisát ugyancsak a 117. sorban köteles jelenteni.
- A 119-121. sorokban összeg nem szerepelhet.
- A 122. sorban a 89. sorba felvett összeg után járó, valamint a 99. sorban szereplő normatív termeléskorszerűsítési támogatás összegének különbözetét kell szerepeltetni (nem normatív termeléskorszerűsítési támogatás).
- A 123. sorba a 90. sorban szereplő összeg után járó - nem normatív - termeléskorszerűsítési támogatás összegét kell beírni.
- A 124. sorban kell feltüntetni mindazokat az 1980-tól járó támogatásokat, amelyeket jogszabály, vagy leirat nem normatívnak minősít.
- A 125., 126. és 127. sorban összeg nem szerepelhet.
- A 128. sorban a "külkereskedelem" ágazatba sorolt vállalatoknál az árérdekeltséggel kombinált bizományosi, illetve a közös érdekeltségű (társasági, társulásos) ügyleteiknél a vetítési alap (a nyereségmegosztás alapját képező összeg) változása miatti bizonyítható eredményrészesedés-változás abban az esetben vehető figyelembe, ha a belföldi vállalat ebben a sorban ugyanilyen összeget ellentétes előjellel vesz fel. A nyereségnövelő tételeket (+), az azt csökkentő tételeket (-) előjellel kell felvenni.
- A 129. sorban az árrendezés során az árhatóság által engedélyezett korrekció csak olyan összegben vehető fel, amelyet az 1979. évi tényszám nem tartalmaz. A nyereségnövelő tételeket (+), az azt csökkentő tételeket (-) előjellel kell felvenni.
- A 130. sor az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredmény. Számítási módja a következő: 86-103-110+122-fl23+124±128±129. sorok
2. számú melléklet a 4/1980. (II. 1.) MüM-PM számú együttes rendelethez