adozona.hu
43/1984. (XI. 5.) MT rendelet
43/1984. (XI. 5.) MT rendelet
a vállalati keresetszabályozásról, az érdekeltségi alap anyagi ösztönzési célú felhasználásáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
E rendelet hatálya kiterjed - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az állami vállalatra, a trösztre, a tröszti vállalatra, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, a társadalmi szervezet vállalatára, az egyesület vállalatára, az ipari szövetkezetre, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá az állami vállalatra vonatkozó jövedelemszabályozási rendszer szabályai szerint működő jogi személyiségű gazda...
43/1984. (XI. 5.) MT rendelet
a vállalati keresetszabályozásról, az érdekeltségi alap anyagi ösztönzési célú felhasználásáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről
A rendelet hatálya
1. §E rendelet hatálya kiterjed - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az állami vállalatra, a trösztre, a tröszti vállalatra, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, a társadalmi szervezet vállalatára, az egyesület vállalatára, az ipari szövetkezetre, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá az állami vállalatra vonatkozó jövedelemszabályozási rendszer szabályai szerint működő jogi személyiségű gazdasági társulásra, a leányvállalatra, és - a nem a vállalati jövedelemszabályozás rendszerében működő fogyasztási szolgáltató kisvállalat kivételével - a kisvállalatra (a továbbiakban együtt: vállalat).
A vállalati keresetszabályozás rendszere
2. §(1) A keresetszabályozási rendszer célja, hogy a dolgozók kollektív anyagi érdekeltségére építve, a vállalatokat hatékonyabb gazdálkodásra ösztönözze, egyúttal járuljon hozzá a keresetként kiáramló vásárlóerő tervszerű szabályozásához.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt cél megvalósítása érdekében a következő keresetszabályozási formák alkalmazhatók:
a) keresetszint szabályozás,
b) keresetnövekmény szabályozás,
c) központi keresetszabályozás.
(3) A vállalatnál alkalmazandó keresetszabályozási formát a Központi Statisztikai Hivatal egységes ágazati osztályozási rendszere szerinti besorolás alapulvételével kell meghatározni. A vállalat saját döntése alapján - külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - az így meghatározottól eltérő formát is alkalmazhat.
(4) A keresetszabályozási rendszer mértékeit a népgazdasági terv figyelembevételével kell meghatározni.
(5) A vállalat a dolgozók részére kifizetett kereset, illetve ennek növekménye után - külön jogszabályban előírt módon és mértékben - kereseti adót fizet az érdekeltségi alapjából.
Az érdekeltségi alap anyagi ösztönzési célú felhasználása
3. §A vállalat érdekeltségi alapja terhére - külön jogszabály szerint - a dolgozók anyagi ösztönzésének fokozása érdekében kifizetésekét teljesíthet
A magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszere
4. §(1) A vállalatok magasabb vezető állású, szövetkezetnél magasabb vezető munkakört betöltő (a továbbiakban együtt: magasabb vezető állású) dolgozója részére a vállalati vagyonarányos nyereség mutatójához kötött éves prémiumfeladatot kell kitűzni. Ezen túlmenően egyedi célfeladatok is előírhatók. A vagyonarányos nyereség mutató alapján, valamint az egyedi célfeladatokra vonatkozó prémiumkitűzés teljesítése esetén a magasabb vezető állású dolgozók részére prémium fizethető.
(2) Azokon a területeken, ahol nyereségérdekeltség nem, vagy csak korlátozottan érvényesíthető, illetve ahol a gazdálkodás hatékonyságának javítása mellett más gazdaságpolitikai célok érvényesítése elsődleges, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke más prémiumfeladat alkalmazását is engedélyezheti.
(3) A magasabb vezető állású dolgozó a személyi alapbérét, szövetkezetnél személyi alapmunkadíját, valamint az (1)-(2) bekezdésben megjelölt prémiumot meghaladóan egyéb díjazásban - jogszabályban meghatározott eseteken kívül - nem részesülhet.
5. §
(1) A magasabb vezető állású dolgozó prémiumának forrása - eltérő rendelkezés hiányában - az érdekeltségi alap.
(2) A magasabb vezető állású dolgozó prémiumát a munkajogi, a társadalombiztosítási, valamint a térítési díjak alapjául szolgáló átlagkereset számításánál figyelembe kell venni.
Vegyes rendelkezések
6. §(1) A keresetszabályozás rendszerére, az érdekeltségi alap anyagi ösztönzési célú felhasználására és a vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségére vonatkozó szabályokat, ideértve a prémium megvonásának vagy csökkentésének kötelező eseteit, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a külön jogszabályban meghatározott esetekben az ágazati miniszterrel egyetértésben - állapítja meg.
(2) Az 1985. évi kereseti adó kivételes elengedésére vonatkozóan az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke - az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - jogcímeket határozhat meg.
7. §
(1) Ez a rendelet 1985. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a vállalati bérszabályozás, a részesedési alap felhasználása és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 62/1982. (XI. 30.) MT számú rendelet - a 13. § (2) bekezdés kivételével -, valamint a 40/1983. (XI. 12.) MT számú rendelet hatályát veszti. Előírásaikat azonban az 1984. évi eredmények alapján teljesítendő progresszív nyereségadó befizetéssel kapcsolatos elszámolásoknál, valamint a magasabb vezető állású dolgozók prémiumának és jutalmának elszámolásánál még alkalmazni kell.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke